Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

ebből a társadalmi ákczióból, mely az állam akczióját segitse. Czélt csakis úgy érhetnünk.

Tegyünk most, mert néhány esztendő múlva már későn lesz!

A villamos világításról.

A mint tudom, ma d. u. van a villamos világítás ajánlatainak beadására a határidő. Engedje meg szerkesztő ur, hogy becses lapjában hozzá szólhassak e kérdéshez, mert nagy és rendkívül fontos dologban kell döntenie az ajánlatok elbírálására hivatott bizottságnak. Százezerekről van szó, hosszú időre kiterjedő lekötöttségről, s ezzel szemben ma még csak reményekre építhetünk, a telep jövedelmezőségét illetőleg. Az egész dolog az első berendezés megfelelő voltán fordul meg. Nagyon meg kell tehát választani a rendszert, melyet alkalmazni fognak, mert egyrészt ennek olcsósága, másrészt teljesen modern s műszaki szempontból precis volta dönti el az egész telep sorsát.

Különösen két szempont az, amit ki akarok emelni az elbírálás tekintetében, az egyik az olcsó üzem, a másik a könnyű kiterjeszthetőség, Nézzük ezeket külön.

Az üzem olcsósága a gépberendezés minőségétől függ első sorban. Olcsón dolgozó motorok, lehetőleg egyszerű szerkezetű dinamó gépek, melyeknél tehát a romlás veszélye is kisebb, a két főtényező e kérdésnél. A motorikus üzem tekintetében két rendszerre vagyunk utalva vagy gőz, vagy benzin esetleg petroleum hajtásra. Mindakettőnek megvan a maga helye, s adott körülmények között jól is dolgozik mindakettő. A gőzgép üzem nagy telepeknél, (villamos üzemet tartva szem előtt) hol az áramfogyasztás lehetőleg állandó, minden körülmények közt felette áll a benzinhajtásnak, körül-belül 50 lóerőtől fölfelé. Igen, de a gőzgép hatásfoka, ha kisebb erőkifejtésre vesszük igénybe erősen csökken, már pedig ez kikerülhetetlen ilyen telepeknél, hol a magán fogyasztás lényeges részét teszi az elhasznált erőnek, s a hol a világítás az esti órákban legnagyobb, máskor úgyszólván semmi.

Mondjuk tehát, természetesen, csak hozzávetve, hogy a telepen fölállítanak két 60—70 lóerős gőzgépet, s megtörténik, hogy az egész áramszükséglet 15 lóerő vagyis 25%-a az egész gép munka képességének, akkor a lóerőn kívüli gőzszükséglet 70—80%-al nagyobb, vagyis egy lóerő előállítása majdnem kétszer annyiba kerül, mint teljes terhelés mellett. Ebből természetszerűleg következik, hogy kisebb gépcsoportok felállítása mellett érhetjük el a legracionálisabb erő hasznosítást. Hozzávetőleg és példakép álljon itt ez a berendezési vázlat: Az utczavilágitás fe'e éjfélig ég, másik fele egész éjjel. A magán fogyasztás zöme az esti órákra esik körülbelül 10 óráig, azután fokozatosan csökken s éjfél után 3 óra körül eléri a minimumot. Erre jó berendezés a következő : Egy gép hajtja az utczai lámpákat tápláló dinamót, másik két gép mellette külön-külön félekkora. Az esti órákban mikor a magán fogyasztás nőni kezd hozzá kapcsoljuk párhuzamosan az egyik kisdinamót, szükség esetén a másikat is. Ha most a szükséglet csökken a lámpák felét eloltják, a magán fogyasztás is fogy, kikapcsoljuk a nagy gépet, marad a két kicsi, később csak az egyik. A minimális gépszám, ha a magán fogyasztás nem nagyobb sokkal, mint az utczai, három, esetleg több.

Kisebb gépek csoportosítása esetén már elveszti előnyét a gőzgép s előtérbe nyomul a petroleum s benzin motor. A mi telepünknél ennek feltétlenül elsőbbsége van, igy is, de különösen ha tekintetbe vesszük a többi körülményeket is. A költséges kémény, kazánház elmaradása, a fütő személyzet fölösleges volta, a könnyebb gépalapozás, s az hogy egyszerűbben kapcsolható a motor és dinamó egymáshoz szíj nélkül, a mi munkanyereséget jelent. A benzin motorok két típusa van hivatva a szereplésre, a magyar Bánky s a Dietzel-féle rendszer. Mindakettő egyforma jó.

Fontosabb kérdés még ennél is a vezeték rendszer megválasztása ez az egész telep létkérdése. Erre vonatkozó nézeteim röviden a következők. A város terjedelme nagy, a telep csak a város szélén állítható fel, különösen gőzgép üzem mellett, a vasúti állomás közelében a amfuvarozás miatt is. Kis feszültségű egyenárszén esetén a nagy területen nagy az áramveszteség, a gépek drágák, sok bennük a kopó rész s általában az egyenáram ma már nem igen néz fejlődés elé. Máskép van a váltakozó áram különösen a háromfázisú áram esetén. Itt a gépek ideálisan egyszerűek, olcsóbbak, s tartósabbak is. Hozzá járul, hogy a transformátorok segélyével a nagy feszültségű áram átalakítható, s kisebb körökre a transformátor úgy működik, mint gerjesztő állomás, itt tehat kis területen kevesebb az áramveszteség is. De meg az a beláthatatlan tér, a mi a váltóáram teknikájában előttünk áll, az a legerősebb támogatója e rendszernek. Hisz csak most kísérleteznek egy háromfázishoz való lámpával. a mi a régiekhez képest 33 % árammegta- karitást adna.

Magasabb, távolabbi szempontokat hozna be, az ipar terén a váltó-áram több könnyebbséggel, egyszerűbb gépekkel kecsegteti az iparost mint a régi, nehézkes egyenáram rendszer.

Egy idézetet igtatok még ide a Magyar mérnök és építész egylet által kiadott Elektro teknikából, hol a szerző Herczog József két telepet hasonlított össze, ábrában tüntetve fel az eredményeket. „Ha az ábrát megtekintjük — írja — rögtön szemünkbe ötlik, hogy egyenlő részvénytőkével, a váltakozó áramú telep sokkal több hasznos hektowattórát képes termelni, s ezáltal az egyenáramú telepnél a berendezés költségének egy hasznosított hektowattórára eső része tetemesen nagyobb. Mivel ily nagy központi telepeknél a befektetett tőke kamatoztatása és törlesztése játszik | legnagyobb szerepet az előállítás költségeinek alakultában könnyen megmagyarázható, hogy miért képes a váltakozó áramú telep az áramot jóval olcsóbban adni fogyasztóinak.“

A dolog lényege tehát igy foglalható össze rövidebben : Több kisebb gép hajtsa a három esetleg egyfázisú magas feszültségre készült dinamókat. Az áramot kisebb körökre osztjuk a transformátorokkal, hajtó erőnek hacsak lehetséges a benzin vagy petroleum használandó.

Ezen alapon építve fel a telepet nem lesz oka panaszkodni a városi közönségnek, s idővel tekintélyes vagyoni előny fog belőle hárulni a városra. (K.J

HÍREK.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán a mai napon Budapestre utazik.

— Hivatal vizsgálat. Gr. Hugonai Béla vármegyénk főispánja az elmúlt heten a csengeri és szatmári főszolgabírói hivataloknál tartotta meg a szokásos hivatalvizsgálalokat.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz deczem- ber hó 12-én délelőtt 10 órakor: Az állandó választmány ezt megelőzőleg decz. 11-én d. u. 3 órakor tart ülést.

— Hivatal vizsgálat. Dr. Róth Ferencz, a szatmári kir. törvényszék elnöke a múlt héten a fehér- gyarmati kir. járásbíróság ügykezelését vizsgálta meg beható részletességgel.

— Két értekezlet is volt tegnap a vármegye- házán. Mindkettőt Nagy László alispán hívta össze. Az egyik értekezlet a vármegyei tisztviselőké volt, a melyre bejöttek a főszolgabirák és polgármesterek is. Ezen az értekezleteten a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában kiadott miniszteri rendelet folytán szükséges intézkedéseket beszélték meg. A másik értekezletre, a gazdasági munkás és cseléd-pénztár népszerűsítése czéljából az alispán meghívta a járási orvosokat, körjegyzőket és főszolgabirákat. Itt különösen a főszolga- biráknak ajánlotta figyelmébe az alispán ezen áldásos intézmény felkarolását és népszerűvé tételét.

— A nagykárolyi „Kölcsey-egyesület“ igazgató választmánya folyó hó 23-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor ülést tartott Nagy László egyesületi elnök elnöklete alatt, melyen a tagok elég szép számban jelentek meg. A tárgysorozat első pontját a nagykárolyi dalegyesület elnökségének megkeresése képezte az 1901. évi 100 korona segély kiutalása iránt. A választmány a költségvetésileg előirányzott segélyt kiutalta. A zilahi Wesseiényi-szobor leleplezése alkalmából tett intézkedéseket jóváhagyták s a szoborra helyezett koszorú árát kiutalták. Holczinger Imre és Csóti Márk kegyesrendi tanároknak eltávozásuk folytán az egyesületből történt kilépésüket sajnálattal vették tudomásul s úgy Holez.inger tanárnak, a ki működésével az egyesületet maga iránt lekötelezte, mint Csóti tanárnak, ki irodalmi szakosztályi elnöki állásában oly tevékenységet fejtett ki, melyet az egyesület nehezen fog nélkülözni, jegyzőkönyvi köszönetét szavazlak s egyben felkérik őket, hogy munkásságukkal az egyesületet továbbra is támogatni szíveskedjenek. Az irodalmi szakosztályi elnöki állásra egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Kemény Alajos kir. pénzügyigazgatót választották meg, ki eddig is egyik legbuzgóbb támogatója volt az egyesületnek s kinek irodalmi tevékenysége, jeles tolla közismert. Egyben megbízták Palczer Ernő alelnököt, Kacsó Károly választmányi tagot és Bornemissza Géza titkárt, hogy a megválasztott szakosztály elnököt a választás elfogadására kérjék fel A küldöttség meg-bizásában sikerrel járt el s Kemény Alajos a választást elfogadta. — Végül két tagnak Írásban bejelentett kilépésére nézve kimondta a választmány, hogy a kilépést nem fogadja el, mert az alapszabályok értelmében a helyben lakó tagok csak a három évi czik- lus leteltével léphetnek ki, ha ez iránti szándékukat legalább három hónappal előbb Írásban bejelentik. Midőn még a felolvasó-estélyeknek mielőbbi megkezdését határozták ei, a választmányi ülés véget ért.

— Előléptetés. A pénzügyminiszter Schnébli Károly helybeli pénzügyigazgatósági fogalmazót a X-ik fizetési osztály első fokozatába léptette elő.

— A debreczeni kir. itélö tábla elnöke a szatmári törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökének az 1903. év folyamára dr. Papolczy Gyula ítélőtáblái bírói czim és jelleggel felruházott törvényszéki bírót helyettes elnöknek pedig dr. Dezső Kálmán törvény- széki bírót nevezte ki.

— Közigazgatási bizottsági ülés. A főispán ur a deczemberi közigazgatási bizottsági ülés kezdetét a deczember 12-iki rendkívüli közgyűlés miatt délutáni 3 órára halasztotta.

— Városi tisztujltás lesz Nagykároly városánál az év végén. Ugyanis az 1896. évben megválasztott városi tisztikar mandátuma az év végén lejár: Az uj képviselő-testület alakuló gyűlése deczember 21-én lesz, úgy hogy a tisztújító közgyűlést deczember 24-én megtarthatják.

— Uj káptalani ügyész Haraszty Tamás elhunyta folytán megüresedett káptalani ügyészi állásra a szatmári székes káptalan dr. Sereghy Bélát, Felső Bánya város tiszti ügyészét választotta meg.

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 25-én Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal; Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága által 1043--1902. Bjkv. szám alatt jóváhagyott Nagykároly rend. tan. város szervezeti szabályrendelete kihirdettetett. — A városi képviselő választókerületek megalakittattak. Az első, második és harmadik választókerületben 9—9, a negyedik kerületben 12 és az ötödik kerületben 7 városi képviselő választása elrendeltetett s a választás alá nem eső városi képviselők száma tizenhattal emeltetett, mely czélból a legtöbb adót fizető

képviselők közzé a 16 első póttag behivatni rendeltetett. — A városi képviselőtestületi tag választásra elnökül megválasztott Nemestóthi Szabó Antal helyett az igazoló választmányba Dr. Adler Adolf megválasztatott. — A nagykárolyi izr. nőegylet kérelme folytán a „Népkonyha“ segélyezésére 300 korona megszavaztatott. — A Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület ajánlata a Gőzfürdőnek a város részére megvétele tárgyában az 1903. február 15-én tartandó közgyűlés napirendjére tűzetett ki. Ezzel a rövid közgyűlés véget ért.

— Erzsébet-ünnepóly. A nagykárolyi kath. legényegyesület vasárnap, e hó 23-án este 6 órakor tartotta meg Erzsébet királyné emlékére rendezett gyászünnepélyét, a közönség rendkívül nagy érdeklődése mellett. A szó igazi értelmében zsúfolásig megtelt az egylet tágas terme. Az egyesületi énekkar által elénekelt „Hymnusz“-szal vette kezdetét az ünnepély, mely után Tempfli Mihály egyleti tag szavalta el ügyesen és hatásosan Sebestyén Károly- nak „A nagy sir“ czimü költaményét. Azután Müller Ilonka szavallata következett, ki szép hangsúlyozással s helyes felfogással adta elő Pósa Lajos „Meghalt a királyné“ czimü versét. Az alkalmi gyászbeszédet az egyesület uj elnöke Lőrincz Gábor tartotta, kinek ez volt első nyilvános szereplése Örömmel üdvözöljük őt ez alkalommal, mert a kiváló egyházi szónok bebizonyította, hogy az elnöki tisztség méltó kezekbe került. Oly szép beszédet volt alkalmunk hallani, mely mélyen bevésődött a hallgatóság szivébe s ott bizonyára nyomokat is hagyott. A beszéd elhangzása után Mécz Mariska (a történelem múzsája), Sándor Erzsiké (a magyar nemzet Géniusszá) és Matesz Róza (Erzsébet királyné szelleme) adták elő Nádor Béla főgymnasiumi tanár által irt Trilógiát. A szép költemény, tetszett a hallgatóságnak s a szereplők helyes előadása is érvényre juttatta a költemény remek eszméit. Majd Nagy Margit szavalta el Pósa Lajosnak „A gödöllői kastély“ czimü költeményét helyesen és kellő érzéssel, mire Hegedűs Gyula egyleti tag Szabolcska Mihály „Volt egyszer egy királyné“ czimü költeményének meglepő ügyességgel történt előadásával aratott elismerést. A kegyeletes ünnepély az „énekkar által előadott „Gyászének“-kel ért véget. Őszinte elismerés illeti Szolomájer János főgymnasiumi tornatanárt, ki a felhívásnak készséggel engedve, az énekkar betanítását és vezetését elvállalta s ügyes vezetése alatt az énekkar igen szépen működött. Klacskó István, a társelnök pedig a szavalatok betanításával szerzett jól megérdemelt elismerést. Megemlítjük még, hogy Mécz Mariskát tisztelői egy csokorral lepték meg.

— Városi képviselők választása. A deczember havában kilépő városi képviselők választásának határnapjául a polgármester deczember hó 16-ik napját hozta javaslatba az alispánnál. Egyes kerületekben már mégis indult a választási korteskedés és jelölt igen sok lesz,

— Esküvő. Manyák Károly lapunk nyomdájának derék gépmestere, folyó hó 25-én vezette oltárhoz Szűcs Iduskát, Szűcs András polgártársunk kedves leányát.

— Korcsolyázók figyelmébe. Ez utón tudatja a jégpálya vezetősége az érdeklődőkkel, hogy ma délután

3 órakor történik meg a jégpálya tulajdonképeni megnyitása zeneszó mellett. A tiz fillérrel drágább be- lépti-dij a bérlőkre nem vonatkozik. Ezek jegyei, mint rendesen, érvényesek.

— Visszaszivták Úgy látszik Nagy-Váradon Ká- vási György oláh pap kineveztetését, a kit mint helybeli orosz papot a kit előbb iktattak be karhatalommal. Úgy látszik a nagyváradi gör kath. püspöki helynök mégis csak jónaklátta valamiképpen reperálni azt a hibát, a melyet elkövetett akkor, a midőn a mi magyar gör. katholikusainknak oláh papot adott a mely kinevezés Országos felháborodást idézett elő.De azért nincs köszönet a kinevezés visszavonásában. Mert ha igaz az, hogy az előbbi helyettes papot Selegián Léviuszt nevezték ki ismét administra tornak, akkor a magyar érzelmű hívek nem valami jó eset ét csináltak. Legfeljebb az a vigasztalás ebben a fordulatban, hogy a kinevezés csak ideiglenes.

— Felolvasó estély. A „Protestáns Társas- k ö r“ ma vasárnap este 6 órakor, saját helyiségében felolvasó estélyt rendez, a következő tárgy sorozattal: 1. Komoly szavalat. Varga Gedeon fábiánházai ev. ref. s. lelkész által. 2. Komoly tárgyú felolvasás. Nagy Lajos ev. ref segéd-lelkész által. 3. A vallomás. Monológ. Előadja Penyigei Ilona kisasszony. 4. Szórakoztató felolvasás. Tartja Lukács Mihály. 5. Magyar népdalok, Szabó Matild kisasszony czimbalom kísérete mellett énekli Halmos Ilona urnő.B elépő-dijul a teremfestés költségének fedezésére ez alkalommal 20 fillér szedetik, de e czélra szives felülfizetések is köszönettel vétetnek s hirlapilag nyugtáztatnak. Ezen estélyre a Kör tagjait s a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja — Nagykárolyban, 1902. nov. hó 25-én. Az elnökség.

— Gyászeset. Városunk tekintélyes polgára hunyt el a napokban Cservenyák Antal városi képviselő megye bizottsági tag a Nagykárolyi Önsegélyző- Népbank volt vezérigazgatója f. hó 27-én élte 80-ik boldog házasságának 56 ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése a tegnapi napon délután 4

4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentésben tudatta vesztességét. : Alantirottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják a legjobb és leghívebb férj, gondos apa, após, nagyapa, dédapa és rokonnak Cservenyák Antal városi képviselő, megyebizottsági tag és Nagykárolyi Önsegélyző Népbanki volt vezérigazgatónak folyó évi november hó 27-én reggeli 7 órakor, életének 80-ik, boldog házasságának 56-ik évében, rövid szenvedés után szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogult föl-