Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-07 / 49. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Adorján, Sárközujlak, Patóháza, Batiz, Puszta-Darócz, Kis-Peleske, Potpalád, Magosliget, Kálmánd, Kis-Kolcs, Kis-Palád, Kaplony, Dobrács-Apáti 1903. évi háztar­tási költségelőirányzata. Bere, Csomaköz, Dengeleg, Irriny, Mezőterem, Vezend, Portelek, Penészlek, Sza- niszló, Vállaj, Mérk, Nagy-Majtény, Gilvács, Ér-Kört- vélyes, Kis-Majtény, Domahida, Szent-Miklós, Esztró, Mező-Petri, Reszege, Genes, Csanálos, Fény, Krassó, Lippó, Ombód, Ér-Endréd, Pettyén, Pálfalva, Zsadány, Amacz, Nagy-Kolcs, Börvely, Kaplony, Kálmánd, Kis- Ar, Fülesd, Matolcs, Kér Semlyén, Nábrád, Nagy-Ar, Kömörő, Panyola, Penyige, Csécse, Uszka, Fülpös, Riese, Géberjén, Kis-Namény, Milota, Tisza-Becs, Fülpös-Darócz, Csaholcz, Vámos-Oroszi, F.-Gyarmat, Cseke, Istvándi, Kölese, Görbéd, Aranyos-Megyes, Kaak-Szent-Márton, Udvari, Mikola, Sonkád, Berencze, Egri, Nagy-Hodos, Tiszta-Berek, Hodos, Méhtelek, Zajta, Nagy-Peleske, Józsefháza, Batiz-Vasvári, Kaak, Kis-Hodos, Nagy-Palád, Száraz-Berek, Saár, Patóháza, Batiz, Lázári, Puszta-Darócz, Berend, Garbolcz, Kis- Peleske, Magosliget, Kis-Palád, Kis-Kolcs, Bot-Pálád és Dobrács-Apáti község 1903. évi közmunka költségelő­irányzata. Nagykároly város 1903. évi háztartási és közmunka költségelőirányzata. Iriny község 1902. évi helyesbített költségvetése. Pálfalva, Nagy-Majtény, Gil­vács, Dengeleg. Iriny, Riese, Vámos-Oroszi, Csaholcz, Kis-Namény Kis-Hodos és Garbolcz 1904. évi, Nagy- Palád, Nagy-Hodos és Tiszta-Berek 1900—1901. évi számadása. Ar.-Megyes község képviselőtestületének határozata az 1900. évi zárszámadásra vonatkozólag. Berencze község képviselőtestületének határozata az s? évi zárszámadásra vonatkozólag. Görbéd község jelőtestületének határozata az 1900. évi száma- Ly a vonatkozólag. Józsefháza község képviselőtestü­letének határozata az 1900. évi számadásra vonatko­zólag. (S. G.) 456. A Kárpát-egyesü'et kérvénye 200 koronás alapítvány megszavazása iránt. V. 457. Az állandó tanítók Il-ik egyetemes gyűlé­sének kérvénye fizetésük rendezése ügyében a kepvi- selőházhoz intézett felirat támogatása iránt. III. 458. Egry Antal debreczeni községi közigazgatási tanfolyam hallgató segély iránti kérvénye 11. 459. A nagykárolyi gör. kath. egyház község kérvénye a lelkészi állás betöltése ügyében 111. 460. Dr. Atzél Béla érendrédi körorvos okleve­lének kihirdetése. 11. Összeállította: llosvay Aladár, vm. főjegyző. 31819—1902. sz. Szatmár vármegye alispánja. Pályázati hirdetmény. Jövő évi január hó 1-ső napjával a nagybányai járási főszolgabírói hivatalnál megüresedett nyugdíj­jogosultsággal járó hivatalszolgai állásra pályázatot hirdetek. A javadalmazás 450 korona fizetés 80 korona lakbér és ruházat. Az 1873. évi II. t. ez. alapján az igazolványos altisztekre vonatkozó rendelkezéseire tekintettel és kellően okmányok kérvények hozzam f. évi deczember hó 20-ig adandók be, az ezen időn túl erkező kér­vények figyelembe nem vetetnek. Nagykároly, 1902. november hó 28. 32553—1902. sz. Folyó hó 5-én a Szatmár— tiszaujlaki útvonalon Heinrich István tulajdonát képező 1 db 8 hónapos vegyesszőrü ökörborju a hajcsártól útközben elbitangolt. Nagykároly, 1902. november hó 26. 32088—-1902. sz. B. Szilágyi László óvárii lakos kárára f. hó 8-án egy 8 hónapos barna, jegytelen kancza csikó elbitangolt. Nagykároly, 1902. november hó 19. Nagy László, alispán. Törvényes kivándorlás­A belügyminiszter a közelmúlt napokban terjesztett be egy törvényjavaslatot az ország­gyűléshez, a melyben a kivándorlást a törvény rideg szabályai szabályozzák. A törvény szabá­lyai előírják, kiknek szabad elhagyni az orszá­got, hogy más országban, más világrészben keressék boldogulásukat. Gondoskodva lesz a kivándorlókról, hogy lelketlen ügynökök kör­mei közé ne kerüljenek, a kik őket kizsarol­ják, hiszékenységüket, tapasztalatlanságukat kiaknázzák. És mindezt ellenőrzi a belügyminiszter az ő kinevezett biztosa révén, a kinek jog biztosittatik a hajókon levő utasok okmányait felülvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a törvényes kívánalmak be lettek-e tartva. De ez csak Fiúméban történik, hát mi történik azok­kal a kivándorlókkal, a kik nem Fiúmén, ha­nem továbbra is Brémán és Hamburgon keresz­tül utaznak Amerikába. Ezekkel szemben ak­kor nem áll fenn a törvény és védelem, mert hiszen ott nem lesz sem kivándorlási biztos, sem semmiféle hivatalos személyiség, s ki ellenőrizze az ottani ügynökök és hajózási vállalatok, továbbá szállodások zsarolásait. Pe­dig a kongresszusokon éppen ez képezte a | legfontosabb tárgyat, ezt irtották, bonczolgat- ták ahhoz értő szakférfiak, sőt ehhez a hatá­rozathoz járult hozzá a belügyminiszter hiva­talos képviselője is. Mert helyes dolog az, hogy a kivándorlást Fiúmén keresztül irányítsuk, de egyről megíeledkeztek a mikor arra számítot­tak, hogy a kivándorlást teljesen erre lehet irányítani és pedig arról, hogy a fiumei ut majdnem még egyszer annyi ideig fog tartani New-Jorkba, mint Hamburgon vagy Brémán keresztül, először azért, mert az ut szép né­hány száz angol mérfölddel hosszabb mint amarra és nem rendelkezünk olyan gyors sze­mélyszállító hajókkal, mint a Norddeutscher Lloyd. Lehet, hogy a szegényebb kivándorlók meggondolják magukat és követik a törvény­szabta utat, már csak azért is, mert ;igy az ál­lam védelme alatt maradnak,de lesznek olya­nok is sokan, akiknek nem fog érdekükbe ál­lam, hogy az állami gondviselés kisérje őket tengerentúli utjokra a katona szökevények és ezek ismét csak ellenőrzés nélkül hagyhatják el az országot, hogy kibújjanak a katona kö­telezettség alól. Van a törvény javaslatnak egy olyan ré­sze, a melyet örömmel üdvözölhet mindenki és pedig az a része, amely az országban szer­te csatangoló kivándorlási ügynökökkel foglal­kozik, a kiknek a működése a törvény szigo­rú rendelkezései folytán meg lesznek nehezít­ve. De ez csak kismértékben védi meg a kiván­dorlókat a zsarolásoktól, a melynek kivan téve. A törvényjavaslat tárgyalásánál különösen figyelmébe ajánlhatjuk a törvényhozás tagjai­nak azt a fontos kérdést, nem lenne e jobb, ha már mindenáron törvényes védelemben akarjuk fiainkat részesíteni, ha az állam felü­gyelete alatt Oderbergben, Brémában, Ham­burgban és Rotterdamban is ilyen biztosokat alkalmaznának, akik hivatva lennének, az ezen helyekről elutazó kivándorlókat védelemben részesíteni, hogy az ügynökök és szállodások tapasztalt zsarolásainak és lelketlen bánásmód­jának átdozatul ne essenek. Egy ilyen nagy- fontosságú törvényjavaslatnak törvény erőre való emelésénél nem szabad garasoskodni, évi 20.000 korona többkiadást szívesen áldozhat az ország, hogy az alattvalóinak százezreit megmenthesse. Mert a konzulátusokra nem le­het ezt a védelmet bízni, mert a mint a ta­pasztalat mutatja, a konzulátusaink nem jár­tak el a múltban és nem járnának el a jövő­ben sem olyan lelkiismeretesen, a milyet tőlük joggal megkívánhatnánk. Mert számtalanszor fordult elő az, hogy a kivándorlók jogvédelemért a konzulátushoz fordultak, ezek azonban a helyett, hogy meg­győződtek volna arról, hogy tényleg jogos-e a panaszuk, egyszerűen és gorombán azt felel­tek nékik, hogy nem tesznek az érdekükben egy lépést sem, maradtak volna odahaza. Hogy kívánhatjuk ezektől a szegény emberektől azt, hogy bizalommal legyenek az állam közegei iránt, mikor eddig azt tapasztalták, hogy jog­védelem helyett gorombaságban volt részük. De ha ezeken a helyeken is állítanánk egy álla­mi felügyelő alatt álló irodát, a kinek felada­tává tétetnék az, hogy a megérkező utasok tisztességes elhelyezéséről gondoskodjék és gon­doskodjék arról is, hogy ne olyan horribilis összeget számítsanak fel az ellátásért, mint eddig divatban volt, hogy 6 —8 embert beszo­rítottak egy nyomorult helyiségbe és ezért szá­mítottak személyenként és naponként 5 már­kát, a melyért pedig tudvalevőleg elsőrangú szállodában, elsőrangú teljes ellátást lehet kap­ni. Ezek a bajok ha megszűnnek, akkor az emberek meggyőződnek arról, hogy az állam- hatalom idegenben is pártjukat fogja és akkor magától következik, hogy az emberekben fel­ébred az állam, a haza iránti tisztelet és ak­kor félelem nélkül bizalommal fordul az állam képviselőjéhez jogorvoslatért, segítségért. Az egész törvényjavaslat, bármily örömmel is üd­vözöljük, egy nagy hibában szenved, mint minden a mit nálunk alkotnak és ez az, hogy nem hallgatták meg, nem vonták be a polgá­rokat a tanácskozásokba, hogy ezek is elmond­hatták volna véleményeiket, miként vélik leg­helyesebbnek, hogy rajtuk segítve legyen. Ta­láljunk egy középutat e bajok orvoslására, és ezeket is iktassuk be a törvénybe, mert el nem késett még, ha már az áldozatot meg kell hoz­ni véreink védelmére ne garasoskodjunk és ne csináljuk felületesen, mert ez csak később bo- szulná meg magát. Ha már olyaan szomorúak Magyarországon a viszonyok, hogy a vére­inknek Amerikába kell menni, hogy existenti- ájukat biztosíthassák, adjuk meg nekik minden irányban a védelmet a hova panaszaikkal for­dulhatnak és akkor a törvényjavaslat üdvös czélt fog szolgálhatni. Végezzünk teljes mun­kát, a siker is teljes fog lenni. HÍREK. — Személyi hír. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja f hó 6-án a délutáni vonattal Budapestre utazott. — Hivatal vizsgálat. Vármegyénk főispánja f. hó 5-én megvizsgálta Nagykároly város ügyvitelét és pénzkezelését és a polgármester előtt megelé­gedésének adott kifejezést. Ugyan-e napon a fő­ispán megtekintette a helybeli szegényházat és ott példás rendet talált. — Vármegyénk közönsége f. hó 12-én vagyis a jövő pénteken rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány a közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából az előző napon, vagyis folyó hó 11-én d. u. 3 órakor tart ülést. — A Kölcsey-egyesület felolvasó estélyének so­rozata f. hó 14-én veszi kezdetét. Az irodalmi szak­osztálynak uj elnöke, Kemény Alajos kir. pénzügy­igazgató mindent elkövet arra nézve, hogy a felolvasó estélyek régi színvonalát fentartsa. Az első felolvasó estély programja részben már össze van állítva és változatosnak Ígérkezik. — Figyelmeztetjük ismételten a közigazgatási bizottság tagjait, hogy az e havi ülés, a folyó hó 12-ére kitűzött közgyűlés miatt, e napon d. u. 3 órakor lesz megtartva. — Eljegyzés. ifj.Rohay László, a budapesti „Han­gya országos szövetkezet“ ellenőre, Rohay László nyug. m. kir. pénzügyi számellenőr, városunk sok éven át volt lakosának fia eljegyezte Budapesten dr. Békésy Ferencz ügyvéd és neje szül. Boér Ilonka (előbb férjezett Vidt Béláné) kedves leányát Vidt Arankát. Boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez. — Meghívás A képviselőtestület tagjait taz 1902. év dekzember hó 7-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1902. évi deczember hó 1-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Bel­ügyminiszter ur 108,227—VI. 2—1902. sz. leirata a piaczterületnek közegészségügyi rendezése iránt. 2. A közkórházi alapszabályzat és házirend megállapítása. 3. A közkórházi építkezésre vonatkozólag elkészített terv és költségvetés tárgyalása. 4. A magyar aszphalt részvénytársaság értesítése arról, hogy esedékesség idejére be nem fizetett aszphal tdijak után 5 százalék késedelmi kamatot számit fel. 5. Frank Lajos kérelme a „Lövölde“ kerthelyiség bérletére vonatkozólag kö­tött szerződés feloldása iránt. 6. Köves Lajos és társa vásárvámbérlők bérleengedés iránti kérelme. 7. Szám­vevő előterjesztése az 1902. évi költségvetés egyes czimeinél hitelátruházás engedélyezése iránt. 8. Csen­geti Benjamin és társai kérelme a honvéd- és templom- köz-utezáknak kövezett úttesttel és aszphalt-gyalogjá- róval való ellátása iránt. 9. Vigola Károly, Vida Gyula és SzikszaV Kálmán felebbezése a 6599—1902. k. sz. tanácsi határozat ellen a magtár-utzai kőgyalogjárda készítési költségek fizetése tárgyában. 10. Az 1902. év okt. havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása.- 11. Az 1902. év november havi pénztárvizsgálati jegy­zőkönyv bemutatása. — Dalestély. Dalegyesületünk f. hó 20-án ter­vezett dalestélyét okvetlenül megtartja. Lesz felol­vasás is, a melyet Haunstädter József főgymn. tanár tart. A végleges programot még csak ezután bo­csátják ki, de az előjelekből Ítélve állíthatjuk, hogy az igen érdekes és változatos lesz. — Meghívó. Folyó évi deczember hó 12-ére rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlést hivott össze a főispán. — E gyűlésre a következő indít­ványt terjesztettem be: „írjon fel a törvényhatósági közgyűlés a képviselőházhoz az ujoncz létszám fele­meléséről és a póttartalékosok behívásáról szóló törvényjavaslatok ellen, miután azok a nemzetre nézve károsak és törvénytelenek.“ Az egész nemzet véleményét fejezzük ki, akaratát tolmácsoljuk ez indítvány elfogadásával. Kérem azért a bizottsági tag urakat, hogy a kitűzendő közgyűlésre okvetlen jelenje­nek meg.segitsenenek bennünket kötelességünk teljesi- tésébenszóval és szavazatukkal. Hazafias üdvözlettel : Budapesten, 1902. nov. 28-án. LubyGéza s. k. a megyei függetlnnségi párt elnöke. — A mi magyar gör. katolikusaink ügye. Helyre­igazítjuk a lapunk múlt számában közölt azon hí­rünket, hogy a nagyváradi pöspöki helynök ismét Selezsián Liviusz volt adminisztrátort nevezte ki ideiglenes papnak. Ez nem történt meg s igy az egyház ma is lelkész nélkül van. Időközben azonban az történt, hogy a püspöki helynök békéltetésre ide küldte Darabánt György udvarii lelkészt, a kinek tiszte az volt, hogy vegyen részt az egyházközségi' közgyűlé­sen és biztosítsa a híveket a püspöki helynök jó aka­ratáról (gyanús utólagos jóakarat. Szerk.) és arra kérte őket, hogy amenyiben az egyház pap nélkül, van, ő kész akárkit lelkésznek adni. De a közgyűlés, hivatkozva nov. 29-én tartott közgyűlésük határoza­tára, most is ragaszkodott ahoz, hogy már admi­nisztrátornak is Munkácsról küldjenek nekik papot. Helyesen járt el az egyház a mikor azon elvi állás­pontjából, hogy nekik oláh pap nem kell, nem en­gedett. — Pályázat. A főispán Öméltósága a Lux Ödön lemondása folytán megüresedett felsőbányái rendőr-

Next

/
Thumbnails
Contents