Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY H ÍREK. — Elnök helyettesítés. Az igazságügy miniszter a szatmári kir. törvényszéknél az uj elnök kinevezé­séig az elnöki teendők végzésével dr. Papolczy Gyula kir. Ítélő táblai birót, törvényszékünk e kiváló, nagytehetségü tagját bízta meg. — Kinevezés. A király dr. Ujfalussy Dezső deb- reczeni Ítélőtáblái tanácsjegyző albirót a m.-szigeti törvényszékhez bírónak nevezte ki Gratulálunk! — Márczius 15-két az idén is szépen fogják megünnepelni városunkban. A rendező-bizottság febr. 27-én értekezletet tartott a polgári olvasókör helyi­ségében és megállapította a programot. Felkérték elsősorban is az összes egyházak lelkészeit, hogy délelőtt isteni tiszteletet tartsanak. Az esteli ünne­pély a melyet a Polgári Olvasókör dísztermében tartanak s kezdete esteli 7 óra lesz, programja a következő: 1. A dalárda éneke. 2. Simkó Gézáné úrnő szavalata. 3. Ünnepi beszédet mond dr. Adler Adolf. 4. Nagy Elek szaval. 5. A dalárda éneke. 8 órakor kezdetét veszi ugyanott a társas vacsora, a melynek ára, a borral együtt 2 kor. 20 fillér. A ren­dezőség igen szívesen venné, ha nők is vennének részt a társas vacsorán. — A föispáni lakást Szatmáron, a mely eddig a Gyene-féle házban volt, május 1-től az ujvigadóba helyezik át. — Felolvasó-estély. A Kölcsey-Egyesület legkö­zelebbi felolvasó estélyét, a mely belépti díjjal lesz egybekötve, márczius 9-én tartja. — Műkedvelői szinelöadás. A ma vasárnap tar­tandó műkedvelői előadás iránt oly nagy az érdek­lődés, hogy a legtöbb jegy már napok óta elkelt. Mint említettük is, színre kerül a Huszár szerelem czimü vígjáték. A szinlapot lapunk más helyén közöljük. — Ünnepélyes fogadalomtétel. Megható szertar­tás folyt le febr. 23-án déli fél 12 órakor a helybeli róm. kath. templomban. Ekkor tette le szerzetesi fogadalmát Majoros Béla kegyesrendi főgimn. tanár. A szertartást Palczer Ernő kormánytanácsos házfő­nök végezte a reudtagok jeleulétében. Különösen megható volt a házfőnök beszéde, a melyet a foga­dalomtevőhöz intézett. Az ifjú tanárt a szertartás végzése után számosán keresték fel, hogy szerencse kivánatukat tolmácsolják. — Búcsú Galba Lajostól. A Pécsre kir. ügyészszé kinevezett Galba Lajos szatmári kir. törvényszéki volt elnök tiszteletére, aki a kir. törvényszéknek múlt hó 24-én tartott ülésében dr. Papolczy elnök helyettes, Dénes Lajos kir. ügyész, dr. Dávid István aljegyző és Leffter István iroda igazgató részéről történt üdvözöl- tetés mellett búcsúzott el a bírósági tagoktól és tiszt­viselőktől — nagyszámú tisztelői a múlt hó 27-én Szatmáron az olvasókör nagytermében fényes bucsu- lakomát rendeztek. A mintegy 200 főből álló ünneplő közönség sorában ott voltak nemcsak a kir. törvény­szék s a hozzátartozó kilencz kir. járásbíróság birái és tisztviselői, a városi és megyei közigazgatási ée állami hatóságok tisztviselői, de a közös és honvéd tisztikar törzs tisztjei, csaknem valamennyi szatmári ügyvéd s nem csak Szatmár városának intelligentiája, de a vármegyei életnek is számos előkelő tagja ; az utóbbiak között az alispánon kivül ott láttuk Jékey Mór, Szer­dahelyi Gusztáv, Domahidy István, Sveiczer Gábor, Do- mahidy Sándor, Szőke Barna, Boér Endre, Böször­ményi Zsigmond, Jakó Kálmán, Papolczy Béla, Kováts Béla, Kacso Károly, Csaba Adorján s több más ura­kat. A Demkő vendéglős által adott Ízletes fogások elköltése közben számos pohárköszöntőben ünnepel­ték Galbát, ki első szónok gyanánt a királyért ürített poharat. Dr. Papolczy Gyula a kir. törvényszék, dr. Keresztszeghy Lajos az ügyvédi kamara, Nagy László a vármegye, dr. Fechtel János Szatmár város nevében mondtak köszöntőket. Beszéltek még Jékey Mór, Baranyai dandárnok, Domahidy István, dr. Fekésházy biró, Ratkovszky gymnáziumi igazgató, aki a főügyész bájos nejét és szép családját köszöntötte fel; Potor ev. ref. lelkész és Demjén postafőnök. Az igaz tisz­telet és őszinte becsülés érzésétől áthatott pohár­köszöntőkben kifejezésre jutott érzelmeket mély meg­hatottság között köszönte meg Galba, aki gyengél­kedése miatt fél 4 órakor egyenként minden jelenlevő­vel kezet fogva búcsúzott el a valóban őt ünneplő társaságtól. 28-án dr. Papolczy Gyula adott fényes ebédet a Galba család tiszteletére, tegnap pedig a reggeli gyorsvonattal a főügyész családjával együtt el­utazott Pécsre. Kisérje boldogság uj otthonukban! —■ A vármegyei központi választmány llosvay Aladár főjegyző elnöklete alatt tegnap ülést tartott, melyen a bizottság tagjai letették a hivatalos esküt, megválasztották érdemei elismerése mellett közp. vál. jegyzőnek Medvey Lajost s végre megválasz­tották a képviselő választók névjegyzékét összeíró küldöttségeket az egész vármegye területére. — Esküvő. Sztárek Dezső békés-csabai m. kir. dohányjövedéki tiszt e hó 1-én kelt egybe városunk­ban Kerekes Margit kisasszony nyal, néhai Kerekes Ist­ván, a gr. Degenfeld örökösök uradalmi főszámvevője és neje Papp Irén kedves és szép leányával. A meny­asszony Papp Béla ügyvéd, laptársunk a Nagy-Károly és Vidéke szerkesztőjének húga. Boldogságot kívánunk á szívből kötött frigyhez ! — Szemle. Lencz Győző ezredes, ezredparancs­nok, febr. 25-én, a múlt kedden szemlét tartott a helybeli zászlóalj felett és megelégedésének adott kifejezést. — Eljegyzés. Dr. Zsigmond Elek a helybeli honvédzászlóaljhoz beosztott főorvos a napokban tar­totta eljegyzését Remete Sárika urhölgygyel Sághon. — A fehérgyarmati kerülethez tartozó szatmári ev. ref. egyházmegye lelkészi és tanítói gyámintézete alapja javára rendkívül fényesen sikerült hangverseny nyel egybekötött tánczestélyt tartottak Budapesten február 16-án a Continentál szálló dísztermében. A hangver­senyen közreműködtek : Tóth Gizuska, Máltás Olga urhölgy énekszámaival ragadta el a közönséget, ez­után Bartók Béla zongoraművész Schublet dalait adta elő Oravaurrd. Lubi Sándor ur „Hej Ocskay brigadé- ros“ ez. költeményét szavalta el nagy hatással. Nemes János hegedűn adott elő dalokat, végül Hódy Lajos dr. „mikor a mázoló szerelmes“ czimü monologot ol­vasta fel a közönséget állandó élénk derültségben tartva. A hangverseny után megkezdődött a táncz a mely a Luby Géza országgy. képv. elnöklete alatt buzgólkodó rendező bizottság kitartásával a reggeli órákig tartott. Ott voltak : asszonyok: Antal Jánosné, Bos.kovits Lajosné, Dessewffy Aurélné, Forgách János­né, Gáál Ignáczné, Gönczy Lászlóné,Grünfeld Adolfné, Grüber Károlyné, Kluberg Osvvaldné, Luby Gyuláné, Lutz Endréné, Máltás Hugóné, Martos Ferenczné, Návay Gézáné. özv. Neumann Jánosné, Richter jLász­lóné, Semetke Gézáné, Spády Sándorné, Spilgel Sán- dorné, (Szolnok), Stoffer Adolfné. Szeszler Lajosné, Tatár Gyuláné, Tóth Győzőné, Weissberger Vilmosné. Leányok: Boskovits Annuska, Marschalkó Juliska, Martos Sárika és Szilárdka, Neumann Berta, Návay Erzsiké, Richter Olga, Spitz Irén, Szülle Teréz, Tóth Gizuska, Dessewffy Norika, Feininger Etelka, Fikó Borcsa, Grünfeld Lori és Giza, Gottesmann Blanka és Miczika, Holies Janka, Hernay Annuska és Berta, Kluberg Valéria, Koháry Emma, Lutz Ilona, Irén, Etelka és Aranka, Luby Piroska, Lővvy Emilia, Lea, Máltás Olga. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év márcz. 2-án d. e. 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Debreczeni I s t v á n, polgármester. Tárgysorozat: 1. A n.-károlyi 45. sz. tjkvi 580 hr. sz.ingatlanról kiállított szerződésjóvá­hagyása. 2. Az orsz. gazd. munkás és cseléd-segély­pénztár megkeresése. 3. A Hétsastoll-utczának aszfalt­gyalogjáróval leendő ellátása. 4. A Somos-utczán aszfalt-gyalogjáró készítése. 5. Tivadar György fe­gyelmi ügyébeni határozat kihirdetése. — Uj doktor. Fekete Jenő ügyvédjelölt, dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos fogadott fia, a napokban a budapesti egyetemen a doktori szigorla­tot sikeresen letette. — Gyászjelentés. Özv. Szuhányi Sándorné buji Jékey Mária mint neje, Szuhányi László mint fia, Szuhányi Vilma és Ilona mint testvérek a magok va­lamint az összes kiterjedt rokonság nevében fájdalom­mal tudatják a szerető férj, apa, testvérnek hiripi és ivácskói Szuhányi Sándornak életének 48. boldog há­zasságának 21. évében f. é, febr. 21-én este fél hét órakor N.-Kálióban, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. Boldogultnak hült tetemei Nagy- Doboson f. hó 24-én délután 2 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra té­tetni, A boldogult lelki üdvéért a gyász mise f. év febr. 25-én d. e. 10 órakor P.-Doboson a róm. kath. templomban fog megtartatni. Nagy-Dobos, 1902. feb. 22. Áldás és béke poraira! — Meghívó. A nagykárolyi izr. tanuló segélyző és önképző egylet f. hó 8-án szombaton d. u. 6 óra­kor rendkivüli közgyűlést tart, melyre a tagok oly hozzáadással hivatnak meg, miszerint az alapszabályok 21 §. rendelkezése szerint a megjelenők számára te­kintet nélkül határozatképesnek fog tekintetni. Az el­nök s é g. — Eljegyzés. Kolb Ignácz Szatmárhegyről f. hó 16-án eljegyezte Veisz Sámuel kismajtényi földbir­tokos kedves és müveit leányát Vilma kisasszonyt. — Sport. Lépes Győző cs. és kir. hadnagy, vá­rosunk szölöttje, aki a „Ski“ (hóczipő vagy lábszán) használatáról a télen egy könyvecskét is kiadott, az Óriás hegységben 8 nap előtt megtartott nemzetközi ski versenyen három futamnál győzött. — Közgyűlés. A helybeli kath. legényegylet évi rendes közgyűlését feb. 25-én tartotta a tagok élénk részvéte mellett. Tietz Sándor egyleti elnök mgu3utó beszédében részletes képét nyújtotta az egylet múlt évi működésének. Tudomásul vették a pénztáros, dékán és könyvtáros jelentését. A pénztárnoki tiszt­ség elfogadására ismét Irsik Ferenczet kérik fel. Ezután a tisztujitás következett. Első titkárává Hor­váth István, könyvtárnokká Spilka Ignácz, dékánná Sinka Mihály, választmányi tagokká és rendes tagok­ká : Kalina Ferencz, Fleisz János, Lukácsovits János, Simkó Géza, Tischler József, Luczay János, Drágus István, Tivadar József, Lukács Lajos, Negele Ignácz, Torna József, Papp Géza, Evert István, Sándor György, Negele János, Gufárt Márton, Heletya Ist­ván, Kinczli István, Torna Pál, Mann Gusztáv, Paray József, Herman Ferencz, Pólyák István, Putovics Ferencz, Sallay Lajos, Tempfly János, és Tóth Jó­zsef ; póttagokká: Sopronyi József, Lang János, Pé­ter Mihály, Heim Sándor, Kern János, Horgos Vik­tor, Torna István és Szűcs András választattak meg. Elnök indítványára Irsik Ferencz pénztárosnak, Ak- kermann Antal volt dékánnak és Kolozsváry Miklós volt könyvtárosnak hasznos működésűkért köszöne­tét szavaztak. Végűi zászlótartóknak megválasztották: Lang János, Torna József és Veiszer Dezsőt. — Czirkusz. A Weisz testvérek czirkusza e hó folyamán városunkba jő s előadásait márczius 30-án megkezdik. A társulat jelenleg Debreezenbe mükö­ség híján azok mélyebb fejtegetésébe bocsájtkoztatok volna. — Lám a filozófiának ennek az ősrégi tudo­mánynak épen az volt mindig a czélja, hogy magya­rázatát adja a kozmosznak, a világnak, az embernek és a társadalomnak. Az volt mindig s az még ma is bevallott szándéka, hogy megfejtse a lét problémáit és életszabályt állítson fel. Ha pedig tudod, hogy mi a filozófia czélja, azt is tudod, hogy az mivel foglalkozik. — Ez világos beszéd, —• felelt Imre; — de én azt hittem, hogy ezekkel a kérdésekkel más tudomá­nyok, s nevezetesen a teológia és a természettudomá­nyok is foglalkoznak. Mi szükség van tehát a külön filozófiára ? — Részben igazad van, részben nincs. Igazad van annyiban, hogy ezekkel a kérdésekkel csakugyan az említett tudományok is foglalkoznak; de azért, hogy a filozófiára az elmélkedő embernek mégis nagy szüksége van, mindjárt megérted. Először is a vallás tehát a teológia, kivált már ma a filozófia egyik czél- jával, a természeti tünemények megfejtésével nem is foglalkozik; azok fejtegetését, egészen a természettudo­mányokra bizza; aztán pedig a filozófia alapja a gon­dolkodás, a vallásé pedig a hit. A filozófia foglalkoz- hatik ugyanazon feladatokkal mint a vallás, de teljes­séggel különböző tanujeleket alkalmaz és teljességgel különböző elvektől függ. A vallás is hívhatja, sőt hívja is a filozófiát segélyül; de ekkor annak csak a szolgáló szerepét szánja. „Anciliatheologiae“ mint régen mondot­ták.Csak azt az alárendelt hivatalt bizza reá,hogy dogmáit magyarázza, egyeztesse; de hogy önállóan Ítéljen azt neki megnem engedi. Már pedig azon mindig fentar- tott előjogáról, hogy függetlenül ítéljen, a filozófia le nem mondhat. Más felől pedig a természettudomány, bár sokszor filozofál, még sem filozófia; mert ez meg az általánosságokkal nem foglalkozik, s csakis mód­szerével, felfedezéseivel tehet és teszen szolgálatot a filozófiának. — Ebből pedig az következnék, — vágott közbe Imre, — hogy a filozófia minden más tudomány felett áll. — Te mondád. Ezért is volt filozófia büszke neve mindig: „regina scientiarum“, a tudományok királynéja. Felölel összefoglal s feldolgoz az minden más tudományt. — De legalább aztán elérte-e czélját ? Tudjuk-e annak alapján, hogy mi tehát a kozmosz, a világ, az ember, a társadalom ? —- Nem tudjuk ; mert igaz ugyan, hogy filozófu­sok, még pedig nemcsak olyanok, a kik magokai tar­tották azoknak, de a kiket olyanokul mások is elös- mertek, már sokszor megkisérlették ezeknek a nagy problémáknak magyarázatát, de olyan magyarázatot, a mihez kérdés nem férne, a mi döntő bizonyosságu lenne, s hozzá könnyen érthető is : igazán véve még senki nem adott. —• A filozófiai törekvések hü képét tárják elénk az emberi művelődés egész történetének. Láthatjuk ab­ból először is az emberi nem fejlődésének lassúságát; de láthatjuk továbbá azt is, hogy mily könnyen téved meg az emberi szellem ; hogy tévedését sokszor csak századok múlva veszi észre, a mikor aztán kénytelen visszafordulni és megint más, több sikerrel biztató útra térni. így járt sokszor a filozófia is; munkája azonban még sem volt haszontalan, mert hiszen már az is nagy nyereség, ha tévedésünket belátjuk, s.a sok igazság a mit mégis csak megállapított, roppant nagy értékű szellemi vagyona nemünknek. — Az ókor nagy görög filozófusait Socratest, Platót, Aristotelest legalább nevökről ismered. Hatal­mas szellemek voltak, óriási munkát is végeztek, de eredmény nélkül. Egészben véve pozitív ismeretekre látszottak tudásukat építeni, de minő gyarlók voltak még abban a korban ezek az ismeretek. Főleg pedig hibás volt módszerök, amennyiben pozitív igazságo­kat tisztán csak az elméből, metafizikai utón akartak megállapítani. Nem csoda azért, ha ilyen hibás alépít­ményre erős felépítményt emelni nem tudtak. — Ez a filozófia körülbelül ezer évi uralkodás után csakugyan csődbe is jutott, s a sikertelenség miatt lehangolt szellemek Kr. u. a VI. évszázban a teoló­giába vetve minden reményűket, megfejtésért ahoz for­dultak. A filozófia annak szolgálatába szegődött. — Feleletet adni azonban, már tuniillik észszerű feleletet, s olyant, ami a mindennapi tapasztalással legalább ellentmondásban ne legyen, a teológia sem tudott; s hozzá — a mint már említettem, — a filo­zófiára még béklyókat is rakott. Megengedte ugyan ennek, hogy uj utakat keressen, de hogy ezeken az utakon uj következményekre is jusson, azt már nem engedte meg. Pedig mikor az elmék uj utakon járnak lehetetlenség, hogy uj következményekre is ne jussa­nak. Ilyen körülmények között aztán, a szakadásnak szükségképen be kellett következnie, a mint hogy az, ezen átmenetinek nevezhető korszak kezdetétől szá­mítva megint ezer év múlva, tehát a XVI. évszázban Bacon és Des Cartes révén, csakugyan be is követke­zett. A filozófia újra önállóvá lett. — Elgondolható azonban, hogy sem a szakadás nem volt rögtönös, sem az önnállóság nem volt az egész vonalon általános. Az erre következő három­száz évei azon roppant haladás jellemzi, a mi ez alatt lassanként a pozitív tudományok terén történt; a ha­ladás pedig az uj módszernek, a tapasztalásra alapí­tott vizsgálódásnak, az úgynevezett természettudomá­nyos módszernek köszönhető. Csakhogy ezt a módszert nem volt hajlandó minden filozófus elfogadni, s- különösen a németek nagy filozófusai megint visszatértek a régi metafizikai módszerre, a minek alaptévedése abban keresendő, hogy a láthatónak rendszerét a láthatatlanból törekszik magyarázni, a megismerhetőt a megismerhetetlenből igyekszik levonni. Az az tisztán elméletileg fejteni meg a problémákat, s az elme szerkesztményeit mintákul tekintve; mintha bizony a természet azokhoz alkal­mazkodnék. Hogy is lehetett volna ennek a munká­nak sikere. Géza szünetet tartott és Imrére nézett. Váljon csakugyan nem alszik-e ? — Figyelek és gondolkodom, szólott ez, megértve a pillantás jelentését — Sőt türelmetlenkedem mert

Next

/
Thumbnails
Contents