Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Vármegyénk gazdasági érdekeit érintőleg három testület, — úgymint: 1. az Ecsedi láp lecsapoló és Szamosbalparti ár- mentesitő és belvizszabályozó társulat, 2. a Tisza-Szamosközi érdekeltség és 3. az állam fejtettek ki tevékenységet. Amaz, t. i. az Ecsedi társulat, — védmüvei és csatornái közül a főlevezetőket már elébb kiépítvén, a múlt évben Rápolt határán át, továbbá a keéri és sályi-i határban épitett — eddigfennálott —-ideiglenes töltése helyett véglegeset, összesen 3,650 m. hosszban. Megkezdte másodrendű belvíz csatornái közül azoknak az építését, melyekhez nagyobb közgazdasági előnyök fűződnek s eddig létesített müveivel is az árvédelmi biztonság és belvizek levezetésében a tökéletesség oly fokához jutott, hogy e téren káros meglepetésektől tartania már nincs oka. Bárha a lápra irányult vizek más irányba történt terelésétől alig 4 év múlt még el, ami rövid időköz az óriási területen szükségelt gazdasági előmunkálatok végrehajtásához, — még is az eddig szerzett tapasztalatok is igazolják, hogy a szabályozásba befektetett tőke gyömölcsözése általánosságban várakozáson felüli. A Tisza-Szamosközi érdekeltség a Tisza mellett a csekei határban épitett 1140 m. hosszú töltést a végleges vonalban, 24,936 m8 földmozditással 10,868 K. 72 fillér költséggel, — tulajdonjogilag megszerezvén 4 hold 1009 négyszög öl területet 4,390 K. 20 fillér vételáron. A Szamos mentén Sályi község határában állami költségen készült átvágással egyidejűleg ennek jobb partján szintén állami költséggel emelt töltésekhez csatlakozó töltéseket épitett a csegöldi berken át s a szamos-ujlaki határon 1,250 m. hosszban: tulajdonjogilag megszerezvén 6 hold 1028 négyszög öl területet, 3,246 K. 35 fillér vételáron, és beépítvén ezen szakaszon 23,017 m3. anyagot 11,969 K. 04 fillér költséggel. E 8 m. széles koronával, a várható árvíznél egy méterrel magasabbra készített töltés kiépítésével az érdekeltségnek 10.5 km. hosszú, gyenge régi töltése megszűnt védelmi vonal lenni. Tatárfalva és Számos-Becs község határán már a folyóba való szakadás eshetőségének kitett töltése helyett végleges vonalban és méretekkel 1.014 m. hosszú töltés építését kezdte meg, amely még a jövő hóban átadható lesz rendeltetésének. — Itt 15 hold 308 négyszög öl területet szerzett meg tulajdonjogilag 11,844 K. 29 fillér árban. Az érdekeltséget az 1881. évi XLII. t.-cz. alapján megillető adóvisszatérités folyósítására szükséges előmunkálatokat megkezdte, elkészítvén az ártérvalósi- tási kimutatásokat az összes községekről 2317 K. 70 fillér költséggel. A törvényben előirt liquidatió előreláthatólag ezen évben megtörténvén, az érdekeltség fokozottabb tevékenység előfeltételéhez jut. Az állam folytatta a mederszabályozási munkálatokat s beépített a Tiszán a cseke-badalói szakaszon partvédő müvekbe .................................................. 41036 K 52 f a Szamoson Patóháza mellett partvédő müvekbe 3,673 K 40 f a szatmár-darai szakaszon partvédő müvekbe............................................. 29,696 K 40 f Ta tárfalva és Angyalos közt partvédő müvekbe................................................... 1,096 K 96 f a sályi átvágásba.................... 213,702 K 91 f a szamos-ujlak-czégényi szakaszon Sajátságos kis világ ez, melyet egy osztrák magyar csapat 1878. évi május hó 25-én megszállott s az óta egy fél vártüzér-század és egy gyalog-század osztrákmagyar katonaság állandóan ott tanyázik, a rajta lévő kis török község azonban megtartotta autonom hatóságát, török jellegét és közigazgatását mind a mai napig. Jelenleg a község bírája Begó Mustaffa, egy 80-as aggastyán, ki arról nevezetes, hogy 1849. évi augusztus havában a menekülő Kossuth Lajost ő szállította kis csolnakjával át a Dunán s ez alkalommal bal kezét az üldöző osztrák katonák átlőtték. Jutalmul ezer forintot kapott Kossuthtól, s az öreg ma is nagyon büszke rá, hogy ő volt a Kossuth megmentője, s ezért az öreg úgy a törökök mint a magyarok részéről megkülömböztetett tiszteletben részesül. Nagy sajnálatomra az öreget nem láthattam. A másképen Uj-Orsovának is nevezett Ada Ká- leh tiszta mohamedán török község és lakossai adó és hadmentesek, s gyümölcstermelésből, kis kereskedésből és csempészetből élnek. Gyönyörű gyümölcsöt termelnek. Magyarul majdnem mind beszélnek. Ada Kálehn egy erőd romjai is vannak, melyet III. Károly király építtetett, miután Heiszter tábornok 1689-ben a töröktől visszavette. 1738-ban a törökök ismét elfoglalták s birtokukban maradt egész általunk történt megszállásáig, azaz névleg ma is a török birodalomhoz tartozik. Ada Kálehval szemben a szerb parton is volt egy erősség, az úgynevezett Erzsébet erőd, melyet azonban Obrenovics Mihály szerb fejedelem 1868-ban leromboltatott, de romjai még ma is látszanak, s ezek egész a Dunáig le nyúlnak. Megtekintvén a nagy részben romokban heverő hajdani erősséget, végig menvén a szűk, csak gyalog közlekedésre szolgáló, magas deszka kerítésekkel ellátott fő-utczán, megtekintvén a „Bazárokat“, s élvezvén az ottani olcsó és finom trafikmentes, igazi török dohányból készített czigarettákat; miután még a hajdan katonai kórházul is szolgált török mecsetbe is egy kis baksis árán betekintettünk, egy török kávéházban egy csésze előttünk főzött fejedelmi török kávét fogyasztottunk el, s ezekután csolnakon áteveztünk a munkába vett három átvágásba . . 100,963 K 45 f a czégényi szakaszon mederszabályozási müvekbe ......................... 5,526 K 80 f a czégény-matolcsi átvágás kotrására............................................. 52,444 K 22 f a nábrád-keéri szakaszon partvédő müvekbe........................................ 3,252 K 35 f a k eérsemjéni szakaszon partvédő müvekbe................................................... 6,348 K 80 f a keérsemjéni átvágás kotrására . 4,138 K 36 f az olcsva-apáti-i partvédő műbe . 7,878 K 05 f a Tiszának a Szamos torkolata feletti szakaszán létesített partvédő müvekbe 24,440 K 68 f összesen 496,277 K 90 f. Nevezetes közgazdasági esemény a múlt évről az, hogy a sályi-i átvágást augusztus hó 13-án megnyitottuk s egy hónapra reá a régi medret mindkét végén elzárván, ennek 6.4 km. hosszú szakaszát eddigi hivatásától elvontuk s ezzel módot nyújtottunk a kiküszöbölt kanyarulat mellett a jobb parton 10'5, a balparton 6-2 km. hosszú gyenge töltés kiküszöbölésére, amely 167 km. hosszú töltések helyett csak 6,747 m. hosszú töltést kellett építeni s ebből is 5,780 métert az állam építvén ki, a két parti érdekeltség 966 m. hosszú töltés kiépítésével 16.700 m. hosszú töltés felmagasitása és fentartása czimén előálló költségektől szabadult meg. Munkába van véve szintén állami költségen a szamosujlak-czégényi szakaszon három átvágás építése. Ezek ez év őszére fognak elkészülni s ezzel a Szamos tervbe vett szabályozása befejezést is nyer. Megemlítendő esemény még, hogy az 1900—1901 évi zord télen képződött vastag jég levonulása elé még aggodalommal kellett nézni a szakköröknek s tényleg a Szamos folyó Szatmár körüli szakaszán összetorlódott jég fel is duzzasztotta a vizet az 1888. évi, végzetessé vált árvizével közel egyező magasságra, azonban az időközben az összes érdekeltek és az állam közös áldozatkészségével kifejtett tevékenységnek már meg volt azon nagy horderejű következménye, hogy a felduzzasztott viz minden kártétel nélkül elvonult a nagy mértékben megjavított s jobb töltések közé is fogott mederben Szatmár, 1902. évi január hó 9-én. Nyárády László, kir. főmérnök. A német vámtarifa. A németek nagyban készülődnek, hogy felemelt vámtarifájuk utján megvédjék, amúgy is egyre hatalmasodó, erősbödő iparukat, ahogy mindennemű ipari termékek elől lehetőleg elzárják az utat. Igen ám, ha csak az ipar és kereskedelem produktumait védenék, de védeni akarják mezőgazdasági termékeiket is, ami már benünket sokkalta közelebbről érdekel, mint ipari és kereskedelmi védekezésük. Mi kiket főképen az agrárius termékek kivitele érdekel elsősorban sokkal inkább rá vagyunk utalva a németekre, semhogy hisszük, vagy képzeljük és ha a németek keresztül tudják, a különböző fórumokon hajtani vámtervezetüket, ez az ország gazdasági viszonyait igen kellemetlenül érintheti, és sújthatja. Azért hát minden erőnk megfeszítésével oda kellene hatnunk, akár diplomácziai utón, akár más hathatósabb módon, hogy e vámtervezet, csak tervezet maradjon, de soha a megvalósulás stádiumába ne kerülhessen. A mi ipari és kereskedelmi érdekeinket illeti, azok Németország újabb intézkedéseivel keveset szenmagyar partra, hol megtekintettük az Orsóvá határán levő korona kápolnát, melyet őfelsége 1856-ban annak emlékére emeltetett, hogy az azon helyen 1849. évi aug. hó 23-ról 24-re való éjjelen a menekülő Szemere Bertalan, Házmán Ferencz és Grimm által elásott magyar koronát és koronázási jelvényeket 1853. évi szeptember 8-án megtalálták. A Széchényiéről gyönyörű jegenyefasor vezet a kápolnához, melynek közepén egy üreg van oly mélységben, a hol a szent korona feküdt. A kápolna díszes, kitünően gondozott épület, s őrzésére állandó őr van alkalmazva. A Kazánban. Szeptember hó 6-án délután indultam Ritter Károly, kis leánya Zsuzsika és Hollós Ferencz ó-ograde- nai kincstári főerdész társaságában a Kazán megtekintésére, s elmondhatom, hogy életemben ritkán sőt talán soha nem részesültem oly szellemi élvezetben mint ez utamban ; mert hisz kalauzunk Hollós ur a mellett, hogy egy élő lexikon, szenvedélyes természetbúvár is, ki 16 év óta kezeli a kazáni kincstári erdőket s ismeri annak minden bokrát és kövét. Az olasz azt mondja, hogy Nápolyt látni és meghalni ! Én pedig azt mondom, hogy a ki a Kazánt nem látta, az nem látott semmit. Mert a Kazán a természet könyvébe beirt legszebb költemény, s bár nem szeretem a költőket travesztálni, de ha Petőfi azt írhatta, hogy „Ha a föld Isten kalapja : Úgy hazánk a bokréta rajta! “ — úgy én hozzá teszem, hogy a bokrétában bizonyára a legszebb virágszál a Kazán. A Kazánban egy csodálatos érzés fogja el az embert : a szem nem tud betelni a gyönyörtől s a lélek megittasul; a ki nem tud imádkozni, az a Kazánban bizonyára megtanul, s nevezze istenét bármiként, imádja azt fényes templomokban vagy a szabad természet ölén egyszerű szóval : egyet bizonyára érezni fog, hogy van Isten, és fohásszá hozzá fog szállani, vednének, mert egyrészt Németországba való kivitelünk aránylag csekély, de másrészt sokkalta nagyobb a behozatalunk onnan, semhogy ők ezt minden retorziótól való félelem nélkül, megcselekedhessék. Igaz ugyan, hogy e magasabb vámtételekkel speciálisan hazánknak nem ártanának érezhetően, de számolnunk kell aztán azzal a körülménynyel, hogy az eddig onnan importált czikkek, melyek sajnos óriási értékeket képviselnek, ha a vámemeléssel felelünk, benünket egy jó darabig egyenesen az osztrákok kezére juttatna, mert ipari fejlettségünk-bármily rohamosan halad, még távolról sem áll azon a fokon a mely minden szükségletünknek, igényünknek meg tudna felelni. Ennek hát megint Ausztria látná legalább egyelőre a hasznát, mert viszont alapos a reményünk, hogy ha a hazai tőke látni fogja, hogy a szükséglet milyen óriási és hogy javarészt Ausztriának vagyunk e tekintetben kiszolgáltatva, tán meggondolja és nagyobb kétszeres erővel fog gyári vállalatok, ipari telepek építéséhez, alapításához fogni. Ha azt tudnónk, hogy a jövő mit rejteget, úgy nem tűnnének az imént elmondottak rózsás szemüvegen keresztül látottaknak, de mert hát profécziákkal nehéz foglalkozni s az elébb elmondottak is csak kom- binácziók szüleményei, mert hát munka erő van elég, de sőt feles számban is — csak az a bajunk, hogy nem igen vetjük magunkat, ma még az ipar a kereskedelem jövedelmező mezejére. Sokkal jobban esik ma még nekünk, ha szépen nyugodtan bevárjuk, mit is terem majd az istenadta föld, mint az, hogy valami újat, valami közhasznost készítsünk és rámondhassuk, ime lássátok ez az én munkám eredménye. Annak a magyarázatát, hogy miért lendült néhány esztendő alatt olyan óriásit a német kereskedelem, miért lett egy csapással oly nagygyá oly hatalmassá, oly ó riási kiterjedésűvé, nem kell igen messze keresnünk' az okok sokalta közelebb fekszenek. Ott ugyanis nem szégyen kis iparosnak, kereskedőnek lenni, és a feudális birtokosok, ott nem egy világhírű ipari vállalatnak, vagy kereskedelmi világháznak a fejei. De bezzeg nem szégyenük ott azután bevallani magukról, hogy van kereskedői vagy ipari vállalatuk s a tőke nem válogatja meg, mint nálunk alkalmaztatásának a helyét, hanem ott üti fel a fejét, ahol megfelelő talajra talál. Nincs is a világnak egy cseppnyi része sem, a melyet a német be nem barangolt volna, ahol ha semmi egvebet, legalább a czimét otthagyja és előkészíti a jövőbeni munkálkodásnak talaját, úgy okoskodván, ha nem sikerült összeköttetést teremtenie ezúttal megvetette annak a lehetőségnek az alapját, ha közelébb felkeresi azt a világrészt, hogy üzletet, összeköttetést létesíthet. Láttuk a közelmúltban is, alig váltak egy kissé békésebbre Chinában a viszonyok, már is elárasztotta a sok német, különböző ipari-kereskedelmi czikkeivel az országot és mint ottani jelentések mondják; rendkívüli sikerrel operálnak. Ez az, a mit hétköznapi kifejezéssel: élelmességnek nevezünk, mert hát élelmesnek kell lenni, és szemesnek áll a világ. Ha tehát valóra válik, a mitől isten és külügyi kormányunk megóvjon, hogy a német vámpolitika ígéreteit be is váltja, akkor azután lássunk hozzá magyarok, hogy ha nem is olyan intensiv módon, mint teszik ezt a németek, de mégis mozogjunk mi is, hadd lássa a külföld hogy létezünk, vegyen tudomást rólunk, higyjék meg nem oly nehéz ez mint a minőnek látszik első pillanatban, egy kis élelmesség és egypár szemes ember, megteremtheti a hogy megalkotta a természetnek ezt a csodaszép remekét. A föld alakulásának története azt mondja, hogy hazánk valamikor egy édesvízi tenger volt s a Kazán kőzetei azok az őstörténelmi lapok, melyekre a föld alakulásának okmányai bevannak vésve. A Kazán kőzetei bizonyítják, hogy akkor, mikor az édesvízi tenger hazánk földjéről eltűnt, a titáni harcz itt folyt le az A1 Dunán s különösen a Kazánban, hogy az édesvízi tenger utat törhessen természetes hazája, temetője az Oczeán felé. A fenséges dubovai Kazán-öböl egymáshoz illő hármas szikla csoportja, hol a Duna szemünk elől elveszni látszik, a magyar parti Sucar és a szerb parti Stirbetz egymáshoz illő sziklacsoportjai geológiai okmányok arra, hogy ezek a sziklák valamikor egyek voltak, s valami rendkívüli vulkánikus errupczió erőszakkal szakította szét őket egymástól, hogy utat nyisson a magyar édesvízi tengernek s örök ágyat vessen a királyi folyamnak a Dunának. A Kazán-szoros Plavisevicza községnél kezdődik s mindjárt kezdetén a Kálnik sziklánál a Duna medre 186 méterre szorul össze, s 50 méter mélységben rohan tova. A Kazán-szorosban levő nevezetesebb helyek mindenhol a Délmagyarországi Kárpát-Egyesület által emelt jelző táblákkal vannak ellátva. Mindjárt a szoros kezdetén van a Széchényi-ut kiépítésekor 1835-ben készített s Széchényiről elnevezett napóra, mely a tavaszi és őszi éjnapegyenlőség idején vagyis márczius 21-én s szeptember 2l-én legpontosabban mutatja az időt. Mindjárt utána következik a Széchényi tábla, majd ettől néhány lépésnyire egy kisebb barlang „Széchényi Konyha“ felírással, melyet annak emlékére neveznek igy, hogy a Széchényi-ut kiépítésekor Széchényi azt használta konyhájául, a tőle 10 méternyire fekvő még kisebb barlangot pedig hálószobájául használta Széchenyi. E tájon, annak emlékére, hogy 1895-ben és 1897-ben a nagy árvíz 30 cm. magasságban lepte el az utat, az árvizszin a Széchenyi-ut sziklafalaiba vésett jelzésekkel van megjelölve.
