Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY adtál nekünk, mit tettél értünk ? A legnagyobbat, amit adhattál, a legnagyobbat amit tehettél. Nekünk adtad Kossuth Lajost ! Magyarok Istene! Tudod te mit jelente név ! Fogalma a szabadságnak az egyenlőség­nek és testvériségnek. Ö a mi apostolunk, pró­fétánk, — a magyar nép apja. Kossuth apánk ! Ennek a vérrel áztatott földnek kérges kezű fia és a hivságos föld hatalmak dús férfia igy nevezik őt. Apánk! Hát kell-e ennél dicsősé­gesebb, szentebb név ? Magyarok Istene! Aki megszántad árva­ságában a nemzetet és leküldted hozzá isteni lényednek egy szikráját, hogy villám gyűljön ki belőle, amely a szabadság hajnalát derítse a népek éjszakájára, — hála tenéked ! E szent napon mélységes érzelemmel, szi­vünk minden jobb érzésével fordulunk tehozzád és Kossuth Lajos nevével zengjük a te dicsé­retedet ! Nézz le reánk Magyarok Istene ! A népek ezrei imádkoznak itt és sziveik mélyén resz­ketve száll a te apostolodnak neve Kossuth Lajos ! Szent ez a nap és szent e napnak fogan­tatása. Aldassék érte a te szent neved! Színészet. Krémer Sándor a szatmári színház igazgatója e hó 16-án kezdte meg városunkban előadásait s eddig is már különböző műfajú darabokat hozott színre, §nnek folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy vál­tozatos, minden kívánalmat kielégítő színi idényre nyújthatunk kilátást. Az előadások élvezetesek össze­vágok. Színészeink törekvők s igyekeznek feladataik­nak megfelelni, a díszítések csinosak s a rendezés nem hagy kívánni valót. Sajnos a közönség kevéssé látogatja az előadásokat s csak újabban látjuk a szín­kör elsőbb rendű helyeit nagyobb részben elfoglalva. Reméljük azonban, hogy a sikerült előadások után, közönségünk részesíteni fogja az arra érdemes társu­latot, pártfogásában. Az eddigi előadásokról a követ­kezőkben emlékezünk meg. Szombaton augusztus hó \6-án, bemutató-előadá­sul Konti kellemes zenéjü operetéjét „A suhancz“-ot adták. A bemutató-előadás kifogástalan volt. A czim- szerepet Lónyai Piroska alakitotta, igen kedvesen. Alakitása élénk, temperamentumos s már első fellépé­sével meggyőzött arról, hogy a szezonban közönsé­günk kedvencze lesz. Tordai Adél (Eliz), igen szépen énekelte szerepét. Kellemes behízelgő hangja szintén köztetszésben részesült. A férfiak közül első sorban Ferenczit (Morén tábornok) említjük meg. Ferenczi már régi ismerőse közönségünknek, kinek szép bari­tonjában már gyakran volt alkalmunk gyönyörködni s mai fellépése után konstatáljuk, hogy az a szép bari­ton azóta mit sem változott s e szezonban is mindig élvezettel fogjuk azt hallgatni. A tenorista Tordai Béla, szintén jó. Baróti Dezső (Durand füszerkereskedő) is jeles tagja a társulatnak. Ez estén is jó hangulatban tartotta a közönséget s kupiéit többször ismételnie kellett. A csekély számú közönség teljesen meg volt a bemutató-előádással elégedve s tapsokban kihívások­ban nem is volt hiány. Vasárnap második előadás gyanánt népszínmű­vet adtak, Rátkay László ,Felhő Klári“ czimü énekes népszínművének szerepei igen jó kezekbe voltak le­téve s a közepes számban megjelent közönség jól mulatott és sokat tapsolt. Különösen tetszett Torday Adél (Felhő Klári) csinos játéka és ügyesen előadott dalai. B. Polgár Fáni (Aba Györgyné) kifogástalan já­téka, Lőrincz Erzsi (Viola Éva) helyes alakitása. — Ferenczy József mint Fátyol Ferkó az elismerésre és tapsra méltán reászolgált, mert úgy játéka mint szép éneke kifogástalan volt. Aba András érzelmes, nehéz szerepét Bátosy Endre igen szépen megjátszotta. Kré­mer Sándor (Tenger Ádám), Ligeti Lajos (Csik Vendel) szerepeiket teljes megelégedésre játszották. Istók szere­pében Baróti Rezső jeleskedett. Az egész előadás összevágó, a rendezés gyors volt s azt a meggyőző­dést merítettük az előadásról, hogy igen jó népszínmű előadásokat lesz alkalmunk élvezni. Hétfőn augusztus 18-án félhelyárak mellett Guthy- Rákosi kaczagtató, szellemes vigjátékát : „A Sasok“-at láttuk valóban pompás előadásokban. Közönség — szokás szerint elég gyér számban jelent meg, de a megjelentek kitünően mulattak. Krémer Sándor (Forray Gábor) művészi alakításán, ki a vak, hiszékeny férj szerepét hatásosan játszotta, mig Ligeti Lajos Bukics Julián szerepében aratott tapsokat. Lőrinczi Erzsi (Lenke) mint mindig, úgy most is egész lelkét ön­tötte tökéletes alakításába. A három Sas: Baróty, Szerdahelyi és Szilágyi, állandó derültségben tartották a közönséget jól felfogott játékukkal. A többiek mind jók voltak. Kedden augusztus 19-én: Uriel Acosta és Rabbi Ben Akiba, Gutzkov ismert énekes színmüve került — fájdalom, csekély érdeklődés mellett — színre. A dráma Uriel Acosta megható tragédiáját foglalja magában. Úriét Acostát ugyanis modern, ujitó eszméi miatt a zsidóság kiátkozza, ő anyja s imádottja kedvéért bünbocsánatot kér, de anyja meghal időközben s je­gyesét apja máshoz kényszeríti. Ő fájó szívvel látja ezt, de derék jegyese az esküvő után megmérgezi magát, hogy legalább a halálban egyesülhessen Uri- ellel a ki agyonlövi magát. — A szép gondolatokkal telt verses színműt a társulat szép sikerrel adta. Ju­dithot Lőrinczi Erzsi játszotta. Kitűnő játékáért úgy őt, mint az Uriel Acostát személyesítő Báthosy Endrét, ki e szerepet hatásos drámai játékával oly szépen töltötte be, sokszor kitapsolták. Ferenczi Jó­zsef pedig Ben Jochai szerepét adta sikkerrel. Kisebb szerepeikben még kitűntek: Tordai Béla, Krémer Sán­dor, Jávor Aranka. Szerdán augusztus 20-án, a Szent István király­napi jótékonyczélu népünnepély miatt nem volt előa­dás. — A társulat tagjai a népünnepély keretében szabad színpadon, énekkel s magán jelenet előadásával mulattatták a közönséget. Csütörtökön augusztus 21-én, Milöcker Károly 4. felvonásos operettje ,,A vicze admirális“ került színre. Közönség az elsőbb rendű helyeken már szép szám­ban volt, zártszék, földszint és karzat félig sem telt meg. Az előadás igen jó volt, úgy az énnekkar mint a magán szereplők dicséretet érdemelnek. Krémer Sándor (Don Mirabolante gróf) az őseire büszke spa­nyol grand mulattató szerepében derültségben tartotta a közönséget. Domby Ilona (Szerafine) Lónyay Piroska (Sybilina) szemre való leányai voltak Mirabolante grófnak s úgy énekük mint játékuk tetszésben részesült. Tordai Adél (Gilda) Tordai Béla (Villeneuve herczeg vicze-admirális) szerepében megérdemelt tapsokat arattak. Ferenczi József (Puntó matróz) erőteljes, szé­pen csengő baritonját, mint mindég, most is élvezettel hallgatta a közönség. Béka Rózsa (egy hajós kapitány özvegye) megfelelő temperamentummal dirigálta a gyámoltalanságig együgyii fiait kiket Ligeti (Deodado) és Baróti (Narcissó) pompásan személyesítettek. Pénteken augusztus 22-én Planguette Róbert kelle­mes zenéjü operettjét „Rip Van Winklé“-t adták elő színészeink félhelyárak mellett, — szép számú közön­ség előtt, a szereplők személyében azon változással, hogy Nikk fogadós majd a 3-ik felvonásban ennek fia (Jean) szerepét Krémer Sándor helyett Baróthy Rezső játszotta. Ferenczy József a czimszerepben pompásan alakított s szép baritonjával érvényre emelte a szerep zenéjének szépségeit. Különösen kiemelkedett a harmadik felvonásban midőn 20 év alatt megtört s megöregedett alakját a víztükrében meglátja s nem ismer magára. Ferenczy ez úttal is bizonyságot tett arról, hogy a társulat egyik erőssége. Torday Adél (Lisbeth majd Alisé) tiszta magas fekvésű hangja szé pen csengett, méltó partnere volt Ferenczynek. Mint a kékhegyek szelleme, légies alakjával, szép jellenség volt. Jók voltak még Baróthy (Nikk) Ligeti Lajos (Vander Bilt) Bera Rózsa (Sarlottej Jávor Aranka (Katrina) szerepében. Egyáltalán mindnyájan meg­állották helyeiket, a jól rendezett előadás keretében. H ÍREK. — Királyunkért. Augusztus hó 18-án, Őfelsége születés napján, isten tisztelet volt a róm. kath. templomban, amelyen a vármegyei, bírósági és állami tisztikar s a honvédség tisztikara testületileg vett részt. A misét Lőrincz Gábor tanár végezte, mely alatt Makay százados vezetése alatt kivonult honvéd diszszázad sikerrel végzett diszlövéseket. Adja a Magyarok istene, hogy alkotmányos királyunk születés napjának évfordulóját a nemzet édes hazánk javára még számos éven át őszinte lelkesedéssel ünnepelhesse. — Szent István napját, az első magyar királyét, aki Árpád fejedelem után második megalapítója volt a magyar birodalomnak, s országunk védszentje, dicső emlékezetéhez méltóan ünnepelték meg ezúttal városunkban ; a róm. kath. templomban fényes isten- tisztelet volt e hó 20-án, amelyen a hatóságok és hivatalok tagjain kívül nagy közönség vett részt. — Kinevezés. Balogh Ferencz hadapródot, Balogh Bertalan nyug. tiszti ügyész fiát, és llosvay Péter hadapródot, llosvay Ferencz árvaszéki elnök fiát a honvédelmi miniszter tiszthelyettesekké ne­vezte ki. — Ezüst lakadalom. Jakó Kálmán aranyosinegyesi földbirtokos és neje Daróczy Erzsébet úrnő e hó 21-én ülték meg ezüstmenyegzőjüket Ar.-Megyesen a rokonok jó barátok és tisztelők lelkes óvácziója között. Az ezüstlakadalmi népesség előkelő soraiban, a vőlegény édes anyja özv. Jakó Pálné úrnőn kívül az Aranyos- Megyes vidéki dzsentri számos tagja családjával együtt, magyaros jókedvvel éltette a derék s köz- becsülésben álló házaspárt; a fiatalság vig muzsika szó mellett tánczolt reggelig. A vendégszeretetéről hires család magyaros szívességgel, dús lakomával látta el ez úttal is, a jelentős évforduló vendégeit, kiknek jókívánságaihoz sietünk mi is hozzá csatolni a magunkét: érjék el jó egészséggel, boldogságban, s a maihoz hasonló közbecsülés közt arahylakadal- mukat is! — Vármegyei hírek. A belügyminiszter Böször­ményi Emil és társainak a f. évi május havi várme­gyei közgyűlés összes határozatainak a közgyűlés összehívása körüli késedelem indokából való meg­semmisítése iránt beadott fellebbezést elutasította ; ugyan ő a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az egy százalékos közművelődési pótadót megszavazó köz­gyűlési határozatot jóváhagyta. — Istvánnapi népünnepély. Valóban örvendetes jelenség, hogy a nemzeti jellegű, Szent Istvánnapi népünnepély, ez úttal is fényesen sikerült városunk­ban. A rendezőségnek ötletekben gazdag programinot nyújtó fáradozása méltó jutalmát nyerte a közönség tömeges megjelenésében. Szép idő, érdekes ver­senyek. nevető közönség, igazi jókedv jellemezte az ünnepélyt. Legötletesebb volt talán mégis a,,Magyarok bejövetele“ czimü bódé, ahová csak négy fillér le­fizetése után tolakodhatott be a közönség ama re­ményben, hogy no most valami helyi piktor kiadá­sában gyönyörködhetik a Feszty-féle körképben. Az ám! csakhogy alig lépett be a kiváncsi polgár a „Magyarok bejövetele“ feliratú ajtón, a beosztott rendező rögtön az üres bódé másik ajtajához tessékelte, hogy ekként az illető megcselekedhesse a Magyarok kimenetelét is. S hogy mégis vagy 800 ember nézte illetve cselekedte végig ekként ezt az ujraódi nép- vándorlást, annak egyedüli oka a becsapott ember­nek ama észjárásában feküdt; „Ha engem lóvá tettek, hát csapjanak be téged is!“ Vagy hallgatott ugyanis a kérdezett, úgy pedig szörnyen dicsérte a látottakat. Az ünnepély fényét és érdekességét nagyban emelte a helybeli, derék színtársulat, melynek tagjai élve­zetes műsort adtak elő : a férfikar a Hymnust, Tordai Adél magyar népdalokat, Dombi Ilona a „Rózsa­bimbó és a méh“ románczát, Lónyai Piroska a Lili keringőt“ és Baróti Rezső a „Kácsa czigányt“ adta elő hálás tapsok jutalma közt. Thanhoffer Pál nagyszerű tűzijátékot rendezett. A nyeremények ki­sorsolása nagy érdeklődés között folyt le, dehogy ki nyerte a főnyereményt, azt bizony nem sikerült megtudni. Az ünnepség szép jövedelmet hozott most is a helybeli népnevelési egylet javára, s nem kis fáradalmat azok részére, akik reggelig tánczoltak. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter városunk fiát Sternberg Bertalant a kolozsvári m. kir. áll. vasúti üzletvezetőség területére hivatalnokká kinevezte. Gratulálunk ! — Elismerés. A honvédelmi miniszter a moz­gósítási előmunkálatok körül kifejtett kiváló szor­galom, ügybuzgóságért a mátészalkai és csengeti főszolgabirákat s a nagykárolyi polgármestert meg­dicsérte. — Ünnepély Tartolczon. Tartolcz községben — mint onnét a községi főbíró ur írja — folyó hó 18-án királyunk 0 Felsége születés napján és folyó hó 20-án Szent István napi nemzeti ünnepünk al­kalmából főtisztelendő Dredeán Jenő plébánosunk — miként a múlt években is — ünnepélyes isteni tiszteletet tartott az egyházi és községi elöljáróság és nagyszámú nép jélenlétében, melyeknek végezté­vel „Te Deum‘j-ot tartott, majd forró imában "kérte az egek Urát O Felsége egészségéért és szeretett magyar hazánk jólétéért. Szent István napján köz­ségünk ünnepelt s a munka szünetelt. — Halálhir. Palczer Károly nyugalmazott fő- gymnasiumi tanár, Palczer Ernő kegyesrendi- házfőnök és kormánysegéd testvérbátyja, e hó 17-én Nagy-Szebenben elhunyt. Béke hamvaira. — Földrengés volt e hó 22-én a hajnali órák­ban Gebe községben és közeli vidékén; a földren­gés egy erős dörejü heves lökés, majd csendesebb morajtól kisért néhány gyöngébb lökéssel jelent­kezett ; az alvó emberek ijedten ébredtek s ugrottak föl fekhelyeikről; a korán kelők látták azt is, hogy a magasabb épittnényü templomtorony elhajlott többször. — Mellékletünk. Lapunk mai számához mellé­kelve veszik előfizetőink Jacobovics Jósef helybeli előnyösen ismert norinbergi rövidáru ezég üzleti körlevelét, melyben áruinak tetemesen leszállított árban való kiszolgálását — tulhalmozott raktári készlet miatt — a vevő közönségnek ajánlja. Ugyan­csak mellékelve van Rósner Dezsőnek — ki váro­sunkban széleskörű ismeretséggel bir s a kereske­delem terén elismert szakember, uj rőfös, kézmű, vászon és női divatáru üzlet nyitásáról szóló kör­levele.-t- A népünnepélyen kihúzott nyerő számok jegy­zéke. 2176, 3122, 3083, 3306, 1219, 3208, 979, 3109, 200, 3220, 2865, 1384, 498, 1313. és 1827 képes le­velező lap, 2084, 693, 1687, 2697, 1277, 1235, 794, 2210, 730, és 1518 1—1 drb. hosszú sárga szappan, 1767, 1382, és 728 1—1 drb. milleniumi legyező, 3595, 302, 80, 3215, 1821, 2037, 1976, 3035, 3141, 1880, 1079, 3838, 1 21, 341, 1130, 2973, 1762,3717, 1630, 1071, 3564. 3237, 3915 és 3758 1 — 1 drb. gyékény szatyor, 484, 1280, 1108 és 2426 1—1 drb. ruha kefe, 1744, 1793, 2920 és 3609 1 — 1 drb. sár kefe, 2900, 1443, 1084 és 2516 1—1 drb. fehér só tartó, 3956 és 540 1—1 drb. kis zseb üveg, 1006’ 449, 3396, 1770, 3866, 220, 3386,2408, 1086 és 3604 1—1 drb. fűszer doboz, 70, 2623, 1515, 1666, 911 és 1392 1—1 drb. arany csupor, 2180 és 2967 1 — 1 drb. fehér kutya, 2493, 1531, 1683, 3738, 1253 és 6 1—1 drb. kis váza alak, 1389, 3018, 15, 1899, 1216 és 1510 1 — 1 drb. kis virág váza, 1914 és 1238 1—1 drb. disznó persely, 474, 1134, 1346 és 152 1—1 drb. fényesítő kefe, 1602, 51, 942, 1208 és 2722 két doboz szivarka hüvely, 821, 2953, 901, 209, 920, 3428, 1366 és 407 1 drb. fogpiszkáló tartó, 1594 és 1728 1—1 drb. gólya gyufatartó, 2859, 3179, 3106, 182. 1713, 3503, 225, 203, 1149, 1725, 418 és 339 l — l drb. színes hamutartó, 1535 és 1530 1 — 1 drb. szőnyeg seprű, 1347 és 3080 1—1 drb. szatyor hajó, 3662, 2758, 171 1 és 2804 1— 1 csupor hauswaldkaffe, 1352 és 3297 1 — 1 drb. felakasztó fekete gyufatartó, 417, 2293, 2398, 2718, 2462 és 1203 1 — 1 drb. szappan, 2604, 2641, 1517 és 308 1 — 1 drb. buxa cserép, 709, 3298, 2393 és 3634 1—1 darab gyermek kosár, 1506, 307, 825, 1351. 2436 és 438 1 — 1 drb. kézi lámpás, 3081 ésj 2547 1 — 1 drb. feke­te kutya, 524 és 1007 1 — 1 drb. Medve, 3962 és 2772 1 — 1 drb. sötétkék pohár, 2590, 3957, 241 és 1487 1 — 1 drb. világoskék pohár, 2525 és 1419 1—1 drb. zöld ivó pohár, 3231 és 1927 1 —1 drb. fehér gyöngyvirág pohár, 3771 és 2127 1 — 1 drb. Szent István pohár, 2757 és 399 1 — 1 drb. Gőre Gábor pohár, 1288 és 1779 1 — 1 drb. fehér ibolyás pohár, 20 és 689 1 — 1 pár függöny láncz, 1426, 500, 1806 és 1444 1 — 1 darab pénztárcza, 258. 3972, 3946 és 604 1—1 drb. czitrom csavaró, 2871, 531, 1847 és \ 1136 1 — 1 drb. kávés csupor arany stráffal, 3999 és 2206 1 —1 drb. üveg sótartó nickel, 2313 és 509 1 — 1 darab szappan tartó pléh, 3770 és 2775 1—1

Next

/
Thumbnails
Contents