Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-07 / 36. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1902. évi 36-ik számához. Hivatalos rész. Nagykároly rendezett tanácsú város ebtartási szabályrendelete. (Folyt, és vége.) III. Ebtartási szabályok. 4- §• Minden ebtulajdonos a pléhből készült, — az összeírás évét feltüntető bárczával látandó el, ki azt az ebnek nyakszijára vagy kötőjére illeszteni köteles. A szükséges bárczákat, — melyek alakját a polgármester állapítja rpeg, s mely évről évre változandó, a városi pénztár a befizetés alkalmával adja ki a városi feleknek a régiek bevonása mellett, az adómentes ebek bárczáit pedig a régiek bevonása mellett az össze- irás befejezése után az ebtulajdonosoknak 48 óra alatt kézbesíteni köteles. A ki időközben szerez kutyát, vagy a kinek kutyájáról a bárcza elveszett, addig mig a bárcza ki nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap és erről a felügyelő közegek és a gyepmester értesitendők. A kinek kutyájáról a bárcza elveszett, a bárcza érvénytelenítése mellett újat kap, — de a bárcza költségeit megtéríteni tartozik. Vadászkutya csak azon esetben nyerhet ebtartási bárczát, — ha tulajdonosa vadászjegygyei van ellátva, — melynek számára az összeírás jegyzet rovatába hivatkozás teendő. Ha valamely kutya bárcza nélkül nyilvános helyen találtatik a 18., 19. §-ban körülüt eljárásnak van helye. Az adó alól felmentett kutyák szintén, — de a fentebb érintettől eltérő alakú bárczával látandók el. 5. §. Minden ebtulajdonos kutyáját etetni, itatni azt ápolni, reá felügyelni köteles. 6. §. Mészáros (döggé) és hasonló nagyobb fajtájú, valamint általában a harapós természetű mindenféle kutyák a tulajdonos által szájkosárral látandók el. A városi rendőrség különben a szájkosárkényszert mindennemű kutyákra nézve elrendelheti, a mely esetben az utczán és nyilvános helyeken a kutyák csakis szájkosárral ellátva járhatnak. — Ezért tilalom azonban nem vonatkozhatik a pórászon vezetett vizslákra. A városi gyepmester a rendőrkapitány felhívására időnként az utczán és tereken váratlanul portyázást (razziát) tart a fennebbi szabályok értelmében, szájkosárral vagy bárczával el nem látott, vagy pórászon nem vezetett kutyák összefogdosandók a 18—20 §§-ok- ban foglaltakhoz képest kirótt büntetés lerovása és 8 napi megfigyelés után a tulajdonosokríák vissza adandók, addig pedig, — hacsak azokat a tulajdonos kiirtani nem kívánja a tulajdonos költségén élelmeztetnek. A gazdátlan ebek feltétlenül kiirtandók. 7. §• Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, ha azortban a kutyája ingerlés következtében okoz kárt, azért az ingerlő felelős. 8. §. A kutyák bármilynemü kínzása tilos. 9. §• A pásztorkutyák, — valamint a külterületen, tanyákon levő kutyák a nyakról lelógó, lánczon függó legalább 30 cm. hosszú kölönczczel látandók el, úgy hogy az térden alól érjen. 10. §. Minden a mezőn talált magában járó és kölönczczel el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadászkutyákat az 1883. évi XX. t. ez. 14. §-a értelmében a vádászatra jogosult pusztíthatja el. _____________ 11 . §• A veszettség veszélyének elhárítása czéljából az ebtulajdonos ha kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, nézése zavart, vagy egézségi állapota előtte bármi tekintetbe gyanússá lesz, — kutyáját elcsukni és zárt helyen lánczra tenni, és azt a rendőrségnél azonnal bejelenteni tartozik. Ha a kutya még nem marakodott, kiirtása a rendőrség értesítése mellett megvan engedve, és a kutya a dögtéren elásandó. A már marakodott kutyát a rendőrség a hatósági állatorvossal megvizsgáltatja, s esetleg teljesen zárt helyiségben 40 napig megfigyeltetheti. 12. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyát veszettnek találja az azonnal kiirtatik, veszettség gyanúja esetén, — vagy ha a fertőzés gyanúja merülne fel, tekintettel az 1888. évi VII. t. ez. 67 §-ára a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő, s ha itt rajta a veszettség tünetei minden kétséget kizáróan mutatkoznak, — ez kiirtandó, ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak róla a kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtérítése után annak vissza adatik, a kutyának egy napi élelmezése és gondozása 20 fillérben állapittatik meg. Közérdekből megfigyelés alá helyezett ebek tartás dijja az ebtartási szabályrendeletből befolyó jövedelem terhére élelme- zendők. 13. §• Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt az esetben a rendőrkapitány a szükséghez képest a városban található összes kutyákat megvizsgáltathatja. 14. §. Ha közhírré tétetik, hogy a városban, vagy annak határán veszett, — vagy veszettségre gyanús eb kóborolt az 1888. évi VII. t, ez. 68 §-ában előirt eljárás követendő. 15. §• A veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. t. ez. 66 §-ában rendeltetik és mely az ehez kiadott rendelet 185. §-ában szabályoztatik. 16. §. Fertőzésre gyanús, veszettségre gyanús, vagy veszett állatok, semminemű testrészeiket, vagy termékeiket felhasználni nem szabad. 17. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. t. czikkhez kiadott utasítás, — illetve rendelet 192 §. alapján a 98. §. utasításához képest fertőtleni- tendők. IV. Büntető határozatok. 18. §. Kihágást követ el : a) az ebtulajdonos a ki a 4 §-ban érintett bárczát megváltotta, — de kutyáján nem viselteti, — amenyi- ben a bárcza elvesztését nem igazolja, illetőleg be nem jelentette; b) aki másnak kutyájáról a bárczát elidegeníti ; c) aki a más kutyájáról a bárczát saját kutyáján használja ; d) aki saját kutyájáról szóló bárczát másnak adja ; e) aki kutyáján meghamisított bárczát viseltet ; f) aki kutyáját adó alá bejelenteni és részére bárczát váltani elmulasztotta. g) aki kutyáját kin a mezőn a 9 §-ban előirt kölöncz nélkül szabadon járni engedi. 19. §. A pénzbüntetés a beszámítás mérvéhez képest terjedhet. I. az előző §. á.) f. és g.) alatti esetében amenyiben ezen eset az adó alól felmentett kutya által viselendő bárczára vonatkozik 1 koronától 10 koronáig. II. az előző §. b. c. d. alatti esetében 20 koronától 40 koronáig. III. az előző §. e. alatti esetében 40 koronától 100 koronáig. IV. az előző §. f. pontja esetében amenyiben adóköteles kutya bárczájáról van szó, minden eltitkolt, vagy adó alól elvont kutya után 20 koronától 40 koronáig, A pénzbüntetés elzárásra nem fizetés esetén az 1879. XL. t. ez. 2 §-ának elvei szerint változtatandó át. 20. §. Az ezen szabályrendeletben érintett egyébb rendelkezések ellen vetők rendőri kihágást követnek el és amenyiben nem az 1879. XL. t. ez. 86., 102., 103. és 122. illetve 1888. évi VII. t. ez. 154. §. i. és f. pontja alapján büntetendők 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetében megfeleől elzárással büntetendők. 21. §. Kihágási esetekben eljárnak. a) az ezen szabályrendelet, — valamint az 1879. évi XL. t. ez. 86., 102., 103. és 122. §-ai ellen elkövetett kihágások esetében elsőfokban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán, harmadfokban a belügyminisztérium. b) az 1888. évi VII. t. ez. 154. §. i. és j. pontjaiba ütköző kihágások esetében harmadfokban a földmi- velésügyi minisztérium. 22. §. Az ebadó czimén befolyt összegek elsősorban állategészségügyi, másodsorban közegészségi, esetleg állattenyésztési czélokra fordítandók. 23. §. Ezen szabályrendelet a jóváhagyást követő év Január 1-én lép életbe. Kelt Nagykároly város képviselő-testületének 1902. év április hó 6-ik napján tartott rendes közgyűlésén. Lévay Béla, Debreczeni István, II. aljegyző. polgármester. IRODALOM. — Egy uj népszínmű. (Rózenfeld Zsigmontl és Fliesz Henrik darabja.) A Nagykárolyban működő színtársulat érdekes preimérre készül. Nagykároly két Írója állott össze megírására. — Rósenfeld Zsigmond, kinek „Ifjúkori bűnök“ czimü verskötete a nagykárolyi lapokban megjelent ügyes és ötletes verseinek foglalatja és Fliesz Henrik a rokonszenves poéta, ki költői lélektől áthatott tetszetős verseivel már eddig is jelentékeny sikert aratott s a „Koldusbot rügyei“ czimü verskötetével a sajtó méltánylását is kiérdemelte. Irodalmi múltjuk késztette őket arra, hogy együttes erővel és munkával a népszínmű irodalom terén is sikerrel megpróbálkozzanak. Az általuk irt falusi történet czime : „Másodvirágzás“. E hó folyamán fog színre kerülni ezen értékes népszínmű. Kéziratban volt alkalmam olvasni s teljesen méltónak vélem arra, hogy e színmű szinrekerüljön s azzal Nagykároly közönsége megismerkedjék s a fiatal jeles szerzők a nyilvánosság előtt megérdemelt elismerést nyerjenek. E népszínműben nagy érzések, indulatok küzdelmét találjuk fel A szerelem a vérig sértett önérzet és a becsületérzés nagy harczait játszák el a szereplők. A színmű cselekménye logikus és gyorsan gördülő. Erős, szabatos kézzel van lebonyolítva a cselekmény. A tragikus tárgyat vig epizódok élénkítik. Érdeme a szerzőknek, hogy a színműben a népéletet kiváló hűséggel tüntetik fel. Nagy tetszéssel fog kétség kívül találkozni többek között az a képviselői programmbeszéd, melyet megtart egyik dicsvágyó képviselőjelölt.— Eieven, színes keret gyanánt szolgálnak a fontoskodó kortesek. Részletesebb bírálatomat előadás utánra tartom fel, ezúttal csak felkivántam a város közönségének figyelmét hívni ezen tartalmas színműre, mely kétségkívül jelentős sikerrel log az ország több színpadán is színre kerüini. Zenéjét Szabó Miklós, a körünkből most távozó karmester szerezte, ügy véljük, hogy a dalok hamar lesznek népszerűkké. Dr. Váradi Ödön. kölcsönök leggyorsabb és legolcsóbb eszközlése házakra, földekre 4V2°/o-os kamat mellett 50 évre ÍS- — Kizárólag utólagos jutalék-fizetés elleneben, úgyszintén köz- és magántisztviselőknek, katona-tiszteknek, kereskedőknek, iparosoknak és minden hitelképes egyénnek diseréten eszközöl hitelt SOMOGYI BANKIRODA bejegyzett ezég ' Budapest, VI. kér. Prdféta-utcza 5. szám. ifi—3 (Válasz-bélyeg csatolandó.) szTjLretelési Id.ex1.37* közeledése alkalmából tisztelettel hozom úgy a bortermelők, mint kereskedők szives tudomására, hogy úgy helybeli, mint vidéki szállításra, kitűnő válogatott száraz tölgyfából készült hordókat 50-től900literig valamint szedő kádak és egyéb szüretelő edényeket nagy választékban készletben tartok. Nagy szőlőtermés mutatkozván, kérem a t. közönséget megrendelését mielőbb megtenni, hogy az igényeket minden irányban kielégíthessem. Nagykároly, 1902. szeptember 4. AKKERMAN JÁNOS, 1—3 kádármester (Gencs-utcza.)
