Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY dik és a jól szervezett társulat tagjai köztetszés inellett produkálják magukat. ,,Weisz ur“ a kitűnő bohócz, jelenleg igazgató nem ismeretlen városunk­ban, mert már többször megfordult. — Lelkészek, tanítók, kántorok, s mind azok, kik hangjuk tisztaságát és érczességét épségben tar­tani óhajtják, használjanak Réthy-féle pemetetü-czukor- kát, de a bevásárlásnál arra vigyázzanak, hogy való­ban Réthy-félét kapjanak, mivel számos utánzata van. — Felülfizetés. A folyó évi február 15-én meg­tartott jótókonyczélu Fehérgyarmati estélyen a követ­kezők fizettek felül: Neutra Mór 36 koronát, Hegedűs Sándor miniszter és F. L. 20 koronát, Dr. Chorinbe- rencz 16 kor., Gróf Teleky László és özv. Gróf Teleky Sándorné 10 koronát, Uray Imre, Dr. Bartha Ferencz, Dr. Falussy Árpád és Pollák Dezsőné 6—6 kor., Dr. Darányi Ignácz miniszter, Bakó Sándor, Dr. Brükler Mihály, Szabó Béla, Pallós Ármin és Ignácz, gróf Apponyi Lajos, Kühne Ede, Saxlehn András, Magyar leszámítoló és pénzváltóbank, Dr. Nagy Dezső, Nagy Ödön, Graepel Hugó, Törley József és társa, Első leánykiházasitó egylet, gróf Vay Tihamér, Dr. Herczel Manóné és Jeney Lajos 5—5 kor., Dr. Molnár Ákos, Bródy Frigyes és Varsányi Emil 4—4 kor., Dr. Freund Lajos, Petri Arthur, Litassy Emil, Rémi Róbert és Friedrich Ferencz 2—2 koronát, N. N., N. N., N. N., 40 fillér. A szives adományokért ezúton is hálás kö­szönetét fejezi ki a rendezőbizottság. —- Köszvényes és csuzos betegeknél kitűnő ered­ménynyel alkalmazzák az orvosok a Zoltán-féle kenő­csöt, mert ez még oly betegeknél is, kik évek óta szenvednek, pár nap alatt tökéletes gyógyulást idéz elő. Kapható üvegje 2 koronáért Zoltán Béla gyógy­szertárában Budapesten.__________________ ________ CS ARNOK. A „Kölcsey-Egylet“ február 23-iki estélye. Felburjánzott hajdanában, illetőleg ennek a szá­zadnak első évében egy lap. Hozott vala egy czikket. Többek között benne zokogott e mondás: Kicsoda ez az ember ? Ez az ember egy szerény s talán szegény piarista tanár volt. Nem Írja a nevét ypsilonnal. Szatmárvármegyében kegyetlen nagy bűn! Áztán okos ember is. Ez még inkább praedesztinálja az elkárho­zásra. Aztán derék, jó hazafi. Mindenesetre ez is bűn. Az a förtelmes, ephialtesi nyomtatvány nem sokára kiszenvedett. Élni se kezdett ugyan, az aggonia a szü­letése perczében észrevétlen végig reszketett alakján, szellemén. Requiescat in pace. Az a kicsoda ember pedig él . . . * ¥ * Vasárnap este a régi lámpásokkal és uj kölcsön­kért csillárokkal feldiszitett vármegyeháza nagytermé­nek falai között megjelent Kölcseynk dicső szelleme. Szelíd volt, jóságos és megdicsőült. Ha a szellemek a könyek rabszolgái volnának, talán sirt volna is örö­mében. Ott kellett annak a szellemnek lennie ! Annyi szép müveit lélek talán sohse szomjazott a művészet Idealismus nektárja után mint vasárnap este. Pedig a mi Jupiterünk a ki gondoskodott a nektárról egy talán márfkifényesedett reverendáju szerény és szegény piarista volt. Égy néhai lap úgy hitta; kicsoda micsoda ember? Mi úgy hívjuk : Csóti Márk, a Kölcsey-Egylet irodalmi osztályának elnöke. * ¥ ¥r ügy remegtek eddig a Kölcsey-Egylettől, mint a megpeticzionált követek a Curiától. Ez a nemes, a műveltség fáklyáját lobogtató köztársaság fejetlen is volt, azt kérdem tőled : mi van tehát ma a filozófiával ? Csődöt mondott talán újra ? — Alakulóban van az uj filozófia, — felelt Géza. A dolgok mai állapota szerint az elmélődés birodalma két igen különböző részből van összetéve. Az általá­nos eszmékből, minők : az erkölcs, vallás, szabadság, művészet stb. és a pozitív tudományokból mint és pe­dig abban a rendben, a hogy egymásra épitvék : a szám, — a mértan, a fizika, kémia, élettan és a tár­sadalomtudománya mennyiben mindinkább kiviláglik, hogy a társadalom is pozitív törvényeken alapuló szer­vezet. —- A baj csak az, hogy az általános eszmék nem pozitivek, a pozitív tudományok meg nem általá­nosak. Az üj filozófia rendeltetése tehat ennek a fe­jetlenségnek véget vetni az által, hogy pozitív is le­gyen és az eszmék általánossága nélkül se szűkölködjék. — De hogy érhető ez el ? — A dolgok magyarázatának csak három mód­szere lehetséges: a teológiai, a metafizikai és a ter­mészettudományi. A teológia nem ad a tapasztalattal megegyező feleletet, sőt a független gondolkodást sem tűri; a metafizika elégtelensége pedig be van bizonyítva. Nem marad tehát más hátra, mint a természettudo­mány, mely az ő mindent meghódító módszerével folyton előbbre halad, egyre több és több tárgyat von körébe, egyre több és több problémát old meg. Erre kell azért épiteni a filozófiát. Építeni, mert a mint említettem magában az még nem filozfia. — És történt e már ebben az irányban valami ? — Történt és történik folytonosan. Comte már lerakta az uj, a pozitív filozófiának alapjait. — És aztán fog-e az czélt érni? — Ez megint más kérdés. Hanem hiszen tudod, hogy mit mond Madáchnál, a ki szinte filozófus volt a Teremtő Ádámnak: „küzdj és bízva bízzál!“ Géza felállott. Úgy látszott, hogy a filozófiáról folytatott beszélgetést befejezettnek tartotta. A meleg is szűnni kezdett; összeszedelőzködtek és megindul­tak hazafelé. Dr. L. I mindenki primus akart lenni, elismeréssel a lelkiismeretes buzgalmat nem koszoruzták. Még a falak is sóhaj­toztak néha néha az Úri Kaszinó dísztermében, ha a „válogatott“közönség ötven—hatvan szék hián a többi­eket elfoglalta. S a megjelent tiz—tizenöt szépet áhitó lélek nagyon gyakran unatkozott. Ezt pedig otthon is meglehet tenni. Az egyletnek nem az unalom, hanem szórakoztatva tanítás a hivatása. * * * Vasárnap este pedig — azt hittük káprázat, vízió, haluczináczió pajzánkodik a fülünkkel és sze­münkkel. — Egy rendes megyei közgyűlés se kérked- hetik több résztvevővel. Szép, fényes társaság, asszo­nyok, leányok, férfiak, diákok egyforma lelkesedéssel igazolták, hogy a mi elátkozott falúnak hiresztelt városunk lelkületére nézve nem csak a korcsmái, hanem a szellemi dinom-dánomtól sem riad vissza. Édes, kedves és feledhetlen dinom-dánom volt ez. A hamisítatlan szűz magyar szellemnek megdicsőülése a Kölcsey termében és egyesületében. * * * Szó sincs róla az uj elnök kedves ember is. Aztán leikébe Szögödének tájékán szívódtak be a délibábok, az alföldi napfény, furulyaszó és mezei virágillat és a hazaszereteí. Akaratlanul is poéta lett belőle, tudatára akkor ébredt, mikor az irodalom rózsatengerébe a szive belesüppedt. Nincsen ennél nagyobb élvezet az asszonyi ajkak mámora, a szerel­mes szív elbódulása milyen törpe gyönyör ehhez ké­pest. Attól a prózai mámortól megcsömörlik az em­ber, ettől a tiszta kéjtől meg minél jobban nő a lélek nemes falánksága! * * * Hat órakor tehát Károly színe—java az uj el­nököt jött megnézni. A régi volt, csak a szeme ra­gyogott. Az asszonyok szerint mámoros lehetett . . . nem csudálom. Meg lehet ám részegedni az elisme­réstől, a hálától. Azok a gyönge kacsók tulcsattan- tották a férfi tenyereket . . . Hiába! A nők is ragasz­kodnak az idősb Dumas mondásához: Könnyű és édes dolog a gondolatokat meghallgatni; nehéz a gon­dolatokat szólaltatni! Pedig én nem irok kritikát. Nem akarok. A kri­tikát csak abban az esetben fogja meg a nyomda festék, ha a rossz és Ízléstelen felett statáriumot ül. A jót kritizálni nem kell. Mindenki elismeri róla, hogy a lélekbe átszürődik s ott újabb vágyat fakaszt a szép és jó után. * * * A pódiumon megjelent az uj elnök. Beköszöntő, illetőleg székfoglaló beszéde nagy hatásra lelt. Foglal­kozott az előadással, a szavalattal; nemcsak olvasott, hanem elő is adta higgadtan a szavakat, mely eket igaz buzgósággal bányászott ki leikéből. Minden mon­data, szava a mély, biztos és alapos tudás harmó­niájával nagyon megkapón és a mi legfőbb, könnyen érthetően csendült a termen át. A ki igy tud írni és beszélni, a ki szenvedéllyel, hévvel s ilyen magasztos szeretettel ragaszkodik az Egylethez, hogy az első felolvasó estélyre felolvasókat és hallgatóságot bűvölt a terembe, az megérdemli, hogy az első szép estély sikerétől a továbbiakra joggal következtessünk. * * ¥ Ragyogott is az arcza: szent igaz. Csak úgy dobálták feléje beköszöntője után a hálás tekinteteket és a tapsokat. Pedig nem „Nagyságos ur“. nem is a Kér. és Ipar bank, a Közp. Takptár stb. pénztárosa bizony nem vezet számlát az ő betétjeiről, — csak szerény és szegény piarista ember. — Csakhogy ta­nulni szeret, az irodalom igazi, nemes rabszolgája. * * * Bakó Bálintné urhölgy Edmond d’ Amicis gyö­nyörű elbeszélő költeményét „A ruhá“-t adta elő. A tragikum, mely az egész költeményen végig sir, mély­séggel, megdöbbentő szépen reszketett ki hangjából. A teljes biztonsággal, kifogástalanul előadott költemény az estély programmjának kimagasló pontját tette. Az előadáshoz — utólag — csak gratulácziónkkal járul­hatunk. * ¥ * Eddigelé az adó miatt csak sirt a bus magyar. — Kemény Alajos a vármegyebeli adók pénzügyigazgató- ja azonban — egy félórára bár — de megtanított ben­nünket az adó kikaczagására. Egy olyan ideális szellemű felolvasást hallottunk, a mi a reális adó minden zsarnokságát megenyhitette. Hiába ! Sirva vigad a magyar. Azon kaczagtunk, a mi legfájóbb részünk. Őszintén gratulálunk, hogy a director ur megkedveltette velünk az adót! De csak is felolvasás tárgyaképen. Nagyon tetszett. Az egész közönség, a sirógörcsökben szenvedő emberiség is megadta magát a hahotázó jókedv gnómjának. Köszönet illeti a kormányt, hogy adó is van, mert hát, ha nem volna a „Kölcsey Egy­letben“ egy igen szellemes, igen kedvesen előadott, pajzán, ártatlan humorral és tudással megirt felolvasás el nem hangzott volna. * * * Szabó Miklós, az uj karnagy, ügyesen kezeli a hegedűt. Figyelem és elismerés kisérte játékát. Sternberg Anikó zongorajátéka meglepő szépen simult a hegedű hangjaihoz. A Kölcsey-Egylet egy hivatásos és állandó szereplőt talált benne. Csak in­kább magyar darabokat csalna ki a zongora húrjaiból. Mit nekünk „Mignon“, „Loreley“, mindenféle osztrák ábránd, mikor magyar dal és csárdás van a vilá­gon .... Szép-szép a claszicus zene, a szivet meg- nemesiti, de a magyar nóta a szivet megifjitja .... * * * Kemény Emil czimboránk, vér és bortanunk min­denjóban, — rosszban, jelent meg ezek után. A kis „elbi- I zakodott“ (ez hírlik felőle) egy cseppet sem elbizako­dottan, de biztosan és hatásosan adta elő Gárdonyi „A laskádi lányok“ czimü mondjuk — monológját — Igaz bohémé volt. A publicumot megkaczagtatta. Sen­ki sem unatkozott és mindenki tapsolt. — Csak arra figyelmeztetjük, máskor adjon — hosszabb valamit elő. * * * Ez volt a műsor. — Jó volt, szép volt. — Eddig a Kölcsey Egylet — értve alatta az úri kaszinó dísz­termét — szép test volt, ime beléje szállott a még szebb lélek. Á lélek pedig halhatatlan . . . Fiiess Henrik.-3^! tűt Műkedvelői szinelőadás. -fe !#s­—■— A nagykárolyi műkedvelők =— a Régi Kaszinó könyvtára javára 1902. évi márczius 2-án a „Polgári Olvasókör“ nagytermében |^s- ELŐADJÁK: Huszár szerelem. Vígjáték 2 felvonásban. Irta : Murai Károly. Barkós Gábor — Barkós Zsigraond — Anna — — — Hüppig Kázmér — Hüppigné — — Sárika — — — Kenéz Mihály — Kálmán — — — Dér Pista — — Berényi Pál — — Zsuzsi — — — Történik z e m é I y e k: — — — — Demidor Ignácz — — — — Herman Venczel — — — — Jeney Gézáné — — — — Kovács Dezső dr. — — — — Baudisz Janka — — — — Kemény Giziké — — — — Baudisz Jenő — — — — Kemény Emil — — — — N. Szabó Albert dr. — — — — Bornemissza Géza — — — — Jenser Mihályné egy vidéki kastélyban, idő jelenkor. U0|w nunl/ • Oldalszék és körszék a 4 első sorban 2 K nciy-ai ai\. 40 f. v-x-ig sorig 2 k xi és xn 1 k go f. Földszinti-állóhely I K, karzat, 60 f, Deák-jegy 50 f. Jegyeket előjegyezni lehet: Pucser Károly és Nonn János urak üzletében, az előadás napján a pénztárnál. Előadás kezdete 8 órakor. ÜT 3rllttér. (E rovat alatt közlőttekért a szerkesztőség nem felelős) 600 korona jutalmat fizetek annak, a ki az 1899. évi február hó 2—3 közti éjjelen Porcsalma községében vöm Bartos Béniámot halálra vert tettesét és 1899. évi junius hó 28-ik napján Rá- polton saját kertjébe nappal meggyilkolt Bartos Béniám vöm gyilkosát a tek. kir. Törvényszék elé állítja, vágj' állíttatja. Rápolt, (u. p. Ököritó) 1902. február 13. 2—3 Szabó Dániel. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BAUDISZ JENŐ Laptulajdonos: ROT H KÁROLY. Egy jó csalóból való, kellően iskolázott 14 éves ifjú órás tanulónak ajánlkozik. — Czime megtudható e lap kiadó- hivatalában. 1—3 Síadó széna. Jó gyepszéna és sás. Értekezhetni GROSZ JAKABBAL Dengelegen. 1—1 Ifj Kaufmann Adolf tejgazdasága szállít házhoz naponta friss tejet bivalytejjel vegyítve. Fényi-utcza 31. sz. lakásán pedig tej, vaj, túró, tejfel és tejszín egész nap kapható. 1 2 Nagykárolyban egy tisztességes polgári háznál nőtlen egyén jutányos díjért kosztot esetleg lakást is nyerhet. — Hol? megmondja 1—2 e lap kiadóhivatala. BÉBBEADÓ. Nagykárolyban Fényi-utcza 31. szám alatt egy 4 szoba és hozzátartozó mellékhelyiségek­kel biró LAKÁS folyó évi május l-től, — esetleg azonnal — bérbe kiadó. Értekezhetni ugyanott. 1—-2

Next

/
Thumbnails
Contents