Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
SZATMARMEGYEI T r ÖZLÖNY elhelyezéséről, taneszközeiről, valamint az összes dologi kiadásokról gondoskodni kíván oly feltétel mellett, hogy a tanári kart az állam fizeti, viszont a tandijakat a város lesz jogosított szedni. Ezen ügyben küldöttséget is menesztetlek a közoktatásügyi miniszterhez. E küldöttség tagjai lesznek dr. Adler Adolf, dr. Kovács Dezső, Nagy László, Nonn Gyula, Palczer Ernő, Reök Gyula, dr. Serly Gusztáv és Vetzák Ede. Tudomásul vette a közgyűlés a városi árvaszék azon jelentését, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzei után a gyámpénztár a f. évben 5 százalékos kamatot fog fizetni. Tudomásul vették a szeszfogyasztási adópótlékról alkotott s jóváhagyott módosításon átment szabályrendeletet. A módosítás lényege az, hogy a szeszes italoknál már 15 liter kivitele is adómentes. A várost érdeklő viczinális utak utibizottságába a város képviseletével Illés József városi mérnököt bízták meg, mint előljárósági tagot, tagoknak pedig megválasztották: Lucz György és Lukácsovits Jánost. Több kisebbrendü ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. — Tudorrá avatás. Szabó Jenőt, városunk szülöttét, jelenleg zilahi pénzügyi fogalmazó gyakornokot; az államtudományok tudorává e hó 16-án avatták fel. Sylvester Erdős János emléke. Szinérváralján nagy ünnepély lesz pünkösd másodnapján. Ekkor fogják ugyanis leleplezni Sylvester Erdős János XVI. századbeli magyar Írónak emlékkövét, a Főtéren. Ez alkalomból Sátor Dávid megnyitó beszédet tart, Koválik József ismerteti az iró életrajzát s a tudós akadémia kiküldötte szintén beszélni fog az akadémia nevében. Az 5 m. magas andesit emlékkő, igen szép vasrácscsal körülvéve már készen áll. Ha jól tudjuk, Sylvester Erdős János irta az első magyar nyelvtant s igy vármegyénk ezen egyik büszkeségének ünnepére felhívjuk a helybeli Kölcsey Egyesület figyelmét is. Illő lenne, ha a leleplezési ünnepélyen képviseltetné magát. — Újabb államsegély.A belügyminiszter, a főispán felterjesztésére a vármegyebeli Ínségesek részére újabb 8500 korona államsegélyt engedélyezett. — Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Erdei János irinyi illetőségű, helybeli czipész tanulót a gaz dája f. hó 10-én megbízta egy pár czipő hazaszállításával. A fiú eleget is tett a parancsnak, de ennek megtörténte után kiment a Somos erdőre, a hol az 52. és 53-ik sz. őrház között, czigarettázás közben ön- gyilkosságra határozta el magát. És úgy is tett, a mint gondolta. A kalapját az arczára lehúzva, elébe feküdt a 8 órás vonatnak. Testét több százméternyire magával vitte a robogó vonat, a mely alól Magyar József pályaőr húzta ki. Még élt de pár perez múlva kiszenvedett. Úgy látszik a szerencsétlen ember példája vonzott. Mert másnap Kiss Mihály nevű 12 éves fiú, egy napszámos fia, hasonló öngyilkosságra határozta el magát. Már ott is volt az 53-ik számú őrház közelében, hogy a vonat elé vesse magát. Szerencsére azonban a pályaőr, a ki végre is megunta azt, hogy az ő szakasza legyen az öngyilkosok által kiszemelve mint ki végzési hely, — észrevette a fiú borzasztó szándékát s a kellő időben megakadályozta őt meggondolatlan szándéka végrehajtásában. A rendőrkapitánysághoz bekísért öngyilkosjelölt, nem tudta okát adni végzetes szándékának. — Nagykároly—csapi vasút. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Gregersen G. és fiai budapesti bejegyzett ezéghez, — mint a nagykároly—mátészalka — csapi helyiérdekű vasút engedélyezéhez, — f. évi április hó 28-án 83393. sz. alatt intézett leiratában arról értesíti nevezett ezéget, hogy a m. kir. postának a helyi érdekű vasúton leendő szállítása fejében az 1888. évi IV. törvónyezikk 4. §-a alapján 50 egymást követő éven fizetendő 21000 korona évi átalányt biztosit és pedig oly kikötéssel, hogy ezen évi átalány 420,000 koronát tevő tőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsrészvény lesz a ezég által az állam tulajdonába átadandó. Az 1888. évi IV. t. ez. 7. §-a alapján biztosítható külön állami segély összegének nagyságára ezúttal a miniszter még nem határozott, hanem felhívta az engedélyest, hogy első sorban a törzsrészvénytőke fedezeténél mutatkozó hiány csökkentésére a helyi érdekeltség körében újabb hozzájárulásokat gyűjtsön és eljárása eredményéről Szatmár vármegye alispánja utján mielőbb előterjesztést tegyen. Mint értesülünk Gregersen G. és fiai ezég a miniszter felhívásához képest képviselőjét törzsrész vény gyűjtés czéljából legközelebb a vasút vidékére kiküldi. Reméljük, hogy az érdekeltségek áldozatkészsége lehetővé teszi, hogy az engedélyes az immár nem nagy összegű hiányt előteremtse és közérdekű vállalkozását mielőbb megvalósíthassa. — Tűz. Folyó hó 15-én este 10 és fél órakor tűz volt a Kaplony utczán. A Czéh Károly tulajdonát képező telken egy istálló gyuladt ki. Szerencsére szélcsend volt s igy sikerült a pusztító elemet megfogni. Az istálló elégett, de a tűz tovább nem harapódzott. — Hirdetmény. A m. kir. honvéd főreál iskolában és a honvéd ludovika akadémiában az 1903/1904. tanév kezdetén betöltendő állam költséges (teljesen díjmentes vagy féldijmentes) továbbá alapitványos és fizetéses helyek betöltése tárgyában a nmltsgu m. kir. honvédelmi miniszter ur által 17122/1903. szám alatt kibocsátott pályázati hirdetmény az érdeklődők által a főjegyzői hivatalban megtekinthető. Nagykároly, 1903. április 16. Debreczeni István, polgármester. — A villanyvilágításra vonatkozólag a város a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás. Nagykároly r. t. város villamos központi telepet szándékozván létesíteni, felhívja a város közönségét, hogy a szükséges lámpaszámok biztosítása czéljából a berendezendő lángok számára és fényerősségére vonatkozólag kötelező nyilatkozatot tegyen. A város ezennel kötelezi magát, hogy a villamos áram hek- towatt óráját 6 fillérnél s az árammérő óra évi használati diját tizenkét egyenlő havi részletekben is fizethető 12 koronánál nagyobb árban meg nem állapítja s meghatározott mennyiségű villamos áram | fogyasztására senkit sem kötelez. Erre a jegyzések a következő nyilatkozat alapján folyamatban vannak. Nyilatkozat : A fenti felhívás alapján mi alantirottak ezennel kötelezzük magunkat, hogy a Nagykároly r. t. város által létesítendő villamos világítást lakásunkba, illetve üzlethelyiségünkbe saját költségünkön bevezettetjük és a következő általunk kitüntetett mennyiségű és gyertyafényerősségü lángokat beren- deztetjük. Az eddigi jegyzések a következők : Név Normal gyertyafényerőség 5 1 ÜTf~ 16 1 32 darab Dr. Adler Adolf Takarékpénztár egyes Önsegélyző Népbank Czukor Márton . . Hahn János . . . Bing Mór és Társa ifj. Matolcsy Sándor Sugár Emil . . Eigner Simonné Spitz Mór . . . Keresk. és Iparbank Kaufmann Márton Berger Ármin . Kaufmann Ignácz és fia Debreczeni István Feifer Ede . . Wieser Miklós . Vármegyeház Gyurovits Gyula Jakobovits József Weinberger Ferenci N. Szabó Antal . Weisz Lajos . . Rooz Samu . . Kaufmann Jakab Kalafoni Jenő . Központi Takarékp Rosenberg Sámuel Kohn Márkusz . Márkusz József . Mangold István . összesen 14 2 2 17 22 13 2 6 6 24 9 10 3 4 5 17 1 9 2 3 2 5 11 1 3 1 2 69 17 12 7 13 11 12 4 100 11 11 20 13 19 27 11 5 9 189 3 10 15 18 4 17 15 9 5 5 22 3 4 4 7 4 179 136 617 22 — A mezőgazdaság pangásának egyik oka. Bár merre jársz kedves magyarom szép hazánkban, sehol annyi panaszt nem hallasz, mint éppen a gazdák körében ! Pedig hát jó volna magunkba szállani, mert a pangásnak nagyobbrészt önmagunk vagyunk az oka. Igaz, sokat olvasunk és még többet beszélünk kedves hazámfiai a trágyázásról, de hol van az a magyar gazda, aki azon helyzetben van, hogy elegendő istálló- trágyát adhasson az évszázadokon át zsarolt talajnak ? Rövid a válasz: Sehol! De mig a külföldi gazda ily viszonyok között siet a hiányt műtrágyával pótolni, addig Magyarországon vajmi kevesen vannak, kik mü trágyát alkalmaznak vagy legalább Kísérletek által igyekeznek talajuknak tápanyagszükségletét tanulmányozni és ily módon a szükséges mütrágyafajt megválasztani. Sok esetben mint p. o. őszi kalászok alá, luezernára, herére, valamint kapások alá is, nem is kell válogatni, mert rendelkezésünkre áll egyike a legkitűnőbb és mégis olcsó műtrágyáknak, t. i. a „Tho- massalak vagy Thomasfoszfát“, melynek hatása nemcsak feltétlenül biztos, hanem legalább 3 évre terjed, és aki elég óvatos, hogy nem vásárol hamisított árut, hanem megbízható ezéghez fordul ezen felülmúlhatatlan műtrágyáért, azonkívül pedig szavatosságot követel az eladótól a béltartalomért, továbbá a kapott árut vegy kísérleti áilomás által felülvizsgáltatja, már az első esztendőben meg fog győződni arról, hogy nemcsak megtérült a trágyázás költsége a műtrágyázás által elért terméstöbbletből, de még jelentékeny haszon is marad. Már pedig ez a fődolog ! Ha a magyar gazdaközönség ezen kis útmutatást megsziveli, úgy mihamar ismét befognak következni a régi jó idők, mikor a talaj busásan jövedelmezett. Érdeklődőknek felvilágosítással szolgál Kalmár Vilmos, Budapest, VI. Teréz-körut. 3 sz. KÖZGAZDASÁG. A szőlők nagyobb gondozása. Szőlőtermelőink kellemetlen dilemma előtt állanak. A termelési költségek évről évre szaporodnak, a bor. nak, szőlőnek ára pedig lassan, de fokozatosan csökken- Már pedig a költségek megszorítása rendesen a termés minőségén és mennyiségén megboszulja magát, mig az értékesítés mizériáit czéltudatos közgazdasági tevékenység által sikerülni fog kellő összetartással és szervezkedéssel megorvosolni. Különösen az idén, mikor a rosszul beérett vessző, a melyet a tél zordsága is megviselt, amúgy sem kecsegtet valami kedvező terméseredménynyel, minden szőlőtermelő fokozottabb gondban részesítse szőlőjét, ha azt akarja, hogy a reménybeli termés minősége kárpótolja a mennyiségben beálló veszteségért. A rendes szőlőmunkálatokon kívül az állati ellenségek és gombabetegségek elleni védelem szakszerűsége ellen vétenek legtöbbször gazdáink. A peronospora ellen úgy a hogy megteszik a kellő óvintézkedéseket, de a lisztharmatra (oidium) rendesen csak akkor kezdenek gondolni, mikor a fele termés már meg sem menthető. Pedig, a kinek egyszer ezen a réven kára esett, nagyon jól tudja, hogy ennél kártékonyabb ellensége a szőlőnek már alig képzelhető. Akkor, mikor jóformán már a szüretre folynak az előkészületek, akkor semmisiti meg a gazda reményét. Ily kellemetlen meglepetéstől pedig megmenekülhet mindenki, aki idejében, az első permetezés után 10—14 nappal megkénporozza szőlőjét oly anyaggal, mely igen jól tapad és a szőlőfejlődésére egyébként is igen jó hatással van. Ez az anyag a dr. Aschen- brandt-féle rézkénpor. Ha a lisztharmat]árvány elmarad, úgy a porozás költsége a fürtök és vessző gyorsabb érése által megtérül, de ha (másutt) fellép, a porozott, szőlőt megkíméli addig, mig a második vagy harmadik porzásra az előkészületek megtörténhettek. Azért jó — biztonság kedvéért — a rézkénporból bizonyos készletet is tartani. Ha a járvány elmarad, úgy azt a készletet el lehet tenni más esztendőre, mig ha bekövetkezik, a kereslet kén és kénkeverékek iránt oly óriási, hogy hamarjában be sem lehet ezeket szerezni az országban, mert sokat ezekből raktáron nem tartanak. A rézkénport, mint ismeretes, a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ gyártatja és hozza forgalomba, s igy megvan a teljes garanczia arra, hogy a legfinomabb minőségű kén és rézgálicz használtatik fel annak gyártásánál. Már pedig a siker ezen fordul meg. Azonfelül a rézkénporhoz mészhydrát is van keverve, a mi a kifujtatott szert odatapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Éz a tulajdonsága a „rézkénpor, hatását függetlenné teszi az időjárástól. A dr. Aschenbrandt- félc „rézkénpor“ használata tehát már ebből az okból összehasonlitatlanul előnyösebb, mint a tiszta kénporé. Amellett sokkal kevesebb anyag is kell a rézkénporból, mint a tiszta kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is, állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje. Nem megvetendő előny az sem, hogy a rézkénpor jelentékeny rézgálicz- tartalma miatt olyan helyeken, ahol a peronospora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vagy ahol évek hosszú sora óta eszközölt lelkiismeretes védekezés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és a harmadik permetezést is helyettesítheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb permetezés elmaradhat és a rézkénpor úgy a peronospora, mint az oidium ellen megvédi teljesen a szőlőt. Ha végül kiemeljük, hogy a kísérletező gazdák egyhangú véleménye szerint a rézkénporozott szőlők termése és vesszője jóval hamarább és tökéletesebben érik meg, mint a nem kezeitekké, ugv oly előre mutatunk rá, melynek nagy jelentőségét szőlősgazdáink épen a tavalyi kedvezőtlen ősz után eléggé fogják méltányolni. 1ST 3Tiltt©r. (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős) Közkívánatra másodszor. Mérsékelt helyárak. —— A nagykárolyi műkedvelők által ^— az árvaház javára ma vasárnap, f. évi május hó I7én-5=*| a „Régi Kaszinó“ nyári színkörében mérsékelt helyárak mellett másodszor adatik a Gyurkomts leányok. Herczeg Ferezcz 4 felvonásos vigjátéka. (Rendező : Baudisz Jenő ur.) Szem Radványi, ezredes — — Horkay Feri — — — Miczi — — — Katalin — — — — Ella - - — Liza — — — Klári — — — — Sándorffy, képviselő — — Terka — — — Gida — — — — Sári — — — — Semessy — — — Kemény Tóni— — — Gyurkovitsné — — Jankó — — — — Czigányprimás — — é I y e k: Csilléry András ur Fogarassy Károly ur Péchy Paula urhölgy Sántha Irénke urhölgy Kacsó Mariska urhölgy Bornemissza Sarolta urhölgy Hetey Margit urhölgy Tótn András ur Sternberg Anik > urhölgy Dr. N. Szabó Albert ur Kemény Giziké úrnő Hermann Venczel ur Dr. Cservényák K.-né úrnő Hermann Venczel ur * * * Belépö-dij Uldal cs elsőrendű zartszek 2 kor Masodrenc zártszék I K 50 fillér Harmadrendű zártszék korona. — Földszinti állóhely 60 fi lér. Deákjegy 30 fillér. Tudomásul 1 Meszessy Ferencz asztalos mester nagykárolyi lakos „Felhívás szaktársaimhoz“ czim alatt egy felhívást adott és terjesztett el városunkban, melyben engem többrendbeli váddal és sértéssel illet. Annak jelzése mellett, hogy a fent nevezett ellen a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt magáninditványomat a szatmári kir. törvényszék központi vizsgáló birájához beadtam, kérem a tisztelt közönséget, hogy a „Felhívásiban foglaltak tekintetében Ítéletét addig függőben < tartani szíveskedjék, mig ezen ügyben bírói Ítéletet nyerek, melyet annak idején ezen lapok utján közzé fogok tétetni. Kelt Nagykárolyban, 1903. május 12-én. Tisztelettel Előttünk: Bunda Miklós, ifj. Blum Károly, Fazekas Menyhért. Hermann Samu susztervezetőnek tudomására hozom, hogy semminemű suszter, csizmadia, és kaptafa politikába nem bocsátkozom. Nagykároly, 1903. május 16. Stem József. Jelen számunkhoz D/é iv melléklet van csatolva. Jegyek erőre válthatók: Pucser Károly, Ferenczy István, Nona János urak üzletében, és az előadás napján este a pénztárná . Az előadás kezdete pontban 8 órakor. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.
