Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Gondoskodás a nép jólétéről Csendben, reklám és dicshimnuszok zengése nélkül kezdte meg két esztendő előtt működését a gazdasági munkás-pénztár s most, aránylag oly rövid időnek leforgása után látjuk, hogy Darányi miniszter ezen alkotásának korszakot alkotó jelentősége van. — Rövid élete alatt olyan eredményeket, olyan sikereket ért el ez a pénztár, amelyet, sajnos, igen kevés uj magyar intézménynél tapasztaltunk, s amelyet teljes mértékben megbecsülni annál is inkább okunk van, mert ez az intézmény reálisan és humánusán karolja fel a nemzet alacsonyabb rétegeinek, tehát a fundamentumának érdekeit. A nemzetnek ezt a rétegét állandóan métely fenyegeti. Hol felforgató tanokkal akarják a haza ellenségei a társadalmi rend ellen izgatni, hol a középkor lelki sötétségét terjesztik benne azok, akiknek ez a sötétség az éltető elemük. A népet eddigelé alig védelmezte más a métely ez és ellen, mint a csendőrszurony, a kirendelt katonaság Manlicher fegyvere és szomorú tapasztalatok igazolják, hogy a védekezés ezen módja amilyen barbár, olyan igazságtalan. Csakis a munkások érdekeit helyesen felkaroló intézményekkel óvhatjuk meg népünket e métely ellen és tarthatjuk meg a haza számára. És ilyen intézménynek bizonyult a gazdasági munkás es cselédpénztár, melynek tagjai már háromszázezernél jóval többen vannak s ez a szám napról napra szaporodik. A pénztár derekasan és becsületesen teljesítette feladatát és mindenütt megnyerte a nép bizalmát. A kik ismerik a népet, milyen bizalmatlan és elfogult az urak újításával szemben, azok kellő mértékben tudják méltányolni azt az eredményt, amely a nép bizalmának elnyerésében áll. íme hosszas és haszontalan kísérletezés után végre sikerült megtalálni az intéző köröknek azt az orvosságot, melynek türelmes és czélszerü használásával a föld népének nagy sebeit behegeszteni lehet. Ez orvosság a c-eléd es munkáspénztár. Ezért örömmel üdvözöljük a földmivelés- ügyi miniszter azon újabb keletű alkotását, melylyel a pénztár hatáskörét oly alaposan kibővítette, amennyiben azt a temetkezési és ki- házasitási egyletek, jogkörével is ellátta. Ezzel a kibővítéssel a pénztár egészen a nép leikéhez férkőzött. Tudva lévő dolog, hogy milyen nagy szerepet játszanak a mi népeink életében a temetkezési és kiházasitási egyletek, — melyeknek sok százezerrre rugó tagja van. Alig van nagyobb községe az országnak, amelyben kiházasitási vagy legalább temetkezési egylet ne lenne. A szegény ember, aki küzködéses munkájával telt életében nem tud arról gondoskodni, hogy jól éljen, legalább azt az egyet akarja magának biztosítani, hogy halála után illő keresztény módra helyezzék az örök nyugalom helyére. A kiházasitási egyletbe való lépés pedig az ideálja minden szegény zsellérnek és vagyontalan hajadonnak. Most jő az éjjeli szerkesztőségi munkából, de azért életvidám a szeme, a mozdulata, a beszéde. . . Vértes : A nagy Pánt siratjátok ? Baróth: Csuda szellemi sziporka! Rettey: Boldog ur, mi a bajod, hogy megint ily viruló mondatokban utazol. Vértes (természetesen:) Utazik az ördög. (Hirtelen :) Kölönben utazzunk mind a hárman. . . Konflison egy másik bódéba ! Baróth : Mi lelt ? Vértes : Engem ? Semmi. De húsz korona ura vagyok egy fertály óra óta. Baróth : ?-------— (néma bámulattal néznek reá.) Rettey : ? Vértes : (diadallal) Ez komoly és igaz ügy. . . Baróth : De hát miképp ? Vértes : Hallod, mily rekedt vagyok ? Nos : öt- fertályórahosszat beszéltem, mig végre engedett a fagyból az öreg. Rettey : A szerkesztő ?’ Vértes: Nem is az egyptomi alkirály. . .Hallom, hogy ma fényes társaság lesz a tanárok kávéházában. Valami bankettről mennek oda. . . Baróth : Remek dolog, ott leszünk mi is. Rettey : De még mennyire (kaczagva) Rohanunk!! F. N. És amilyen népszerű ez az intézmény, olyannyira reális. Éz egyleteket csak olyan műveletlen s az üzleti életben és a biztosítási ágban teljesen járatlan emberek vezetik, mint maguk a tagok s nap—nap után buknak, magukkal rántván a sok száz tagot, akik verejtékkel szerzett filléreiket eveken át fizették be a temetkezési vagy kiházasitási egyletekbe. Az ilyen egyletek panamáiról is sokat hallottunk már, e panamák az utóbbi időkben már olyany- nyira elszaporodtak úgy a fővárosban, mint a vidéken, hogy a belügyminiszter jónak látta szigorú rendeletben ez egyletek működését korlátozni és ellenőrizni Se szeri, se száma a a szegény embereknek, akik az ilyen panamák folytán elvesztették a pénzüket. De most hogy a gazdasági munkás és cselédpénztár egyúttal temetkezési és kiházasitási pénztár is lesz, előnyösen változik meg ez az állapot. Mert állami intézmény, tehát a legszilárdabb és legbiztosabb amit e nemben alkotni lehet, fog a nép rendelkezésére állani, hogy itt biztosítsa magát. Nem lesznek többé panamák, nem kallódik el a nép keservesen összetakaritott pénze. íme, ez a munkás cselédpénztár kibővítésének közvetlen eredménye! Ez az állami intézmény az, amelylyel az állam a legszorosabban forrhat össze a néppel s ezért ezt az intézményt, ha áldozatok árán is, folyton tökéletesbiteni és szélesbiteni kell, mindaddig, mig csak minden szegény ember a tagja nem lesz.--Sebben a munkában támogassa minden erejével az államot a müveit és vagyonos magyar társadalom! Meghívó. Az egészségügyi bizottság tagjait van szerencsém folyó hó 9-én délután 3 órára a vármegyei székház kistermébe tartandó ülésre összehívni. Nagykároly 1902. julius 2. Nemestóthi Szabó Antal, elnök. H I IN E K. — Elnöki látogatás. Dr. Róth Ferencz a Szatmári kir. törvényszék elnöke a múlt hó 28-án városunkba érkezett, hogy az igazságügyminiszter megbízásából a kir. ügyészszel egyetértve beható megfigyelés tárgyává tegye a pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségeit abból a czélból: vájjon megfelelnek-e a járásbíróság rendeltetésének az esetre, ha a két hatóság elhelyezésének kicserélése válnék szükségessé. Minthogy pedig az elnök a következő napot is körünkben töltötte : úgy a kir. járásbíróság, mint az ügyvédi kar megragadta az alkalmat, hogy az elnöknél tisztelgő bemutatkozást tegyen. A járásbíróság bírói karát és ahhoz tartozó segéd- és kezelőszemélyzetet Nemestóthi Szabó Pál kir. járásbiró vezette az elnök elé. Beszéde röviden a következőket tartalmazta : „Nagyságos Elnök Ur! A vezetésem alatti kir. járásbíróság azon alkalomból, hogy Ő Felsége legmagasabb megbízása folytán Nagyságod a szatmári kir. törvényszék és hozzácsatolt járásbíróságok kormányzását átvette, őszinte örömének és igaz tiszteletének ad férfias kifejezést. Egyben kötelező Ígéretet tesz, hogy múltjához híven, minden tudását és akaraterejét fel fogja használni jövőben is arra, mikép a jogkereső közönség igényeit a törvényes határokon belül, kezében az anyagi igazság szigorú mérlegével, minden irányban kielégítse. Végül Nagyságod működésére az ég áldását kéri és egy szívvel-lélekkel kívánja, hogy Nagyságodat az Isten a magyar igazságszolgáltatás fejlesztésére nagyon sokáig éltesse.“ Erre a tisztikar harsán}'' éljenzésben tört ki. Az elnök válasza ez volt: „Tisztelt pályatársak ! Az elhangzott szavak mélyen vésődtek lelkembe. Megvagyok győződve, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság működése mintaszerű. Biztosíték nekem erre az, hogy a bíróság igen tisztelt vezetőjét s a bírói kar egyrészét már a múltból ösmerem. Köszönöm a kitüntető megtiszteltetést és kérem a bírói kart, hogy nehéz feladatom teljesítésében elösmert tudásával és tiszteletreméltó akaraterejével engem is támogatni méltóztassék.“ Erre az elnök a bírákkal baráti kezet fogott s lekötelező nyájassággal intézett mindenikhez néhány bizalmas szót, mire a tisztelgés gyorsan véget ért s a tisztikar távozott, hogy helyt adjon a belépésre váró impozáns ügyvédi karnak. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Balika Sándor kataszteri nyilvántartási biztost segédtitkárnak nevezte ki a helybeli pénzügyigazgatósághoz. Gratulálunk. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 11-én. Előtte való napon pedig az állandó választmány tart ülést a közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. — Hivatal vizsgálat. Dr. Papolczy Gyula kir. táblai biró, elnök helyettes a múlt héten több napon át a szokásos hivatal vizsgálatot eszközölte a helybeli kir. járásbíróságnál. — Huszonöt éves áldozár. Junius hó 22-én délután, Fényen, lélekemelő ünnepély folyt le. Dr. Csánk István fényi plébános e napon papságának 25 éves jubileumát ünnepié. Ez alkalommal a rózsafüzér társaság, élükön Czilli György kántortanitóval a délutáni istenitisztelet után, a rózsa füzér imádkozása mellett, átment a plébániára, s ott a már e czélra elkészített, s szépen földiszitett asztal körül csoportosultak. Czilli György tanító meghívása folytán megjelent az ünnepelt, kit Srádi János földmivelő talpraesett beszéddel üdvözölt. Ezután előlépett Ehláf Anna s átnyújtott az ünnepeknek egy igen értékes olvasót, melyet a plébános örömkönyektől áthatva — megköszönt. A társulat most a jubilánssal együtt a rózsafüzér imádkozása mellett visszaindult a templomba, hálaadó istentiszteletre. S ezzel az ünnepély véget ért. Egy jelen volt. — A helybeli ügyvédi kar június hó 29-éntestületíleg tisztelgett a szatmári kir. törvényszék elnöke, dr. Róth Ferencz előtt. Az ügyvédi kar teljes számban jelent meg Balogh Kálmán ügyvéd vezetése alatt, ki az elnököt a következő szavakkal üdvözölte : „Nagyságos Elnök Ur! Kettős örömmel üdvözlöm Nagyságodat, mint a kir. törvényszék elnökét. Egyrészről azért, mert szorosan vett körünkből lett kinevezve díszes állására, másrészről azért, mert kineveztetésének indokát tudásában, vasszorgalmában és tehetségében keresem s ezek amaz érdemek, melyeket a magas kormány és 0 Felsége a király Nagyságod személyében kinevez- tetése alkalmából elismert. Erőt, egészséget, kitartást kívánunk feladata teljesítéséhez“. Az elnök a következőleg válaszok: „Igen tisztelt ügyvéd urak! Midőn a szatmári ügyvédek nálam megjelentek, már akkor kijelentettem, hogy én az ügyvédeket, mint a jogélet egyik fontos tényezőit tekintem s érdekeik előmozdítása szivemen fekszik ; bizalommal kértem őket arra, hogy ha a vezetésem alatti kir. törvényszéknél bármi hibát észlelnek, közöljék azt velem, én tehetségemhez képest igyekszem azt orvosolni. Ugyanezt ismétlem ma is s hozzáteszem, hogy örömmel fogadom megjelenésüket, mert hiszen abban elismerését látom ama rövid bírói működésemnek, melyet e kir. járásbíróságnál töltöttem és mert önöknek legnagyobb részéhez a hivatalos érintkezésen kívül a régi barátság köteléke is fűz“. Ezután szívélyesen társalgott a kar tagjaival s meghallgatta kérelmüket — melyet Írásban is benyújtottak — hogy a kir. járásbíróságnak a pénzügyigazgatósági helyiségbe leendő áthelyeztetése a jogkereső közönségre nézve hátrányos s az igazságszolgáltatás érdekeivel ellentétes lévén, a tervbe vett áthelyezést mellőzendőnek tartják. — Vívó akadémia. A helybeli Vivő és Torna Club f. hó 1-én érdekes vívó akadémiát rendezett a régi kaszinó udvarán, intelligens, de sajnos kis közönség előtt. Általában véve a klub anyagi dolgai nem állanak a legjobban. Mert a 3 évvel ezelőtt meg alakult egylet, úgy az egyleti tagok részvétlensége, mint a nagyközönség pártolás hiánya miatt, csak tengődik, úgy hogy a nyári szezon alatt alkalmazott vivomes- tert a vívásban résztvevők a saját zsebükből díjazzák. Ezen részvetlenségnek egyik bizonyítéka volt az akadémia is, a hol azoknak legnagyobb része, a kik ha másból nem, kíváncsiságból avagy műélvezetből megtekinthették volna azt, távol volt. Pedig érdemes lett volna arra, hogy nagy közönsége legyen. Mert tekintettel arra, hogy 5 vivómester vett részt az akadémián és a helybeliek is kitettek magukért, oly színvonalon állott, hogy nem egy vidéki városban, de még a fővárosban is megállotta volna a helyét és ha másban nem, élvezetes látvány számban ment volna. Részt vettek Lukács István h. huszár főhadnagy (Debreczen), Ilosvay Jenő cs. és kir. hadnagy vivómester, Kováts László, Sz.Benedek Gy. vivómester (Miskolcz), Ujfalussy Gábor h. huszár főhadnagy (Debreczen),id.Sz.Benedek Sándor vivómester (Debreczen), — id. Sz. Benedek Gyula vívó mester (Debreczen) dr. Schönpflug Richárd és Ilosvay Aladár. Valamennyi vívó kitűnő volt, de különösen szép volt a két testvér Sz. Benedek Sándor, a helybeli Vívó Club vivómesterének ésSz. Benedek Gyula vivómester mérkőzése, továbbá Ujfalussy Gábor, Lukács István főhadnagyok és Ilosvay Jenő hadnagy mérkőzése, a mely mesteri színvonalon állott. Elismerés illeti a viadalokban részt vett klub tagokat is, a kik a versenyt változatossá tették. A vitőr vívás is nagyszerű volt. A közönség, a melynek soraiban ott láttuk gr. Hugonnai Béla főispánt és nejét is, zajosan éljenzett és tapsolt minden egyes szám után. A versenyt vacsora követte a kaszinó nyári helyisében és ezt kedélyes táncz reggelig. Hogy milyen tán- czoló kedv volt, mutatja az is, hogy a négyesben egy nehány pár férfiakból állott ki. Szóval intelligens, élvezetes látványosság és mulatság volt a vivő akadémia. — Kölcsönös áthelyezés. A pénzügyminiszter Nagy Gergely beregszászi és Vass Géza nagykárolyi pénzügyi titkárokat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. — Ebéd. Dr. Csánk István fényi plébános a2on alkalomból kifolyólag, hogy a helybeli Kereskedelmi Bank igazgatósági tagjának megválasztotta, Fényen ebédet adott. Részt vettek az ebéden : Dr. Adler Adolf, Dr. Jékel László, Jeney Géza, Kaufmann Adolf, Kaufmann Jenő, Medvey Ernő, Papp Béla, Peiszner Lajos, Rooz Samu, Simkó Aladár, Singer Lipót, Somossy Miklós, Wagner István és Vetzák Ede. A kedélyes társaság a vendégszerető háznál estig időzött. — Eljegyzés. Suránszky János m. kir. honvédhadnagy jun. 29-én jegyet váltott Jánossy Jolán kisasszonynyal, a helybeli polgári iskola tanítónőjével Budapesten dr. Jánossy Béla ügyvéd házánál. Boldogságot kívánunk a szívből kötendő frigyhez. — Lelkész választás. A Nagybányán megüresedett gör. kath. lelkészi állást jun. 25-én töltötték be. Megválasztották lelkésznek Hozás János szatmári gymn. hittanárt. — Uj egyetemi magántanár. A vall. és közokt. miniszter dr. Schönherr Gyula magyar nemzeti múzeumi könyvtárőrnek, aki vármegyénkbe, Nagy-Bányára
