Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
Nagy-Károly, 1901. deczember 22. SÍ. szám. XXYII. évfolyam. _:________________________________________________ *J SZ ATMÁR VARMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. «=SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Aayy-Károlybán, Jókay-utcza 2. sz. Karácsony. Meghatva, magába szállva, imádkozva áll ismét a világ a betlehemi jászol körül, melyből a világ teremtése óta a legnagyobb dicsőség sugárzott az emberiségre. Egy zord es nyomorúságos tél kellős közepében fokozott érzéssel gondol rád az ember, oh Krisztus, szegények gyámola, boldogtalanok vigasza, kétségbeesettek utolsó menedéke ! Karácsony ünnepén, amely ismét eljött, hogy az élet jármában való küzködéssel eltöltött esztendő végén ihletve higyje az ember a bűbájos, szent regét, hogy nemcsak e földi létért jött a világra, hanem a tulvilágiért, a síron túliért is — karácsony ünnepén szeressük egymást! Igyekezzünk jók lenni, valljuk a hitet az Isten fiáról, aki azért jött és szenvedett, hogy szeretetre tanítsa az emberiséget. — Egész esztendőn keresztül hiányát érezzük a szeretetnek — pedig van szivünk, van lelkünk — de az élet küzdelmeiben sivárokká lesznek a lelkek és kéreg nő a szivek körül. Most karácsony meleg ünnepén, olvadjon a lélek, puhuljon a kéreg és szeressünk úgy, a hogyan O tanította : felebaráti szeretettel. S segítsünk a szegényeken. Tegyük széppé és kiemelkedővé a szenvedők karácsonyi ünnepét is, hogy ne legyen ezeken a határokon elhagyott és árva, aki panaszkodik az ő lelkében, hogy Krisztus megfeledkezett róla. Szeretnénk magasztos dicsőítő dalt zengeni karácsony ünnepéről, de az iró szárnyaló lelkére ólomsulykent nehezedik a tömeg komor Ínsége, mely lépten nyomon szemünkbe tűnik. S mert a soha el nem múló felebaráti szeretetnek soha el nem múló ünnepe a karácsony, jó szivek, hozzátok fordulunk és jótékonyságra serkentünk. Nem vonunk párhuzamot az idei és a tavalyi tél nyomorúsága között, de mert ez az idei az újság ingerével hat, azt hisszük, hogy soha még nem volt nagyobb szükség a jótékonysági társadalmi munkára, mint az idén. Mily szomorú, hogy a keresztény vallásnak ragyogó ünnepén bányász lámpát kell a kezünkbe venni, hogy belevilágítsunk a nyomor borzasztó odúiba. — Megszületett! megszületett! harsogja millió ajk a díszbe borult templomokban — és mégis inkább szolgáljátok Őt, oh hívők, ha segélyezitek a szüköl- ködőket, ha felebarátaitokat igyekeztek úgy szeretni, ahogyan önmagatokat. Ebben áll most a hitbéli és emberi kötelességek teljesítése s aki minél inkább tett eleget az emberszeretet törvényének, annál boldogabb karácsonyi ünnepeket fog ülni. Mert önmagát dicséri a jótett s a boldogságot nem a külsőségekben látja, hanem csak szivében találja meg az ember. Karácsonytól karácsonyig egy mindig eseményekkel teljes év múlik el, az élet változatossága számtalan kisebb nagyobb mozzanatot vet fel, melyek inig egyrészt tapasztalatokkal gazdagítanak, másrészt a sirhoz visznek közelebb. A küzdelmes vándorúiban a sírig karácsony ünnepe pihenő síáczió, a magába szállás és lelki megtisztulás gyönyörű alkalma, és a milliók,akik keresztény vallásban születtek, ugyanazzal az áhítattal éreznek karácsony napján, mint apáik, akik pedig általánosságban hívőbbek voltak és jámborabbak. Mint a nap, oly örökkön, oly dicsőén, nem csökkenő vaELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona. ügyes szám ára 20 fillér. rázszsal száll fel a kereszténység égboltozatán Krisztus születésének emlékünnepe. Jöjj hát karácsony, ragyogd be ezt a szomorú világot! Tisztújító vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége folyó hó 19-én és 20-án tartotta tisztújító közgyűlését gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. Mint rendesen, most is nagy érdeklődés mutatkozott a tisztujitás iránt, mert több mint 400 bizottsági tag gyakorolta választói jogát. A közgyűlés igen zajos, sőt néhol viharos volt elannyira, hogy ilyen zajos közgyűlés nem volt az óta, a mikor Jékey Mórt választották első ízben alispánnak. Mi, a kik a közgyűlések tárgyilagos leírására szoktunk szorítkozni, constatálni vagyunk kénytelenek, hogy volt a közgyűlésnek olyan stádiuma, a mikor attól kellett tartani, hogy a nagy izgatottság miatt még a választások befejezése is elmarad. Szerencsére ez nem következett be. A kedélyek izgatottságát abban keressük, hogy igen sok főszolgabírói jelölt volt s igy az érdekek nagyon ös’" ütköztek. Hire ment annak is, hogy egy volt főszolgabírót nem akarnak jelölni, a mi azonban nem bizonyult valónak. Éhez járult az is, hogy a kandidáló bizottság az egyik jelentkezőt nem jelölte a nagysomkuti főszolgabírói állásra, a mi nagy elkeseredést idézett elő. De hát ezt tisztán a kandidáló bizottságnak lehet betudni, mivel a főispán nem állami tisztviselőket nevezett ki a maga részéről kandidáló bizottsági tagoknak, hanem teljesen független bizottsági tagokat s igy a főispáni akarat feltétlen érvényesüléséről avagy erőszakról, beszélni sem lehet. A tény ez és ezt mint a vármegye hivatalos lapja az igazsághoz híven constatálnunk kellett. Hogy a közgyűlés zajos, izgatott volt, heves beszédek hangzottak el és sok szavazás volt, ennek oka abban is keresendő, hogy a függetlenségi párt úgy látszik a bizottsági tagok választásából igen megerősödve került ki és teljesen akczióba lépett. A választás általános eredménye az, hogy a tisztikar túlnyomó része megmaradt helyén, avagy helyet cserélt s igy a közigazgatás stabilitása érdekében a választás eredményes volt. Összesen csak három tisztviselő ment nyugdíjba, a mi a választás esélyei mellett kedvező eredménynek mondható. A két napi közgyűlés lefolyását az alábbiakban adjuk. # * * Gr. Hugonnai Béla főispán 11 óra körül nyitotta meg a népes közgyűlést. A terem zsúfolva volt bizottsági tagokkal, a kik közt olyanokat is láttunk, a kik évek óta nem keresték fel a közgyűlési termet. Az előkelő bizottsági tagok közül ott voltak : Teleki Géza gróf, volt belügyminiszter, Jékey Mór emeritus alispán, Teleki Sándor gróf, Kölcsey Sándor és Papp Sándor kir. táblabirók, Szeőke Bálint nyugalmazott törv. elnök, továbbá Böszörményi Sándor, Szentivá- nyi Gyula, Luby Géza, Bay Lajos, Luby Béla, Doma- hidy Elemér, Jékey Zsigmond, Papp József országgyűlési képviselők stb. A karzatot is díszes hölgyközönség foglalta el. A főispán a bizottsági tagok éljenzése között elfoglalva az elnöki széket, a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. _____________ Igen tisztelt törvényhatósági bizottság ! Nagy és nevezetes napnak kell lenni a mainak, hogy a bizottsági tag urak oly nagy számban jelentek meg közgyűlésünk termében. Igen! nagy és fontos a mai nap és esetleg a következő napok, mert a bizottsági tag urak azért jelentek meg oly nagy számban, hogy a tisztikart meg válaszszák, miután a tisztviselő karnak 6 évre szóló mandátuma törvény szerint ez év végén fog lejárni. Ha mindenkor nagy jelentőségű volt a pályázókra nézve a tisztujitás, úgy az most méginkább fontos és nagy jelentőségű és pedig a megyére nézve is, mert a mint a magas trónbeszédből dicsőségesen uralkodó Urunk Királyunk ihlet-ajkairól hallottuk, ez lesz legnagyobb valószinüség szerint a legutolsó restaurátió a megyékben. Tisztelt közgyűlés! A mostani tisztujitást egyrészről a mi a tisztviselőket illeti, másrészről a bizottsági tag urakat illetőleg három szempontból mérlegelem. E három szempont a tisztviselőikart illetőleg a következő: 1. jutalom lesz a régi tisztviselőknek megválasztásuk esetén a múltban kifejtett szorgalmuk, tevékenység és ügybuzgalmukért ; 2. buzdítás, serkentés a további munkára azon tisztviselőkre nézve, akik még nem voltak huzamosabb ideig a tisztviselőikar kötelékében, végre ; 3. óriási lelkimegnyugvás az összes megválasztandó tisztviselőkre nézve, mert megválasztatásuk által megadatik nekik a mód, hogy államosítás esetén, ha hivatásuknak ügybuzgalom és szeretettel megfelelnek, az állam által annak kebelébe mint állandósított tisztviselők fölvétetnek. Ami most már a bizottsági tag urakat illeti, itt a három szempont a következő: 1. az igazságosság, vagyis, hogy a bizottsági tag urak szavazatukkal olyan tisztviselőket fognak kitüntetni, akik a múltban kifejtett munkásságuk által méltán megérdemlik, hogy megválasztassanak ; 2. a megérdemelt méltányosság, vagyis, hogy olyanok is megválasztassanak, akik iparkodásuknak jelét adták ; és végre 3. az administrátió jól felfogott érdeke, vagyis, hogy egyáltalában oly tisztikar választassák meg, amely képes lesz az administrátió nehézkes szekerét az egyenletes s biztos útra terelni és vezérelni, oda a hova azt e megyének minden adózó polgára méltán és joggal megkövetelheti. Tisztelt törvényhatósági bizottság! Meggyőződésem szerint ezen három irányitó elvet szemelőtt tartva, és egy serpenyőbe vetve, fogja az igen tisztelt törvényhatósági bizottság választásait megejteni, amint hitem szerint ezen elvek fogják a kijelölő bizottságot a kijelöléseknél vezérelni és midőn szívből üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat, első sorban üdvözlöm az első ízben itt megjelenteket, akik működésűket egy gyönyörű, de felelőségteljes aktussal kezdik meg. Ezek után a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A tisztikar leköszönése. A főispánnak lelkesen meg éljenzett megnyitó beszéde után Nagy László alispán leköszönt a maga és a tisztikar nevében. Beszéde rövid volt, de sikerült. Büszkén hivatkozott arra, hogy a lefolyt 6 év alatt, megtörtént az, hogy a többi vármegyéket megelőzőleg egy miniszteri küldöttség vizsgálta meg a közigazgatás menetét, a mely talált ugyan hiányokat, mulasztásokat, de a vizsgálat a vármegyei tisztikar becsületét szeplőtlennek találta. A beszéd nagy hatást tett. A szavazatszedő és kijelölő küldöttség. A főispán átvéve az alispántól a vármegye pecsétjét és a levéltár kulcsát, a tisztújító közgyűlés tartamára, tisztiügyésznek kinevezte Papolczy Bélát és jegyzőnek Stoll Bélát, a rendfentartásával pedig megbízta Gőnyey István, Ilosvay Endre volt főszolgabírókat és Eötvös Róbert és Kállay Ödön volt szolga- birókat. A főispán indítványára két szavazatszedő küldöttséget választottak. Az egyiknek elnöke lett Domahidy István, tagjai Reök Gyula, Boer Endre és Márta József. Jegyzője Mangu Béla és Bay Miklós. A másiknak elnöke lett id. Isaák Dezső, tagjai Mándy Zoltán, Madarassy Dezső és dr. Adler Adolf. Jegyző Nagy Sándor, Péchy Péter. Az első bizottságnál szavaztak a virilista bizottsági tagok, a másodiknál a választott bizottsági tagok.
