Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY magyar ipar és kereskedelem hírét, hazánk iparának, kereskedelmének dicsőségére. D. L. H I E K. — Primiczia. Szép egyházi ünnepély folyt le Vizkereszt napján a róm. kath. templomban. Ekkor mondta első miséjét Haunstädter József kegyesrendi tanár, a kit karácsonykor szentelt fel a szatmári püspök. Az első misén a manuduktori tisztet Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök töltötte be, a ki a megjelenésben akadályozva volt Kosztra Ignácz ez. kanonok urat helyettesitette, a tanári kar fényes segédlete mellett. A főoltár ez alkalommal uj díszt öltött. Báthory Istvánné őnagysága volt szives feldíszíteni. A szent beszédet Lőrincz Gábor főgymn. tanár mondta, szépen fejtegetve a lelkészi és szerzetesi élet kötelességeit. Mise alatt a főgimn. énekkar énekelt és Demidor Ignácz rendőrkapitány gyönyörű szólót énekelt. Délben ebéd volt a kegyesrendiek társházában, melyen számos felköszöntőben éltették az uj misést. — Kinevezés. Főispán ur ő méltósága Fényes Gusztávot erdődi járási írnokká nevezte ki. — A régi kaszinó évi rendes közgyűlését f. hó 6-án tartotta Papp Béla igazgató elnöklete alatt. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének'felolvasása után az 1900. és 1901. évi számadásokat kiadták megvizsgálás végett a számvevőből és Vetzák Ede s Csipkés András tagokból álló bizottságnak oly kikötéssel, hogy azok a február első vasárnapján tartandó közgyűlés elé terjesztessenek. Ezután némi módosításokat tettek az alapszabályokon. Ezekbe bevették, hogy a tagsági dij 24 koronán felül nem emelhető. A pénztáros és könyvtáros tiszteletdiját 200—200 koronában állapították meg. A hírlapok elárverezése után Papp Béla igazgató a maga és tiszttársai nevében lemondott állásáról s uj választásra hívta fel a közgyűlést. A választás vezetésére elnökül Berger Ármint, tagokul Moson Györgyöt és Nagy Gábort kérték fel. Az uj választás eredménye a következő: Elnök: Debreczeni István, Igazgató: Papp Béla. Pénztárnok : Nagy Sándor. Jegyző: Nemestóthi Szabó Albert. Számvevő: Maresch Emil. Ügyész: Baudisz Jenő. Könyvtárnok : Erdőhegyi Gyula. Választmány: Dr. Adler Adolf, Barkóczy Ferencz, Berger Ármin, Csipkés András, Csilléry Dávid, Gőnyey István, Ilosvay Aladár, Dr. Jékel László, Jeney Géza, Jeney István, Kaufmann Ignácz, Kaufmann Jenő, Kacsó Károly, Kemény Alajos Killer Nándor, Kőszeghy Gyula, Marsó Lőrincz, Márton Sándor, Nagy László, Nonn Gyula, Opholczer Gyula, Péchy László, Reök Gyula, Róth Károly, Dr. Serly Gusztáv, Dr. Söhönpflug Richárd, Nemestóthi Szabó Antal, Nemestóthi Szabó Pál, Wagner Lajos, Vetzák Ede. Könyvtári választmány: Gorzó Bertalan, Hám József, Jenser Mihály, Dr. Kovács Dezső, Mada- rassy Gyula, Tóth Sándor. — A kath. legényegyesület bálja. Nevezett egyesület folyó hó 19-én tartja meg szokásos bálját, melyre a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó: A nagykárolyi kath. legényegyesület Gr. Hugonnai Béláné Öméltósága védnöksége alatt az egyesület házépítés czéljaira a polgári olvasókör dísztermében 1902. évi január hó 19-én, vasárnap zártkörű tánczmulatsá- got rendez. Belépti-dij: Családjegy 5 korona. Személyjegy 2 korona. Karzatjegy — mely a tánezterembe lépésre nem jogosít — 1 korona. Jegyek előre válthatók : Irsik Ferencz egyleti pénztáros urnái és este A Széchenyi háló fülkéjétől lejebb ismét van egy kisebbszerü „Török lyuk“-nak nevezett barlang. Ezután következik a Punyikova vagy Pojnikova vagy Pónika barlang, melyet Denevér barlangnak is neveznek arról, hogy igen sok denevér lakja s az ezek ürülékeiből előállott denevér guano borítja, melyből nem régiben egy vállalkozó három uszályhajó guanót szállított el nagy nyereséggel. Ennek a barlangnak a hossza 500 m. s magassága 300 méter s keresztül húzódik a hegységen és rajta a benne keresztül folyó hasonnevű patak mentén Dubova községhez lehet kijutni. Éhez a barlanghoz 100 méternyire egy régi várad romjai látszanak, melyhez közel esik a Veteráni vagy Piscabara nevű, hazánk történelmében is nevezetes barlang, előtte az Erzsébet királyné emlékére emelt parkszerű ültetvénynyel. 1692-ben Veteráni tábornok intézkedéséből D’ Árnau báró e barlangból márczius hó 16-tól május 1-ig 700 emberrel védelmezte a szoros bejáratát 3000 török ostroma ellen, mig végleg kimerülve megadták magukat. 1788-ban ismét óriási küzdelem folyt le itt a magyarok és törökök közt, és ennek „ miékét hirdeti a barlang bejárata alatt emelt magyar és német nyelvű két emléktábla, melyeknek magyarnyelvű tábláján következő felírás van : „Annak a dicső harcznak emlékére, melylyel a Brechainwille gróf nevét viselő 25-ik számú gyalogezred egy zászlóalja élén báró Stein Lajos őrnagy- gyal a Veteráni barlangot 1788. augusztus havának 9—31 napján a tulerős ellenféllel szemben megvédel- mezé. Emelte ezt a táblát a Pűrcker báróról elnevezett 25. számú cs. és kir. gyalogezred tisztikara 1898-ban.“ A barlang térfogata mintegy 1000—1200 köbméter lehet, s abból a hegytetőig egy odú vezet fel, a melyen át történt a barlangot védelmező katonák élelmezése, s azok csakis akkor adták fel a barlang védelmét, midőn a törökök árulás folytán elfoglalták a sziklaodu bejáratát s igy éhínség elé néztek. A törökök azonban a hős védőket teljes katonai diszszel hagyták elvonulni. a pénztárnál. Zenész: Jónás György. A felülfizetése- ket hálásan megköszönjük és a helybeli hírlapokban nyugtázzuk. ízletes ételek- és italokkal Szalontay József vendéglős fog mérsékelt árért szolgálni. Rendező-bizottság : Papp István, elnök. Irsik Ferencz, pénztárnok. Horváth István, titkár. Tivadar József, Brauneisz József, ellenőrök. Akkermann Antal, táncz- rendező. A védnöknő környezete: Bolemann Mariska, Matesz Emma, Tischler Veronka, Sinkay Anna, Szabados Katicza, Müller Erzsi, Tóth Emma, Mécz Mariska, Pap Mariska, Szendrey Mariska, Matesz Róza, Hel- meczi Róza. — Kosztin Sándor, Bakó Károly, Rész Márton, Gergely Mihály, Teierling János, Kinczli István, Torna István, Herman Ferencz, Volácsek Endre, Bosnyák Imre, Horgos Victor. Jegyszedők: Sinka Ignácz, Torna József, Kricsfalusi Károly. Rendezők: Sinkay Mihály, Negele János, Negele Ignácz, Müller János, Kern János, Mécz István, Torna József, Torna Pál, Tóth József, Heifel Sámuel, Dézsi Zsigmond, Paray József, Poják István, Wächter Antal, Tempfli János, Brugós Péter. E fényesnek Ígérkező bált az érdeklődőknek figyelmébe ismételten ajánljuk. — Kezdete este 8 órakor. — A szinügyi bizottság f. hó 6-án ülést tartott, a melynek egyedüli tárgya volt Krémer Sándor színigazgató kérvénye, melyben a nyári évadra játszási engedélyt kér. Ä bizottság oly feltétel alatt, ha folyamodó színigazgató április 8-ig bemutatja társulatának névsorát s az a város müigényeinek megfelel, véleményezni ígérte a játszási engedélyt. — Esküvő. Arz Albert helybeli betétszerkesztő albiró f. hó 5-én esküdött örök hűséget Szokolovszky Irmuska kisasszonynak, Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó kedves leányának. Násznagyok voltak a vőlegény részéről Nemestóthi Szabó Pál kir. járásbiró, a menyasszony részéről Kleiszner Károly urad. tiszttartó. Esküvő után a menyasszonyos háznál lakoma volt, a melyen számos pohárköszöntőt mondtak az uj pár boldogságára. Boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez ! — Első mise. Folyó hó 7-én, a gör. kath. karácsony napján mondta első miséjét a helybeli gör. kath. templomban Cupcea Péter ujmisés, voltkópez- dei tanár. Dr. Brán Feliczián helybeli főesperes és püspöki helynök végezte a manuductori tisztet és ő mondta az ünnepi szónoklatot, a mely megható szép és tartalmas volt. Mise után az uj áldozár áldást osztogatott. — Eljegyzés. Egregi és nyirvadai Tömpe Bertalan, városunk községi bírája és árvaügyi tanácsosa f. hó 5-én jegyet váltott városunkban, galgói Rácz Miklós és neje buji Jékey Anna kedves leányával Ilonkával. Boldogság kisérje frigyüket! — Kereskedő ifjúság mulatsága. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre feb. 1-én tartja téli mulatságát. Mint értesülünk az idén több helybeli kereskedő nejét fogják felkérni a háziasszonyi tiszt viselésére. A mulatság igen látogatottnak és fesztelennek Ígérkezik. A rendező bizottság körében élénk tevékenység észlelhető, a mi valószínűvé teszi azt, hogy ez lesz a farsang egyik legjobb mulatsága. — Gyászeset. Reményteljes ifjú szállott a napokban korai sírjába. Kerekes József jogszigorló, özv. Kerekes Istvánné fia f. hó 2-án Budapesten hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultban Papp Béla ügyvéd, laptársunk a Nagykároly és Vidéke szerkesztője, öcscsét vesztette el. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki. Özv. Kerekes Istvánné mint édes anya, Kerekes István, Margit, Sarolta, Irén és Anna mint testvérek úgy a maguk, valamint Hollós magával hozván lőfegyverét, azt a Veteráni barlangban kétszer kilőtte és ezek a lövések oly pokoli hangzavart okoztak, mintha legalább is tiz ágyút sütöttek volna el egyszerre. S csudálatos, hogy a barlang alatt mintegy 40 méter mélységben álló kocsinkon ülő kis R. Zsuzsika e pokoli hangmorajból mit sem hallott. Úgy látszik, hogy a hang fel a hegy tető felé a sziklaodun át keresett magának utat. A Veteráni barlanggal szemben van a szerb parton a Kazán illetve az A1 Duna legmagasabb csucscsa a Stirbetz maré, mely 768 méter magas, s egész Vid- dinig ellátszik. A Veteráni barlangtól lejebb 500 méternyire ismét egy várda romjai vannak. A Kazánt balról Plaviseviczától Dubováig a Sucar maré s Dubovától O-Ogradenáig a Sucar micu, jobbról pedig a Miroc hegység kiséri, s amannak legmagassab pontja 314 m., a Miroc pedig a Stirbecz mareben éri el legmagasabb pontját. A magyar parton eső aldunai hegységekre nézve jellegzetes, hogy azok a parttól beljebb 400—500 m. átlagos magasságra emelkednek s tetejük fent síkot képez jó utakkal. A Sucar micu tetején Péth nevű török erőd romjai és egy török temető maradványai vannak. A dubovai Kazán öblön alul a balparti Sucar micu és a jobbparti Stirbetz micu a Dunát ismét 250 méterre szűkíti meg, s a Kazán torkolatánál a Traján táblán felül pár száz lépésnyire a Duna legkisebb szélességét éri el és 171 méternyire szükül össze, s ha itt a magyar partról a szerb partra át kiáltunk, a keletkező visszhang öt szótagot teljesen tisztán ad vissza. Az Alsó-Kazánban szakad a Dunába a Mrakonya patak, melynek mentén nehány év előtt 14 kilométer hosszú erdei vasút volt az erdők kihasználására. A Mrakonya patakon alul a Kazán torkolata felett van az úgy nevezett Resurata erdőrészlet egy kincstári faraktárral, mely mellett van az Erzsébet királyné emlékére emelt park s egy 500—600 Q-öl területű diófa iskola, melyet azért említek meg, hogy ez a diófa iskola nem kis zavarba hozott. Ugyanis a az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen forrón szeretett fiúnak, testvérnek, illetve rokonnak Kerekes József jogszigorlónak folyó hó 2-án életének 24-ik évében reggel 6 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A megboldogult földi maradványai folyó hó 5-én délután fél 3 órakor fognak a Mária-utczai klinika halottasházában, az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és onnan a központi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1902. január 4-én. Béke lengjen drága porai felett! — Vettük a nagykárolyi Központi Takarékpénztár részvénytársaság üzleti jelentését az 1901. évről. Ügyesen összeállított üzleti jelentés, a mely jóformán az év végén már napvilágot látott és könnyen áttekinthető. Az intézet üzletágainak alapjai szilárdak és teljesen megbízhatók voltak a múlt évben is, daczára az általános mostoha anyagi viszonyoknak. A vagyon leltárát a múlt évben két Ízben állították össze. A részvénytársaság ingatlanságai kellő jövedelmet hajtottak. Örvendetes jelenség volt az, hogy az óvás és per alatt levő váltók száma csökkent és hogy a múlt évben az üzletet semmi vesztesség sem érte, azonban daczára ennek, a kedvezőtlen viszonyok folytán az előző évi kétes követelésekből, a mérleg realitása érdekében 6987 kor. 36 fjllér leírását hozták javaslatba. A jelentés az alapszabályok némi módosítását hozza javaslatba. Az igazgatóság saját iniciativájából kiindulva 6 százalék osztalékról mondott le. Az is örvendetes jelenség, hogy a betétállomány tetemesen emelkedett s ezzel szemben a visszleszámitolás jelentékenyen apadt. Az üzletév végeredménye az, hogy daczára a kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, a múlt évinél kedvezőbb mérleggel léphet a társaság a közgyűlés elé. A felosztási tervezet a következő: 1. Osztalék 500 drb részvény után 20 kor. — 10,000 korona. 2. Tartalék alap 500 drb részvény után á 3 kor. 50 fii. — 1750 kor. 3. Vesztességi alap 500 drb részvény után á 1 kor. — 500 kor. 4. Igazgatóság, felügyelőség és ügyész jútaléka — 3114 kor. 5. Szolgajutalmazásra 77 kor. 50 fill. 6. Jótékonyczélra 130 kor. Összesen 15571. kor. 65 fill. A szelvények beváltását 1902. feb. 1-től eszközük. A közgyűlés jan. 19-én lesz. — A Szatmárnémetii kereskedő-ifjak köre saját házalapja javára folyó évi február hó 1-én Szatmáron a „Vigadó“ termeiben szecessiós tánczmulatságot rendez. Belépti dij személyenként 2 korona. Család-jegy 5 korona. Karzat-jegy az első sorban 3 korona, a 2-ik sorban 2 korona. Felülfizetések a jelzett czélra köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Lengyel Imre, Mertz József, Páskuj Imre, Reizer János, Rosenfeld Miksa és Sternberg Testvér urak üzletében. A hölgyközönség tisztelettel kéretik lehetőleg egyszerű öltözékben megjelenni. — Elismerő irat egy főszolgabírónak. Hogy az intéző körök milyen súlyt fektetnek arra, hogy a gazdasági munkás és cseléd segély-pénztárról szóló törvény minél hatásosabban végre legyen hajtva, mutatja főispánunk azon meleg hangú irata, amelyet Ilosvay Endre főszolgabíróhoz intézett. A főispán elismerő leirata a következőleg szól. „Tekintetességednek a közszolgálat előnyére kifejtett s állandó figyelemmel kisért hasznos tevékenységét szóval és írásban többször megdicsértem. Különös örömömre szolgál, hogy erre újabb alkalmam nyílik. Tekintetességed január 9-én 115 sz. alatt kelt jelentésében tudomásomra hozta, hogy a gazdasági munkás és cselédsegély-pénztár részére taggyüjtéssel foglalkozott és sikerült 199 munkást és cselédet rábírni, hogy abba belépjen. TekinKazánban a magyar parton úgy az utak mellett mint a sziklafalakon igen sok diófát láttam, melyekről azt hittem, hogy azok ültetve vannak. Kíváncsiságból felvettem egy igen kis diót, s miután azt igen nagy erőfeszítéssel feltörtem, azonban gyümölcséhez hozzájutni még sem tudtam, miután a gyümölcs kiszedhetéséhez mókusi apró fogak kellenének, kalauzaimnak szemrehányást tettem, hogy külömb diófákat termelhetnének, mire azok szemem közé^kaczagtak s kijelentették, hogy azok vadon teremnek. Én azonban ismerve tréfára való hajlandóságukat, nem akartam nekik eleinte hinni. Hát pedig tényleg úgy van. A Kazánban vadon nő a diófa s Berzászka és Merül községek határán egész jókora kiterjedésű diófa erdők vannak. Hát a Kazánnak ezt a kiváló tulajdonságát akarja most a kincstár kihasználni s nemes diófákat ültet a Kazán menti hegyeken. Külömben a Kazánnak gyönyörű flórája van, s a sziklafalakat orgona, festő szömörcze, vadszőlő, iszalag és vadmeggy bokrok borítják el dúsan. Itt virít továbbá a szelíd tulipánnal egyidőben a festői szép úgynevezett kazáni tulipán. Vannak, akik azt mondják, hogy a Kazán akkor a legszebb, mikor még a többi fák nincsenek kizöldülve s csakis a kazáni orgona zöld még, s csodaszép, a miénknél sokkal nagyobb nyitásaival egy kék tengerbe borítja a Kazán partjait s isteni illatárral tölti be a levegőt. Ha azonban a Kazán szépségeiről szóltam, meg kell említenem annak egy kellemetlen lakóját is és ez a vipera, mely az itteni enyhe éghajlat alatt a Kazán mészkő hegyeit nagy előszeretettel választotta lakhelyéül. És most egyelőre búcsút veszek tisztelt hallgatóimtól, s midőn szives türelmükért köszönetemet nyilvánítom : ha már kegyesek voltak az A1 Duna természetes szépségeiről meghallgatni; kikérem szives figyelmüket arra is, hogy meghallgassák és csodálják az Al-Dunán az emberi ész és erő hatalmas alkotásait. (Folytatása következik).
