Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 48-ik számához.

Folytatása a főlapról.

bizottsági tagokkal rendkívüli közgyűlést tartanak a kandidáló bizottság megválasztása végett, hogy ennek elég ideje legyen a szükséges kijelölések megtételére. — A csengeri választó kerületben a képviselő választás alkalmával felmerült költségek megtérítése iránt felírnak a belügyminiszterhez.— Király-Darócz község képviselő testületének kérvényét, a királydarócz—gilvácsi esetleg kismajtényi egyes vágányu lóvonatu vasút létesítése ügyében kiadták előkészítés végett az alispánnak. — Felső-Bánya város képviselő testületének határozatát a tisztviselők fizetés emelése tárgyában jóváhagyták. — A gebei választó-kerületben a bizottsági tag választás meg nem történvén az általános választásnál, a tiszabecsi, ombódi, avasujfalusi és zsarolyáni választó-kerületekben pedig lemondások történvén, ezen kerületekben a választás határidejéül a közgyűlés decz. hó 12, 13 es 14-ik napjait tűzte ki. A gebeibe Ilosvay Endrét, a t.-becsibe Sántha Kálmánt és az ombódi választó-kerületbe Csaba Adorjánt küldték ki választási elnöknek. Az avasujfalusi vál.-kerületben elnök lett Nagy Imre, a zsarolyániban pedig ifj. Péchy László.

HIRE k.

— Hivatal vizsgálat. Gr. Hugonnai Béla főispán nov. 27-én megvizsgálta a város ügykezelését és pénztárait. — Ugyanekkor Öméltósága megvizsgálta a városi árvaházat is. A tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította.

— Királyi kitüntetés. Ő felsége a király hiripi és ivácskói Szuhányi Ödön ivácskói földbirtokosnak, a köziigyek terén szerzett érdemei élismeréseül a

III. osztályú vaskorona rendet adományozta. A köz ügyek önzetlen és odaadó munkásának, a legfelsőbb helyről történt kitüntetése vármegyeszerte megelégedést és igaz örömet keltett. Mert Szuhányi Ödön a vármegyei középosztály egyik legrokonszenvesebb tagja, mindenki tiszteli becsüli őt, úgy is mint embert, úgy is mint közéletünk egyik kimagasló alakját. Az érdemek egész lánczolata az ő közéleti szereplése. Volt főszolgabíró, két czikluson át képviselte a krassói kerületet mint szabadelvű párti képviselő s ezen állásától önként vált meg választói nagy sajnálatára. A vármegyei közig, bizottságnak már több mint egy évtizede szorgalmas tagja s ezen kívül Kováls Eduárd halála után felé fordult a Széchenyi Társulat bizalma is, a mely őt igazgatójának választotta meg. Hogy közművelődési intézményünk élén minő hasznos szolgálatokat tett a kisdedóvás terén, mindenki tudja, a ki figyelemmel kisérte cul- tur intézményünk működését. E téren érdemei her- vadhatlanok, úgy hogy megörökítette nevét vármegyénk cultur történetében. Több éven át volt a katonai vegyes felülvizsgáló bizottság elnöke is, szóval mindenütt ott találtuk őt, a hol nobile offi- ciumból szolgálni kell a közügyeket. Ilyen férfiúra méltán fordult a trón figyelme, hogy érdemeit méltassa. A mi részünkről is boldogságot kívánunk a kitüntetett derék férfiúnak ! A rendjelet a főispán ur a f. hó 5-én tartandó rendkívüli közgyűlésen adja át.

— Műkedvelői szinielöadás. Műkedvelőink ma este adják elő a polgári olvasókör nagytermében Csiky Gergely Nagymamáját, gr. Hugonnai Bél-iné

Öméltósága védnöksége alatt. Az előadás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a jegyek jóformán már mind elkeltek. Az előadás ponban 7 és fél órakor veszi kezdetét, tekintettel arra, hogy vacsora követi és táncz. Minden jel arra mutat, hogy igen élvezetes és előkelő mulatság lesz. Az előadás szinlapját lapunk más helyén közöljük.

— A vármegyei igazolóválasztmány nov. 28-án dr. Serly Gusztáv elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a bizottsági tag választások ellen beadott felebbezéseket tárgyalták. Vizsgálatot rendeltek el a nagykárolyi I-ső választó kerületben Csóti Márk választása és a Il-ik kerületben dr. Vetzák Ede választása ellen beadott felebbezés folytán. Megsemmisítette az igazoló választmány a nagynyiresi, nagydobosi, királydaróczi és inezőpetrii választásokat. A többi választások ellen beadott felebbezéseket elutasította az igazoló választmány.

— Egy magyar lakadalom. Lapunk múlt számában megemlékeztünk már arról, hogy Leitner Emil szinérváraljai kir. aljárásbiro november hó 23-án oltárhoz vezette Tóth Mór patóházal földbirtokos leányát Margitot, s hogy ismét visszatérünk rá, annak oka az, hogy méltónak tartjuk e minden izében magyar laka- dalomról ismételten megemlékezni. Hisz az ősi magyar szokásokat lassanként elhagyjuk, levetkezzük, s jól esik, ha a jó vidéken még egy-egy szép magyar ünnepről hallhatunk. A lakadalmon hetvenen vettek részt a család rokonai s jó barátjai a családtagokkal együtt. A nász- asszonyi tisztet Jakó Kálmánná szül. Daróczy Eliz és ifj. Madarassy Sándorné szül. Képessy Irén viselték. Násznagyok Farkas Sándor és Jakó Kálmán voltak. Nyoszolyó lányok voltak Böszörményi Eszter, Domokos Mariska, Marothy Annuska, Tóth Juliska, Böszörményi Margit, Maróthy Mariska és Madarassy Erzsiké ; vőfélyek voltak Dr. Képessy László, Ilosvay Gusztáv, Toóth Tibor, Czech Aladár, Helmeczy Pál, Madarassy István és Jakó Pál. A polgári házasságkötést Bozsó István patóházai állami anyakönyvvezető végezte. Ez után a 30 kocsisorból álló díszes menet, a menet élén lovagló, nemzetiszin szalagos, patóházai falusi legényekből álló bandériumtól vezetve a református templomba ment, hol az esketési szertartást Bartók Károly helybeli lelkész végezte. Esküvő után dús ebéd volt, melyen szebbnél szebb pohárköszöntők hangzottak el az uj párra s az örömszülőkre. Megható volt az öröm- apa szép köszöntője vendégeire, mely könyeket csalt sokak szemébe, midőn elmondta, hogy öt felnőtt testvérrel indult az életnek, kik ma mind a földben pihennek, s ő tesvérek hiányában barátokat keresett, s boldogsággal tölti el, hogy azokat meg is találta. Az ebédet Bunkó Vincze zenéje mellett másnap este 10 óráig tartó táncz és mulatság követte.

— Szemle. Baranyi Imre, a 78-ik honvédgyalog- dandár parancsnoka, Szakáll Pál segédtisztje kíséretében nov. hó 26 án városunkba érkezett és másnap szemlét tartott a póttartalékosok harczszerü lövészete felett. A dandárnok, a kit nem rég neveztek ki s a ki először volt városunkban, délben látogatást tett a főispánnál s délután a legénység felett tartott szemlét.

— Gyászeset. Farkas Rezső, gr. Károlyi István uradalmának számvevője és titkárja nov. 25-én élte 52-ik évében hosszas szenvedés után városunkban elhunyt. Farkas Rezső mint egész fiatal ember került városunkba több mint 30 éve s mint erdész gyakornok kezdette működését a gr. Károlyi György uradalmában. A kiváló szakismerettel biró és mindig tanulni szerető fiatal ember lassanként az uradalmi .csekély tiszti létszámban is előhaladni tudott, úgy hogy idők folytán gr. Károlyi István uradalmának intézőtisztje, a gróf bizalmas embere lett, a mely állást csak a legutóbbi években váltotta fel leginkább betegségére való tekintetből, a kényelmesebb titkári állással. Farkas

Rezső igen rokonszenves, előzékeny, tisztességes férfiú volt, a kit mindenki tisztelt és becsült. Mint jó barát, kellemes társadalmi ember pedig páratlan volt, úgy hogy barátai nagyserege könyezte meg elhunytat. Gr. Károlyi István is fájlalja az ő korai elvesztét, mi- mek özvegyéhez intézett igen áthatott rokonszenves sorokban adott kifejezést.Temetése nov.27-én d.u. 3 órakor ment végbe, óriási részvét mellett. A koporsót a koszorúk egész tömege borította, melyek a következő feliratokat viselték : Farkas Rezsőnek — Gr. Károlyi István. Felejthetetlen jó férjem áldott emlékének — Iréned. Őszinte szeretniük jeléül — Wagner Lajos és családja. Feledhetetlen kartársuknak — az uradalmi tisztikar. Isten veled — Rezső, Pista. Szerető szívvel

— Ida és Sándor. Kedves emlékű pártfogómnak. Rezső bácsinak — A Rubint-család. Őszinte szeretetük jeléül — Margit és Jankó. Felejthetetlen kartársuknak — a gyulamezői tisztikar. Szeretett tiszttársának — Jano- vai tisztség. Szeretett barátjuknak — Hegedűs József és családja. Szeretett tiszttársuknak — Erdődi uradalom gazdasági és erdészeti tisztikara. Őszinte tisztelete jeléül — Lénárd Jenő és családja. Feledhetetlen Rezső bátyánknak — Gizella és Károly. Mély tisztelete és kegyelete jeléül — Toóth Sándor és családja. Régi jó barátjának — Rébay Dezső. Igaz barátsága jeléül — Nonn Gyula és neje. Szeretett sógoruknak — Józsi és Mili. Szeretett jó testvéremnek — Karolin. Őszinte kegyeletük jeléül — Dr. Czukor és neje. Őszinte szeretetük jeléül — Lajos és Margit családjával. Harvig és családja. Tisztelete jeléül —• Maraszka József. Szeretett keresztapjuknak — Etelka és Ilona. Tiszteletük jeléül — Nonn Ferencz és neje. Felejthetetlen főnöke és barátjának — Kluge Ferencz és neje. Felügyelő-bizottsága érdemes tagjának — A Nagyká- rolyi Takarékpénztár-egyesület. Szeretett sógorának

— Erzsi és Anti. Igaz barátság jeléül — Özv. Márton Lászlóné. Szeretetük jeléül — Fogarassy Sándor és családja. Hálás megemlékezésül — A kiárai felügyelő cselédek. Hálájuk jeléül — a lovászok, és számtalan feliratnélküii koszorúk. A koporsó felett Boros János ág. ev. lelkész megható imában búcsúztatta el a halottat szeretettjeitől s azután kivitték utolsó nyughelyére. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Farkas Rezsőné szül. Rajzinger Irén úgy a maga, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szivvel jelenti felejthetetlen férjének, a legjobb testvérnek, sógornak és rokonnak : Farkas Rezső, móltóságos gr. Károlyi István ur uradalmi számvevő és titkárának hosszas szenvedés után folyó hó 25-én éjjeli fél 1 órakor, életének 52-ik, boldog házassága 22-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 27-én d. u. 3 órakor fog az ág. ev. hitvallás szertartása szerint a nagykárolyi ág. ev. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy-Károly, 1901. nov. 25. Áldás és béke legyen a drága halott hamvai felett! Farkas Carolin, Farkas Ernesztin és férje Barnier Amadéé mint testvérei és sógora s ezek gyermekei: Ernesztin, Sándor. Margit, Jeanne, Róza, Zsuzsánna, Rudolf, Mária. Rajzinger Emilia, és férje Szerényi Imre, Rajzinger Antal és neje szül. Major Erzsébet, Rajzinger Lajos és neje szül. Schwenk Leopoldin, Rajzinger Imre és neje szül. Unger Nella, Rajzinger József és neje S2ül. Haag Emilia, Rajzinger Sándor és neje szül. Wagner Ida mint sógorai és sógornői. A nagykárolyi takarékpénztár, melynek a megboldogult felügyelő bizottsági tagja volt, a következő külön gyászjelentést adta ki: A Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület igazgatósága mély részvéttel tudatja, hogy felügyelő-bizottságának tevékeny és érdemes tagja, Farkas Rezső ur folyó hó 25-én munkás életének 52-ik évében elhunyt. Emléke maradandó lesz közöttünk. Béke poraira! Nagykároly, 1901. november 25.

— Tiszteletben járásorvosnak nevezte ki a főispán dr. Goldstein Ármin nagysomkuti körorvost.

volt Milán kiváló diplomata volt, ki fel tudta fogni helyzetét es kereste monarchiánk kegyet, pedig szivében nem volt igazi magyar erzelmü, de népe nem értette őt meg, s ez volt faiuma. Valóságos tragikai hős minden könnyelműsége mellett, kiben nagy ideák forrnak s ellene fordulnak mindazok, a kikért élt, a kiket szeretett. Uj életre kelti a régi szerb királyságot, első királya nemzetének, s úgy meggyülöli őket, hogy még az altala íajongásig szeretett haza földjében sem kívánt pihenni. Minő megrendítő igazi tragédia ez! Megvallom, én rajongásig vagyok e zseniális ember iránt, s tragikai bukása igaz részvéttel tölti el szivemet.

A szomorú pénzügyi viszonyok jellemzésére eleg legyen felhoznom, hogy — daczára a nálunk is sokat emlegetett, Szerbiában pedig már tényleg be is hozott gyufa adónak, daczára hogy az adozas minden neme már ki van merítve, — a szeptember ho első napjai ban Szendrőn tartott miniszteri tanácsban a hadi bud- getet is tetemesen alább kellett szállítani, s a közkatonák évek óta nem kapnak fizetést, hanem 3 évi szolgálat után egy utalványt kapnak, hogy majd haza tértük után a községnél kifizetik zsoldjukat, de bizony a fizetésre örökös kezesül megmarad a nagy harang.

A szerb katonaság egyenruhája festői, s az orosz lapos tetejű sapkát használják, kivéve a kir. testőrséget, kiknek díszes kócsagtollas fekete báránybőr kucsmájuk van. A közlegényeknek a ruházata azonban nagyon viseltes s nem egy királyi székhelyre való. Különben a közlegények tegezik a tiszteket.

Láttam felvonulni egy szekerész katona csapa tot is, s a lovak szépek és jó erősek voltak, de meg látszott rajtuk is az üres katonai kincstár, mert biz azok zabiszonyban szenvedtek, s nagyon soványak voltak.

Általában Belgrádban és egész Szerbiában nagyon el van terjedve az egyenruha mánia s ott majd mindenki egyenruhában jár. Egyenruhája van ott a katonán s pénzügyőrön kívül a különböző szolgálati ág beli hivatalnokoknak, a hordároknak, kocsisoknak, s a jo eg tudná elsorolni kinek-kinek nem, s mindenik a lapos tetejű orosz sapkát viseli, és csakis a ruha színében s a sapkát körítő szalagszerü díszítés színében van különbség a különböző foglalkozási ágazat szerint.

Belgrad villamos és lóvonatu vasúttal kitünően be van hálózva. Bérkocsijai nagyon kényelmesek, kifogástalan tiszták, az eléjük fogott lovak igen jó állapotban vannak, s daczára ennek olcsók.

A város körül igen sok téglagyár van, a mi a város rohamos fejlődését jellemzi; azonban az 30—40 év alatti gyors fejlődés s rohamos építkezés itt is megbosszulta magát, mint Budapesten s általánosan véve nagy az elszegényedés.

A város villanyos világítással van ellátva, s kitűnő ivóvizet szolgáltató vízvezetékkel van berendezve.

Szerbiában a franczia pénzrendszer szerinti számítás van behozva, s dénárokban és párában számi tanak. Egy dénár értéke megfelel 80 fillér magyar pénzérteknek s egy para 08 fillér magyar pénzértéknek. Még kevés idővel ezelőtt is azonban a török piaszter szerinti pénzszámitás volt honos Szerbiában. Váltó- pénzök szintén nikkel vegyületből vervék, s húsz párás és 10 párás pénzük oly nagyságú mint a mi 20 és 10 filléresünk, úgy hogy alig lehet egyiket a másiktól megkülönböztetni.

Belgrádot szép szőlőhegyek környezik s ezek kellemes, de savanyu asztali bort szolgáltatnak. A phylloxera itt is nagy pusztításokat vitt végbe s most kezdik felújítani a szőlőket.

Megemlítem még, hogy Szerbiának nincs arisz- tokrácziája, s ott teljes egyenlőség van. Mind a mellett azonban a nagyralátás itt is nagyban divik, s a belgrádi kisasszonyok szívesebben fogadják a festői ruházatú katonatisztek udvarlását és szívesebben mennek ezekhez férjhez, mint a dúsgazdag kereskedőkhöz. Pedig hát a kereskedő Belgrádban is élelmes és ur, s

mutattak egy pár impozáns palotát, melyet bocskor- kereskedő tulajdonossá bocskorból épített.

Még csak annyit, hogy Belgrádban különös látványnak voltam tanúja, s rögtön eszembe jutott láttára egy jó magyar népdal, t. i.:

Fakó lovam fel van kantározva.

Hát Belgrádban azt láttam, hogy a törpe fajú, sötét fakószinü ökrök kantárral voltak ellátva az igában s vezették őket, s igy ők a magyar nótát igy dalolhatják :

Fakó ökröm felvan kantározva.

Nem mulaszthatom el végül, ha már a zimonyi viczebánus nagy úri grandezzájáról megemlékeztem, hogy ezzel szemben a belgrádi rendőrség előzékenységéről meg ne emlékezzem. Hogy ugyanis Zimony- ban partra szállhassak, a hajón történt kiszállásomkor elvett útlevelemet vissza kellett szereznem, s e végből a kikötő mellett lévő útlevél vizsgáló hivatalban kellett jelentkeznem. Pár rendőr, egy Írnok és egy előkelőbb állású rendőrtisztviselő szolgálja itt ki a közönséget s mondhatom, hogy a zimonyi rendőrkapitány leczkét vehetne tőlük az előzékenységből, mert oly előzékenységgel szolgálják ki az utast, mely jó érzéssel tölti el az ember lelkét, s pár percznyi ott tarózkodásom alatt arról is meggyőződtem, hogy az elegáns modorú, csinos és kedves fiatal főbb-tisztviselő több nyelvet beszélt. Útlevelemet vissza nyerve, azt a zimonyi kikötőben szolgálatot teljesítő rendőrnek átadtam s visszatértem Zimonyba, honnan este 11 órakor a hajó állomásra mentem, hol éjfélután 2 óráig kellett várni a késedelmesen érkező Albrecht hajóra, s ekkor hajóra szálltam, a mely a belgrádi kikötőbe vitt bennünket s ott lehorgonyozván, a hajón aludtunk, s másnap hajnali 5 órakor folytattuk utunkat az Aldunán.

Erről a szép és tanulságos útról azonban legközelebb.