Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

intézőinek, bennünket pedig megerősít azon meggyőződésünkben, hogy a kérdést illetőleg helyes állásponton vagyunk.

Nézetünk szerint a világítási bizottság nagyon helyesen tenné, ha a kitűzött határidőre beérkezett ajánlatokat azonnal átadná a szakértőnek s csak a szakértői vélemény alapján lépne az egyes czégekkel érintkezésbe, nehogy a számok előnyös csoportosítása által a Schuckert-féle csalódáshoz hasonló kellemetlen helyzetbe kerüljön.

A német azt tartja, hogy „óvatosság a bölcseség anyja“ s ebben igaza van neki!

A magyarság diadala.

— Saját külön tudósítónktól. —

Budapest, 1902. november 21.

(G. S.) Bartha Miklós mester szavával élek : jajkiáltást hallottunk Nagykárolyból. Előbb a holt szó — az ólomba rótt irás, majd most az élő szó jelent meg Budapesten, hogy védelmet kérjen a pusztulás ellen ezerszáz szinmagyar lélek részére. A magyar faji politika kérdése ez, és hogy mint kél ennek védelmére az a Magyarország, mely a magyar Magyarország dolgait intézi, arról hadd beszéljen az egyszerű, szűrke tudósítás, bár tény, hogy évek óta nem részesült küldöttség oly meleg fogadtatásban, mint a nagykárolyi.

A nagy károlyi görög szertartásu katholikus hitközség küldöttei, névszerint Orosz János főgondnok, Somossy Miklós, Gorzó Bertalan, Ember László, Orosz György, Bencze András és Orosz István, e hó 20-án este érkeztek Budapestre és nyomban fölkeresték a függetlenségi pártkört, hol Kossuth Ferencz távollétében Barabás Béla alelnök fogadta a jelenlevő mintegy harmincz képviselővel a küldöttséget. A küldöttség nevében Somossy Miklós ismertette teljes részletességgel a hitközség ügyét és a párt jóindulatú támogatását kérte. A függetlenségi párt nevében Be- dőházy János képviselő válaszolt, majd Pichler Győző indítványára kimondották, hogy a függetlenségi és 48-as párt a nagykárolyi görög szertartásu katholikus hitközség ügyét elsőrangú nemzeti és politikai kérdésnek tekinti, azt szükség esetén a képviselőházban is szóvá teszi, a küldöttséget pedig hivatalosan kiséri a kormány elé. Hasonló értelemben szóltak a küldöttséghez Lengyel Zoltán, Bakonyi Samu, Csávolszky Lajos, Nessi Pál, Kubik Béla és Hentaller Lajos képviselők is.

A függetlenségi pártkörből a küldöttség a Budapesti Napló szerkesztőségébe vonult, hol Vészi József országgyűlési képviselő —főszerkesztőnél tisztelegtek. Somossy Miklós lelkes beszédben köszönte meg Vészinek, mint az Újságíró Egyesület elnökének, a fővárosi sajtó pártfogását. Vészi József biztosította a küldöttséget, hogy az egész magyar sajtó támogatni fogja ügyüket. Minden toll — úgy mond — ha kell, egy- egy karddá változik ál, hogy egyezerszáz magyar emberről elhárítsa az eloláhositás veszedelmét. A szabadelvű párt álláspontja az, hogy az önök dolga százszor fontosabb a Nessi ügynél és ezt a felfogást, ha kell, a kormánynyal szemben is érvényesítjük.

Pénteken e hó 2l-én, délelőtt 11 és 1 óra között tisztelgett a nagykárolyi küldöttség Domahidy Elemér,Jékey Zsigmond, Szentiványi Gyula, Luby Géza, Rabár Endre

Annuska: De mit beszél maga ? Hiszen nem akarnak ők tőlünk semmit 1

Feri: (gúnyosan) Nekem mondja ? oh nagyon jámborak ők ! Csak épen, hogy a nyelvükbe vipera méreg van beoltva. Méreg amelyet a patikában kereszttel jelölnek meg. (Elfeledkezve magáról) Oh bár csak őket is csupán kereszt jelölné már I

Annuska: (felsikolt) Jesszusom 1 (sírva a kocsivánkosába temeti az arczát.)

Feri: (oda se figyelve, mind nagyobb tűzzel) Képzelem ; most ott várnak kint mindnyájan a pályaudvaron sziszegő nyelvvel, mint a prédára éhes kígyók ... Oh megpukkadok, megpukkadok 1

Annuska : (felsír) Mért nem halok meg mindjárt ? . . .

Feri: (dühösen) Megpukkadok, megpukkadok !

Annuska : (hangosan zokog) Jaj-jaj !

Feri: (hirtelen magához terve) Mi baja van, drágám ?

Annuska : Meghalok, oh meghalok !

Feri: Az Istenért, de hát miért sir olyan nagyon ? Hiszen nem akartam magát bántani, (hirtelen észreveszi, hogy a vonat már a rákosi rendező pályaudvaron áll) Annuskám, Annuczim, a jó ég áldja meg, térjen magához 1 Mit szólnak majd az otthonlevők, ha meglátják a maga kisirt szemeit? (izgatottan törli zsebkendőjével az Annuska szemeit.)

A vonat fütyöl s lassan bedöczög a keleti pályaudvar üvegteteje alá. Kint a perronon tolong a rokonság. Lujza tante, Fruzsinka és Máli néni hirtelen közrekapják Annuskát s mig össze-vissza csókolják, fürkészőn nézik az arczát.

A nénik : hirtelen összecsapják a kezüket Annuska, te sirtál!

Annuska: (szepegve) Nem, nem . . .

A nénik: (Ferihez, aki mint egy bűnös lehor- gasztott fejjel áll a csoportozat mögött) No kedves, férj uram, nem gondolja, hogy a kis feleségének ki vannak sírva a szemei ?

Feri: (pokoli gunynyal) De igen 1 Annuska engem siratott, mert nagyon fájtak a fogaim !

A nénik : (felsziszenve) Úgy ?

Feri: (nyomatékkai) Úgy 1 (félre) No tessék ! Nem megmondtam 1 Már kezdődik a mulatság. Jaj, megpukkadok ! Megpukkadok !

r, j.

és Böszörményi Sándor képviselők vezetése alatt a kor- j mánynál.A függetlenségi párt megbízásából RákosiViktor Komjáthy Béla és Gál Sándor dr. képviselők csatlakoztak a küldöttséghez, mely első sorban Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternél tisztelgett, kinél ugyanekkor Hugonnai Béla gróf főispán is jelen volt. A miniszter előtt Domahidy Elemér, Orosz János főgondnok és Somossy Miklós fejtették ki a küldöttség czélját, mire Wlassics Gyula miniszter kijelentette, hogy intézkedni fog a jogos panasz ügyében és a küldöttség kérelmét minden tekintetben teljesiti. A miniszter ezután hosszasan beszélgetett a küldöttség tagjaival, kiktől külön külön kézfogással búcsúzott el.

Széli Kálmán miniszterelnök pontban egy órakor fogadta a küldöttséget és Domahidy Elemér, Somossy Miklós és Orosz főgondnok beszéde után megígérte, hogy a nagy károlyi hitközség ügyében nemcsak most intézkedik és teljesiti a küldöttség hazafias kérését, de gondot fordít ez ügyre akkor is, mikor a nagyváradi püspöki szék végleges betöltésére kerül a sor. Domahidy Elemér képviselő ezután egyenként bemutatta a miniszterelnöknek a küldöttség tagjait, kikkel Széli Kálmán még hosszabb beszélgetést folytatott.

A küldöttség tagjai az esti vonattal tértek vissza Nagykárolyba.

___________________________________

~ HIl^EK.

— Gyászistentisztelet. Folyó hó 19-én Erzsébet királyné emlékére gyászistenitisztelet volt a római kath. templomban, melyen a hivatalok tisztikara, az iskolák ifjúsága és nagyszámú ájtatoskodó közönség vett részt. A misét Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd mondotta fényes segédlettel.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja folyó hó 24-én a délutáni gyorsvonattal Budapestről székhelyére érkezik.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 18-án gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt rövid közgyűlést tartott. A tárgysorozatot megelőzőleg Luby Géza orszgy. képviselő három rendbeli inter- pellácziót intézett az alispánhoz. 1. Miért nem lett még ez ideig felterjesztve a vármegye azon felirata, a melyben a Rákóczyt difflamáló törvény eltörlését kéri. Erre az alispán és főjegyző válaszolt, utóbbi bejelentette, hogy a felirat már elküidetelt. 2. Miért nem foganatosították a vármegye azon határozatát, hogy Batthyányi Lajos arczképét megfestetik a közgyűlés számára. 3. Minthogy Kassa város legközelebb Rákóczy kiállítást rendez, miért nem intézkedett az alispán az iránt, hogy azon mint kiállító a vármegye is részt vegyen, a mikor igen sok Rákóczy relikviával rendelkezik. Az utóbbi két interpelláczióra az alispán adott érdemleges választ. A Batthyányi arczkép megfesteté- sének kérdésében azt a választ adta, hogy ép ez az eszme vetette felszínre annak szükségét, hogy a közművelődési alip kezelésére vonatkozó szabályrendelet akként módositassék, hogy abból az ilyen kiadások fedezhetők legyenek. Minthogy pedig a módosított szabályrendeletet a belügyminiszter még nem hagyta jóvá, a kép megfestése miatt intézkedni nem lehetett. A mi a kassai Rákóczy kiállításom részvételt illeti, kijelentette, hogy ha olyan megkéresés érkezett a megyéhez, úgy megfelelő intézkedést tesz. A közgyűlés mind a három választ tudomásul vette. A tárgysorozatból felemlítjük a következőket. Nagykároly város szervezési szabályrendeletét a felebbezés elutasítása mellett, jóváhagyták. Ugyancsak jóváhagyták Nagykároly város pecsétjére vonatkozó képviselő testületi határozatot. Végül a jegyzőkönyv hitelesítése körül vita merült fel azon kérdés eldöntése iránt, hogy az előre be nem jelentett interpelláczió bevétessék-e a köígyűlés jegyzőkönyvébe. A közgyűlés úgy döntött, hogy ne vétessék jegyzőkönyvbe.

— Alapítványi hölgy. Ő császári és apostoli királyi felsége folyó évi november hó 3-áu kelt legfelsőbb elhatározásával urai Uray Margit bárónőt a savoyai herczegi hölgyalapitvány tiszteletbeli hölgyévé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.

— A vármegye küldöttsége a minisztereknél. A vármegye által kiküldött küldöttségeket, mint irtuk is már, folyó hó 20-án fogadták a miniszterek. — A küldöttségben részt vettek : gróf Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Kende Zsigmond N. Szabó Antal, továbbá a vármegyebeli képviselők közül : Szentiványi Gyula, Jékey Zsigmond, Böszörményi Sándor, Luby Béla, Bay Lajos és Papp József. — A miniszterelnöknél, mint belügyminiszternél a küldöttség szónoka a főispán volt és a vármegyei dotáczió felemelését kérte. A miniszter válaszában elismerte azt, hogy igaza van a vármegyének, de a dotáczió felemelését csak a közigazgatás általános rendezésekor helyezte kilátásba. A kereskedelmi minisztériumban Láng Lajos miniszter igen előzékenyen fogadta a deputácziót s megígérte, hogy amennyiben a pénzügyminiszter újabban még 150 ezer koronát bocsátott rendelkezésére Ínséges utakra, ebből a vármegyét részeltetni fogja. Itt, valamint a közoktatásügyi miniszternél a küldöttség szónoka Nagy László alispán volt. A közoktatásügyi miniszter is csak biztató feleletet tudott adni, a midőn kijelentette, hogy mihelyt költségvetése megengedi, a nagysomkuti és nagybányai járásokban az állami népiskolákat szervezi s addig is ennek a tervnek kivitelét megkezdi. Mellékesen megjegyezzük azt, hogy itt a küldöttség és a miniszter között a nagykárolyi magyar gör. kath. egyház ügye is szóba került s hangsúlyozták, hogy Szatmár vármegye szó nélkül nem fogja hagyni azt a törekvést, hogy a vármegye székhelyén megkezdjék az eloláhositást.

— Hivatal vizsgálat. Dr. Margitay József osztály- tanácsos a pénzügyminisztériumban, Gellért Ferencz miniszteri s. titkár kíséretében a múlt héten 3 napon át a helybeli pénzügyigazgatóság egyenesadó ügykezelését vizsgálta s innét Szatmárra utazott a péntek esti vonattal.

— A „Nagykárolyi Kölcsey Egyesület“ igazgató választmánya ma d. e. 11 órakor, a vármegyeház kistermében ülést tart. Tárgysorozat: 1. A nagykárolyi dalegyesület elnökségének megkeresése az 1901. évi 100 korona segély kiutalása iránt. 2. Elnöki jelentés a zilahi Wesselényi-szobor leleplezése alkalmából tett intézkedésről. A szobora helyezett koszorú árának kiutalása. 3. Holczinger Imre kegyesrendi tanár bejelentése az egyesületből kilépéséről. 4. Csóti Márk kegyes, tanár bejelentése az egyesületből kilépéséről s a lemondás folytán megüresedett irodalmi szak-osztályi elnöki állás választás utjáni betöltése. 5. Előterjesztések és indítványok.

— Kinevezés és áthelyezés. A pénzügyminiszter Boné Lajos itteni biztost Rózsahegyre tőbiztosnak nevezte ki és az itteni pénzügyigazgatósághoz Danes József Puhón állomásozó pénzügyi biztost helyezte át,

— Áthelyezés. A kereskedelmi miniszter Kövessy Lajos vasúti forgalmi hivatalnokot városunkból Deb- reczenbe helyezte át.

— Búcsú lakoma. A Kunfélegyházára áthelyezett Makay József honvédszázados tiszteletére jó barátai közül mintegy 50-en búcsú lakomára gyűltek össze a múlt vasárnap este a régi kaszinó nagytermében. Mert a távozó századost mint kellemes, vigkedélyü társadalmi embert, jóbarátot mindenki tisztelte és becsülte s távozását igazán sajnálja. A kedélyes vacsora alatt számos pohárköszöntőt mondtak. Az első volt Deb- reczeni István polgármester, aki a város közönsége és a barátok nevében vett búcsút a távozótól. Utána Makay József köszönte meg a baráti figyelmet, a melyet soha sem fog elfelejteni. Ezután Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató mondott kellemes humoros pohárköszöntőt, tréfás versbe foglalva érzelmeit. A humoros versnek különösen az a szakasza keltett derültséget, a mikor a pénz ügy igazgató arra czélozva, hogy nála csak Makay József volt alacsonyabb termetű és azért benne az ő büszkesége tárgya távozik.

Volt már gyászunk, volt már bánat,

Temettünk már akárhányat;

Ma meg épen az a sorsunk,

Hogy egy élőt búcsúztassunk

Mi itt békességben élünk S Fehérváry mit tesz vélünk?

Küld egy lövid útlevelet S parancsolja: Makay mehet ! 1

Makay ő, a mi kedvenezünk,

Milyent többé soh’ se lelünk,

O, kit mindegyikünk szeret,

S szivünkben hagy üres helyet !

A ki vidám, bohó -kedvvel Mérget, haragot leszerel,

Megnevettet ahol megyen Talpon avagy lábujjhegyen.

A ki dalia, mikor lovon Végig megy az utczasoron,

De velem a Casinóba Ágaskodva állhat szóba !

Józsi, Józsi, jó barátunk.

Hidd meg, sokszor megsiratunk,

Hallevest ki csinál nekünk?

Nálad nélkül hogyan élünk?

Hej Félegyháza, Félegyháza 1 Nagykárolynak nagy a gyásza Te okoztad bánatunkat,

Makay Józsit elraboltad 1

Ezenkívül a távozó jó barátot Barkóczy Ferencz zászlo-aljparancsnok és még számosán üdvözölték s a sirva-vigad va búcsúzó társaság Fátyol Józsi zenéje mellett. Makay József századost másnap délelőtt a vonathoz is kikersérték sokan, hogy mégegyszer búcsú kézszoritást válthassanak vele.

— Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait a

folyó év november hó 23-án, délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre van szerencsém tisztelettel meghivni.^Nagy- károly, 1902. november hó 19. Debreczeni István, polgármester. —Tárgysorozat:!. Szát- mar vármegye törvényhatósági bizottsága 1043—1902 Bjkv. számú véghatározatával jóváhagyott „Nagykároly rend. tan. város szervezeti szabályrendeleté“- nek a kihirdetése. 2. A városi képviselő választó- kerületek megalakítása; az egyes választókerületekben választandó városi képviselők számának a megállapítása s a választás alá nem eső városi képviselők számának a szervezeti szabályrendelet 12. §ának megfelelőleg felemelése. 3. A városi képviselőtestületi tagválasztásra elnökül megválasztott Ne- mestóthi Szabó Antal helyett az igazoló választmányba egy tag megválasztása. 4. A „Nagykárolyi Izraelita Nőegylet“ kérelme a „Népkonyha“ segélyezése iránt. 5. A „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“ ajánlata a gőzfürdőnek a város általi átvétele tárgyában.

— Fögymnasiumi ünnepély. Főgymnasiumunk ifjúsága folyó hó 19-én kegyelettel ünnepelte meg Erzsébet királyné névünnepének évfordulóját. Nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében a városi tornacsarnokban folyt le az ünnepély, mely minden pontjában sikeres volt. Kezdetét vette az énekkar által elénekelt „Hymnusz“-szal, melyet Gärtner József tanár vezetése alatt igen csinosan adtak elő. Ezután Papp György Vili. o. t. szavalta el Katona Ernőnek „Requiem“ ezimii szép költeményét érzéssel és hatásosan. A zenekar által preczizen előadott Hu- ber-féle „Offertorium“ után ismét az énekkar énekelt kifogástalanul adva elő Klósztól egy gyászéneket. Igen sikerült volt Kosa L. VI. o. t. szavalata is, ki Lamperth Gézának „Czipruslombok Nagyasszonyunk ravatalára“ czimü költeményét szavalta. Azután Preisz Miklós, Taub M., Brandseh Gy., Horváth K.r Schuszteritsch B., Papp I. Vili. o. t. adtak élő egy Septimet magyar egyvelegből, mely oly szépen sikerült, hogy az ünnepélynek egyik legsikerültebb pontját képezte. Az alkalmi beszédet Hám József fögymnasiumi igazgató tartotta a tőle már megszokott szónoki hévvel méltatta a feledhetetlen király-