Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

része azon kifogás alá esik, hogy az idézett törvény- czikk rendelkezéseivel nem egyeztethető össze az, miszerint községi közlekedési (vicinális) közutak segélyezési czéljaira, esetleg törvényhatósági közutak építésére, az idézett törvény alapján vármegyei pótadó vétessék igénybe, mert ezen kérdések helyesen csak a köz- utakról és vámokról szóló 1900. I. törvény keretében oldhatók meg és pedig annyival inkábh, mert az 1900.

I. törvényczikk 162. §-a értelmében hatályukat vesztik a hazai törvényeknek mindazon megállapításai, melyek ezen törvény határozataitól eltérők.

A törvény ezen rendelkezéseiből tehát világosan, félremagyarázhatlanul következik, hogy az idézett határozatban tervezett községi és közlekedési (vicinális) közutak, esetleg törvényhatósági közutak építésére, az 1883. XV. törvényczikk alapján vármegyei pótadónak kivetése nem eszközölhető, minélfogva a határozatnak a 3 százalékos vármegyei pótada kivetésére vonatkozó részétől a jóváhagyást a miniszterelnök ur nevében és vele egyetértőleg ezennel megvonom.

De ezen most felhozott indokokon kívül még a vármegye jól felfogott anyagi érdekében sem volt jóváhagyható a hatái ozatnak a 3 százalékos vármegyei pótadó kivetését tárgyazó része, mert tudomásom szerint Szatmár vármegyében az 1883. XV. törvényczikk alapján máris évi 2 százalékos vármegyei pótadó vettetik ki és igy a mennyiben jelen határozattal megszavazott 3 százalékos vármegyei pótadó kivetése tárgyában hozott 348. számú közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyást nyerne, az esetben, tekintettel arra, hogy a vármegyei pótadó kivetési jogát teljesen igénybe vette, az 1883. XV. törvényczikk 13. §-ának rendelkezéséhez képest a vármegye hosszú időre megfosztatnék attól, hogy a községi közlekedési (vicinális) közutak kiépítésénél reá nézve sokkal nagyobb jelentőséggel biró szükségleteit kielégíthesse : a miből viszont a vármegyére esetleg érzékeny károsodás állhatna elő.

Tekintettel azonban arra, hogy a helyi érdekű vasutakról szóló 1888. IV. törvényczikk 8. §-ának rendelkezései szerint a törvényhatóságok részéről a helyi érdekű vasutak az 1883. XV. törvényczikk értelmében és az ott megszabott határok közt vármegyei, illetőleg törvényhozási pótadó kivetese utján segélyezhetek, a vármegye törvényhatósági bizottságának oly értelmű határozata ellen, melylyel kimondatnék, hogy a múlt évi 348. számú határozatban megnevezett helyi érdekű vasutak segélyezésére szánt s ugyanazon határozatban számszerint is kitüntetett összeg erejéig felveendő kölcsön kamatainak és tőke részleteinek fedezésére az 1883. XV. törvényczikk alapján megfelelő százaléknyi vármegyei pótadó vettessék ki, nehézség nem forogna fenn.

Ezeknél fogva, és mert a közúti alapnak helyi érdekű vasutak segélyezésével való megterhelését a — jelen viszonyok között — ez idő szerint meg nem engedhetem : felhívom a közönséget, hogy úgy a nagy- károly—mátészalka—vásárosnaményi, mint a szatmár— bikszádi helyi érdekű vasutaknak pótadó terhére való segélyezésének ügyét a fentebbiek szem előtt tartásával tegye újból megfontolás és közgyűlési határozat tárgyává, megjegyezvén, hogy a most említett irányban hozandó határozat a vármegye közúti ügyeitől teljesen elválasztva lesz tárgyalandó, s kormányhatósági jóváhagyás kieszközlése végett felterjesztendő.

VI. A nagy kölcsön.

A fentebb I. II. és V. alatt mondottakból folyó- lag meg kell tagadnom a jóváhagyást most tárgyalt határozatának azon részétől is, melyben a törvény- hatósági közutak kiépítése, illetve a nagykároly—mátészalka—vásárosnaményi helyi érdekű vasút segélyezése czéljára 1'900'OCX) korona, továbbá a szatmár - bikszádi helyi érdekű vasút és a viczinális közutak kiépítésének segélyezésére 650-000 korona kölcsönnek felvételét határozta el, valamint a határozatnak azon részét is feloldom, melyben a most megnevezett kölcsön összegeknek mikénti felosztása és falhasználása iránt rendelkezik.

Feloldandó volt a közönség határozatának eme része az I. II. és V. alattiakban kifejezetteken kívül azon okból is, mert a helyi érdekű vasutak létesítéséhez fűződő közérdek a közúti alap igénybe vétele nélkül is biztosítható, továbbá azért is, mert a törvény- hatósági közutak az alább következendőhöz képest kölcsön felvétele nélkül lesznek megépítendők, a viczinális utak pedig ugyancsak az alábbiak szerint a vármegye közúti költségvetéseinek keretében lesznek, külön e czélra szolgáló államsegély, avagy kölcsön igénybe vétele nélkül annak idején, a lehetőségig segélyezhetek.

VII. A múlt-és folyó évi költségvetés.

Önként következik az eddigiekből, hogy a közönség idézett határozatával megállapított 1901 —1902. évi közúti költségvetését sem hagyhatom jóvá, megjegyezvén, hogy az 1901. évre vonatkozólag az 51142—1901. szám alatt kiadott rendeletemben foglalt intézkedéseim ez által nem érintetnek és hogy a folyó 1902. évre a közönségnek közúti költségvetését a jelen rendeletemben s különössen annak XII. fejezetében foglaltak figyelembe vételével egészen újból kell megállapítania.

Felhívom tehát a közönséget, hogy ez iránt az előmunkálatokat nyomban tegye meg, hogy az ezen

rendeletem tárgyalására mielőbb — szükség esetén — külön egybehívandó rendkívüli közgyűlésében a folyó évi költségelőirányzatot már letárgyalhassa, s törvényes módon és határidőben mielőbb elém terjeszthesse.

Vili. Tervezett vámos utak.

Szóban forgó közgyűlési határozatának a vasúti állomásokhoz vezető hozzájáró utaknak vámos köz- utakká tételére és egyidejűleg a vasúti állomásokon életbe léptetni kívánt vámszedésre vonatkozó s egész általánosságban tartott része tekintetében, utalok a múlt évi február hó 14-én 3220. szám alatt kiadott rendeletem II. fejezetében tett kijelentésemre, mihez képest anélkül, hogy határozatának eme része felett bármely irányban állást foglalnék, figyelmeztetem a közönséget, hogy a vámszedési jogot az 1890. évi

I. törvényczikk 82. §-ának rendelkezései szerint felszerelt külön kérvényben, az e részben hozandó közgyűlési határozat, és a netán közbevetett felebbezések bemutatása mellett kell tőlem kérelmeznie.

IX. Úthálózat megállapítása.

Többször idézett határozatának a törvényhatósági úthálózatot tárgyaló részére elhatározásom a következő :

1. Jóváhagyom az idevonatkozólag beadott feleb bezés elutasítása mellett a szóban levő határozatnak azon részét, melylyel Nagykároly város kövezett ut- czái, vag3ris a Jókai és Kölcsey-utczákon átvonuló kiépített törvényhatósági útszakaszok a törvényhatósági közúti hálózatból kihagyatni s a város kezelésébe átadni rendeltettek, mivel részben a felebbezésben felhozottakat a vármegye alispánjának jelen felterjesztésében foglaltakkal megczáfoltaknak találtam, részben pedig azért, mivel a becsatolva levő vázlatrajzból az tűnik ki, hogy a szóban levő utczákon átvonuló útszakasz tulajdonképen nem is képezi egy törvényhatósági közutnak sem egyenes folytatását, hanem az a két említett utcza közúti forgalmának a csúcsa— nagykárolyi állami közútra való vezetésére szolgál, s mint ilyen, kétségtelenül elsősorban a város érdekét szolgálja, s igy annak átvételére, a kövezet-vámszedési joggal biró várost kötelezem azzal, hogy annak a vámtárgyak közé való felvételének engedélyezését megfelelően kérelmezze, miről nevezett várost megfelelően értesítse.

2. Jóváhagyom a határozatnak azon részét, melylyel az ecsedi-lápon átvezetendő útvonalat, illetve útvonalakat, a 758—1900. bjkv. számú határozattal megállapított, s a 3220—1901. szám alatt kiadott ren- deletemmel helyeslőleg tudomásul vett irányban, a törvényhatósági közúti hálózatába, az erről bemutatott úthálózati kimutatás 21. illetve 22. sorszámai alatt „nagykároly—börvely—porcsalmai“ illetve „ura—csenged elágazás“ elnevezésekkel végleg felvette.

Egyidejűleg felhivón a közönséget, — már a múlt évi október hó 17-én 51142. szám alatt kiadott rendeletem kapcsán is — hogy ezen útvonalaknak mielőbbi kitűzése és végleges átvétele iránt, a vármegye alispánját utasítsa azzal, hogy a szóban levő ut által a nagyobb birtokosoktól elfoglalandó területeknek a törvényhatóság részére leendő ingyenes, a szorultabb helyzetüektől pedig méltányos áron leendő átengedése tárgyában az illető földtulajdonosokkal a szükséges tárgyalásokat, a tiszti-főügyész és az állam- épitészeti hivatal főnökének közreműködésével haladéktalanul tartsa meg, s ennek eredményéről hozzám, valamint a közgyűléshez mielőbb kimeritő jelentést tegyen, mely utóbbi által a jelentés felett hozandó közgyűlési határozat annak idején jóváhagyásom elé lesz terjesztendő.

Ezen ut kiépítésének mielőbbi és első sorban leendő tervezésére és megkezdésére közforgalmi és közgazdasági szempontból súlyt helyezvén, ezt ismételten hangsúlyozni kívánom.

3. Jóváhagyom ezúttal a közgyűlési határozatnak azon részét is, melylyel a szatmár—fehérgyarmat— kisari törvényhatósági közutnak a fehérgyarmat—kisari 6‘819 km. hosszú kiépítetlen szakasza — viczinális úthálózatba való áthelyezés kimondása mellett — ezen úthálózatból kihagyatott és helyette a Bereg vármegyével való összeköttetés fentartására a győrtelek— fehérgyarmat—csekei útvonal 29 400 km. kiépítetlen hosszal, — a viczinális közutak sorából — törvény- hatósági közúti hálózatba felvétetett, mivel a helyszínén járt szakközegemnek idevonatkozólag tett fel- terjesztéséből, illetve annak részletes indokaiból meggyőződtem, hogy ezen útvonal az ecsedi-lápon átvezető útvonallal kapcsolatban nagy közforgalmi jelentőséggel bir úgy a Bereg vármegyébe, mint a vármegye székhelyére Nagykárolyba irányuló nagy forgalom lebonyolítása érdekében, miért is ennek az ecsedi-lápi útvonalakkal egyidejűleg, vagy közvetlen egymásutánban való kiépítését már ezúttal is szükségesnek jelzem.

4. Megvonom azonban jóváhagyásomat ezúttal is a határozatnak az úthálózat megállapítása tekintetében hozott azon részeitől, melyekkel

a) a csenger—vetési-ut a törvényhatósági közúti hálózatban hallgatólag ezúttal is bennehagyatott és

b) a zsarolyán—vámosoroszi—tiszabecsi viczinális közúti vonal a törvényhatósági közúti hálózatba felvétetett.

Minthogy a közönség e két útra vonatkozólag ismételten kiadott rendeleteimnek sem felelt meg, azok ellenében biztosított felirati jogát pedig utasításaimmal meg nem egyező újabb határozatainak meghozatalával és felterjesztésével kimerítette: ennélfogva az 1890. évi I. törvényczikk 10. §-a alapján ezen két útvonalnak a törvényhatósági úthálózatból való törlését ezennel elrendelem és a közönséget arra utasítom, hogy azok jellegének megállapítása és jövőbeni fentar- tása körül az 1890. évi I. törvényczikk 36. §-a értelmében járjon el.

Ezen rendelkezéseimnek egy másik indoka az, hogy a helyszínén járt szaközegemnek elém terjesztett részletes jelentéséből meggyőződtem ezúttal is arról, hogy az előbb megnevezett két útvonal nem bir oly közforgalmi jelentőséggel, hogy azoknak a törvény- hatósági közutak sorában való benhagyása, illetve abba való felvétele az általánosabb közérdek szempontjából feltétlenül szükséges volna, — mert ezen utak inkább a helyi forgalom igényeinek kielégítésére szolgálnak és elvileg is legfeljebb csak arról lehetne szó, hogy a zsarolyán—vámosoroszi—tiszabecsi útnak, a Zsarolyántól a szekeresi állomásig vezető része, mint vasúti állomáshoz vezető ut, mintegy 4-0 km. hoszban, a törvényhatósági közutak sorába felvétessék ; ezt azonban, mint nem időszerűt, el kell ejtenem azon okból, mivel a fentebb VIII. alatt mondottak szerint a közönség a vasúti állomásokhoz vezető utakat vámos közutakká kívánja minősíteni, a mely törekvésének, illetve ily irányú határozatának kormányhatósági jóváhagyása esetén megszűnnék annak szüksége, hogy az előbb megnevezett vasúti állomáshoz vezető egy ut a többitől eltérőleg, törvényhatósági közuttá tétessék.

Az itt előadottakhoz képest aztán a jelen közgyűlési határozattal megállapított s a csatolva levő úthálózati kimutatás szerinti

340537 km. kiépített 227'327 km. kiépítetlen

összesen: 567’864 km. hosszú úthálózat a csenger —vetési és a zsarolyán vámos—tiszabecsi utak leha- gyása után a következőleg alakul át. Az előbbi úthálózatból ugyanis levonandó lesz :

Kiépített, kiépítetlen összesen : a csenger—vetési ut: 2’050 km. 14’950 km. 17'0 km. a zsarolyán—v.-oroszi—tisza-becsi-ut. . — „ 27-900 „ 27'900 „

levonandó összesen: 2050 km. 42’850 km. 44'900 km. összes hosszal és igy a törvényhatósági közutak tényleges hossza:

338‘487 km. kiépített 184'477 km. kiépítetlen összesen : 522’960 km. leend.

Esen úthálózatot egybevetve, a törvényhatóságnak a 12094—1900. számú rendeletem m el javasolt a) combinátiónál alapul vett

338-667 km. kiépített 150.733 km. kiépítetlen

összesen : 489'400 km. hosszú úthálózattal, kitűnik, hogy a most közölt megállapításaimhoz képest, a vármegye törvényhatósági közúti hálózata, az a) combinátiónál alapul vett úthálózathoz viszonyítva, végeredményben 33'564 km.-el fog növekedni.

így tehát a törvényhatóságnak az előbbiekben kimutatott mértékben megnövekedett úthálózatának kiépítéséről és fentartásáról kell gondoskodnia.

Hogy ennek mily módozatok mellett lehet és kell történnie, azt az alábbi fejezetben közlöm a közönséggel.

X. Úthálózat kiépítése.

A IX. alattiak szerint a vármegye törvényhatósági közutainak megállapított jelenlegi összes hossza:

522'964 kilométer, melyből kiépített 338‘487 „

kiépítetlen 184'477 kilométer.

Minthogy azonban az 1905-ig terjedő időre megállapított ut államosítási programm szerint a közönség közútjai közül 182'529 km. kiépített és 29727 km. kiépítetlen közutszakaszoknak állami kezelésbe vétele van tervben, ennélfogva a 184-477 km. kiépítetlen útból csak 154750 km. útnak kiépítéséről és fentartásá- ről, valamint a jelenleg is már kiépített útvonalai közül vármegyei kezelésben maradó 155 958 km. kiépített uthossznak jó karban tartásáról kell gondoskodnia.

Az említett 154750 km-nyi ut kiépítési költségét műszaki műveletek hiányában most még pontosan meg nem állapíthatom ugyan, azonban a közönség által szolgáltatott adatokból következtetve, kilométeren- kint átlagosan 13,000 korona költséget véve alapul, az mintegy 2.011,750 koronára tehető.

Ez a költség eddigi útmutatásaim és rendelkezéseim szerint akként lett volna fedezendő, hogy e czélra a közönség 1.000,000 korona kölcsönt vett volna fel, s az ezt meghaladó többletet az utállamositások következtében az utfentartás körül 1906. évtől kezdve a vármegye javára eső jelentékeny megtakarítások igénybe vételével fedezte volna, illetőleg az 1.000,000 korona kölcsön keretében ki nem építhető útjait fokozatosan ezen megtakarítások igénybevételével építette