Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-23 / 8. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

drága illetéknek eltörlésére, s általán a névmagyarosítás terjesztésére, annak felkarolására alakult a Központi névmagyarositó társaság, melynek buzgó működését siker jutalmazta. Az illetéket egy koronára szállították le s a törvény életbelépésének esztendejében 1065 folyamodónak engedélyezték a névmagyarosítást. Azóta 7—800-ra rúg évenként a név- magyarositók száma.

Igaz, hogy ez a szám jelentékeny, de még mindig nem elég. A névmagyarosítás a magyarság konszolidációjának munkájában az elsőrendű fontosságú. Még mindig tömérdek az idegennevü állampolgár köztünk, aki bármily jó magyar is, valami-bármily vékony válaszfal mégis elválasztja a magyaiság törzsétől.

Hogy a névmagyarosítás nem fokozódik a kívánt mértékben, annak oka az, hogy még mindig nincs kellőleg megkönyitve. Egész csomó okmány szükséges a kérvény felszerelésére, melynek megszerzése miatt sok kellemetlenségbe, utánjárásba, költségbe kerül. Tudomásunk van egy esetről, amelyben az épen a névmagyarositó egylet egy előkelő tisztviselője az ügyében hozzáforduló névmagyaro- sitónak azt felelte, hogy neki van egy embere, aki az ügyét 36 koronáért nyélbe üti. Ezenfelül a minisztérium hónapokig halogatja a kérvények elintézését, ami szintén kedvét szegi a polgároknak.

Az államnak nem illetéket szedni, hanem prémiumot kellene adni a névmagyarosításért. Ne kívánjunk tízféle okmányt, hanem elégedjünk meg a nélkülözhetetlen születési bizo- nyitványnyal. Mindenekfelett pedig töröljük el a komikum határába kalandozó bélyeget és ezáltal tegyük a névmagyarosítást ingyenessé.

H I E K.

— A pápa jubileuma. Február 20-án volt 25-éve annak, hogy a katholikus világ feje, XIII. Leo pápa, a pápai trónra lépett. Ezt a napot világszerte megünnepelik. így Meszlényi Gyula megyéspüspök is körlevelet bocsátott ki, a melyben elrendelte, hogy a jubileumot az egyházmegye területén levő összes róm. kath. iskolákban és tanintézetekben ünnepeljék meg. A helybeli róm. kath. egyház márczius hó folyamán tartja meg ezen ünnepélyt.

Felolvasó estély. A „Nagykárolyi Kölcsey-egyesü- let“ f. hó 23-án vasárnap vagyis ma este pont 6 órakor nagyszabású felolvasó-estélyt rendez a vármegyeház nagytermében a következő programmal: 1. Megnyitó beszéd, tartja az irodalmi szakosztály elnöke. 2. A ruha, Edmondo de Amicistól, szavalja Bakó Bálintné úrnő. 3. Felolvasás, tartja Kemény Alajos m. kir. pénzügyigazgató. 4. a) Meseképek, Schumantól, b) Múlt és jelen, Szabó Miklóstól. Hegedüu és zongorán előadja Sternberg Anikó k. a. és Szabó Miklós ur. 5. Vig monolog, előadja Kemény Emil ur. E

nagy fáradsággal összeállított kifogástalan program az egyesület szépirodalmi szakosztálya uj elnökének, Csóti Márknak érdeme, aki, mint a jelekből már is látszik, annyi buzgalommal és odaadással kezdi működését, hogy az a legszebb eredményekre enged következtetni Feltételezzük városunk intelligens közönségéről, hogy néki mindenkor örömmel fog segédkezet nyújtani a culturmissiót teljesítő eg\Iet felvirágoztatása érdekében.

— Márczius 15-ét az idén is méltón akarja városunk polgársága megünnepelni. E tárgyban már értekezletet tartott f. hó 15-én a helybeli függetlenségi párt végrehajtó bizottsága s elhatározta, hogy felkéri a vármegye alispánját és a polgármestert arra, hogy együttesen rendezzék az ünnepet, hogy az annál im- pozánsabb legyen.

— Műkedvelői előadás. Mint említettük is már a helybeli műkedvelők a régi kaszinó könyvtára javára műkedvelői előadást fognak rendezni. Színre kerül Murai kitűnő vigjátéka a Huszár Szerelem. Az előadás, nem márczius 1-én, hanem 2-án lesz és a szerepek kitűnő kezekbe vannak letéve, úgy hogy sikerült előadásra számíthatunk. Az előadásra jegyek előjegyezhetők a mai naptól kezdve Pucser Károly és Nonn J. üzletében. A szinlapot szerdán adják ki. Mi a szinlapot lapunk más helyén már most közöljük.

— Az erdőd — vidéki jegyzői kar által f. hó 9-én rendezett tánczmulatság a kellemetlen esős idő és csaknem járhatlan utak miatt nem sikerült úgy miként az előkészületekből remélni lehetett. A megjelent nem nagy, de intelligens közönség fesztelen jókedvvel mulatott reggelig. Tisztajövedelem gyanánt mégis maradt 7 korona mely a jegyzői nyugdíj alap javára fordittatott.

— A „Polgári Olvasókör“ f. hó 16-án délután 3 órakor tartotta meg XXXUI-ik évi rendes közgyűlését Vetzák Ede elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után Lukács Mihály egyesületi jegyző előterjesztette az igazgató-választmány évi jelentését. A jelentésből kiemeljük, hogy a körnek a lefolyt évben 1 disztagja, 18 alapitó- és 367 rendes-, összesen tehát 387 tagja volt. Az 1823 darab könyvet számláló s általános használatnak örvendő könyvtár ez évben 37 darab uj művel gyarapittatott s az olvasóasztalon 40 hírlap és folyóirat állott az olvasó közönség rendelkezésére. Az évi pénztári bevétel 6915 korona 99 fillér, a kiadás 6906 korona 73 fillér, a maradvány 9 korona 26 fillér volt. A pénztári számadás mindenben helyesnek találtatván, Letlinger Béla pénztárosnak a felmentvény megadatott. Az 1902. évi költségvetés 6759 korona előirányzott bevétellel s ugyanannyi kiadással változatlanul elfogadtatott. Az igazgató-választmány egyharmad részének újból választása titkos szavazással eszközöltetett s választmányi tagok lettek : Kinczel János 72 szavazattal, Tímár Péter 70, Janitzky Albert, 69, Palczer Ernő 69, Reszler Simon 69, Wagner Lajos 69, Nádor Béla 63, Gallasz Ödön (uj) 66, dr. Váradi János (uj) 66, Nonn Endre 65, Rooz Salamon 61, Róth Mihály 53, Schnébli János (uj) 58, Somossy Miklós 49, Pucser Károly uj) 41, Nagy Elek (uj) 37 szavazattal. Póttagok : Gyurovits Gyula, Szabó Kálmán, Janitzky György. — A közgyűlés 5 órakor az elnök éltetésével ért véget.

— Gyászeset. A Mándy, Jékey, Szerdahelyi és Butykay családot gyász érte. Galgói Rácz Miklós, Szolnok-Doboka vármegye volt főszolgabírója, 1848—49. évi honvédhuszár főhadnagy f. hó 21-én élte 72-ik évében városunkban hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult pár év óta volt csak

városunk lakosa, de azért az előzékeny, finom modorú öreg urat mindenki tisztelte és szerette. Benne a nagyidők egyik tanúja és szereplője szállt a sírba, mert szabadság harczunkban mint vitéz honvéd huszár százados vett részt. Az önkény uralom később mint közhuszárt besorozta s itt ismét tiszti rangra tudott emelkedni, a mit elnyerve, azonnal ott hagyta a hadsereget. Temetése ma délután 3 órakor lesz. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Rácz Miklósné szül. buji Jékey Anna úgy maga, valamint, gyermekei: Rácz Erzsébet és férje mándi Mándy Ödön és Rácz Ilona, valamint unokái: Mándy Elemér, Irén és Anna, s testvére kövesdi Boór Ká- rolyné szül. galgói Rácz Mária, ugyszinte a Jékey, Szerdahelyi, Butykay és llosvay rokoncsaládok nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja a feledhet- len férj, apa, após, nagyapa, testvér és rokonnak galgói Rácz Miklósnak Szolnok-Doboka vármegye volt főszolgabirájának, 1848—49. évi volt honvéd- huszár-főhadnagynak élete 72-ik, boldog házasságának 39-ik évében f. hó 21-én este 6 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. Földi maradványai folyó hó 23-án d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása'szerint Verbőczy-utcza

29. számú háztól a mesterrészi róm. kath. sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Halhatatlan lelkeért az engesztelő szentmise-áldozat a helybeli róm. kath. szeutegyházban folyó hó 24-én reggeli 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. évi február hó 21-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett!

— Közgyűlés. A nagykárolyi kath. legényegyesület folyó hó 23-án tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület tagjaihoz az elnökség a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó. A nagykárolyi kath. legényegyesület 1902. évi február hó 23 án, vasárnap délután 3 órakor tartja az 1901. évről beszámoló rendes közgyűlését, melyre az egyesület t. tagjait tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1902. február hó 15. Tietz Sándor, elnök. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Pénztári jelentés.

3. Könyvtári jelentés. 4. Tisztviselők és választmányi tagok megválasztása. 5. Elnöki és egyéb indítványok.

— Eljegyzés. Joó József, tiszalöki m. kir. csen- dőr-őrsparancsnok folyó hó 19-éo eljegyezte Hadál Antal nyug. jegyző és birtokos kedves leányát Etelkát. Boldogság kisérje frigyöket!

— Pálya-dij. Czeisler Emil a hazai bank r. t. tisztviselője és a „Magyar Hírlap“ belmunkatársa, kit városunkban is igen sokan ismernek, a héten „A magyar befektetési értékek“ czimü terjedelmes tanulmányával elnyerte az egyesitett Walko-Lukács dijat.-r- Uj esküdtek. Az 1902. fehruár 17-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra az esküdtek a szatmári törvényszéknek Galba Lajos elnökből, Szabó József és Morvái Károly birákból és Oláh Miklós jegyzőből alakult tanácsa ülésén Dénes Lajos kir. ügyész jelenlétében az elmúlt hó 28-án sorsoltattak ki. Rendes esküdtek lettek városunkból: Sehiffbeck Mátyás birtokos, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Szobo- nya Antal építész.

— Adomány. Sperling J. tarnopoli nagykereskedő ur 10 koronát adott az izr. nőegylet febr. 8-án rendezett báljára, mint utólagos felülfizetést. A szives adományért a nőegylet nevében hálás köszönetét mond Sternberg Sándorné alelnöknő.

— A nagykárolyi temetkezési-egyesület folyó hó 16-ára hirdetett közgyűlését a résztvevők csekély száma miatt nem tarthatta iueg. A közgyűlés, ma

és pedig kezdetben gigantikot fúrólyukak alkalmazása nélkül a felszínen, s azt erejének fokozása czéljából öntött vasból készült haranggal takarták le, de ez nem vált be, s ekkor kezdték alkalmazni a vastagabb rétegek eltávolítására az amerikai furóhajó rendszert, a mely munka mellett egymástól 1*6—2 m. távolságban 8—10 lyukat fúrtak, azt robbantó anyaggal megtöltötték, s 60—100 m. távolságról a 8—10 aknát villamos árammal egyszerre robbantották fel. A robbantó anyagot a pozsonyi Nobelgyár szállította s négyféle dinamitot, u. m. sejtes kova dinamitot I. sz., celuloza dinamitot 1. a., sz. nehezen fagyó dinamitot és gelatin dinamitot használtak, s egy-egy akna felrobbantásánál sokszor 30—50 ezer köbméter szikla is omlott alá. Hogy fogalmat nyerjünk a felhasznált robbantó szerek mennyiségéről, elég legyen annyi, hogy a grebeni munkálatokhoz szükséges nagy mennyiségű kő előállítására nyitott szerbiai ribniczai kőbányában 1891. okt. 17-én felrobbantott aknánál 13’300 kilogramm II. sz. dinamitot használtak fel, s ennél nagyobb aknát a kontinensen még nem robbantottak fel.

A vékonyabb rétegek eltávolítására szikla zúzó és szikla kotró hajókat használtak, továbbá a Rupcic György tervei szerint készített Universalis hajókat, melyek sziklát fúrnak, zúznak és kotornak.

Az aldunai szabályozási munkálatoknál fájdalom,

— a mint az ily nagy munkálatoknál el sem kerülhető,

— ember életben sok kár esett, a mennyiben 63 ember vízbe fűlt, 60 ember pedig egyéb baleset folytán pusztult el.

Az aldunai szabályozási munkálatok az időközben történt számos tervmódosítás folytán az 1888: XXVI. t.-czikkel előirányzott 18 millió koronánál és az 1892. XXXII. t.-czikkel a Vaskapu csatorna 1 méterrel mélyebbre való építésére engedélyezett 3 millió koronánál, vagyis összesen előirányzott 21 millió koronánál jóval többe kerültek, a mennyiben azok összesen 26.996,551 korona 38 fillért emésztettek fel, melyből a Stenkára 540,197 K 98 f, a Kozla Dojkére 2.569,097 K 56 f, az Izlás-Tachtaliára 966,713 K 32 f, a Grében Milanováczi munkálatokra 5.452,800 K 90 f, a Juczra 1.608,140 K 68 f és a Vaskapura 14.882,675 korona 32 fillér esik,

A munkálatok végrehajtására nézve irányadóul megállapittatott, hogy az építendő hajózási csatornák mindenhol a legkisebb vizszin alatt 2 m. fenék mélységben s 60 méter fenék szélességben készíttessenek.

A munkálatok nemüket tekintve pedig következők voltak: Stenkánál építettek egy 1800 m. hosszú meder csatornát 18030 köbméter szikla eltávolítással szabad folyamban; Kozla Dojkénél építettek egy 3500

m. hosszú csatornát 85-750 köbméter szikla eltávolítással szabad folyamban; Izlás Tachtaliánal egy 3500 m. hosszú csatornát 32 266 köbméter szikla eltávolítással szabad folyamban ; a grében milanováczi szorító gáthoz tartozó szviniczai szakasznál egy 1200 m. hosszú csatornát 13'328 köbméter szikla eltávolítással szabad folyamban ; a grében milanováczi szakaszban egy 5800 m. hosszú szorító gátat két 25 km. hosszú kereszt gáttal, melyhez 495-206 köbméter kőanyagot. 55'965 köbméter vegyes anyagot használtak fel és 65'299 négyzetméter kőhányást egyengettek el; Jucz- nál pedig egy 1000 m. hosszú csatornát és egy 4000 m. hosszú szorító gátat építettek 29 963 köbméter szikla eltávolítással a szabad folyamban és 97'605 köbméter követ építettek be a szorító gátba.

A Vaskapu-csatorna, mely Vercierova romániai községnél kezdődik, 3'6 kilométer hosszú, s három részből áll, u. m. a tulaj donképeni két gát közé szorított csatornából, a mely 1720 m. hosszú s a csatorna bejárata fölötti és torkolata alatti hajó-utból. A hajóút és maga a csatorna mindenhol 3 m. mélységben a legkisebb vizszin alatt van kiásva. A csatorna fenék- szélessége 80 m., a gátak közül a folyam felé eső baloldali tömörsziklából építve 4 m. korona szélességben, a jobboldali a parti rész pedig, mely vontató útnak is van szánva, vegyes anyagból 6 m. korona szélességben van építve. A gátak az eddig észlelt leg- magasab vizszin felett 05 magasságban vannak építve. Az 1890. évi aug. hóban megkezdett csatorna építési munkálatokat szárazban teljesítették s e végből felső végén záró gáttal látták el, mely szádfalat 1896. évi feb. hó 29-én 225 kg. dinamittal robbantották fel. A csatornába való könnyebb bejuthatás végett a csatorna tölcsérszerü nyílással kezdődik és bejárata felett egy 1800 m. hosszú párhuzammü van építve, hogy a felülről érkező vizet egyenesen a csatornába terelje; ezen párhuzammü pedig 270 m. hosszú keresztgáttal van a parthoz kikötve. Ezen párhuzammü és keresztgát koronája 2 m. széles s az orsovai vizmércze felett 3 m. magasan van kiépítve, s 73,000 köbméter követ építettek bele.

A Vaskapu-csatornát a milleniumi ünnepségek alkalmából Ő Felsége a szerb és román király jelenlétében 1896. évi szept. hó 26-án nyitotta meg, a közforgalomnak pedig egyelőre díjtalanul 1898. évi október hó 1-én Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter adta át.

Hogy fogalmat alkossunk magunknak az Al- Dunán végrehajtott mü nagyságáról, erre nézve szolgáljanak felvilágosításul a következők:

1. Viz alatti sziklaeltávolitás . 656'852 köbm.

2. Kőhányás

............................ 869‘216 köbm.

3. Kőhányás kiegyenlítés . . . 115-618 □ m.

4. Kőhányás kiszedés .... 11 -268 köbm.

5. Kőburkolat.............................66'254 □ m.

6. Vegyes anyag feltöltés . . 320.377 köbm.

történt, továbbá 212,934 korona 70 fillér értékű külömböző munka teljesittetett, a mely munkálatok fele magára a Vaskapura esik.

A 9 évig tartó munka alatt naponként átlag 80 állandó és 1300 időről-időre szerződött munkás dolgozott, s ezek közt nemzetiségre nézve 75 százalék magyar, 10 százalék osztrák és 15 százalék külföldi volt.

A munkálatok műszaki vezetője kezdetben 2 éven át Hajdú Gyula, 7 éven át pedig Rupcic György volt.

Az 1899. évi julius hó 11-én kelt rendelettel a kereskedelemügyi miniszter az orsovai aldunai Vaskapu szabályozási m. kir. műszaki vezetőséget „Aldunai

m. kir. hajózási hatóság“ néven újjá szervezvén, ez a hivatal a már kész szabályozási műnek fenttartásán és fejlesztésén kívül a hajó-ut biztosításával, a hajózás berendezésével és nyilvántartásával járó szolgálatokat is ellátja. A mennyiben pedig a szabályozott szakaszon a kalauzolás állami kalauzokkal (lócz) történik, a nevezett hivatal erről a szolgálati ágról is gondoskodik s teljesiti a folyamrendőri felügyeletet és