Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évM2-ik számához. HIVATALOS RÉSZ. Szatmárvármegye közönségének Nagy-Károlyban 1901. évi január hó 10-ik napján s folytatva tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 156—1901. bjkv. sz. Ilosvay Gusztáv szolgabiró- nak átköltözködési segély iránti kérvénye. Tekintettel arra, hogy Ilosvay Gusztáv szolgabiró az 1900. évi 2589. sz. főispáni rendelettel Nagy-Károlyból Szatmárra hivatalból s nem saját kérelmére avagy fegyelmi tekintetből helyeztetett át, méltányossági szempontból az átköltözéssel járó költségei fedezésére egy havi fizetésének megfelelő 150 korona azaz egyszázötven korona összeg segély czimen engedélyeztetik s annak a házi pénztár egyes rovatainál, esetleg az üresedésben levő állások be nem töltése miatt megtakarított összegekből avagy az előre nem látható kiadásokra felvett összegből leendő kiutalványozására vm. alispán az állandó választmány véleményével megegyezőleg felhivatik. Egy havi segély azért engedélyeztetett mert az átköltözési költségek felszámítását megállapító kormányhatósági avagy vármegyei szabályrendelet rendelkezésre nem áll s méltányos hogy folyamodó, bár a kérelmezett két havi fizetésnél csekélyebb mérsékelt segélyben részesittessék hasonlóan azon összeghez mely az 1900. évi 96778. sz. belügyminiszteri leirat folytán Péchy István szolgabiró részére a jelen közgyűlésben hozott 50—1901. bjkv. sz. határozattal engedélyeztetett. E határozat kihirdetés és kormányhatósági jóváhagyás után hajtható végre. Miről e határozat. 1. A Szatmármegyei Közlönynek közzététel és a lappéldánynak vm. alispánhoz beterjesztése végett. 2. Vármegyei alispánnak a 36154—1900. sz. iratokhoz csatolás és további eljárás. 3. Főszolgabírónak Szat- már, azzal adatik ki, hogy e határozatot Ilosvay Gusztáv szolgabirónak szabályszerűen kézbesittesse és a vétivet vármegyei alispánhoz terjessze be. Kelt mint fent. Vm. alispán helyett Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. Kiadta Mangu Béla, vm. aljegyző. 7019—1901. sz. Pálfalván február 20. napján reggel Dr. Gerandó Atilla örökösei uradalmából egy darab 6 éves, szóké szőrű, szoptatós kocza sertés el- bitangolt, fülei barnásak és a jobb fülén két bélyegző okozta jel van. Nagy-Károly, 1901. márczius 12. Nagy László, alispán. KÖZGAZDASÁG. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, amelyek a közönséges rézgáliczkeveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak.“ A tudós tanár urnák ezen véleménye beigazoltatott sok ezer magyar szőlősgazdánál, akik a port már használták és a jövőben is állandóan használni fogják. A dr. Aschenbrandt-féle „bordói porból“ egy hektoliter vízre adunk az első permetezéshez 1 — 1 Va kg.-ot, a második és harmadik permetezéshez IV2—2 kg.-ot. Elfogy az első permetezésnél egy kát. holdra 4 hl. oldat, a 2-ik és 3-ik permetezéshez 6 hl. oldat, kell tehát egy évben egy kát. hold szőlőre körülbelül 22 kg. bordói por, aminek ára 1 kg. 76 fillér vagyis egy hold szőlő permetezése, eltekintve egyéb előnytől, 5—6 koronával kerül kevesebbe, mintha közönséges rézgálicz és mészkeveréket használunk. A permetező oldatot a „bordói porral“ igen egyszerűen készíthetjük el. Lemérünk a porból annyi kg.-ot, a hány kg.-ot óhajtunk egy hl. vizhez adni. 1 — H/a—2 kg.-ot. Azután veszünk egy kádat, melybe 40 liter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet folytonosan keverjük egy nyirfaseprüvel vagy karóval. A már előbb lemért „bordói port“ egy közönséges konyhaszitába öntjük és a viz folytonos keverése közben szépen lassan, a szitát a kád széléhez ütö- getve (nem sietve és nyomkodva) beleszitáljuk a kádban levő 40 liter vízbe. így a bordói por teljesen és tökéletesen felolvad. Ezután ugyancsak keverés közben, még 60 liter vizet öntünk a kádba, amikor kész lesz 1 hl. oldat. A bordói port okvetlenül szitálni kell a vízbe, lisztszitán, amit a konyhában használnak. A permetező lének ilyetén pontos előkészítése alig öt percznyi időt vesz igénybe. Az elkészített lé kissé zavaros halvány kék szinü és egyenesen a permetező gépekbe önthető. Mielőtt azonban a lét a gépbe öntjük, kavarjuk fel mindég jól. Á „bordói-por“ soha sem dugitja be a permetező gépet és 10 perez alatt reá szárad a levélre, úgy hogy az eső nem mossa le. Mindenki, aki port rendel, kap használati utasítást is, ami benne van a port tartalmazó zsákban. Áz odium (lisztharmat) biztos ellenszere a dr. Aschenbrant-féle „rézkénpor“. Ahol már volt odium, ott legalább kétszer kell poroznunk. Még pedig április hó végén, junius hó végén, esetleg julius hó elején, ha pedig a baj fellép harmadszor is. A rézkén port fujtatókkal por alakjában juttatjuk a szőlő tőkékre. A „rézkénport“ nagyon finoman kell fújtatni, kétszeri porozáshoz 8—12 kilogramm holdakint, 3-szori porozásra 12—15 kg. Ahol nem volt odium, vigyázzanak a termelők és gondoskodjanak előre védekezési anyagokról. Amint a baj fellép, rögtön porozzák be az összes bogyókat. A rézkénpor nem csak óvszer, hanem meg is gyógyítja a kevéssé megtámadott fürtöket. A rézkénpor finomabban oszlik el, kevesebb fogy el belőle, mint a tiszta kénporból és biztosabban hat. Nem büdösiti úgy el a mustot, mint a tiszta kénpor és igy a szüret értékét a biztos védekezés daczára sem csökkenti. * * * Egy érdekes könyvecske jelent meg, amely népszerű módon tanítja ki a szőlősgazdákat arra, hogy hogyan kell védekezni a szőlő peronoszpóra és odium betegsége ellen. Ezt a könyvecskét, amiben benne van 400 tanult szőlős gazdának a leirt tapasztalata a védekező szerekről, ingyen küldik szét azoknak, akik egy levelezőlapon kérik, akár a „Borászati Lapok“ kiadóhivalától I Budapest, Köztelek), akár a „Magyar Mezőgazdák I (Szövetkezetétől“ (Budapest. Alkotmány-utcza 31. sz.) Nem bazár-portéka. 'Ö Q> CO co .0 o o CJ •s Árjegyzék kivonat JACOBOVICS JÓSEF nerinbergi-, diszmQ-, férfi- és női-divatáru raktárából. Kitűnő minőségű fehér férfi ing 90 krtól kezdve. Kitűnő minőségű színes méllű férfi ing 95 krtól kezdve. Kitűnő minőségű fehér redős mellű férfi ing 1 frt. 20 krtól kezdve. Kitűnő minőségű színes redős mellű férfi ing 1 frt 20 krtól kezdve. Kitűnő minőségű fehér Piquet redős puha mellű férfi ing 1 frt. 35 krtól kezdve. Fiú posztókalap 45 krtól kezdve. Fiú sapka 22 krtól kezdve. Férfi posztókalap 80 krtól kezdve. Kocsis-kalap fekete nagy Strucztollal 2 frt 25 krtól 100 drb. czigaretthüvely, valódi „Le Houblon“ 12 krtól kezdve. 1 férfiing-gallér, 4-szeres 10 krtól kezdve 1 pár férfiing-kézelő 20 krtól kezdve. 1 pár férfi harisnya 6 krtól kezdve. 1 pár kötött harisnya, színes 10 krtól kezdve. 6 drb. férfi nyakkendő különböző alakban 48 krtól kezdve. 1 pár női ezérnakeztyü, divatszin 17 krtól kezdve. Fiú és leányruhácskák 60 krtól kezdve. 1 pár gyermek bőrczipő 27 krtól kezdve. Gyermeknapernyő, színes 38 krtól kezdve. Nőinapernyő, fekete 96 krtól kezdve Futószőnyeg méterje 17 krtól kezdve. Női ingblusok a legújabb fazon 1 frt 5 krtól kezdve. Zsebkések 12 krtól kezdve. Prágai női bőrkeztyük 3 gombos 95 krtól kezdve. Mosó- és mosdó-szivacsok krtól 2 kezdve. Saját rendszerű fogkeféi:, utibőröndök, utikosarak, ládakufferek, a legolcsóbbtól a legfinomabbig, gyermekbölcső-kocsik már 4 frt 50 krtól kezdve. Berndorfi chinai il* ezüst és alpacca evőeszközök egyedüli raktára. 1—3 Jómínőség’ü áru. 5829—1901. szám. A Felső-Bánya szab. kir. rend. tanácsú városi községi állatorvosi állás lemondás folytán megüresedvén, ezen állásnak az 1888. évi VII. t.-cz. 129. §-a értelmében választás utján leendő betöltésére pályázatot hirdetek, a választás határidejéü- folyó évi márczius hó 28 napjának délelőtt 11 óráját Felső-Bánya város városi házához kitűzöm. Felhívom az ezen állásra pályázni kívánókat, hogy pályázati kérvényüket s eddigi alkalmaztatásukat és állatorvosi minősítésüket igazoló okmányaikat f. évi márczius hó 26-ik napjáig Felső-Bánya város polgármesteréhez okvetlenül nyújtsák be, mivel a később beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Ezen állás a következő javadalmazással van egybekötve Évi fizetés 800 korona, lakpénz 160 korona, 48 köbméter tűzifa, rende- lési-dij nappal 40 fillér és éjjel 80 fillér s ezenkívül a vágatási biztosi teendők ellátásáért szabályszerüleg megállapított dijak. Az állás nyugdíj-jogosultsággal van egybekötve. Nagy-Károly, 1901. márczius hó 14. Nagy László, 2—2 alispán. A szőlő betegségei. A sok pénzen, nagy áldozozatokkal és nagy mun kával újratelepített homoki és hegyi szőlők betegségei sokszor teszik kétessé a gazda jövedelmét. Különösen két betegség van, a szőlőpenész (peronoszpóra) és lisztharmat(odium), a mely a szőlősgazdáknak sok kárt okoz. — A peronoszpóra leginkább a szőlő levelét, az odium a levelet is, a vesszőt is, de különösen a szőlő bogyóját támadja meg. Akármelyik legyen úrrá szőlőnkben a két betegség közül, tönkre teszi termésünket, — sőt a jövő év termésére is rossz befolyással van. Ezer szerencse, hogy a betegségek ellen a gondos és ügyes gazda védekezni tud. Minden szőlősgazda ^igyekezzen ezt a védekezést megtanulni. És ha megtanulja ne hagyja abba. Az elmúlt esztendőben sok százer forint kárt szenvedtek nagy vidéken a gazdák azért, mert nem védekeztek sem a peronoszpóra, sem az odium ellen. — Hanyagok voltak, elbizakodtak, különösen a pero- noszpórával szemben, amely 2—3 éven át csak igen gyengén jelentkezett. Az elmúlt esztendőben azonban óriási mértékben lépett fel s a hanyag gazdákat, akik a védekezést elbizakodva elmulasztották, óriásilag megkárosít otta. Tanuljanak a múlt év káraiból és az idei évben teljes erővel, az egész országban minden gazda védekezzen a betegségek ellen. A legjobb védekező anyagok, amelyeket minden tanulatlan kisgazda, vinczellér is használhat teljes sikerrel, a dr. Aschenbrandt-féle porok, amelyek már egész Magyarországon elterjedtek. A peronoszpóra ellen kitűnő szer a dr. Aschenbrandt-féle „bordói por“. Az odium ellen kitűnő hatású a dr. Aschenbrandt- féle „rézkénpor.“ Leírjuk, hogy e két kitűnő szerrel, hogyan véd- hetjük meg szőlőinket a betegségek ellen. * * * A peronoszpóra (szőlőpenész) ellen háromszor kell permetezni, hogy a bajt egész biztosan megelőzzük. — még pedig be kell permetezni a szőlő egész lombját, Április végén, junius hó közepén és julius hó közepén (esetleg augusztus hóban) permetezzünk. A dr. Aschenbrandt-féle bordói por előnyeit minden más szer, különösen a rézgálicz fölött, a következőkben ismerteti Linhart György, a magyar-óvári gazdasági akadémia tudós tanára, aki kétévi gondos kísérlet után irta a következőket: 1. Az oldatot elkésziteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet.
