Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-28 / 52. szám
SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY írták : Blumenthal és Kadelburg. Történik Budapesten. (Rendező : Simkó Géza. Súgó : Csipkés Károly.) SZEMÉLYEK; Kapor Kálmán — — — Pucser Károly Mariska a felesége — — — Kelepetz Lujzika k. a. Göncs Bálint, az apósa — — Kovács György Róza, a felesége — — — Filep Endréné úrnő Kazár Vilma — — — — Schöberl Erzsiké k. a. Kaján Tóbiás — — — — Baik Traján Julis, szobaleany — — — Kerekes Erzsiké k. a. Menszky Boris — — — Grosz József Ladányi — — — — — Somlay Elemér Gombos, könyvvezető — — Szteriády János Helyárak: Páholy 5 személyre 10 R. Oldalszék 2 K 40 f. 1-ső sor 2 K 40 f. ; 2-ik, 3-ik, 4-ik sor 2 K, a többi sorok 1 K 60 f. Állóhely 1 korona. Karzat 60 f. Az előadás kezdete fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók Pucser Károly és Kovács György urak üzletében. A jótékonyczél érdekében a közönség támogatását kéri A rendezőség. — Szerkesztői változás. Papp Béla ügyvéd újévkor megszűnik laptársunk a Nagykároly és Vidéke szerkesztője lenni. Ő sok éven át kiváló tapintattal és odaadással vezette a lap szerkesztését és most a változott viszonyok folytán válik meg a szerkesztőségtől. Utódja dr. Adler Adolf ügyvéd lesz. — Gyászeset. Balogh Bertalan nyug. vármegyei alügyész, tb.főügyész f. ho 20-án hosszas szenvedés után városunkban elhunyt, családja és kiterjedt rokonságának nagy bánatára. A javakorbeli féfiut évekkel ezelőtt súlyos kór lepte meg, a mely munkaképtelenné tette és élőhalottként éveken át ágyhoz szegezte szerető övéi nagy szomorúságára. Neki a halál már valóságos megváltás volt. Temetése f. hó 22-én d. u. 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A vármegyei tisztikar, a melynek hosszú éveken át tagja volt az elhunyd, szintén koszorút helyezett a ravatalra a következő felírással: Tisztviselő társának — Szatmar vármegye tisztikara. A temetési szertartást Asztalos György ev. ref. lelkész végezte megható beszédet mondva ravatala felett. Csaladjának élő jó férj és apa hunyt el benne. Béke poraira. A család a következő gyászjelentésben tudatta pótolhatlan veszteségét: Özv Balogh Bertalanná szül. Horváth Mária a maga és gyermekei: Erzsébet, Margit, Ferencz és István, továbbá a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja a forrón szeretett férj és gondos apának Balogh Bertalan Szatmár vármegye nyug. tb. tiszti főügyészének életének 52-ik boldog házasságának 27-ik évében folyó évi deczember hó 21-én reggeli 6 órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogult földi része folyo hó 23-án délután 3 órakor fog az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli ref. sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Nagykároly, 1902. deczember 22. Béke legyen porai felett ! — Magyar görög katholikusok egyesülete. Az ország székes fővárosában magyar görög katholikusok egyesülete elnevezés alatt egy rég nélkülözött társadalmi intézmény létesült a görög szert. kath. intelli- gentia összefoglalására és a magyar görög kath. társadalom érdekeinek előmozdítására. Az egyesület élén állanak Szabó Jenő, Dr. Leővey Sándor, Dr. K. Rabár Endre orsz. képviselő. — Halálozás. Özv. Ryll Feerenczné szül. Propszt Terézia úrnő a napokban váratlanul elhunyt. Viktor fia látogatására utazott Jerszegre s ott alig pár napi betegség után tüdőgyuladásban meghalt. Folyó hó 22-én helyezték örök nyugalomra városunkban nagy részvét mellett. Haláláról a következő gyászjelentést Vettük : Alantirottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtol megtört szívvel tudatják a foirón szeretett édesanya, anyós, nagyanya illetve jó testvér és rokonnak özv. Ryll Ferenczne m. kir. dohánybeváltó tiszttartoné szül. Propszt Teréziának életének 72-ik évében folyó évi deczember hó 19 én éjjeli 1 és fél órakor rövid szenvedés és a halotti szentségék ájtatos felvétele után Jerszegen történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 22-én délután 3 órakor fog a rom. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra eihelyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyan e hó 23-án reggeli 9 órakor fog a helybelybeli róm. kath. templomban az Egek urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. deczember 21. Béke legyen örök álmai felett I Özv. Stuller Sándorné szül. Ryll Erzsébet, Dr. Ryll Ferencz honved ezred- orvos és neje Lengyel Alicze, Ryll Maria és férje Hromkovics Endre, Ryll Jozefa, Ryll Viktor erdész, Özv. Prém Józsefné szül. Ryll Terézia mint gyermekei. Hromkovics Jolán, Hromkovics Andor, Hromkovics Viktor, Hromkovics Ferike, Prém Józsika, unokái Özv. Füzy Istvánná, Özv. Klie Antalné, testvérei. — A községi elöljáróságok figyelmébe. M. kir. földmilésügyi miniszter urnák 113016 -1902. sz. körrendeleté szerint 1903. évi január 1-től a marhalevél űrlapoknak a varmegyei alispáni hivatalokban történő eddigi közvetítő kiosztási kezelése egészben megszűnik, s azokat 1903. évi január 1-től a közsé gek és rend. tan. városok többé nem a kezeléssel megbízott levéltártól hunéin azon kir. adóhiva altól melyhez adózás tekintetében utalva vannak.szerzik be. — Nagy Sylveszter-esté.y lesz a „Magyar király szálloda összes termeiben Fátyol Józsi teljes zenekarának közremöködesével, mely alkalommal több értékes tárgy fog kisorsoltatni. Belépti dij nincs. — Eigner Simon könyv- és papir-kereskedésében mindenfele hírlapok, folyóiratok es divatlapok megrendelése a rendes előfizetési árban pontosan eszközöltetik. — Számtalan elismerölevél és hírneves orvosok ajánlják, hogy a vérszegénység, angolkór, mell-tüdő- oaj, gyöngeség, skrófulózis és hasonló bajok elhárítására és keletkezéseik meggátolására íölülmulhatat- lan jó szer a Zoltán-féle csukamájolaj. Kellemetlen | szaga, ize nincs, miért gyermekek valamint felnőttek szívesen veszik be. Nagy táperejénél fogva kiválló erősítő és könnyen emészthető szer. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. — A magyar közönséghez. Minden magyar ember tegye a szivére a kezét és vallja meg őszintén önmagának: szabad-e tétlenül néznünk tovább, hogy ebben az ezeréves magyar hazában hogyan hanyatlik a magyar faj uralma ? Pusztulunk anyagilag, sülyedünk erkölcsileg és lépésről-lépésre veszítjük a talajt lábaink alól. Visszavonásba és viszálykodásba merülünk; holott minden erőnket egyesítve kellene megfeszíteni arra, hogy a mienk, a magyar fajé legyen az uralom a földben, iparban kereskedelemben, pénzügyben, politikában, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilatkozásában. De ha ezt akarjuk, akkor a léha közömbösségnek, az unott netnbáuomság- nak egyszer már véget kell szakítanunk. A magyar társadalmat, a müveit magyar középosztályt e tekintetben súlyos mulasztás terheli. Évtizedeken át tűrte azt, hogy agyába, szivébe, családi szentélyébe a nemzetietlen és erkölcstelen szellem behatoljon és ott gyökeret verjen, hogy azután kiforgassa tiszta, nemes nemzeti, ősmagyar gondolkozásából és ezáltal könnyű szerrel idegen szellem, idegen érdekek vontató kötelére fűzze. A saját pénzén, a saját erejével növelte nagyra a magyar közönség azt a sajtot, a mely a komoly higgadt, hazafias gondolkodást kiölte közéletünkből és helyette belevitte a léhaságot, a könnyelműséget, a nagy nemzeti érdekek semmibevevését, a nemes, hazafias törekvések kigúnyolását. Csakis a magyar nemzeti gondolkodás eme szomorú átalakulása magyarázza meg mai közállapotainkat; csakis nemzeti gondolkodásunk eme megromlása tette lehetővé, hogy a magyar kézből kisiklik a magyar pénz, a magyar föld, az ország szelle- lemi és anyagi vezetése. Bartha Miklós és Holló Lajos orsz. képviselők egy évtizednek nehéz munkáját szentelték arra, hogy a sajtóba megteremtsenek egy olyan orgánumot, amely a magyar faj ezen önvédelmi harczának legyen zászlóvivője. Az általuk teremtett „Magyarország“ nem egy szükkörü politika hirdetője, hanem az egész magyar társadalom lelkiismeretének és közfelfogásának őszinte megnyilatkozása. Mérsékelt a formákban, de bátor az igazság hirdetésében. Következetes a nagy czélok szolgáltában. A „Magyarország“ nem csalja a közönséget vásári Ígéretekkel a maga körébe; szomorú is volna, ha a müveit közönség czifra értéktelen ajándékokkal engedné magát és magyar lelkületét félrevezetni. A „Magyarország“ szerkesztősége kiváló újságot akar nyújtani a magyar közönségnek. Hiszen ma már általánosan elismert dolog, hogy zsurnalisztikai- lag a legjobb lap a „Magyarország,“ amely a család minden tagjának kiváló szellemi élvezetet nyújt. Ez a lap szándékosan kerüli a léha, erkölcstelen és üres érczelődéseket, mi a magyar ember leikéhez sohasem illett. E helyett válogatott, bő olvasmányokat, kitűnő regényeket, tárczákat, szellemes apróságokat és elsőrangú megbízható értesüléseket közöl hasábjain. A „Magyarország“ szerkesztőségének élén Lovászy Márton dr. orsz. képviselő felelős szerkesztő áll, kit a legelső magyar Írói gárda vesz körül és támogat a munkában. Minden értesítés a lap részére, előfizetés és más küldemények csak ezen a czimen küldendők : „Magyarország, napilap, Budapest“ — Minden további czimezés fölösleges. — Előfizetési árak a rendesek. Egy hóra 2 kor. 40 fill., negyedévre 7 kor., félévre 14 kor., egész évre 28 kor. — A magyar társadalom bizonyára sorakozni fog a „Magyarország“ nagy czéljai köré és támogatásával lehetővé teszi azok megvalósítását.____________3—3 CSARNOK. Az elektromosság’ pongyolában. A pongyola mindég vonzo, mert áttetsző és legalább sejteni engedi, hogy mi van alatta. Tudományos dolognak az újságban csak ilyen könnyű kosztümben van helye, ,mert a tanítót nem szeretik az istenek. A sajtót pedig kell, hogy szeressék az emberek. A mennyit itt akarunk leleplezni az elektromosságról, mindenkinek kell tudnia, aki elektromos lámpást akar tartani. Az elektromomosság a legelvontabb természetű erő és hazája az egész világ. Mert ő mindenütt jelen van. Ha a felhő végig nyargal a légben, mindég ösz- szepakkol egy rakás elektromosságot. Ha már nem tér el benne, kisül, ellilan belőle. Csakúgy mint egy szappanbuborékból kiszáll a levegő, ha nagyon felfújtuk. Az elektromosság is igy feszül ki a felhőből. Csakhogy az ilyen folyton változó feszültségű objektumra a hétköznapi életben nincs szükségünk. Nekünk, ha az elektromosságot járomba hajtjuk, okvetlenül olyan alkalmatosságu elektromosság kell, amelynek állandó a feszültsége, vagy állandó az erőssége. Másként nem bírnánk vele. Mert ha megengednénk az elektromosságnak, hogy erősséget és feszültséget folyton változtassa, vezetékeink elégnének,lámpáink elromlanának, nem tudnánk megszabni az áramnak se az útját, se a határát. Ezért védjük meg vezetékeinket a villámcsapástól is. De hát mi az elektromosság ? Ne gondoljanak az iskolára! Ott szép hypothézisekben bizonyosan az éter rezgését emlegették önöknek. De hát fogott már ön étert ? Evett, ivott, szagolt, látott, ízlelt már ön étert ? Ugy-e nem ! Nos hát aki azt mondja, hogy tudja mi az a villamosság, az jóhi- szemüleg csal. Mert azt biztosan nem tudja senki. Egy lathatatlan óriás, egy kisértet ! Az anyag kincse, a mindenható természet czimborája. Hogy mi ő, azt nem tudjuk. Csak az a szerencsénk, hogy kordában tudjuk tartani, feltétlenül parancsolni tudunk neki. Az áram. Ez már csak egy speciális tulajdonság. Ha az elektromosság olyan anyagba jut, amelyik kedI vére való, akkor abban végtelen gyorsan letelepedik egész hoszszában elhelyezkedik, megfekszi azt, mint a vízvezetéki csövet a viz. Tessék csak elképzelni, hogy a levegőben égy hosszú, hosszú vasdrót úszik, melynek egy’pontját valamely villamosságtermelő szerszámmal összekötjük Ez a hosszú drót csak úgy felszedi a villamosságot abból a telepből vagy a gépből, mint a felhő a levegőből. De meg nincs benne áram, még csak töltést kapott. Szaturálva van villamossággal. De ha a földön állva, félkezemmel megérintem, akkor ha jól megvan töltve a drót, testemen át kisül ábból a villamosság, s ha a telep is össze van kötve a földdel, akkor a dróton, rajtam s a földön megindul az áram. Az áram tehát az elektromosság utazása és csak zárt karikában fejlődik. A villamos géptől kiinduló vezeték másik vége mindég haza jár a géphez. Az áram egy folyton visszatérő körforgás. Ha közben a dróthoz akár hol egy másik drótnak mind a két végét becsatolom, ebben a drótban is áram keletkezik. És igy elágaztathatom, elvezethetem a zárt karika áramát ezer felé, de mindég csak egy másik zárt karikába. No de már most mi az áram feszültsége ? íme egy izetlen, de mutatós példa. Ugy-e bár használatkor a hurka töltő öblös részén minden időben éppen annyi husvagdalék megy át közvetlenül a töltő fa előtt, mint a tölcsér keskeny környilásu szájánál. Ez természetes , se több, se kevesebb nem mehet, mert hová is menne ? Csakhogy ott ahol keskeny a töltő nyílása, a vagdaléknak sokkal jobban kell sietnie, hogy ugyanazon idő alatt kiférhessen, mint a töltő kényelmes széles részében. Vagy figyeljük meg a lopót, melynek a csövét is tele szittuk borral. Ha a bort kieresztjük, a felső kis szelvényű csőben gyorsan száll le a bor színe. De a lopó széles testében csak lassan száll alá, mert széles, kényelmes helye van. így cselekszik az elektromosság is. Ha egymás után ugyanazt az áramot vastag és vékony vezetékbe kapcsoljuk, a vékony vezetékben jobban megfeszül az mint a széles metszetű vastag vezetékben, a hol kényelmesen elfér. Igen ám, de az áramnak ereje is van. Nagyobb villamos forrás erősebb áramot ad, néha a feszültsége lehet nagyon csekély is ennek az erős áramnak. Két villamos elemből kombinált telep kétszer oly erős áramot ád, mint egy magános telep. Egy 300 lóerejü gép sokkal erősebb áramot képes produkálni, mint egy 30 lóerejü dynamo. De azért lehet mind a két árammal egy és ugyanakkora munkát végeztetni. Ugyanazt a kocsit egy lóval éppen oly gyorsan lehet vontatni, mint négy lóval, csakhogy az egy ló istrángja négyszer oly erősen feszül meg, mint azé a négy lóé egyenként, feltéve, hogy azok egyenletesen húznak. A külömbség csak az, hogy a négy lovat meg lehet terhelni is, mert az a négy ló négyszer akkora terhet is tud olyan sebesen vontatni ; de akkor ezek istrángja külön-külön is úgy megfeszül, mint elébb az egy ló istrángja magában. Nylivánvaló hogy mig előbb a négy ló egy negyed rész kötél feszüléssel épp olyan nehéz munkát végzett, mint az az egy fogatos, most ugyanakkorra kötél feszüléssel négyszerié akkorra munkát végeznek. így van ez az elektromosságnál is. A munka annál nagyobb, mentül nagyobb az elektromos feszültség és mentül nagyobb az áram erősség. Ezt másként úgy is mondhatnók, hogy egy 100 volt feszültségű és 2 amper erejű áram éppen akkora munkára képes, mint egy 2 volt feszültségű, de 100 amper erejű áram. Mivel pedig ahhoz, hogy világíthassunk, egy forma állandó feszültségű áram kell, nyilvánvaló, hogy kétszer annyi lámpa kétszer annnyi erősségű áramot igényel, tudományosan szólva, kétszer annyi áramenergiát, elektromos munkaképességet szükségei. Az áramfogyasztás tehát sem nem feszültség, sem nem erősség fogyasztás, hanem az összetartozó és mindenkor karöltve járó eme két tényező együttes fogyasztása, szóval: munkaképesség fogyasztás, energia fogyasztás, mely mint láttuk, két faktorból áll : feszültségből és áramerősségből. A minthogy a kocsi megindítására sem elég magában a ló ereje, ahhoz még hám is kell, hogy a kötél úgy megfeszülhessen, mikép a kocsi gördülhessen. A feszültség mértékegységét voltnak, az erősség mértékét ampernek, az áramenergia egységét wattnak nevezzük. Mikor tehát arról lesz szó, hogy a világitó lámpa mennyi áramot fogyaszt, mindég úgy kell felfogni a kérdést, hogy mennyi watt munka képességet fogyaszt a lámpa ? A villamos áramszámláló: az árammérő óra mindég wattot mutat, mert ez a watt mérheti csak meg, hogy mennyi áramot fogyasztottunk el. A volt és az amper magában olyan, mint a tü meg a cérna, csak együtt öltogetve lesz belőle varrás. Sohase azt nézzük, hogy mennyi cérnánk fogyott el, noha mindég megválasztjuk a tü alkalmas voltát, hanem azt mérjük, mennyit is varrtunk az öltögetéssel. KŐ8zeghy József. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ Laptulajdonos; R 0 T H K 4 R 0 L Y. Eladó ház. Nagykárolyban a Gencsi-utcza 38. sz. alatt levő házas beltelkem jutányos feltételek mellett eladó. Nagykároly, 1902. deczember 4. 3—3 Borody György.
