Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-18 / 3. szám
SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hóvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Magykrolyban, Jókay-utcza 2. sz. H I V A T A L 0 S]JÍ S Z. 34769—1902. sz. ' Hirdetmény. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban 1902. évi deczember hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésen 1074—1902. bjkvi szám alatt hozott határozatát a közzétételtől számított 15 napi felebbezési határidőre való figyelmeztetés mellett közzé teszem. Nagykároly, 1902. évi deczember hó 19-én. Nagy íjászló, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban 1902. évi deczember hó 12-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata 1074. bjkvi sz. Nagy László vármegyei alispán a Magosfalu- nagynyiresi törvényhatósági útvonal kiépítéséhez a lukácsfalusi 2. sz. tjkvben 42., 43., 44. hrszámu ingatlanokból megvett földterületek tulajdonjogának Szatmár vármegye törvényhatósága javára leendő bekebelezéséhez szükséges nyilatkozat, pótnyilatkozat és terv vázlatot jóváhagyás végett beterjeszti. Véghatározat. Szatmár vármegye törvényhatósága a Magosfalu—nagynyiresi. törvényhatósági útvonal kiépítéséhez megvett s a lukácsfalusi 2. sz. tjkvben foglalt 42. 43. és 44 hrszámu ingatlanokból a vázrajz szerint 42—6. 43—6. és 44—6. hrszámok alatt kitüntetett földfemeteknek átengedése tárgyában egyrészt Koza János pribékfalusi lakos nyilvánkönyvi tulajdonos mint eladó, másrészt Thoma László a nagysomkuti volt járási főszolgabíró mint vevő között 1901. évi deczember hó 22-én létrejött s általuk kiállított nyilatkozat és tervvázlatot melyszerint a fentebb megnevezett lukácsfalusi 2. sz. tjkvben foglalt 42., 43. és 44. hrszámu ingatlanokból a tervvázlatok 42/6., 43/6. és 44/6. hrsz. a. 60 □-öl, 30 n-öl és 30 □-öllel kitüntetett földterületek tulajdonjoga az 1902. évi junius hó 10-én kiállított pótnyilatkozat szerint és Szatmárvármegye törvényhatósága javára 120 korona azaz Egyszázhusz korona vétel ár ellenében bekebelezendő lesz — az állandó választmány véleményével megegyezőleg a ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Egyes szín ra 20 filler, xsmaga részéről is jóváhagyólag tudomásul veszi s a jóváhagyást a nyilatkozatokra és tervvázlatra rávezetni rendeli. Egyidejűleg az összes iratokat egyrészt a tulajdonjog bekebelezése, másrészt a vételár kiutalása végett a vármegyei alispánnak kiadja azzal az utasítással, hogy jelen véghatározat szabályszerű közzététele s annak utánna a felsőbb jóváhagyás kieszközlése iránt haladéktalanul intézkedjék. Ezen véghatározat a kihirdetés vagy kézbesítés napjától számított 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszteihez intézendő felebbe- zéssel megtámadható. Miről Nagy László vármegyei alispán további eljárás és tudomásvétel végett érte- sittetik. Kelt mint fent. Kiadta Péchy vm. aljegyző. Nagy László alispán. Magyar oktatás Minden évben, valahányszor a törvényhozásban vagy a bizottságokban a közoktatás- ügyi tárcza költségvetéséről van szó, felhangzik többszörösen, százféle formában a panasz, hogy a magyar közoktatás még mindig theo- retikus alapon mozog, hogy nem az élet számára nevelik az iskolában az ifjúságot, hanem olyan tudományokkal töltik meg a fejét, melyeknek, ha kikerül az iskolából, nem veheti hasznát. E panasz jogosultsága fölött vitatkozni fölösleges. A tanári és tanítói kar még a régi iskolában növekedett fel, amikor még a mindennapi embernek nem volt szüksége tudásra és intelligencziára, hogy megélhessen, ahol az iskola nem a kenyérkereső pálya előszobája, hanem uraknak való nemes élvezet volt. Ma tudás és intelligenczia kell a durva napszámos munkán kívül minden kenyérkereseti pályához és nagy akadálya az ifjúság előrehaladásának Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. az életben, ha az iskola és az élet között nincs meg a kellő harmonia. A fiatal ember, aki érettségizett, úgy áll a világban, mint valami ártatlan bárányka. Tudja kívülről Vergi- liust meg Tacitust, de hogy mint kell kenyeret keresnie, arról fogalma nincsen. Eveknek kell elmúlnia, mig elsajátítja az élet mesterséget és hányán voltak és vannak reményteljes fiatalok, akik e tudatlanságuk miatt a kezdet elején zátonyra jutottak, vagy elzüllöttek. A reális, a pozitív tanultság tekintetében a magyar közoktatás meszsze mögötte maradt a müveit nyugatnak. De legjobban bizonyítja elmaradottságunkat az amerikai példa, a hol most egy nagyszerű tanterv lép életbe. E tantervnek az a jelszava, hogy : lehetőleg mellőzni a könyvekből való oktatást és mindenben előnyben részesíteni a szemléleti tanítást. Vagyis: a gőz erejét és tulajdonságait nem elméleti magyarázat utján ismertetik a tanulókkal, hanem elviszik őket a gyárba, vagy a vonat mozdonyához. A régi korok művészetére pedig úgy oktatnak, hogy elviszik az ifjúságot a múzeumok, gyűjtemények megtekintésére. Nem egyszer, hanem tízszer, húszszor és százszor, úgy hogy az ifjúság a tanításra szánt idő nagyobb részét az iskola falain kívül tölti. Aki beszélt iskolázott amerikai” emberrélT de még a kevésbbé iskolázottal is, az méltán megcsodálhatja a yankeek széles körű tudását, ítéletét, ízlését, egyáltalán a pozitív ismereteit, milyenekkel ismerőseink közül csak kevesen dicsekedhetnek. A tudás és műveltség Amerikában a tömegeknek aránytalanul nagyobb részét hatják át mint nálunk, daczára annak, T A R C Z A. Modern újságírást Irta : Pozsonyi Gábor. (Folyt, és vége.) Az előfizető-fogdosásnak Amerikában számtalan zseniáiis módját tapasztalhatjuk, amelyek közül álljon itt a következő : „Minthogy a földművelő efnbert nyáron a mezei munkák teljesen elfoglalják és nincs ideje újságot olvasni, nyáron lapunk csak a legfontosabb híreket fogja közölni az első oldalon, mig a másik három oldal üresen marad és olvasni való helyett légy méreggel fogjuk bekenni. így nem fogjuk megfosztani tisztelt olvasóinkat idejüktől, másrészt pedig szolgálatot vélünk tenni azzal, hogy naponta megkapják tőlünk az eszközt azoknak a kellemetlen rovaroknak a ki- pusztitására, melyek a gazdaságokban különösen nagy számmal alkalmatlankodnak“. A kiadó ilyen módon fényes üzletet csinált, mert a légyméreg egy tizedébe se került annak, amit nyáron át szedésben és nyomdafestékben megtakarított. — Egy másik amerikai kiadó nyáron az első és negyedik oldalra nyomatott szöveget, a két belső oldalt pedig üresen hagyta azzal az indokolással, hogy a gazda nyáron reggelijét ujságpapirosba takarva szokta kivinni ; minthogy azonban a nyomdafesték, ha az ételhez ragad, az egészséget veszélyezteti, a belső oldalakat, melyekbe a reggelit takarják, olvasói testi épsége érdekében üresen hagyta. Hogy milyen derekasan honorálják az amerikai újságkiadók a munkatársakat, arra nézve álljon itt néhány példa. A hires sarkutazó, Tridjof Nansen egyetlen sürgönyért 5000 dollárt és egy czikkért 20000 dollárt kapott. Ezeknek a tiszteletdijaknak az a következménye. Remek kivitelű fényképnagyitások! * Sietnagyságu metítiép 9 frt 80 kr. "iS”" 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek hogy majd az összes világutazók és kutatók munkatársai a világlapoknak. De nemcsak újságírók, kik világhírre tettek szert s ezáltal Írásaik rendkívüli érdeklődésre számíthatnak, részesülnek ily magas tisztelet dijakoan, de a nem hivatásos hírlapírókat is fényesen fizetik. Egy amerikai lap például lord Tenny- sonnak egy költeményéért 5000 dollár honoráriumot, John Morley pedig Gladstone életrajzáért 50000 dollár honoráriumot kapott. Sienkievic Henrik, a „Quo vadis“ hírneves szerzője egy angol lapkiadótól egy' regényéért 75,000 dollár tiszteletdijat kapott. — Hogy egy szóért egy forintot fizetnek, az Amerikában és Angliában nem is ritka dolog. Az újságírói leleményességnek igen érdekes példáját látjuk a következő sorokban : A Jachson-nővéreknek egy heti lapjuk volt New- York egyik szomszédos városkájában. Merész lépés volt ezt megindítani részükről, mert a városnak mar volt egy lapja. De a kezdet sikerrel kecsegtette a két vállalkozó szellemű szerkesztőt. Jó lábon álltak a kon- kurrens lap szerkesztőjével, Thonpson úrral annak daczára, hogy lapjaikban erősen vagdalóztak egymás ellen. Az egyik lap ugyanis demokratikus, mig a másik a republikánus irányt képviseli. Ez azonban nem gátolja Thonpson urat abban, hogy ha egyik vagy másik nővérrel találkozik, egy kis fagylaltra meg ne hívja, mit ez rendesen elfogad, először azért, mert amerikai leány még sohasem utasitott vissza fagylaltot és másodszor, mert — no de ez nem tartozik a dologra. Történt azonban egy napon, hogy a bank pénztárosát sehol sem találták a városban. Az egész város lázban volt, mert a pénztárban óriási hiányt fedeztek föl. Mindkét lap külön kiadásokban tájékozta olvasóit napjában több ízben a szenzácziós esemény egyes fázisairól. Nyolcz nappal később az idősebb nővér, Ethel izgatottan rohant a szerkesztőségbe : — Mabei, —- kiáltott lihegve nővérének, — extrakiadást adunk, letartóztatták ! — Kicsodát ?! Hogy lehet igy kérdezni ? Fogalmad sincs az újságírásról. Kit mást, mint a bank pénztárosát. A rendőrfőnök e perczben utazott New-Yorkba, ahol a sikkasztót letartóztatták. Senki sem tud róla, csak én. Mabei a nyomdába rohant, hogy a különkiadás felől intézkedjék, mig Ethel iró asztalhoz ült, hogy a hirt megírja. A másik pillanatban Mabei szemlátomást leverten ismét a szerkesztőségben termett. —■ Egy lap papirosunk sincs már, mit tegyünk ? — Azt a . . . tovább azonban nem folytatta Ethel kisasszony, mert eszébe jutott, hogy nő szerkesztőnek és kisasszonynak nem illik káromkodni. Estig már nem kaphatunk papirost New-Yorkból, —- folytatta Mabei csaknem kétségbeesve.Ha szerkesztő nem lett volna, talán még sírásra is fakad vala keservében. Hohó van egy ideám, — szólt néhány pillanatnyi kínos szünet után. Te csak ird meg a hirt, majd én gondoskodom papírról. Ezzel felkapta kalapját és keztyüjét és elsietett. Pár perez múlva a konkurrens lap szerkesztőségébe lépett nyugodt kimértséggel. — Thompson ur, kissé megfogyott a papirosunk, nem segithetne-e ki bennünket ? A kívánság nem vol meglepő, mert már gyakran kisegítették egymást. Thompson ur készséggel akarta teljesíteni kívánságát. — Smith ! — kiáltott a nyomdafőnöknek, küldjön a Yaekson kisasszonyoknak annyi papirost, amennyit kívánnak. Egy óra múlva Thompson ebédelni ment. — Rendkívüli kiadás ! Rendkívüli kiadás ! — harsogott mindenfelé és a konkurrens lap egy rendkívüli számát nyomták a tenyerébe. Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természeihü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól. 1896. fjjT KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. 19—52 mr MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA!
