Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

Nagy-Károly, 1902. február 9.

0_ szám.

XXVIII. évfolyam

Szatmármegyei Közlőn?

TÁRSADALMI. SZÉPIRODALMI és VEGYESTARTALMU HETILAP.

>sw:

SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-ä* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. mSZERSESZTOsG ÉS KIADÓHIVATAL

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

M agy-Károlyban, Jókay-utcza 2. sz.

HIVATALOS RÉSZ.

ad. 920—1902. szám.

Hirdetmény.

A vármegye közönségének múlt évi deczem- ber hó 30-án tartott rendkívüli közgyűléséből 1526. bjkv. sz. a. kelt határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré.

Nag.v-Károly, 1902. február 6-án.

Nagy László, alispán.

Szatmár vármegye közönségének Nagykároly ban 1901. évi deezember hó 30-án tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1526.—1901. bjkv. sz. Tárgyaltatott vármegyei alispán előterjesztése, mely szerint a varmegyei árvaszék a költség előirányzatilag évenkint beállított hozzájárulási összegek hátraléka és külömböző időközben ideiglenesen alkalmazott kisegítő dijnokok- nak előlegezett napidijjak valamint az árvaszék részére szükségelt könyvkötő s egyébb munkálatok árában a házi pénztárnak 8826 kor. 07 fillér térit- ménnyel tartozik, tekintettel arra a körülményre, hogy a házi pénztárnál mutatkozó tulkiadás ezen összeg bevételezése nélkül el nem enyésztethető, intézkedést kér ezen követelésnek a gyámpénztári- tartalék alapból leendő mielőbbi megtérítése iránt. Az állandó választmány véleményével egyezőleg, a gyámpénztár által a házipénztár kiadásaihoz költ- ségelőirányzatilag megállapított hozzájárulásból 1900. év végéig hátralékos 540 korona, az 1901. évre fizetendő 3920 korona hozzájárulás, a gyámi és gondnoki számadások gyorsabb feldolgozására 1896. évben alkalmazott Eggenberger Alajos kisegítő dijnok napi dijjaiban a házi pénztárból kifizetett 351 korona, Szentgyörgyi Elek kisegitő dijnoknak a 11 — 1899. ein. sz. előterjesztésre kifizetett 32 korona, továbbá ugyancsak ideiglenes napidijjasoknak a 2866., 2867, és 3551—99. szám alispáni rendeletekre a házipénztárból kifizetett 62—62 korona, a gyámpénztári szátn- fejtőkönyvek bekötéséért 16336—99. számú utalványrendeletre kifizettetett 12 korona; és ugyanezen czimen a 23780—99. sz. utalványrendeletre kifizettetett 5 korona, az árvaszéki nyomdánál alkalmazott raboknak 1898-ban kifizettetett 44 korona 20 fillér az árvaszéki irattár részére szükségelt könyvkötő munkálatokért Thanhoffer Pálnak a 36467—99. számú utalványrendelettel kifizettetett 90 korona, az árvaszéki nyomda részére szállított anyagokért Szokolovszky R. czégnek a 37682—99. számú utal- ványredelettel kifizettetett 51 korona 20 fillér, az részére készült könyvkötő munkálatokért a 294 —900. számú utalványrendelettel kifizettetett 22 kor.96 fii. a 133—99. ein. sz. árvaszéki elnöki előterjesztésre Nagy-Győry Bélaö kisegitő dijnoknak kifizettetett 348 kor. napidij, a 4495—99. számú utalványrendelettel Szentgvörgyi Gyula, Grázel István és Hadál Antal kisegítő napdijasoknak kiutalt 294 kor. napdij az árvaszéki irattár részére készült iratkötő hevederek árában a 25640—1900. sz. utalványrendelettel kiutalt 96 korona, a gyámpénztári főkönyvek bekötéséért a 34220—900. számú utalványrendelettel kiutalt 105 kor. 06 fillér, ugyancsak a gyámpénztár részére szükségelt könyvkötő munkálatokért 1609-901. sz. utalványrendeletre kifizetett 18 kor. 03 fii., az árvaszéki nyomda részére 4397—1901. számú

utalványrendelettel kiutalt 7 kor. 20 fillért, a 3177—99. kb. számú határozat alapján 8708—1901. utalványrendelettel kiutalt 60 korona utielőleg, a 86—1901. számú jelentésre 8299. és 18221 —1901. sz. a. Flisz Henrik és Nagy Lajos napdijasok nap- dijjaiban kiutalt 804 kor. valamint ugyaucsak kisegitő dijnokok napdijjaiban a 6253—1901. számú utalványrendelettel folyóvá tett 1304 kor. a 19137—1901. sz. utalványrendelettel árvaszéki könyvkötői munkálatokért kifizetett 86 korona 70 fillér, és végül a 30980—99. számú utalványrendeletre Papp Jenő árvaszéki Írnok napdijaiba kifizettetett 240 kor. kimutatott téritményeknek a házi pénztár részére leendő megtérítése a gyámpénztári tartalékalapból vármegyei alispán és árvaszéki elnök leszámolása után amennyiben a kormányhatóságilag engedélyezve van s külön jóváhagyást nem igényel az árvaszéknek oly felhívással hagyatik meg, hogy tekintettel a házipénztári tulkiadásokra haladéktalanul utalja ki, úgy szintén a községi nyilvántartások felülvizsgálatára előlegezett úti előleget sürgősen térítse meg,

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.

Egyes szám ára 20 fillér. *&mindazon a gyámpénztárnak előlegezett összegek, melyekre nézve a megtérítés a gyámpénztári tartalékalapból még ki nem mondatott a közgyűlés áltál tekintettel az 1901. évi XXI. t.-cz rendelkezésére az 190l. évi gyámpénztári, árvaszéki, tisztiügyészi árvaszéki nyomtatványok 1905 kor. 17 fillér költségeivel együtt az 1902. évi ebadoalapból rendeltetnek megtéríttetni. Miről vmegyei alispán vm. árvaszéki elnök további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek.

Kmf.

Kiadta:

llosvay Aladár, Nagy László,

főjegyző. alispán.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta február havi ülését.

Jelen voltak : Nagy László alispán mint elnök, llosvay Aladar főjegyző, Nagy Béla, Kende Zsigmond, Domahidy Sándor, N. Szabó Antal, Luby Géza biz. tagok — Kemény Alajos, dr. Fekete Sámuel, llosvay Ferencz, Kacsó Károly, Dénes Lajos és Almássy Ignácz szakelőadók. — Jékey Zsigmond és Böszörményi Sándor biz. tagok elmaradásukat kimentették.

Az alispán az ülés elején bejelenti, hogy a főispán ur akadályozva leven a megjelenésben, az elnökség tiszte reá hárult.

Damokos Ferencz és Pechy Péter főszol- gabirák, Eötvös Róbert szolgabiró és Lux Ödön Felső-Bánya város rendőrkapitánya letették a bizottság előtt az erdei kihágási elsőfokú bírói esküt.

Luby Géza a Szatmármegyei Politikai H i r 1 a p ügyét hozta szóba. Nem szándéka feszegetni azt a viszonyt, amely az említett lap és a lapbizottság között fenn áll, tudja azt, hogy egy közös czél elérésére alakult társaság, a szerkesztővel szolidáritást vállalt, nem erről akar szólni, mert ez privát dolog, szóval mint a közmondás mondja: similis simiiibus gaudet. A miért felszólal, ez a lap kaucziója. A sajtó törvény a kormányt is kötelezi arra, hogy a kormánypárti lapokat is ellenőrizze e tekintetben, ne csak az ellenzéki lapokat. Daczára ennek biztos tudomása van arról hogy az említett lap megindulása után 3—4 hónappal később tette le a kaucziót. Azért azt kérdi a kir. ügyésztől, van-e erről tudomása és ha igen megtette-e a megtorló intézkedéseket.

Nagy László alispán: Előtte szóló nem tudja helyesen a törvényt. Ugyanis a törvényhatóságoknak kötelessége ellenőrizni a politikai lapok kauczióját. Ide kötelesek a nyomdatulajdonosok évnegyedenként jelentést tenni a megjelent nyomtatványokról. Bejelenti azt, hogy az említett lap részéről nem tétetett le szabályszerűen illetve kellő időben a kauczió. Másrészről nem tartja helyesnek politikai dolgokat ide hozni, a hol ki van zárva a politika. A tény állás az, hogy az alispánt tévútra az a körülmény vezette, hogy a lap N.-károlyba jelent meg, de Szatmáron nyomtatták s így azt hitte, hogy Szatmáron lett az óvadék letéve. Midőn azonban a szabálytalanság tudomására jutott azonnal bejelentette ez ügyet a kir. ügyészségnek. Kéri válaszát tudomásul venni.

Dénes Lajos kir. ügyész kijelenti, hogy olyan interpelláczióra, a mely az ügyészség belső adminisztrácziójára vonatkozik nem tartozik válaszolni. Különben ez a kérdés nem az ő ügyköréhez tartozik, hanem a debreczeni

Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el

kir. főügyészséghez. Mellékesen azonban megjegyzi, hogy ezen ügyben a bírói eljárás már folyamatba van téve.

A közúti költségvetést leküldte a miniszter a bizottsághoz. A leirat lényeges pontjai a következők:

A vármegye 348—1900. sz. határozatával felvenni megszavazott nagy kölcsöntől a jóváhagyást megtagadta, a vasutak és a viczinális utak segélyezésére megszavazott 3 százalék pótadó kivetését nem engedélyezte, a törvény- hatósági úthálózatból a zsarolyán—vámosoroszi —t.-becsi, fehérgyarmat—kisari, vetés—csenged útvonalakat kihagyni rendelte, A gyűrtelek—fehérgyarmat—csekei útvonalat a törvény- hatósági úthálózatba felvette, s ezen utak és a lápi ut kiépítésére az eddigi 50 ezer korona helyett 12 éven keresztül 100,000—100,000 kor. államsegélyt engedélyez. A jelzett utak kiépítését államsegély és a törvényhatósági utak államosítása folytán felszabaduló megtakarítások terhére teljesiti.

A terjedelmes és regény fejezetszerü czimek- kel ellátott leirat felolvasása után felszólalt Nagy László alispán: Már most kötelességének tartja elmondani álláspontját a miniszteri leirattal szemben. A leirat egy része rendelkezéseket tartalmaz, másrésze fentartja bizonyos dolgokban a vármegye Hhatároz''ási jo-gát. Örömét fejezi ki a felett, hogy ezt az ügyet megindították, mert ennek köszönhető azon tagadhat- lanul örvendetes tény, hogy a miniszter 12 éven át összesen l^OO’OOO korona államsegélyben fogja a vármegyét részesíteni. Olyan kimagasló pontja ez a leiratnak, hogy a kisebb sérelmeket ellehet mellette felejteni s mert e tekintetben minden küzdelem meddő volna, a miniszteri leirat álláspontjára helyezkedik. Sajnálja, hogy a vármegye úti nagy terve nem sikerült, de az is igaz, hogy ez nagy terheket rótt volna a közönség vállára. A mi a leiratban említett sürgősség kérdését illeti, kijelenti hogy az ellen felírni fog, mert l százalék pótadót kell kivetni a vasutakra s ezt csak rendes közgyűlésen lehet tárgyalni. Minthogy pedig, ha külön választjuk az l százalék pótadót a költségvetéstől, az bizalmatlanságot keltene a közönségben, a dolog természete hozza magával, hogy mind a két ügyét a májusi rendes közgyűlésen tárgyalják s igy e kérdéseket nem lehet sürgősen elintézni. Ha bejön az ujonan összeállított közúti költségvetés azt megfogja küldeni a bizottsági tagoknak, hogy tájékozva legyenek.

Kende Zsigmond kérdést intézett az alispánhoz az iránt, hogy mily stádiumban van a Kölese község községház építési ügye. Az alispán megígérte ez ügy mielőbbi elintézését.

Ezenkívül letárgyalta a bizottság a havi jelentéseket és több folyó ügyet.

Egy hazafias beszéd.

Ugylátszik a megyebeli képviselők megszűntek, mint ez a múltban volt, hallgató képviselők lenni s egyik a másik után szólal fel a képviselőházban. Csak a múlt héten közöltük Jékey Zsigmond beszédét s. ime ma megint kénytelenek vagyunk egyik képviselőnk beszédét közölni, bár csak kivonatosan, mert az méltó feltűnést keltett országszerte. Pap József, a nagysomkuti kerület képviselője jan. 31-én felszólalt a költségvetés tárgyalásánál s mint román ember feltűnést keltett hazafias beszédével. 0 nem tagadta meg nemzetiségét, románnak vallotta magát, a ki ragaszkodik nyelvéhez, de másrészről kijelentette a leghatározottabb formában, hogy hű fia akar maradni az egységes politikai magyar nemzetnek, minden olyan