Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 14-ik számához.

következő egy éves önkénteseket osztották be : Báthy Lajost, Papp Jenőt, Gruman Károlyt és Nagy Miklóst.

— Gyászeset. Kirilla Tivadart, városunk adóügyi tanácsosát súlyos családi gyász érte. Neje szül. blasóczi Kóczián Mária f. hó 4-én élte 60-ik, boldog házasságának 39-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult igen müveit, finom lelkületű urinő volt, a ki fiatalabb éveiben költészettel is foglalkozott. Mint hitves férjének hü és odaadó társa volt, a ki csak kis családi körének élt, a hová lelkének nemessége igazi boldogságot tudott varázsolni. E mellett azonban a szegények és sorsüldözötteknek is igazi jótevője volt az elhunyt. Két évvel ezelőtt férjével együtt díszes kápolnát építtetett a helybeli román szertartásu gör. kath. temetőben s azt felszerelésekkel is ellátta. A kápolna alá sírboltot építtetett, a hol ő lesz az első lakó, nemes és áldást osztó élete után. Temetése a tegnapi napon d. u. 3 órakor ment végbe a róm. kath. egyház szertartása szerint osztatlan részvét mellett. Az egyházi szertartást Palczer Ernő kormánytanácsos végezte fényes segédlettel a dalárda megható éneke mellett. Óriási résztvevő közönség kisérte ki a kedves halottat a sírboltig. Áldás nemes emlékére! A család a következő gyászjelentést adta ki. Kirilla Tivadar mint férj, özv. Sziky Lázárné szül blasóczi Kóczián Francziska mint testvér, Kirilla Adolf mint nevelt fia, úgy a maguk mint a nagyszámú rokonság nevében is legmélyebb fájdalommal tudatják a forrón szereretett nő, legjobb testvér nevelő anyának Kirilla Tivadarné szül. blasóczi Kóczián Máriának élte 60-ik, boldog házasságának 39-ik évében folyó évi ápril hó 4-én d. e. fél 10 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett csendes elhunytát. A megboldogult földi része folyó évi ápril. 6-án d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli mesterrészi gör. kath. temetőben lévő kápolna sírboltjában örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig lelkiüd'véért ugyan e hó 15-én reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1901. ápril. 4. Beke poraira!

— Gyorsvonatok beszüntetése. A mint lapunkat értesítik, a májusi menetrend megállapításakor a reggeli és esteli gyorsvonatokat befogják szüntetni. Előre is felhívjuk e körülményre az illetékes körök figyelmét.

— A nagykárolyi Protestáns Társaskör márczius 3l-én tartotta évi rendes közgyűlését élénk érdeklődés mellett. Az elnök évi jelentéséből felemlítjük a következő, a kör virágzása és fejlődése mellett szóló számadatokat. A körnek körülbelül 400 tagja van már, s a múlt évi pénztári maradvány 2313 kor. 27 fillérre emelkedett. A könyvtár 450 kötetet számlál és 18 lap jár az olvasó asztalra. A tetszéssel fogadott elnöki jelentés után a közgyűlés elfogadta a múlt évi számadásokat s a f. évi költségvetést és a kör pénztárnokának Fejes Istvánnak buzgalmáért elismerést szavazott. Ezután megejtették közfelkiáltással a tisztujitást. Alelnök lett Kubinyi Bertalan, igazgató Lukács Mihály, jegyző: Tőtős János. Ezután a választmányt alakítottak meg. A szavazatszedő küldöttség a következőleg alakult meg, elnök : Domahidy Elemér, tagok Fejes István, Tömpe Károly és Csőkör Lajos. Megválasztották választmányi tagoknak: Debreczeni István, Domahidy Elemér, Dr. Lucz lgnácz, Feifer Ede, ifj, Kovács József, Csőkör Lajos, Szabó János k. gy., ifj. Matolcsy Sándor, Szikszay Kálmán, Csőkör István, Csillag Aladár, Herman Samu. Póttagok: Kovács György kereskedő, K. Papp Imre és Török István. A választások megejtése után az elnök megköszönte

az élénk érdeklődést valamint a szavazatszedő bizottság elnökének Domahidy Elemérnek fáradozását s végül azt kívánta, hogy a kör tagjai jövőre is olyan odaadóan támogassák a kör érdekeit, mint a múltban tették.

— Gyászeset. Szatmári Zsigmond szatmári ügyvéd márczius 31-én élte 52-ik évében rövid szenvedés után Szatmáron elhunyt. A holttestet városunkba szállították át a helybeli izr. sirkertbe, ahol rokonai nyugosznak. — Temetése folyó évi ápril hó 1-én ment végbe nagy részvét mellett városunkban. A helybeli ügyvédikar testületileg vett részt a temetésen. Fürth Ferencz főrabbi megható gyászbeszédet mondott s ezután Uray Géza szatmári ügyvéd remek beszédben vett búcsút az elhunyttól a szatmári ügyvédi kar nevében. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy vesztességét: Özv. Szatmári Zsigmondné, szül. Beimel Jenny és egyetlen gyermeke Lola, valamint az összes rokonok nevében is, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj és apa Szatmári Zsigmond köz- és váltó ügyvédnek f. évi márczius hó 31-én a hajnali órákban rövid szenvedés után, életének 52-ik, boldog házasságának 12-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó évi április hó 1-én délelőtt fél 8 órakor fognak a szatmári pályaudvarhoz kikisértetni és d. u. 4 órakor Nagykárolyban az izr. temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1901. márczius 31-én. Áldott legyen emléke!

— Politikai párbaj. Szálkái Sándor m.-szálkái földbirtokos, a megyei függetlenségi párt gyűlésén Szatmáron, a melynek leírását annak idején lapunk hozta, gúnyos kifejezésekkel komentálta dr. Barthos Andor miniszteri titkárnak, a m.-szálkái kerület volt képviselő-jelöltjének abbeli eljárását, hogy a kerülettel az összeköttetést most is fentartja s reflektál a jelöltségre. dr. Barthos Andor ezt magára nézve sértőnek találván provokáltatta Szálkái Sándort. Dr. Barthosnak Ferenczy Béla és Földváry Sándor, Szálkáinak Jékey Zsigmond és Luby Lajos voltak a segédjei, a kik kardpárbajban állapodtak meg, a mely márcz. 31-én ment végbe M.-Szálkán. Heves összecsapás után dr. Barthos Andor a fején könyebb vágást kapott, mire a segédek beszüntették a párbajt. A felek a párbaj után kibékültek.

— Nyilatkozat. Tek. Szerkesztő Ur! Meglepetve értesültem, hogy a szatmármegyei Krassó-kerületi „szabadelvű párti végrehajtó-bizottság“ tagjai közé igénytelenségem is felvétetett. Kijelentem : hogy erről efő- leges tudomásom nem volt és igy beleegyezésemet senkinek el nem Ígértem. Kérem ezt — legközelebbi számában — „helyreigazítás“ gyanánt közölni. Erdődön, (Szatmármegye) 1901. ápril. 4-én. Hirly József, plébános.

— Próbabál. Zelinger Adolf táncztanitó, tanítási idejének bevégeztével f. hó 8-án vagyis husvét másodnapján a Polgári kaszinó nagytermében tanítványaival próbabált rendez. A műsort a színpadon mutatják be. Belépti-dij: személy-jegy 1 kor. 20 fillér, családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor.

— Szőlőbirtokosok figyelmébe. A nagymélt. m. kir. Földtnivelésügyi Miniszter úrhoz érkezett jelentések szerint egyes egyének az ország területén szőlőoltványokkal házalnak és a szőlőbirtokosokat oly módon károsítják meg, hogy részökre az egyes kisebb szőlőbirtokosok és nagyobb oltvány telepekről összevásárolt nem fajtiszta, kiselejtezett oltványokat szállítanak, mi által a szőlőjük felújításán fáradozó szőlősgazdák tetemes anyagi károkat szenvedsági és pénzügyi, c) jogügyi, d) építési, e) kórházi, f) teljesen - ösmeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló, g) adókivető, h) esküdtek alaplajstromát összeíró, i) a városi választók névjegyzékét egybe- állitó bizottságok megalakítása. 6. a város kezelése alatt álló pénzek elhelyezésére vonatkozólag határozathozatal. 7. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadandó indiványok.

— A Kölcsey egyesület tennis játékot rendező szakosztálya csütörtök délután tartotta rendes évi közgyűlését. A múlt évi számadások megvizsgálása és helyben hagyása után indíttatva érezte magát a közgyűlés meleg hangon elismerést és köszönetét szavazni Kőszeghy Andor urnák, ki egymagában a legnagyobb buzgalommal teljesité a társasági administratio összes teendőit. Áttért ezután a közgyűlés a jelen saison alkalmából teendő intézkedésekre és elhatározta, hogy a közönség általános óhajához képest a kaszinó kertben egy második pályát állít fel és ennek létesit- hetése végett a kaszinóhoz kérelmet intéz. A pálya- felállitás költségeit egy rendezendő estély jövedelméből reméli fedezni a közgyűlés, a megszaporodó fenntartási kiadásokra való tekintettel pedig felemelte a tagsági dijakat 8 koronára. Aláírási ivek nem bocsáttatnak ki, hanem az érdeklődők a játékteret felkereshetik és ugyanott tagokul jelentkezhetnek. A múlt évi választmányt ismét megválasztotta a közgyűlés.

— Áthelyezés. Bukovszky Péter honvédfőhadnagyot f. hó 10-vel Szatmárra helyezték át. A főhadnagy már több mint öt éve tagja volt a helybeli honvédzászlóaljnak s úgy is mint képzett katonát, úgy is mint társadalmi embert mindenki tisztelte és becsülte.

— Előléptetés. A pénzügyminiszter Papp Kálmán nagykárolyi pénzügyigazatósági segédtitkárt a

IX. fizetési osztály 2600 koronás fizetési fokozatába léptette elő.

— Leányiskolái ünnepély. Az állami polgári leányiskola is megünnepli ápril U-ének évfordulóját. Az ünnepély ápril 11-én délután 3 órakor lesz az iskola nagytermében megtartva, melyre az igazgatóság a szülőket és érdeklődőket ez utón hívja meg. Az ünnepély műsora a következő: 1. Fohász, kardal. 2. április 11-én. Felolvassa Jánosi Jolán. 3. A magyarok istene, Petőfitől. Szavalja Nagy Irma III. o. t. 4. Chanson Russe, Smithtől. Előadja Kaesó Irén II. o. t. 5. „Apotheozis“, Bajzától. Szavalja Bakó Zsófi II. o. t. 6. Magyar dalok. Czimbalmon előadja Ilosvay Margit. 7. „Könyörgés“, Erdélyi Jánostól. Szavalja Kimer Margit I. o. t. 8. Zongora darab. Előadja Péchy Ilona 11. 0. t. 9. Magyar népdalok. Énekli Bornstein Szeréna II. o. t., czimbalmon kiséri Sternberg Anna IV. o. t. 10. A. magyar nyelv, Ábrányitól. Szavalja Janitzky Margit IV. o. t.

11. Zigeinerveiren, Pablo Sarasatetól. Zongorán előadja Sternberg Anikó. 12. Szózat. Kardal.

— Eljegyzés. Szolomayer Gusztáv városi pénztári ellenőr a napokban jegyet váltott özv. Szolomayer Jakabnéval sz. Schek Bertával.

—A honvédség köréből. Ferencz napján a helybeli honvédzászlóalj tisztikara testületileg kereste fel a zászlóalj parancsnokát Barkóczy Ferencz századost lakásán, hogy jókívánságait tolmácsolhassa. A tisztikar vezetője és szerencse kivánatainak tolmácsolója Makay József százados volt. — Szuhányi Tibor tart. honvédfőhadnagy a tart. főhadnagyi rendfokozat megszerzése czéljáoól zászlóaljunkhoz 6 havi próba szolgálatra bevonult — Joó Mihály tartalékos hadnagy 35 napi fegyvergyakorlatra vonult be. — A helybeli honvédzászlóaljhoz gyakorlati kiképeztetés végett a

Koszta, a mint visszatért, leült az asztalhoz, szemben vele.

— Joczó, te nagy szomorúságot okoztál nekem, szólt egyszerűen.

A fiú hallgatott, de kezét arczához emelte és csendesen, ismét járni kezdett.

Koszta odalépett, szép kezét vállára fektetve, hizelkedően, lágy hangon sugdosott a fülébe.

— No ne sírj te nagy gyerek, hisz nem haragszom. Az iskolában a gonosz és irigy fiuk beszélhették tele a fejedet ezekkel az ostobaságokkal. Látod nekem sok irigyem van, mert szépnek tartanak, szeretnek és gazdag vagyok ... Az ilyen nőkről mindig rosszakat beszélnek . . . Igaz, nem élek úgy mint otthon. De most színésznő vagyok, nekünk pedig egész más az életünk. Aztán érettetek is teszem.

De e hizelkedések nem bírták megnyugtatni a gyermek sebzett lelkét. Elhárította magától a dédelgető kezet. Majd felállt és szomorú hangon szólt:

— Koszta én elmegyek innen.

A leány ismét felkaczagott.

— Elmégy ? Ah, a Joczó urfi elmegy! Önálló életet kezd, lakást vesz, kocsit is tart talán! Megunta itt, tehát kiköltözik. Én nem bánom kis Joczóm. Menj el, ha nem érzed magad már jól nálam. De gondold meg : tél lesz, hideg, nem lesz lakásod, éhes leszel, fázni fogsz, és ruhád sem lesz. Rongyosan kell, hogy járj és koldulni fogsz kis Joczó . . .

— Hát koldulok Koszta, felelt halkan a fiú. De holnap elmegyek . . Csend lett. A leány nem nevetett többé, hanem nagy szemekkel bámult a sápadt kamaszra, kinek szeméből törhetetlen dacz lángolt. Félni kezdett tőle.

— Tulajdonképen miért akarsz elmenni ? kérdezte végre.

— Elmegyek Koszta, mert nem bírok élni tovább melletted. Otthon anyuska templomba vitt és este imádkoztunk együtt a jó Istenhez. Te nem imádkozol velünk soha . . Idegen férfiak jönnek ide, láttam, hogy csókolódzol és kaczagsz velők és ők ajándékokat, meg pénzt adnak neked. Ez bűn Koszta, ez nem tetszik az Urnák, és ha anyácskánk látja, az ő szive is

fáj éretted. Fehér ruhában jártál otthon, a hajad be volt fonva és lesütött szemmel mentél az utczán, sietve. Akkor szerettelek, édes kis testvérem voltál . . . Most oly furcsa ruhákat viselsz, a szemedtől félek, az illatodtól megfájdul a fejem. Elmegyek, Koszta, mert félek tőled, utállak, gyűlöllek . . .

Sötét arcza e perczbzn valóban kegyetlen, vad gyűlöletet árult el. A leány dühös lett.

— Hát menj a hova akarsz, hálátlan poronty, — kiáltá. így jutalmazol meg azért, mert neveltelek, ápoltalak, mert mindig szeretetben volt részed tőlem! Mikor anyácska meghalt, nem kellett volna, hogy törődjem veletek. Hagyhattalak volna elpusztulni az utczán .. Hazautaztam azonnal, nem törődve vele, hogy sihede- rek ujjai mutatnak reám és a patikus kisasszonyok félre fordították a fejüket, mikor láttak az utczán. Elhoztalak magamhoz, amit szemetek—szátok kívánt, megkaptátok. Jó testvéretek voltam, szerettelek. És most nem resteled ilyen csúnya szavakat mondani nekem . . .

Koszta szép szeméből könnyek hullottak. Egészen ellágyult, elgondolván saját jóságát és a rut igazságtalanságot, amely vele történt. Még várt kissé, készen reá, hogy ha a fiú megbánást mutat, bocsánattal öleli szivére. De az komoran, szó nélkül bámult a menye- zetre, a korábbi engesztelhetetlen kifejezéssel arczán. A színésznő hirtelen megtörölte szemeit. Büszkén felvetette a fejét és kiindult a szobából. Az ajtónál visszafordult.

— Hát menj, ha éppen akarsz, bolond gyerek, így úgy sem élhetünk együtt. Majd összeszedetem a holmidat és ajánlani foglak valamelyik barátomnak. Adok pénzt is. Jó éjszakát.

Ezzel átment a hálószobájába. Az ajtó becsapódott utána.

* *

*

Éjjel . . .

Joczó nem alszik. Mozdulatlanul fekszik ágyában, mereven bámulva a szoba félhomályába. Az ablak függönye nincs lebocsátva. Az utczán gázlámpa áll. Fénye széles, tompa sávban hatol a szobába. Joczó

nézi, tágra meresztett szemekkel. Az éjfél csendje fekszik a városon.

A fiú sajgó fejjel fekszik. Nem gondolkozik, de zavaros agya képekkel van teli. Egy eszme körül forognak ezek, melyet nem tud, csak érez, amely hasogatja szivét, összeszoritja torkát, lázt kerget az ereibe.

Benn, a puha fészekben ismét nesz hallatszik. Hogy is volna egyedül úrnője, e gyönyörűséges teremtés ?. . Ő fejedelemnője annak az éjszakának, mely édes vétekkel teli. Piros ajkait most csókolják, buja

teste most vonaglik lázas karok között

............a mámor

mo

st ünnepli nászát..................

A vékony falon át hangok hallatszanak. A fiú korán érett agyában uj képek jelennek meg. Szeme elhomályosul, keze ökölbe szorul, undor és gyűlölet önti el szivét.

Az idő telt, a hangok elnémultak. Majd léptek hallatszottak. Egy ajtó csapódott be, azután mély csend lett. Joczó reszketve, lélekzetét elfojtva figyelt. Majd hirtelen, egy szökéssel kiugrott ágyából. Feje felett kis ezüst feszület függött: egyetlen öröksége elköltözött anyjától. Ezt levette, azután nesztelenül mint a macska az ajtóhoz lopózott és fülét a kulcslyukhoz nyomta. A szomszéd szobában hangtalan csend volt. Joczó lassan, óvatosan rányomta kezét a kilincsre. Az ajtó nem volt bezárva.

Az óriási ágy rendetlenségben, az éjjeli lámpától megvilágítva feküdt csipke és batiszt hullámai között Koszta egyedül. Joczó lassan odasompolygott.. . Az ágy mellett megállott és hosszan nézett a leányra. Szeméből eltűnt a gyűlölet vad fénye s csak mondha- tatlan rajongás sugárzott belőle. Azután hirtelen lehajolt. Kezét rátette a leány finom hajlású nyakára és lassan, roppant erővel szorítani kezdte azt.

A színésznő felébredt. Rettentő ijjedelemmel tekintett egy perczig a feléje hajoló sáppadt alakra. De kiáltani vagy mozdulni már nem volt ideje. Néhányat hörgött, azután lábai görcsösen kinyujtóztak.

Ekkor a fiú lezárta szempilláját és kezét mellén összetéve, belé helyezte a kis ezüst feszületet, melyet magával hozott. Azután térdre borult és buzgón imádkozva várta a reggelt. Báttaszéky Lajos.