Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
Xagy-Rároly, 1902. január 12. 2. szám. XXYin. évfolyam. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-m MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *=SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : A’agy-Károlybán, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részire egész évi előfizetés beküldése mellett .1 korona. ügyes szám ár«$20 fillér. *§sHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. _______________ Az árvaszéki elnök havi jelentéséből kiemeljük a következő statisztikai adatokat. Kiosztatott a múlt évben az előadóknak, az előző évi hátralékkal együtt 45272 ügydarab, ebből elintéztek az év végéig 40955 ügyd arabot s igy egy előadó átlag 6825 ügydarabot dolgozott tel. összehasonlítva ezt Biharvár- megyének ügyforgalmával, Biharban 1901. nov. végéig beérkezett 57673 ügydarab, melynek feldolgozására 7 rendes, 4 pótülnök és 1 jegyzőből álló munka erő állott rendelkezésre s igy ott a legszorgalmasabb előadóra sem jutott több mint 5—6 ezer ügy darab. A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint deczember havában befolyt 34084 kor. 58 fillér útadó, deczember végén hátralékban maradt 111430 kor. 56 fii. A kir. pénzügy igazgató havi jelentése szerint deczember havában befolyt 293,298 kor. 91 fillér egyenes adó, az év végén hátralékban maradt 1.328,141 kor. 62 .fillér. Befolyt a múlt hóban hadmentességi «dó 15794 kor. 53 fillér, bélyeg és közvetlen illeték 48193 kor. 32 fillér, fogyasztási s ital adóban 21275 kor. 76 fillér. A vármegye vízügyei a múlt évben. A vármegye területén a múlt évben az árvizsza- bályozásterén történtekről a folyamm írnöki hivatal rövid, de részletes jelentést terjesztett elő a közig, bizottság legutóbbi ülésén. Minthogy a jelentés a vizszabályozás terén történtek hü képét mutatja, s igy érdekelheti a közönséget, azt egész terjedelmében az alábbiakban közöljük : Tekintetes közigazgatási bizottság ! A vizszabályozás terén a lefolyt 1901. évben történtekről röviden a következőkben számolok be. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta január havi ülését. Jelen voltak: gr. Hugonnai Béla főispán elnök, Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző, Nagy Béla, Böszörményi Sándor, Domahidy Sándor, N. Szabó Antal, Szuhányi Ödön, Jékey Zsigmond biz. tagok, — dr. Serly Gusztáv főorvos, Kováts Béla kir. tan- felügyelő, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Ilosvay Ferencz árv. elnök, Kacsó Károly az államépitészeti hivatal főnöke, Nyárády László a kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Luby Béla, közgazdasági előadó, Dénes Lajos kir. ügyész és Schönpílug Richárd t. főügyész. A közigazgatási bizottság egyes szakbizottságait a következőleg alakította meg : I. Fegyelmi választmány. Nagy Béla, N. Szabó Antal, Kováts Béla, Kemény Alajos. Póttagok : Ifj. Böszörményi Sándor, Luby Béla. II. Arvaügyi felebbviteli küldöttség tagjainak megválasztották: Nagy Bélát, Domahidy Sándort. Póttagnak : Jékey Zsigmondot, a főispán kinevezte rendes tagoknak N. Szabó Antalt és Kende Zsigmondot. Póttagnak Böszörményi Sándort. III. Erdészeti albizottság: Nagy László elnök, N. Szabó Antal alelnök, Domahidy Sándor. IV. Erdészeti másodfokú kihágási bíróság: Balázsy József, N. Szabó Antal, Nagy Béla, Luby Béla. Póttagok : Ifjú Böszörményi Sándor, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Szuhányi Ödön. V. Pótado elleni felszólamlási bizottság: Balázsy József, N. Szabó Antal, Kemény Alajos, Kacsó Károly. VI. nvi jelentést előkészítő bizottság : Domahidy Sándor, N. Szabó Antal, Ifj. Böszörményi Sándor. VII. A börtönvizsgáló bizottság tagjainak kinevezte a főispán : Kacsó Károlyt, Kemény Alajost, Szuhányi Ödönt és Luby Gézát. E bizottságnak hivatalból tagjai : a kir. ügyész es dr. Fekete Sámuel főorvos. Az erdészeti másodfokú kihágási bíróság tagjai letették a hivatalos esküt. ^Ugyájicsak letették az esküt, mint az elsőfokú e si ügyekben bíráskodni hivatottak Gőnyé^ István főszolgabíró, Sepsy Sándor, Szabó Zsigmond, Bay Miklós és Kováts Sándor szolgabirák. Az alispán havi jelentése szerint november hóról elintézetlenül átjött 1321, deczember havában bejött 3194, összesen 4515 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 3439 ügydarabot, hátralékba maradt 1056. A matolcsi komp ügye ismét szőnyegre került és újból egy kis indignácziót keltett. Ugyanis az alispán az állam tulajdonát képező matolcsi és czégényi komp engedélyezése alkalmából, az engedélyezésTokmányban a hozzájárulási ut és éjjeli szolgálat tekintetében bizonyos terhet rótt a tulajdonosra. Ezt a folyammérnöki hivatal megfelebbezte. Többen szóltak hozzá e kérdéshez és sürgették az állandó hid létesítését. így Böszörményi Sándor, Nagy László alispán, Nyárády László, Jékey Zsigmond és N. Szabó Antal beszélték meg ez ügyet, a minek eredménye az lett, hogy jóváhagyták az alispán határozatát. T A R C Z A. Augusztus. Szőke buzaföldön pipacsos kis kalap, Hiába süt a nap, — árnyék van az alatt. Sétál a kisasszony komlóba, búzába, Lengő a ruhája, — pipacsbokrétája. Nézi Csere Jóska : aj, be szemrevaló Piczike czipellő, szükránczu viganó 1 Hogy libeg — közeleg ott az árokszélen, Idetart, itt terem, cseng a szava: Kérem, Maga ugy-e olyan — falubeli legény ? Nem lelem az utat, — úgy el tévedtem én, Mutassa meg merre! Vagy inkább, — vezessen ! — Ilyen nagy mezőbe soh’se jártam Pesten ! Szőke buzaföldön lemenőben a nap, — Szőke lány hajárul lekerül a kalap, Sima, puha szellő játszva bomlik vele, Pipacsbokrétának hullong a levele, Rebben a fürjmadár nád megett, sás alatt, Egyszer csak a legény visszanéz, elmarad. Hangosszavu rigó csúfságra jár véle, „Jaj, — belenéztél a kisasszony szemébe !“ Kaczag a kisasszony: Ej, de messzire jár, Széles ez az árok. Átsegít, ugyebár ? Köszönöm, elég már! Most jól van, — eresszen ! — Ilyen erős ember nincs az egész Pesten. Megeste az utat gyöngy estveli harmat, Csere Jóska hallgat, szegett fővel ballag, Szemügyre vesz minden utszéli virágot, „— Lám — egy se törik meg, a mire ráhágott, Több kárt teszen rajta fiók madár lába!“ És indul utána, — és lép a nyomába, — Utszéli virágot tapossa a zér’is, — „Ki szánja, ki bánja! így pusztulok én is! — A kisasszony szava mesemondás, álom : — Sohase’ volt nekem ilyen szép virágom, De nem is lesz többet. Nincs is, hol keressem ! Vadkomlót, pipacsot nem árulnak Pesten.“ Megeste az utat sirószemü harmat, A leány is csendes, — a legény is hallgat. Nyugtalan fellegek bomolnak az égen, Valami bus nóta szól a faluvégen. Felnéz a kisasszony gondba gondolatba: „Rojtos keszkenőjét vájjon kitől kapta ? Lám, van a ki varrja, — lám van aki szőjje, Szépséges, hűséges barna szeretője“.-- Csere Jóska szeme odatévedt lesbe: — „Hej, azt a virágot vájjon kinek szedte ? Van a kinek adja, van akit szeressen, Sok czifra uraság azon a nagy Pesten.“ Kaffka Margit. Négy ország határán. (Barangolás az A1 Dunán.) Irta és a „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“-ben 1901. deczember 31-én felolvasta Nagy Sándor. A Vaskapu és Ada Káleh. • (Folytatás.) Hajónk megkésve érkezvén Orsovára, e napon már kirándulást nem tehettünk s csakis programmun- kat állapítottuk meg és a várostfctekintettük meg. Szeptember G-án délelőttre Ada Káleh és a Vaskapu csatorna megtekintését, délutánra pedig a Kazán-szoros megnézését tűzvén ki, Károly barátom mégis fogadta a vizi fiakkert, igy nevezvén ott a jó nagy, 8—10 ember befogadására alkalmas csolnakokat. Á csol- nakok tulajdonossai Ada Káleh szigetbeli törökök, és jellemző, hogy a félfogadásnál nem a töröknek kell adni felpénzt, hanem ő ad az utasnak. Szeptember hó 6-án reggeli 7 órakor Károly barátom s kedves neje társaságában már a Duna habjain libegett csolnakunk és áteveztünk az Orsovával szemben eső Tékia szerb községbe, hol az ott lévő pénzügyőri laktanyában igazolványt kellett váltanunk, hogy a szerb part mentén hajózhassunk, miután a szerb part alkalmasabb a csolnak közlekedésre. Igazolványunkat aztán a parton eső vámőri tanyákon az ott tanyázó pénzügyőröknek fel kellett mutatnunk, hogy igaz járatban vagyunk és nem himmi holmi csempészek. Egy török kormányozta a hajót, két török pedig evezett. Majdnem két órai erős evezés után érkeztünk meg a Vaskapu-csatorna nyílásához, hol a csatorna kezdetén emelt párhuzammüveknél kiszállva, gyalog folytattuk utunkat a csatorna nyílásáig. Utunk vadszőlővel, iszalaggal, mogyoró és csenevész tölgy bokrokkal benőtt legelő területen vitt keresztül, s egy negyed órai gyaloglás után egy elhagyott magános fatemplomhoz értünk. Itt ugyanis a Vaskapu-csatorna épitésekor egész falu volt, hol a munkálatokat vezető műszaki személyzet és a munkás népség tanyázott. Ma már csak az Isten dicsőségére emelt elhagyott templom s beljebb egy pár ház hirdeti, hogy itt valaha nyüzsgő élet volt. Ä régi római vaskapu-csatorna maradványain keresztül hatolva végre ott állt előttünk a Vaskapu félelmes szikláival s az emberi tudomány dicsőségét hirdető Vaskapu-csatornával. A Vaskapu zuhatag, — mely tulajdonképen a Kárpátokat a Duna medrében a Balkánnal összekötő sziklaszirt, — Orsovától 6 kilométernyire és Vercierova romániai határszéli községtől 2 kilométernyire kezdődik s 3 kilométer hosszú. A Vaskapu-zuhatag 3 részből áll, u. m. az első a bejárata, mely felduzzasztja a vizszint, de nincsenek szirtjei, a másik a tulajdonké- peni Vaskapu, a nagy Prigrada sziklapaddal, melynek legmagassabb része a Plócsa, s a harmadik része a Kis-Vaskapu, a Prigrada alatti nagy mélység, a kijárat, a melyben a sziklákon átbukó viz kavargó örvényeket alkot. A Vaskapu-csatorna megtekintése után Ada Káleh szigetre mentünk, mely L75 km. hosszú és 400—500 m. széles kis sziget, s halvány hirdetője az egykori török dicsőségnek. A kadi házáról és a török mecset tornyáról lengő félholdas és csillagos veres török lobogó hirdeti, hogy itt a hajdani világrengető török birodalomban vagyunk, a mely ugyan névleg a töröké mig tényleg a miénk, s mégis a senkié sem.
