Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

SZATMARMEGYEI

T7

Ik

Ö Z L ö N Y

gi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt a: irgalom kenyéren tengődni.

A beállott balesett 54 földmivelőt megölt. Mind az 54 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segély pénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak.

A beállott baleset a segélypénztár 10 tagját, a megejtett orvosi vizsgálat szerint mindenkorra munka- képtelenné tette. Ezekben az esetekben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és a legnagyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind a tiz munkaképtelenné vált tag élete fogytáig részesül a törvény által előirt anyagi támogatásban.

Ezek a számok világosan beszélnek és egytől egyig hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát.

Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fenálállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől.

Az emberbaráti intézmény üdvös működése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak száma olyan gyorsan emelkedik, mert eltekintve attól, hogy az 1900. XVI. t.-cz 8. §-a alapján a gazdák által kötelezőleg biztosított cselédek száma mintegy 500000, a segélypénztárba beiratkozott rendes és rendkívüli tagok száma is már jóval túlhaladta a 12000-et

A segélypénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a főpásztorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban cspportosuljanak a segélypénztár alapitó tagjai sorába. És bizonynyal ez az oka annak, hogy a rövid nyolcz hónap alatt beiratkozott 941 alapitó tag 150000 koronával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a föld népét támogassa, istápolja.

HÍREK.

— Gyászisteni tisztelet. Kedden f. hó 19-én Erzsébet királyné névnapja alkalmából gyászmise volt a helybeli róm. kath. templomban, a melyen a hatóságok élén gr. Hugonnai Béla főispán is megjelent. A gyászmisén ott volt a honvéd tisztikar is, valamint a tanuló ifjúság.

— A szatmári püspök városunkban. Meszlényi Gyula szatmári püspök a múlt csütörtökön a délelőtti vonattal városunkba érkezett s a kegyesrendiek társházánál szállott meg. A püspök csak látogatást tesz városunkban s itt léte alatt meglátogatta az elemi iskolákat s látogatásokat tett a városban. így pénteken a főispáni párnál volt ebéden, délután pedig dr. Serly Gusztávot látogatta meg. A püspök a tegnap esteli vonattal utazott vissza székhelyére.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán és kedves neje a tegnap déli gyorsvonattal Szatmárra utazott, hogy részt vegyenek ott a nőegylet Katalin tánezestélyen.

— Hivatal vizsgálat. Gr. Hugonnai Béla főispán f. hó 20-án a vármegyei pénztáraknál pénztárvizsgálatot tartott.

— A Kölcsey Egyesület első felolvasó estélyét a téli szezonban f. hó 17-én tartotta meg a régi kaszinó nagytermében szép számú közönség érdeklődése mellett. Az első szám volt a dalárda szabatos éneke. Ezután dr. Kováts Dezső az irodalmi szakosztály elnöke mentette ki Nagy László elnök távol- maradását, a ki hivatalos ügyben Budapesten volt s igy elnöki megnyitó beszédét nem tarthatta meg. Ezután Nagy Sándor vármegyei első aljegyző „Három ország határán“ czim alatt olvasott fel. Az érdekes felolvasás közlését mai tárczánk kezdi meg. A felolvasást követő tapsok elhangzása után Fliesz Henrik, lapunk munkatársa olvasott fel egy nehány hangulatteljes költeményét, a melyet a közönség igen rokonszenvesen fogadott. Befejezte az estélyt a dalárda éneke.

— Gyászünnepély a főgimnáziumban. Feledhetlen

Erzsébet Királynénk emlékének kegyeJetes gyászün- nepélylyel adózott főgimnáziumunk ifjúsága f. hó 19. a városi tornacsarnokban. Gyér számú közönség előtt Kölcsey Hymnusának sikerült eléneklésével kezdődött az ünnepély, mit Bodnár Lajos VIII. o. t. alkalmi ódájának elszavalása követett. Szintay Lajos értelmes, ügyes előadásában az óda szép hatást ért el. — A főgimnáziumi zenekar szereplése után az énekkar biztos, szép éneke következett; a tökéletes betanítás Majoros tanár érdeme. — Czukor István és Csilléry Ferencz kellemes zongorajátéka számos tapsot aratott, mire Papp György szavalt. A főgimnázium igazgatója méltatta erre szép szavakban a nap jelentőségét, mire is az énekkar énekelte el a Szózatot. Utolsó pontja az élvezetes műsornak a főgimnáziumi zenekar játéka volt. (F. H.).

— Választmányi ülést tartott a helybeli Kölcsey Egyesület a tegnapi napon a melyen a br. Luzsénszky felolvasásának kérdése tárgyaltatott. A választmány kimondta, hogy a mennyiben az egyesület hónapokkal ez előtt tette azon ajánlatát, hogy rendezni fogja a búr szabadsághős felolvasó estélyét s ezzel egyik tagját is megbízta az idő megjelölése mellett s ezen idő rég elmúlt s a mostani időszakot nem tartja alkalmasnak a felolvasás megtartására, mint egyesület nem foly be a rendezésbe. Ezen határozat abban leli másrészről magyarázatát, hogy decz. 1-én műkedvelői előadás is lesz s igy esetleg a másnap tartandó felolvasásnak nem lenne közönsége. Ha azonban mind ennek daczára a felolvasó estély megtartatnék, ezt falragaszok fogják tudatni.

— Leányiskolái ünnepély. Az áll. polg. leányiskola f. hó 19-én d. u. 3 órakor az intézet dísztermében Erzsébet királyné emlékére szép gyászünnepélyt rendezett. Előkelő közönség élén ott láttuk gróf Hugonnai Béláné főispánnét is. A műsor kezdetét vette a növendékek énekével. A műsor második pontja Lőrinczy Idának nagy odaadással megirt felolvasása volt melynek szépségét, érzelem teljességét a közöriség élénken megtapsolta. Ezt követte a növendékek éneke. Gáspár Anna II. o. t. meglepő szépen adta elő Sajó Sándor „Erzsébet“ czimü költeményét, Pintér Gabriella pedig zongora játékával aratott nagy tetszést. A műsor következő pontja Brandsch Berta szavalata volt, ki Sternberg Anikó elismerést és dicséretet érdemlő szép zongora kisérete

mellett „Nagy aszzonyunk“ czimü melodrámát adta elő tehetséges, ügyes előadásban. Majd Kacsó Irén III. o. t. zongorajátékával foglalta le a közönség osztatlan figyelmét s tapsokban adott kifejezést elismerésének. Bakó Zsófi III. o. t. adta elő hatást keltve ezt követőleg a „Rab“-ot. Filep Margit és Kudla Mariska ének duettje is igen tetszett. A pompásan egybevágó kettős igaz élvezetet nyújtott a közönségnek. Péehy Ilona III. o. t. zongorajátéka a jövő tehetséges és hivatott játékossára enged következtetni, mit a felhangzó tapsok is kellően igazoltak, mire Ilosvay Margit szép czimbalomkisérete mellett Bornemissza Sarolta énekelt pár bus magyar dalt, tiszta, zengzetes hangja, mély érzelmű éneke tetszést aratott, melyből Ilosvay Margit is méltó részt követelhet magának. A Hymnus eléneklésével az ünnepély véget ért. Megemlítjük, hogy 1 koronás és 40 filléres belépti dij mellett tartatott az ünnepély meg, az „Erzsébet alap“ gyarapítására. (F. H.)

— A vármegyei könyvtár. Lapunk múlt számában említettük már, hogy a vármegyei könyvtár részére megszerzett 1861—1896 évi országgyűlési naplók kiegészítése tekintetében Nagy László alispán küldöttségileg tisztelgett gróf Apponyi Albert képviselőházi elnöknél. Gróf Apponyi értesítette az alispánt hogy előterjesztésére a képviselőház gazdasági bizottsága elhatározta hogy a jelen ország- gyűlés kezdete óta megjelent s az ez után előállítandó képviselőházi nyomtatványok a vármegyéi könyvtár részére díjtalanul megküldettessenek ; a múlt ()897—-1901 évi) országgyűlés nyomtatványaira nézve pedig elrendelte, hogy azok számba vétessenek, s a mennyiben a képviselőház szükségletén felül lesznek még teljes példányok, azokból egy teljes példányt készséggel meg fog küldetni.

— Műkedvelői szinielöadás. Derék műkedvelőink kis csapata, szorgalmasan készül Csiky Gergely „Nagymamájáénak előadására. A próbák annyira haladtak már, hogy a darab decz. elsején előadható lesz. Az előadásnak általános érdeklődéssel néznek elé városunkban, mert a műkedvelői gárdának sikerült védnöknek megnyerni gr. Hugonnai Belánst, főispánunk minden nemes mozgalmat felkaroló kedves nejét s ez az egy körülmény is elég biztosíték arra nézve, hogy az előadásnak teltháza legyen. Örömmel üdvözöljük a gróf- nét társadalmi mozgalmaink élén s azt hisszük, hogy nemes és odaadó érdeklődését siker fogja koronázni. A darabot a népnevelési egylet javára adják s előadás után vacsora és táncz lesz. Jövő számunkban közöljük az érdekes előadás szinlapját is.

— Esküvő. Leittier Emil szinérváraljai kir. al- járásbiró szombaton folyó hó 23-án d. e. 11 órakor vezette oltárhoz Tóth Móricz patóházai földbirtokos és neje Madarassy Gizella bájos és kedves leányát Margitot. A vőlegény részéről Jakó Kálmán földbirtokos s a mennyasszony részéről Farkas Sándor nyugalmazott m. kir. honvéd ezredes szerepeltek tanúként. Az esküvőt a mennyaszonyi háznál díszes lakoma követte melyen mintegy hatvanan vettek részt. Sok boldogságot a szívből kötött frigyhez.

— A kath legényegyesület, f. hó 24-én este fél 6 órakor felolvaso-estélyt tart, a melyet táncz fog követni. Az estélyt valószínűleg Meszlényi Gyula szatmári püspök is szerencséltetni fogja magas megjelenésével, a ki ez időben a helybeli kegyesrendiek társházának lesz vendége. A felolvasó-estély műsora a következő : Üdvözlő beszéd, tartja Tietz Sándor egyesületi elnök. Üdvözlő költemény, irta Fliesz Henrik, szavalja Sallay Lajos. Dialog: előadják Akkermann Antal és Szendrey Irén. „Hódolás“, költemény, szavalja Spilka Ignácz. Végül még lesz egy női szavalat is. E kellemesnek Ígérkező estélyt melegen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe és pártfogásába. Önkénytes adományok hálás köszönettel fogadtatnak.

— Vizsgaletétel. Daróczy Pál a helybeli kir. járásbíróságnál alkalmazott tkvi gyakornok e hó

19-én a telekkönyvvezetői vizsgát Debreczenben jó sikerrel letette.

— A kereskedő tanoncz iskola növendékei f. hó

17-én d. u. 2 órakor Erzsébet gyászünnepélyt rendeztek a főgimnasium egyik termében. Az ünnepélyt Dr. Lucz Ignácz igazgató nyitotta meg megható beszéddel, amelyben ecsetelte az ünnepély jelentőségét. Ezután a növendékek elénekelték a Szózatot, majd Kuszka Mihály III. oszt. növendék szavalta el értelmesen Pósa Lajosnak „A királyné álma“ czimü szép költeményét. Az ünnepélyen a felolvasást Klacs- kó István főgim. tanár tartotta, a ki remek közvetlenséggel mutatta be a történelem eseményeiből azon motívumokat, a melyek a boldog emlékű királyné tiszteletét állandóvá teszik a magyar nemzet szivében. Majd Szimon Ferencz II. o. t. szavalta el Sajó Sándor „Erzsébet“ czimü költeményét s befejezte a szép ünnepélyt a Hymnus eléneklése. Sajnos, hogy nem hogy a főnökök, de még az iskolaszék tagjai sem tartották szükségesnek emelni jelenlétükkel az ünnepély jelentőségét.

— Megyebizottsági tag választások. Vármegyei bizottsági tagokul megválaszttattak: a felsőbányái választó kerületben Pemp Antal és Nagy Lajos (uj;)

a szamosszegiben Lányi Dezső (uj) és Tóth Endre (uj;) a nagydobosiban Görömbey Zoltán (uj) és Király István ; a kőszegremeteiben Privigyey Bertalan ; a berkesziben Szabó Ernő (uj) Sylhaba Ernő (uj ;) a kővárremeteiben Nagy Sándor (uj) Dr. Papp József (uj) Mán Lajos; a hosszufalusiban gróf Teleki Géza. Ferenczy Béla választási elnök hosszas távolléte miatt a gebei kerületben a választás nem tarttatott meg, a lázárii választó kerületből pedig Bottyán Pál választási elnök még nem küldte be a választási jegyzőkönyvet s igy e választás eredménye ismeretlen. A 76 választó kerületben foganatosított választás eredménye szerint megválaszttatott 147 bizottsági tag, kik közül 81 uj bizottsági tag s csak 66 bizottsági tag tarthatta meg régi tagsági helyét, a mi jellemzi a választások hevességét. Több választás ellen felszólamlás adatott be.

— Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Kun Miksa helybeli zenetanár, a dalegyesület karnagya, f. hó 22-én, férfi kora teljében 47-ik évében városunkban elhunyt. Tehetséges, szorgalmas zenetanár volt az elhunyt, a kinek sokat köszönhetnek tanítványai a kik megőrzik leikökben az ő emlékét. De főleg sokat köszönhet neki a helybeli dalegyesület, a melyet az ő ambitiosus szakszerű vezetése emelt arra a nívóra, a melyre az előtt hiába törekedett. Neje szül. Weisz Róza és két kiskorú gyermeke Sándor és Margit siratják a jó családapa korai elhunytát. Temetése ma d. u. fél 3 órakor lesz. Béke poraira !

— Érdekes felolvasó-estély. Báró Luzsénszky Félix, a ki a búr háborúról tartott érdekes felolvasásaival már eddig is nagy összegeket szerzett a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület kulturális alapjának, az ősz folyamán, ugyancsak az egyesület javára, folytatja felolvasó körútját. Nagykárolyba deczember 2-án érkezik a báró s ugyanaz nap este felolvasást tart a városház nagytermében. Luzsénszky Félix báró, a ki eleinte, mint közlegény küzdött a búr hadseregben, luzsinai és reglicei Luzsénszky József 1848—49. évi honvéd huszárszázados és Szir- may Alojzia grófnő űa. Eredetileg a katona pályára készült és 1877-ben a cs. és kir. 4-ik ulánus-ezred- ben, majd 1878-tól Boszniában a 7-ik huszárezredben szolgált. Részt vett az okkupáczióban, de megbetegedvén, a katonai szolgálatból kilépett. Utóbb a képviselőház tisztviselője lett, s ezen állásáról azért mondott le, hogy a harcztérre mehessen, a hol azután vitézségével kivívta, hogy külön csapatot bíztak reá, mely mindenütt derekasan állta meg a helyét. Egy tekintélyes világlap, a Neue Freie Presse délafrikai harcztéri tudósítója, nagy elismeréssel emlékezett meg annak idején a búrok magyar bárójáról. „Watervalanderből Novitgedachtba való visszatérésem közben, Írja többek közt a tudósitó, egy búr harczos haladt el mellettem, aki már megjelenésével is megragadta figyelmemet. Nem fiatal ember már, de azért a harczokban viseletes ruhájában is, egyenes, büszke megtartásával és sajátosan előkelő köszöntésével mindjárt a magyar mágnásra emlékeztetett. Később tudtam meg, hogy Luzsénszky Félix báró volt. Bajtársai egész legendákat beszéltek róla. Kitűnő czéllövő, az elhatározásban gyors, bátor és vitéz a harczban, a veszélyben nyugodt és rettenthettem Mint közember állt be a búrok soraiba és rövidesen feldcornetté (századossá), majd koman- dánssá (ezredessé) küzdötte fel magát. Feljebbvalóinak teljes bizalmát s alárendeltjeinek föltétien ragaszkodását bírta. Golyói ritkán tévesztettek czélt s az angolok százait terítették le véres harczokban, a melyek reá nézve Dalmanuthánál végződtek. Koman- dójat az angol túlerő később Portugál területre szorította s a honnan többé lehetetlen volt visszatérnie a harcztérre“. Nagykárolyból másnap Szat- raárra megy a báró s ott is felolvasást tart. A felolvasó-estélyre jegyek előre válthatók Baudisz Jenő árvaszéki ülnöknél. Helyárak a következők: ülőhely I—IV sor 3 K, a többi sor 2 K. Állóhely 1 K, karzat- és diákjegy 60 fillér. Az érdekes felolvasó-estélyre felhívjuk a közönség figyelmét.

— Gyászeset. Almássy Ignácz vármegyei tiszti alügyészt súlyos családi gyász érte. Édes anyja özv. Almássy Ignáczné sz. Baumann Anna f. hó 22-én élte 87-ik s özvegységének 31-ik évében végelgyengülésben Debreczenben elhunyt. Béke poraira!

— Az iparos kör megalakulása Mátészalkán. F.

hó 3-án Máté-Szalkán egy iparos kör alakult melynek ez idő szerint már 60 tagja van. Elnöknek mint levelezőnk írja egyhangúlag városunk közkedvelt és szeretett főbírája Jeszenszky Sándor lett megválasztva, ki a megválasztásnak illetve közóhajnak készséggel eleget is tett, az elnökké történt megválasztását köszöneté nyilvánítása mellett elfogadta, azon kijelentéssel, hogy ezen tisztséget mindig a szivén fogja viselni, illetve a megtiszteltetésnek tőle telhetőleg igyekezni fog megfelelni; alelnöknek: Veisz Zsigmond könyv- nyomdász lett szintén egyhangúlag kikiáltva. Elnök folyó hó 10-én a közgyűlésen üdvözölve a megjelent tagokat, a kört megalakultnak nyilvánította. — A kör saját pénztára javára folvó hó 24-én zártkörű tánczestélyt rendez. Működését a kör folyó évi deczember hó 1-én kezdi meg.

— Halálozás. Dr. Neuburg Gyula gyakorló orvos f. hó 22, élte 67-ik boldog házasságának 27-ik évében Szatmáron elhunyt. A megboldogult az előtt sok ideig M.-Szalkán volt keresett orvos.