Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

S2ATMARMEGYEI KÖZLÖNY

megvizsgálása, a reklamácziók elintézése stb. és eltart délutáni 1—2 óráig. Délután 3 órakor a sorozóbizottság elnökei a főszolgabírói hivatalnál megvizsgálják a mozgósításra vonatkozó ügynek, a mozgósítási iratoknak és terveknek mibenállását; ezen nagyon behatóan tartott vizsgálat és ezen vizsgálatról felvett jegyzőkönyv elkészítése igénybe vesz 3—4 órát. A második nap a reggeli órákban ismét kezdődik az ujonczállitás és az ujonczok orvosi megvizsgálása és eltart déli 1—2 óráig. Délután 3 órakor ismét vizsgálat a főszolgabírói hivatalnál, a midőn megvizsgáltad a nem tényleges állományú legénység változási nyilvántartása és ennek betüsoros névjegyzéke, ezen nyilvántartások úgy a honvédséget, mint a közös hadsereget illetőleg összehasonlittatnak a járásparancsnokságéival; képzelhetni, hogy ezen viszgálat és az erről felvett jegyzőkönyv elkészítése szintén igénybe vesz

3—4 órát. Következik a harmadik nap, a midőn a délelőtti órákban a már említett időben ismét az ujonczok vizsgáltatnak meg, délután három órakor kezdődik a járási és községi tisztviselők, körjegyzők, községi bírák kioktatása a mozgósítás esetén követendő maguktartására nézve. A kioktatás után következik a czenzeálás. Ez szintén igénybe vesz 3—4 órát. így a 4-dik naphoz értünk, a midőn délelőtt ismét az ujonczozás, az ujonczok megvizsgálása ezzel kapcsolatosan legtöbbször az állítási lajstrom egyeztetése és összeolvasása mind a három korosztályt illetőleg, tehát kilencz állítási lajstromok összeolvasása, végre az állítási lajstromnak és egyéb a sorozásra vonatkozó iratoknak aláírása. így a negyedik nap délutáni 5 órájára fejeződik be a járási fősorozás művelet, és e 4 fősorozási napon a főszolgabírói hivatal személyzetének két tagja naponta 8—9 órát állandóan felvont munkában van. A hivatalnál lévő többi személyzeti tagok is részint a vizsgálatok miatt, részint pedig a vidékről beérkező községi tisztviselők kérdezősködése, zaklatásai miatt akadályozva lévén, a rendes munkában, nagyon természetes, hogy ezen négy nap alatt érkezett, de igen gyakran sürgős természetű ügyek kellő időben el nem intézhetők, az érkezett pénzküldemények a főszolgabíró által el nem számolhatók.

T. képviselőház ! A közigazgatás ezen részének ellátására már előttem egy t. képviselőtársam javaslatba hozta a katonai őrmestereknek az alkalmazását. Én a magam részéről, a midőn nagy készséggel hozzájárulok az ő javaslatához, még megtoldom azzal, hogy hogy itt nemcsak katonai, úgynevezett számvevő őrmesterek, hanem igenis nyugdíjazott vagy tartalékos tisztek is alkalmazhatók volnának és ezáltal a fősorozásra vonatkozó, valamint a véderőre vonatkozó egyéb ügyek szakszerüleg elláttatnának. Ezen katonai szak- referensek, a kik a vármegyei hivataloknál, mint a járási hatóságoknál volnának alkalmazandók, igen könnyen kioktatást nyerhetnének az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnál. Ezeknek alkalmazása, azt gondolom, sem pénzügyileg, sem egyéb tekintetben jelentékenyen nagyobb akadályokba nem ütköznék. Mert merem állítani, t. képviselőház, hogy addig, mig ezen katonai szakreferensek alkalmazva nem lesznek, a véderőre vonatkozó, nagy pedánságot, sokszor előtanulmányt és nagy preczizitást igénylő ügyek soha kifogástalanul, egyöntetűen ellátva nem lesznek, nem pedig azért, mert a közigazgatási hivatalokat kezelő személyzeti tagokat, olyanokat, kikre ezen dolgok ellátását nyugodtan rábízhatnák, javadalmazásuk csekélysége miatt nem kapnának. (Halljuk! Halljuk!)

Közigazgatási rendszerünk szabályozására vonatkozó újabb törvényeink közül alig van egy is t. képviselőház, melynek végrehajtásánál a közigazgatási hatóság működési köre igénybe ne vétetnék. így pl. az állami anyakönyvvezetésre, az esküdtszéki bíráskodásra, a büntettek és vétségek előnyomozására vonatkozó törvények végrehajtása mind igen nagy mértékben megbővitették a közigazgatási hatóságoknak ügy- és hatáskörét. De felette nagy teherrel jár, t. képviselőház, a ma már igen sok irányban kiterjesztett statisztikai adatoknak gondos összegyűjtése és azoknak a kellő időbeni továbbítása. És ha mindezekhez hozzászámítjuk szorosan közigazgatási téren alkotott újabb törvényeink szaporulatát és az ezek végrehajtásával járó nagymérvű elfoglaltságot, azt tapasztaljuk, t. ház, hogy az 1886. évben megalkotott, jelenlegi törvényhatósági tisztviselői állások ez idő szerint is csak minimális mértékben szaporodott személyzete a legjobb akarat mellett, a legkészségesebb, a leglelkiismeretesebb eljárás mellett sem képes a vele szemben támasztott igényeknek eleget tenni. Mert, t. képviselőház, a jelenlegi vármegyei lelkiismeretes és szorgalmas közigazgatási tisztviselők is csak nagy erőmegfeszités- sel és megerőltetett munkával képesek csak részben is eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek.

T. ház! Sok szó hangzott már el itt e házben, azt hiszem a háznak minden oldaláról, közigazgatási viszonyaink javítása érdekében; igen sok üdvös eszme rtj’ert már ezek közül megvalósulást, és ha visszatekintünk alkotmányos korszakunk idejére, mégis azt tapasztaljuk, hogy közigazgatási viszonyaink, különösen az utóbbi időben, némileg javultak ugyan, gyökeres javulást azonban csak a közigazgatás államosításától és ezen államosítással kapcsolatban vármegyei tisztviselőink kinevezésének rendszerétől várhatunk. Hiszen igen szépen bevált az államosítási művelet a bíróságoknál. A bíróságoknak is igen nagy hatalmi körük van, közvetlenül érintkeznek a néppel és mégis csak a legritkább esetekben tapasztaljuk és halljuk, hogy valamely bírósági tisztviselő vagy biró visszaélései itt panasz tárgyát képeznék. Sőt mindnyájan örömmel ismerjük el birósági szervezetünknek helyes, korrekt összeállítását és mindnyájan büszkén hivatkozunk minden tekintetben erős és megbízható bírói karunkba.

Ezen kérdés érintésénél — talán a belügyi tár- cza keretein kivül esik, — (Halljuk ! Halljuk!) engedje meg a t. ház, hogy a t. igazságügyminiszter úrhoz egy kéréssel járuljak. (Halljuk! Halljuk !) A vidéken lakó jogkereső közönség érdekei nagyon szigorúan megkívánják azt, hogy különösen a megye székhelyét képező városokban az egyes hivatalok úgy csoportosíttassanak, hogy a vidékről sokszor csak igen nagy nehézségekkel befáradó közönség ügyes-bajos dolgait ott minden hatóságnál elvégezhesse. Tudomásom szerint több oly vidéki város van, a mely egyszersmind a megye székhelye és mégis nélkülözi a törvényszéket. Nagyon kérem a mélyen t. igazsgügyminiszter urat, szíveskedjék, tekintettel ezekre az indokokra, az ilyen megyei székhelyet képező kisebb városokban, mint pl. Nagy-Károly, Ungvár, Esztergom, Makó, talán kisebb méretű törvényszéket felállítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.)

Visszatérve ismét beszédem tulajdonképeni tárgyára, a megyei tisztviselők kinevezése ellen igen gyakran halljuk hangoztatni azt az ellen érvet, hogy ez által tág tér fog nyílni e protekczió érvényesítésére. Kérdem a t. háztól: van-e valakinek kifogása az állami hivatalnokok kinevezése ellen ? Nem-e a legnagyobb körültekintéssel, óvatossággal, nem-e az érdemeknek kellő mérlegelésével töltetnek be az állami tisztviselők megüresedett állásai? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem bizony!)

Azt is halljuk indokul felhozni a kinevezési rendszer ellen, hogy az autonómia csonkittatnék meg lényegesen a közigazgatás államosítása, főképen a megyei tisztviselők kinevezése által. Hiszen ez is kiegyenlítést fog nyerni azon rekompenzáczió által, a melynél fogva a vármegyei autonóm ellenőrzési jog az eddiginél sokkal nagyobb mértékben szándékoltatik kiterjesztetni. (Helyeslés a jobboldalon.)

Nagy és nehéz feladatok várnak a törvényhozásra közigazgatási viszonyaink rendezését illetőleg, és ezen nagy és nehéz feladatoknak nemzetünk javára, országunk boldogitására ez a ház csak azon esetben lesz hivatva eleget tenni, ha ezen kérdések tárgyalásánál a szigorú objektivitás terére lép és azon meg is marad.

A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ur ezen helyének elfoglalása alkalmával megtartott programmbeszéde keretében részletesen kifejtette közigazgatási irányban követendő magatartását és midőn itt a ház osztatlan helyeslése közben kijelentette, hogy e tekintetben a gyakorlati élet bajainak eltávolítására fekteti a fősulyt, ezen kijelentése, ezen nagyjelentőségű nyilatkozata az ország lakossága által nagy megnyugvással fogadtatott. Hogy a miniszterelnök ur ezen irányt meg is tartja és hogy az állam pénzügyi helyzetének korlátái között közigazgatásunk rekonstrukcziójára és javítására őszintén és odaadólag törekszik, azt bizonyítja az a sok üdvös és nagyfon- tosságu törvényjavaslat, a melyet működése ideje alatt már a ház asztalára letett. (Úgy van i Úgy van ! jobbfelől.) Államiságunkat alkotó csaknem minden intézményünkkel szervi összeköttetésben van ez a kérdés és ezen századnak az lesz igazi nagy, providen- cziális magyar államférfia, a ki ezt a kérdést a kellő tapintattal, a kellő érzékkel, helyesen lesz képes megoldani.

Miután pedig a mostani kormány minden ténykedésével beigazolja azt, hogy nagy erkölcsi és szellemi erejénél fogva erre képességgel bir: miután a jelenlegi kormány tisztviselői által a szükséges ellenőrzés intenzivitására, valamint az egyes helyeken felmerülő konkrét esetek és kifogások azonnali megvizsgálására olyan nagy súlyt helyez, általában pedig a belügyi kormányzat terén feladatának magaslatán áll : iránta való bizalmamnál fogva a belügyi tárczára vonatkozó költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosán üdvözlik.)

H ÍREK.

— A Kölcsey-Egyesület 23-án ismét felolvasó estélyt tart a vármegyeház nagytermében. Szives közreműködésüket a következők ígérték meg: 1. Baján Irén szaval. 2. Czukor Irén zongorázik. 3. Vaggen- huber Oszkár tanár felolvas, a magyar születésű Lenau- rol. 4. A dalárda tagjai szóló kvartettet adnak elő. A következő, áprilisban tartandó estély programjából már most elárulhatunk annyit, hogy közreműködésüket Szatmárról Csóti Márknak, az irodalmi szakosztály elnökének megígérték Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő, Orosz Alajos főgimn. tanár és a honvédzenekar fog játszani. A felolvasó estély után táncz, battyubál lesz.

— A Kölcsey-Önképzökör ünnepélye. Tegnap márczius 15-én d. e. 10 orakor igen lelkes, a helybeli gmnasium vezetőinek, de különösen Csóti Márknak társadalmunk ez öröktevékenysógü tagjának becsületére váló hazafias ünnepély szin helye volt a városi tornaterem. Díszes közönség jött ifjaink meghallgatására s a közönség nem is csalódott. A fogytán. zenekar, ez a megnyerő, lelkes diákcsapat, igen ügyesen előadott Japán indulóval nyitotta meg az ünnepélyt, mire a „Szózat“ csendült lel. Az énekkar Majoros tanár lelkiismeretes vezetése mellett, feladatának szépen, kedvesen felelt meg, majd Szintay Lajos a kör elnöke tartotta meg megnyitó beszédét. A munka nemes, igen átérzett és átgondolt volt. Helyes, szívből fakadt eszméit szépen adta elő. A felolvasást zajosan megtapsolták. Bodnár Lajos „Márczius Idusa“ czimü lendületes költeményét Papp József köri rendes tag adta elő hatásosan, a költemény szép eszméit csengő hangjával kiszínezve, megszépítve. Majd a főgymn. zenekar temperamentumos, összhangzatos játéka csendült el. Kovács István köri főjegyző felolvasása a stílust, a feldolgozást illetőleg megkapó szép volt. Kár, hogy hosszúságával a hallgatóságot kifárasztotta; hálás tapsokkal jutalmazta meg az ügyes és hivatott pennáju diákot. — A főgymn. énekkar „Kurucz dalaival“ a legszebb sikert érte el. Egyik legszebb pontját tették a programmnak a hazafias dalok. Taub Ignácz szavallatáról a legmelegebb elismeréssel nyilatkozunk. Váradi szép költeménye : A magyarok Istene ügyesebb előadót nem kívánhat. A főgymn. zenekar játéka után Pap Gyula rendes tag sikerült, szívig ható bezáró beszédet mondott. A műsor minden pontját megéljenezték. A szép hazafias ünnepély egyike volt a legkedvesebbeknek mely a gymnasi- umban lezajlott. A vezető tanár Csóti Márk igen sok tapsot a szülők részéről pedig hálát és tiszteletet érdemel meg, hogy oly tántoritlan elvhüséggel halad előre a szabadság szeretetnek utján! (F. H.)

— Felolvasó estély. A Kölcsey Egyesület második felolvasó estélye f. hó 9-én a legszebb anyagi és erkölcsi sikerrel végződött. Egy kissé idegessé tett a gondolat, vájjon a belépő dij nem fogja e visszariasztani a közönség egy részét, de kellemesen csalódtunk, midőn a díszes publikumon végig futott szemünk. A programm a leginyenczebb lelkeket is kielégítette s nem fejezhetjük ki eléggé elismerésünket a tevékeny, nagytudásu elnöknek, hogy Kölcsey zászlója alá annyi hívőt toborzott eddig is össze s ha a kezdet ilyen, minő izmos lesz a haladás. A műsor első pontja Nagy László alispán „csevegése“ volt, ki könyed, egyszerű stílusával a hallgatóság figyelmét egyszerre lebilincselte. Előadását mindvégig igaz műélvezettel hallgatta a közönség s hálája számtalan tapsban nyilatkozott. Dr. Adler Adolfné úrnő zongorajátékába igazi művészetet öntött. Az előadott rapsodiát lelkes tapsokkal jutalmazta a közönség, úgy hogy játékát meg is toldotta. Tóth Erzsiké ügyesen és kedvesen adta elő Molnár Ferencz „A pesti kis lány falun“ czimü monológját általános tetszés kíséretében, Haunstädter József tanár pedig az alvásról tartott gondosan kidolgozott felolvasást, az igaz előkészültség, a lélek világának biztos ismerete a közönség figyelmét a legutolsó szóig lekötötte. A tapsok elhangzása után Andrássy Annuska monológja hangzott el. Biztos, elfogulatlan előadása, kedves, bátor csengésű hangja a szó igazi értelmében gyönyörködtette a publicumot, mely nem is késett tetszésnyilvánításaival. Végül Wagner Mariska zongorázta Paganini „La Campanella“ czimü darabját, melynek szépségeit a felcsendülő akkordok a legtökéletesebben testesítették meg. A tapsok, éljenek csak kis mértékben jutalmazhatták meg a nyújtott élvezetért. A bevétel meghaladta a 200 koronát. Az estély sikere bámulatos annyival inkább, mivel az elnök a fáradsággal összeállított programm mellett a dalárda és a Kölcsey önképzőkör vezetésére is ráér.

— Ünnepély. XIII. Leo pápának jubileumát a helybeli zárda szépen, vallásosan ülte meg. A zsúfolásig megtöltött nagyteremben Palczer Ernő, a köz- tiszteletben álló kegyesrendi kormánysegéd nyitotta meg ódái szarnyalásu beszéddel az ünnepélyt, majd Gyurovits Erzsiké játszott Lang Margittal a zongorán. Előadásuk igen kedves és csinos volt. Tietz Sándor igaz vallásossággal megirt felolvasása után Patay Jo- lánka ügyes szavalata következett, Uray Margitka pedig alkalmi beszéddel emelte az ünnepély sikerét. A növendékek énekét Serly Vilma szavalata követte, mire Kínál Leopoldin szép, érzelmes éneke következett. A legszebb pontja volt az ünnepélynek 12 növendék által előadott „Hódolat a szentséges atyának“ czimü élőképlet. A növendékek öszhangzatos éneke után a „Péter fillérek“ dialogot adták Csics Mariska és Kárpáthy Margit elő. Táby Magduska „Regina coeli“ czimü melodráma előadásával igen nagy hatásra lelt. Kedves, csengő hangja szépen kitüntette a raü szépségeit. Patay Tériké helyes és átérzett szavallata után Palczer Ernő zárta be lelkes, szívhez szóló szavakkal a megható ünnepélyt.

— Eljegyzés. Veres Sándor pettyéni körjegyző, folyó hó 9-én, vasárnap tartotta eljegyzését Asztalos Boriska kisasszonynyal, Asztalos György a helybeli ev. ref. egyház nagyrabecsült lelkészének, kedves leányával. Boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez!

— Márczius 15. A nagykárolyi kath. legényegyesület vasárnap este 6 órakor saját helyiségében ünnepli meg márczius 15-ikének évfordulóját a következő programmal: 1. Megnyitó beszéd, tartja: Tietz Sándor egyleti elnök. 2. Kossuth Lajos imája, mondja : Tischler János. 3. Női szavalat. 4. Felolvasás, tartja : Majoros Béla főgymn. tanár. 5. Női szavalat. 6. Már- ezius 15. Fliesz Henriktől, szavalja: Sallay Lajos. Az ünnepélyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja_az elnökség.

— Értesítés. A nagykárolyi róm. kath. egyháztanács határozatából. A nagykárolyi róm. kath. egyháztanács és iskolaszék az 1902. évtől kezdve 1904. év végéig terjedő időre újból alakítandó lévén, e czélból a választók névjegyzéke folyó évi márczius hó 11-től 25-ig bezárólag a fiunépiskolai szolga-