Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

lélekben egyek, bocsássuk fel a magyarok istenéhez azt i a közös fohászunkat '•

Legyen áldott örökre Kossuth emlékezete !

A nagy hatást tett beszéd után Nagy Elek szavalta el szépen és szívhez szólólag az alkalmi ódát. Befejezte az ünnepély ezt a részét a dalárda által előadott Hymnusz. A Lövölde bejáratánál persely volt kiállítva, a melybe a legszegényebb nép is beledobta filléreit a Kossuth szobor javára. Ez jó eszme volt a rendező-bizottság részéről.

A kivilágítás.

A kivilágítás, a mennyire ez kis városban fényesen sikerülhet, teljesen sikerült. A házak mind ki voltak világítva a város belterületén, sőt a mellék utczákon is meggyujtotta mécsesseit a szegény nép.

Legszebb volt a vármegyei székházon levő transz- parent. Kossuth képét ábrázolta felhők között, a feje felett babért tartó két angyallal s ezen felírássá 1802-1902.

A városháza is szépen volt kivilágítva. Kossuth képe az erkélyen, a homlokzat tetején égő kandaláber és a csucsiv lámpákkal kirakva.

Csinos volt a Magyar Király és Központi szálloda, a kirakatok közül a Stern és Pucser üzletkirakata. Jól mutatott a Népbank, a Takarékpénztár. A piacz- téren elmésen volt a Nonn Gyula háza és kerítése kivilágítva, a mely utóbbi fényárban úszva nagyon jól mutatott. A magánházak közül helyszűke miatt csak a Vetzák Ede és Sternberg Sándor házának kivilágítását említjük fel. A lakosság végig hullámzott az utczákon, gyönyörködve a kivilágításban.

Este 8 órakor a Polgári Olvasókörben bankett volt, amelyen körülbelől 400-an vettek részt, köztük gróf Károlyi István, Nagy László alispán, s melyről azonban lapunk zárta miatt csak jövő számunkban számolhatunk be.

Színészet.

Az elmúlt hét kevés közönséget vonzott a színházba. A minek oka Lónyai betegeskedésében és még inkább az ennek folytán beállott folytonos szerepváltozásban rejlik. A jövő hétnek érdekes eseménye lesz Bakó Lászlónak, vármegyénk fiának, a Nemzeti színház elsőrangú drámai művészének vendégszereplése.

Az előadásokról következőkben számoluk be:

Szó mbaton folyó hó 13-án a Postásfiu és Húga került színre. Az érdekes meséjü szellemesen megirt bohózat nagy sikert aratott. Elismeréssel emlékezünk meg Ligeti Lajos természetes, hatásos alakításáról, melv a közönséget állandóan derültségben tartotta. Kellemes hangjával, naiv játékával Lónyai Piroska tűnt ki Klári szerepében. — Krémer Sándor, Bátossy Endre a megszokott ügyességgel és közvetlenséggel játszottak. — Szilágyi, Baróti, Ferenczi és Szerdahelyi alakítása is magas színvonalon állott. — B. Polgár Fáni (Hubertné) szerepében nagy tetszéssel játszott.

Vasárnap folyó hó 14-én délután félhélyárak mellett a „Tündérlak Magyarhonban“ czimü látványosság került előadásra, este pedig a Postásfiu és húgát adták másodszor. Lónyai helyett Domby lépett fel. Játéka kifogástalan volt. A többiek is mind jól játszottak.

Hétfőn folyó hó 15-én zónaelőadásban A Vicze admirálist elevenítették fel. — Közönség elég gyér számban jelent meg.

Kedden folyó hó 16-án itt először láttuk Hennegimi és Richandnak meglehetősen ízléstelen bohózatát a „Szivem “-et. A durva materialimus, frivoli- tás legmélyebb medrében mozgó cselekmény unalmas, színtelen. Közönség — elég helyesen — alig volt. Lőrinczi Erzsi Antoniette szerepében pompás alakításával kiváló sikert ért el. Méltó elismerés illeti meg azért is, hogy szerepének triviális részén ügyesen átsiklott. Krémer Sándor művészete most is érvényesült. Bátossy, Baróti, Jávor Aranka, Szerdahelyi mindent elkövettek, hogy a gyenge lélekzésü darahnak sikert biztosítsanak. Hogy ez nem sikerült, a zenge- rájokba való darab minden eszmét nélkülöző meséjében rejlik.

Szerdán szept. 17-én Guti Soma énekes bohózatát adták a „Házasodjunk“-at. Nem sok jót mondhatunk az uj darabról, bár a szereplők mindent elkövettek arra, hogy részbeni hatást keltsen.

Csütörtökö n szeptember 18-án premiere volt. Rosenfeld Zsigmond és Fliesz Henrik helybeli irók „Másodvirágzás“ czimü falusi történetét adták elő, Baróti Dezső jutalomjátékául. A jutalmazott jól járt, mert egészen megtelt a színház. A közönség is rokonszenvesen fogadta az újdonságot és többször a lámpák elé hívta a szerzőket. A mint értesülve vagyunk a szerzők rövid idő alatt írták meg darabjukat s egyes részletektől eltekintve, a melyen a rendező kék irónja is segíthetett volna, azt bizonyították be, hogy van érzékük a színpadi termékekhez. Ismételjük, hogy tetszett a darab s ha megtesszük röviden észrevételeinket, csak a jó akarat vezet bennünket még a legszigorúbb kritikában is. Érdemesnek tartjuk a szerzőket arra, hogy részletesen foglalkozzunk darabjukkal, mert azt olyannak tartjuk, nagy hibái mellett is, hogy jóval felülmúlja a vidéki enemü termékek színvonalát. Először is hibás a darab czime. De hát rossz czim alatt is lehet jó darabot Írni. Maga a darab, nem népszínmű, inkább paraszt dráma. A meséje jóvolna, de alélektaniindokok el nem fogadhatók. Mert nincs olyan paraszt legény, a ki azért, mert az apja megüti a szeretője előtt, ezért az apját haza menve megölje. Megöli a paraszt első felindulásában, de ez nem ok reá, hogy megfontolva oltsa ki apja életét. Nem is fogadta el a közönség a legény azt a többször hangoztatott mondását lélektani indokul: hogy csak a szeretője előtt ne ütötte volna az apja arczul. Pedig ott volt a szerzők előtt a valódi indok, hogy az apja is szereti a menyecskét, feleségévé | akarja tenni, de hát ezt nem vették észre, igy aztán |

i ezt a nehéz drámai problémát a legképtelenebbül oldották meg. Az apa gyilkost a szeretője árulja el, mikor látja, hogy egy ártatlant fognak el a gyilkos helyett és megszakad a szive. Hogy aztán miért kell azzal befejezni a darabot, hogy a gyilkos helyett ártatlanul elfogott hűtlen asszonyt, miért taszítja el magától ismét a férj, a darab ez a mellék alakja durva szavakkal eltaszitja, sazérta befejezése szüntelen nem érthető visszatetszést szül. A szerzők nagy aparátussal akartak dolgozni. Van egy képviselői hosszú program beszéd is, a mely teljesen fölösleges, nincs semmi összefüggésben a cselekménynyel, bucsujárás, a mely csak a hatás kedvéért van beillesztve. Több fölösleges mellékalak is szerepel a darabban s az első és második felvonást bátran összelehetett volna vonni. Ezen hibákat leszámítva, ismételjük, hogy a szerzők első darabja olyan, a mely kezdetnek figyelemre méltónak mondható. A szereplők mindent elkövettek a siker érdekében. Krémer (Tassy László), Ferenczy József (Tassy István), Baróti kis epizód szerepében, Tordai Adél (Párái Trézsi) szépen játsztak. Tetszettek Torday és Ferenczy dalai is. Elismerés illeti a társulatot azért, hogy nagy gonddal adták elő a darabot. A jutalmazott egy csokrot és egy tortát kapott tisztelőitől, pedig az uj darab kenyeret is hozott eleget.

Pénteken folyó hó 19-én Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóján a színtársulat gyönyörű diszünnepélyt rendezett, mely alkalommal a következő programm számokkal gyönyörködtette a nem nagy számban megjelent közönséget. Elsőben a kar a Kossuth Hymnuszt énekelte hatásosan, majd Ferenczy József ismert szép baritonján „Nyugodj békén Kossuth Lajos“ kezdetű dalt. Utána Rosenfeld Zsigmondnak megható ódáját szavalta el Lőrinczy Erzsi meleg hévvel és lelkes tűzzel, majd a Hymnuszt énekelte a kar, melyet a közönség állva hallgatott végig. Remekül sikerült fényes képlet következett ezután, Kossuth Lajos megdicsőülését ábrázolva. Úgy az elrendezés, mint az ősz Kossuthnak híven utánzóit alakja meglepte a közönséget. Utána színre került Egerváry Potemkin Ödönnek „A magyar szabadság- harcz és Petőfi Sándor“ czimü látványos korrajza, mely hazafias darabnak sikerült előadása élvezetes estét szerzett a közönségnek ; a hatást és lelkesedést nagyban fokozták a Petőfi életének szebb és nevezetesebb momentumait megtestesitő képletek. A szereplők közül különösen dicséret illeti Bátossy Endrét (Petőfi .Sándor) ki a hazafias tüztől lángoló költőt lelkesítő eredetiséggel játszotta s kitűnő játékát a közönség tapsokkal honorálta, továbbá Lőrinczy Erzsit (Szendrei Julia), ki Petőfi lelkes szerető hitvesének odaadását, rajongó szerelmét majd kétségbeejtő fájdalmát valódi drámai erővel juttatta kifejezésre s a közönséget mélyen megindította. A többi szereplők közül kitűntek Jávor Aranka, ki a Petőfi iránt érzett ideális szerelmét megható kedveséggel, temperamentumos játékkal fejezte ki, továbbá Krémer Sándor mint Bem apó, Ferenczy József, Ligeti Lajos és Torday Béla ügyes játékukkal fokozták a darab sikerét, valamint Torday Adél és Domby Ilona meglepően szép jelenségek voltak.

H I R E K.

— Az országos Kossuth ünnepélyen a vármegyét Nagy László alispán és Jékey István képviselték, a mennyiben a megyebeli képviselők a képviselők csoportjával vonultak ki oda. Az alispán a vármegye nevében koszorút helyezett el a mazoleumra és a zárkő okmányát is aláírta a törvényhatóság nevében. Szatmár vármegye, a Kölcsey megyéje, bizony nagyobb érdeklődést is mutathatott volna az országos ünneppel szemben.

— A zilahi Wesselényi szobrot f. hó 18-án leplezték le nagy ünnepségek között. Vármegyénk és városunk képviseletében resztvettek az ünnepélyen Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Schönpflug Richárd, dr. Serly Gusztáv, Jeney Géza, Péchy István, Luby Béla, Böszörményi Emil, Domahidy István, Stróbencz Péter, Gallasz Ödön, dr. Csánk István, Bóms Károly, továbbá Debreczeni István, polgármester, dr. Adler Adolf, Csipkés András, Nonn Gyula, Hám József, Nonn János, Janitzky Albert. A helybeli Kölcsey Egyesületet N. Szabó Antal vezetése alatt,dr. Kováts Dezső, dr. Schönpflug Béla, Kacsó Károly és Gallasz Ödön képviselték. A fogadtatás igen szívélyes volt, rendezés kifogástalan, az egész ünnepély olyan fényes előkelő, a mely dicsőségére válik Szilágy vármegyének. A kormányt Tarkovics és Széli államtitkárok, a képviselőházat Dániel Gábor alelnök képviselték. Délelőtt 10 órakor Szilágy vármegye báró Wesselényi Miklós főispán elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, jegyzőkönyvileg megörökítve a nagy Wesselényi érdemeit. 10 és 3/r órakor a szoborhoz vonult a sokaság a hol a Hymnus elének- lése után Kaizler György alispán, mint a szobor bizottság elnöke által mondott megnyitó beszéd után az akadémia nevében Beöthy Zsolt tartott nagyszabású beszédet, koszorút helyezve a szobor talapzatára. Zempléni Árpád ünnepi ódája után, lerakták a koszorúkat a szoborra. Vármegyénk, városunk és a Kölcsey Egyesület nevében is koszorút helyeztek el. Ezután Zilah város polgármestere átvette a sikerült szobor gondozását. Délután 2 órakor több száz terítékű ebéd volt a székház udvarán. Ott volt gróf Zichy Jenő, gróf Károlyi István és az edélyi mágnás világ sok kitűnősége. KároL i István gróf nagyhatású pohárkőszöntőt is mondott. Szép, fényes és lélekemelő ünnepély volt ez.

— Uj doktor. Hetey Zoltánt, városunk főjegyzőjének fiát, ki a helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál fogalmazó gyakornok, f. hó 20-án avatták föl a Kolozsvári egyetemen az államtudományok doktorává.

— Érdekes vendég szereplés. Vármegyénk fiát,

| Bakó László a nemzeti szinház kitűnő tagját sikerült

j Krémer színigazgatónak 3 estére terjedő vendég- szereplésre megnyerni. Sajnos, hogy eddig még ez az érdekes vendégszereplés jelezve nem volt. Tegnap lépett fel Bakó Keanban. Sokakat távol tartott az előadástól a Kossuth ünnepi társasvacsora. De hisszük, hogy a Betyár kendőjének és holnap Lear királynak telt háza lesz. Mert Bakó az ifjabb művészi gárda egyik legtörekvőbb tagja, a kire mint megyénkbelire csak büszkék lehetünk.

— Hangverseny. A szatmári lóverseny alkalmával a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szept. 27-én hangversenyt is rendez. A műsornak fénypontját Szoyer Ilona fellépte fogja képezni.

— A mátészalkai alsó fokú iparos tanoncz iskola felügyelő bizottsága szeptember 16-án tartotta meg Nagy Károly segédtanfelügyelő ur elnöklete alatt tanító választó közgyűlését a melyen Herman József izraelita iskolai igazgató tanító és Szoboszlay Pál református elemi tanítókat, kik eddig is vezeték az iparos tanoncz iskolát, ismételten megválasztották. Ismerve és tudva különösen Herman József igazgató tanítónak az ipariskola szakszerű vezetése és tanítása körül kifejtett érdemeit, valóban szerencsésnek mondható a választás. A segéd tan- felügyelő ur szép szavakban emlékezve meg Herman tanrtó urnák a tanügy terén évek óta kifejtett tevékenységéért, örömmel jelezte, hogy a Széchenyi társulat szintén tudomásával bir a tanító ur működéséről és ebből kifolyólag, a legutóbbi közgyűlésében Herman tanító ur jutalmazásáról is gondoskodni fog. Gratulálunk a megérdemelt elismeréshez !

— Boldog a magyar. Szemere Miklós egy szálló igét röpített világgá: „Nem boldog a magyar“. Hála Istennek Nagykárolyra nézve ez úgy látszik nem áll. A főispán ugyanis évenként két — egyenként 240 koronás nőiparegyleti ösztöndíjat szokott kiosztatni a polgári leányiskola növendékei közt. Ebben az esztendőben csak egy leányka folyamodott stipendiumért. Hisszük, hogy meg is kapja azt. Hát a másikkal mi lesz ? Kérjük szépen: ne resteljen valaki jelentkezni azért.

— Segély színigazgatónknak. Szeptember 18-án 100245 sz. alatt Belügyminiszter ur ő nagyméltósága Krémer Sándor színigazgató részére a főispán kezéhez 600 korona állami segélyt utalványozott. A pénzt a színigazgató már felvette.

— Templom szentelés. A domahidai gör. kath. egyház újonnan épült templomának felszentelése folyó évi szeptember hó 28-án fog megtartatni.

— Kitüntetés. Luby Zsigmond fülpösdaróezi földbirtokosnak nagydobosi szőlőszetéből a pozsonyi kiállításra beküldött borai bronz éremmel lettek kitüntetve. Gratulálunk ezen kitüntetéshez azért, mivel a 377 kiállító közzüi, ezen elismerés azoknak csak egy harmadát érte.

— Borkiállítás Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által szept. 28-iki megnyitással rendezés alatt levő borkiállításra mind sűrűbben érkező bejelentések a kiállítás sikerét előre biztosítják. Legnagyobb mennyiségben 90Ó—901-ik évi borok lesznek kiállítva, a miből még sok az eladó. A kiállítás igy jó szolgálatot fog tenni a vevőknek úgy, mint eladóknak.

— Választás. Ököritói körjegyzőnek öt pályázó közül Farkas Ernő, közigazgatási tanfolyamot végzett okleveles jegyzőt, Farkas Ignácz ököritói postamester fiát választották meg.

— Gyászhir. Spiegel Adolf szatmári lakos, vármegyei bizottsági tag a napokban Szatmáron elhunyt.

— Fiókpénzintézet. A Szatmárvármegyei Taka- rékpéuztár Fehér-Gyarmaton fiókpéuzintézetet akar felállítani.

— Leány gymnasista. Feifer Erzsiké, Feifer Ede városi számvevő leánya, a ki a IV. polgári osztályt el végezte, a gimnasium IV. osztályából jó sikerrel letette a vizsgálatot, úgy hogy mint magán tanuló a helybeli főgimnasium V-ik osztályába beiratkozott.

— Vakmerő támadás. Kalmár Ferencz gencsi ev. ref. lelkész majdnem életével fizetett azért, mert a vasárnapi munka szünet megtartását, követelte. Pár hét előtt vasárnap csépeltetett egy kis gazda, azért a lelkész reá üzentetett es felirata az ünnep- routók nevét. Ezeknek egyike Vadon József nyirpi- ricsei illetőségű munkás f. hó 14-én a korcsmából egyenesen a papiakra ment és néhány goromba szó után a balkezébe rejtett késével a mitsem sejtő lelkész hasa felé döfött. A lármára elősiető biró és mások lefülelték a gonosz embert. Szerencsére a lelkész sebe nem veszélyes.

— Adóügy. Amennyiben az 1902. évre vonatkozó adókivetés befejeztetvén, már az adófőkönyvben elő is van Írva, felhit atnak mindazok, kiknek az 1902. évi adójuk az adókönyveeskében előírva nincsen, hogy a városi adóhivatalnál az adókönyvecskéjükkel 8 nap alatt adójuk előírása végett 2—10 korona pénzbírság terhe alatt jelentkezni el ne mulasszák. Nagykároly, 1902. szept. 17. Ki rill a, adóügyi tanácsos.

— Földes féle Margit-Crém. Nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismerik, hogy a Földes Kelemen aradi gyógyszerész által készített Margit-Crém az összes szépitőszerek között elsőrangú helyet foglal el. Pár nap alatt minden arczot üdít, fiatalít, finomít, szeplőt, kiütéseket, foltokat, ránczokat és egyébb bőrbajt eltávolít, Minden hölgynek nélkülözhetetlen. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder (3 színben) 1. 20 k. Kapható a készítőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óvakodjunk.

Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.