Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-10 / 19. szám
SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ít=SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér, mHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. 1 Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen. lstyelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak ej, Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége f. hó 7 és S-án tartotta rendes tavaszi közgyűlését. Ilyen érdeklődést, a milyen most nyilvánult a bizottsági tagok részéről, csak általános tisztújító közgyűléseken tapasztaltunk. Igaz most is napirendre volt tűzve pár tisztviselői állás betöltése, de ez nem keltett volna olyan érdeklődést, ha nem került volna szőnyegre Luby Géza indítványa is, a melyben a czi- villiszta felemelése ellen feliratot indítványozott a képviselőházhoz. így aztán az ellenzék teljes számban bevonult, hogy a függetlenségi pártot ebbeli törekvésében a vármegyei zöld asztalnál diadalra juttassa. Viszont az indítvány ellen is sokan bejöttek, de azt is constatáljuk, hogy e kérdésnél igen sokan voltak, a kik nem szavaztak. És tényleg az ellenzék soha sem mutatkozott ilyen erősnek gyüléstermünkben, de azért szenvedélyes és hosszas vita után még is elvetették az indítványt és elfogadták az állandó választmány javaslatát, a mely az indítvány felett napirendre térést javasolt. A kérdés lojális oldala mellett sikeresen érvelt Böszörményi Sándor és Nagy László alispán. Ez ügy tárgyalásánál, sőt szavazás előtt a kérdés feltevésénél is olyan zajos jelenetek játszódtak le, hogy a székház nagyterme jó ideig a képviselőház képét mutatta kicsinyített alakban. Annyi tény, hogy a katonai javaslatok szerte az egész országban nagy izgalmat keltettek s igy nálunk is meglátszott ennek hatása a czivilliszta kérdésének tárgyalásánál. Mert bár a többség, a király személyére való tekintetből mellőzte Luby indítványát, de már ugyan e tárgyban Dienes Lajos indítványát elfogadta volna, ha az szavazás alá kerül. Az utóbbi indítvány lényege az volt, hogy csak oly feltétellel javasolja a vármegye közönsége a képviselőháznak a czivilliszta emelésének megszavazását, ha az udvartartás egy része Budapesten lesz és magyar. Nevezetes az egészben az, hogy tudtunkkal nálunk került először szőnyegre az országban a vármegyeház tanácstermében a czivilliszta kérdése. Ellenben a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Heves vármegye átiratát s szintén felír a törvényhozáshoz az önálló hadsereg felállítása érdekében, a mely körülmény is a mellett bizonyít, hogy a czivilliszta kérdésében csak is a lojalitás vezette a többséget. A közgyűlés első napján megejtették a a választásokat is, minden nagyobb izgatottság nélkül. A nagysomkuti járás főszolgabirájának megválasztották dr. Péchy Pétert, közfelkiáltással. Ez az egyhangú választás elégtételül szolgálhatott az önérzetes, derék tisztviselőnek azért, hogy megválasztását már két Ízben megsemmisítették s igy most harmadszor került választás alá. Az árvaszéki ülnöki állás betöltésénél volt csak szavazás. Rába László szolgabirót választották meg, Kozma Gerő tb. árvaszéki ülnök ellen, szótöbbséggel. Szolga- biró lett közfelkiáltással Jeszenszky Béla. A közgyűlés lefolyását az alábbiakban adjuk; Gróf Hugonnai Bélá főispán éljenek közt elfoglalva az elnöki széket, megnyitó beszédében üdvözölte a bizottsági tagokat s örömének adott kifejezést a felett, hogy ilyen szép számban jelentek meg, hogy ez által is dokumentálják azt, hogy azon bizalomnak, a melylyel felruházta őket a vármegye közönsége, valamint a múltban, úgy a jövőben is megfelelni s a vármegye javat előmozdítani akarják. Vissza pillantva a múltra, felemlíti azt a mindenki által ismert tényt, hogy a vármegye lakosságát árvíz és fagykár érte, de másrészről mindenkit megnyugvással tölthet el annak a tudata, hogy a varmegye feliratára a kormány 50 ezer korona segítséget adott ínséges közmunkákra, s ezenkívül a belügyminiszter 3000 ezer koronát meghaladó kölcsönt nyújtott gabona beszerzésére, valamint a földmivelésügyi miniszter is vetőtengerivel segélyezte a lakosságot 30 százalék árleengedés mellett. Ezután megnyitotta a közgyűlést. A közgyűlés tudomásul vette az alispán eseményi jelentését. Majd Luby Géza javaslatára a közgyűlés soron kívül, a czivilliszta tárgyában beadott indítványt és Heves vármegyének átiratát az önálló magyar hadsereg tárgyában vette tárgyalás alá. K czivilliszta felemelése elleni indiívány. Luby Géza indítványának lényege az volt, hogy írjon fel a törvényhatóság a királyi udvartartás költségeinek czélba vett felemA-ese ellen a képviselőházhoz. Az állandó választmány azon javaslattal terjesztette be ezen indítványt, hogy térjen felette napirendre a közgyűlés, mert a legnagyobb politikai válságok idejen szükségesnek tart minden olyasmit kerülni, -—• mi a király iránti lojalitás kérdését érintené. (Helyeslés. Ellenmondások.) Luby Géza megokolja indítványát. Szerinte csak az a fa állhat szilárdul, a mely mélyen gyökeredzik a földben és melyen szú nem rágódik. Különben a szél megfosztja koronájától, sőt gyökerestől kitépi. Ehhez kepest hatalmas uralkodó csak az lehet, a ki igyekszik a nemzettel egybe forrni, gyökereit a nép lelkületében megvetni. (Éljenzés.^ Ellenmondások. Főispán: Nem engedi meg hogy itt Ő Felsége a király személyét a vitába belevonják. Felkiáltások: Miért? Hisz nem történt itt semmi sértés.) — A dinasztia ha gyökere nem hatol be a nemzet szivébe, akkor az első vihar leszakítja róla a koronát és pusztulásba viheti a nemzetet Az a nemzet, a mely idegen dinasztiát ültetett trónjára, az örökre tönkre tette magát. Nálunk is a dinasztia idegen maradt és németté akar bennünket tenni. (Úgy van! Nem igaz. Éljen a király 1) Nem akarja részletezni azt a szenvedést, pusztulást, a min a nemzet 400 éven át átment, csak két példára hivatkozik. A nemzet mindég lojális, dinasztikus volt, pedig szolga néppé tették. így Mária Terézia király, midőn elvették örökös tartományait. Pozsonyba menekült s akkor a magyar nép hűsége mentette meg, hogy földönfutóvá ne legyen. A napóleoni hadjáratok idején, midőn Ausztria le volt verve, Napoleon kiáltványt bocsátott ki a magyar nemzethez, hogy legyen ismét szabad, válasszon magának királyt és a nemzet másodszor is segítségére sietett királyának. És mindezért a hála és elismerés Világos és Arad volt. 1867. óta, mióta a kiegyezés létrejött, milliókat és milliókat szipolyoztak ki a nemzettől Ausztria javára, egy oly alkotmány révén, a melyben ha az uralkodó akar valamit, a nemzeti akarat nem érvényesülhet. 1867. év óta 315 milliót fizetett* a magyar, udvartartási költségekre és Bécs nyelte el az egészet. Mi függetlenségiek nem tiltakozunk az eddigi 9 millió czivilliszta megszavazása ellen, de az ellen igen, hogy még 2 millió koronával emeljék azt akkor, a midőn a nép sanyarú viszonyokkal küzködik. Kéri indítványa elfogadását. (Elfogadjuk, nem fogadjuk el felkiáltások. Éljenzés. Taps. Nagy zaj.) Böszörményi Sándor. Őisaz előtte szóló hasonlatával él, a ki jó kertész hírében áll. — De azért nem érthet vele egyet. Igaz, hogy a fát a gyökere táplálja, de csak úgy, ha meleg, jótevő esővel áztatják és nem petróleummal öntözik, mert különben elpusztul. (Óriási zaj. Eláll, nem hallgatjuk közbeszólások, másrészről tetszés. — Szónok sok ideig nem jut szóhoz.) Úgy tudja, hogy e teremben különböző politikai nézetek emberei ültek, (Luby Béla : OsztrálWfrf) de .azért egymás politikai nézetét tisztelték, ha a politikai nézet a hazafiságtól van sugalmazva. Részéről nem fogja senki sem tapasztalni azt, hogy más nézeteket meg ne hallgasson, de viszont mástól is megköveteli az ő véleménynyilvánításának tiszteletben tartását. Nem kell nagy politikusnak lenni valakinek ahhoz, hogy belássa, miszerint ma nem kell olajat önteni a tűzre, hanem önmérsékletre van szükség, a helyzet tisztázására és nem a helyzet össze- bonyolitására. (Egy hang: Miért bonyolították össze. Zaj.) Magyarország mindig dinasztikus volt, nemzeti erejét fentartani igyekezett, nem eszélyes, hogy disszonancziát támasszunk, mikor arra szükség nincs, de igenis van arra, hogy a nemzet és király együttesen munkálkodjék a haza javára. Nem szükséges azt hosszasan fejtegetni, hogy a czivilliszta kérdése sokkal kisebb dolog, (nem áll! közbeszólás) mint az az ellentét, a mit ezen ügy ilyen tárgyalása, elintézése támaszthat. Nem tartja azért helyesnek, hogy a vármegye felirati joga kortes czélokra felhasználtassék. (Zaj. Ügy van ! közbe- szójáspk.j Élhet mindég ezen jogával, de hogy ha azt minden törvénynél gyakorolja, ez oda vezetne, hogy valóságos parlamentté változnék át. (Zaj. Egy hang : De ha joga van hozzá. Hát az ex-lex 1) Azért minek felzuditani a szenvedélyeket itt, mint a parlamentben, (Zaj. Szükség van rá!) ez nem politikai tapintat. Arra kéri a közgyűlést, hogy a király iránti tiszteletből fogadja el az állandó választmány javaslatát. (Zaj. Elfogadjuk, éljen a király, nem fogadjuk el, felkiáltások.) Nagy László alispán : Ő nem készült beszéddel áll elő és csak röviden akar a szőnyegen levő tárgyhoz hozzá szólani. Egy jelenség tűnt fel neki, a mi a politikai felfogás hiányosságára vall nálunk. Egy formában nem tanulta a politikát, nem is fogja megtanulni, nevezetesen abban, hogy egy párt ne.a kormányt okolja a közdolgokért, a tanácsadókat, de magát a király személyét. (Úgy van 1 Zaj.) Ő mindig kormánypárti volt, ezt vallotta és daczára ennek, most kimondja, van bátorsága hozzá, hogy 4 év lefolyása azt a benyomást keltette benne, hogy az alkotmányosság útjáról letértünk. (Úgy van !) Ezt bizonyítja először az, hogy a kormány paktumokkal kormányzott. (Éljenzés, taps az ellenzékiek részéről. Helyettünk is beszél, közbeszólások.) De az ellenzék sem teljesitette kötelességét, mert kérdi, 4 éven át hol volt az ellenzék ? — Éngedte, hogy az ő meggyőződésük szerint, a dolgok rosszra forduljanak, akkor, a midőn mi kormánypártiak akartuk azt, ho|y a legutóbbi választásokból erős ellenzék kerüljön ki, az ellenzék 4 éven áf nem volt sehol, a midőn köz- gazdasági kérdésekről volt szó. (Éljenzés. Előre éljeneztek, megjegyzések.) De akár minő következtetést vonjunk is le ebből, az ellen már feltámad az értelem, hogy csak akkor is ott legyenek ellenzékiek, szenvedélyesek, a hol a király neve van benne a politikai kérdésben. (Éljenzés, taps, ellenmondások.) Nekünk magyar nemzetnek lehet aggódnunk, de nem lehet perhorreszkálni azt, hogy a király személye sérthetetlen, ő az egyedüli összekötő kapocs a monarchia másik felével. A királyt okolni alkotmányos államban és nem a tanácsadóit, azt józan politikának sohasem fogadom el. (Taps. Elfogadjuk felkiáltások. Zaj.) Dr. Schönpflug Richárd azt vitatta, hogy nem azon fordul meg a kérdés, hogy csak egy Remek kivitelű fényképnagyitások! Sietnagyságu metíüép 9 frt 80 kr. 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek 1896. ömf* kitüntetve szakkiállításon: -m, 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hirnevü fényképészete Nagykárolyban. 35—52 wsr megbízható, szép munkai ~%m Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól. Megérkeztek VSÍaTapk, JACOBOVICS JÓSEF e hó 15-ig elfogadom a nálam vásárolt 7—8—10 koronás kalapokat festés és javítás végett. árucsarnoüa D7agyüároiy. A nálam vásárolt gallérok és kézelők gyári tisztításra elfogadta Inak. Czigaretta hüvely 8—10 kr, parafás (Divva) 20 kr.
