Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

Nagy-Károly, 1901. szeptember 29. 30- szám. XXVII. évfolyam.

................ 1 ' ' ’ ' ' ' ' """ .1 ■■■■Ml ,.|l ■■■■ ! J M

Sz

atmármegyei Közlöny:

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ és VEGYESTART ALMIT HETILAP. ^

SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZRÖNYE.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

„\ ayy-Kái olybán, Jókay-utcza 2. sz.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 koronává* Jegyes szám ára 20 fillér, seHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza,'"bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

HIVATALOS RÉSZ.

2713—1901. sz. Szatmár vármegye főispánja.

Meghívó.

Van szerencsém az állandó választmány tagjait az október 8-án délelőtt 9 órakor kezdődő

"cl 1 é s r e

a vármegye székházának kis tanácstermébe tisztelettel meghívni.

Nagy-Károly, 1901. szeptember 19.

Gr. Hugonnai Béla,

— főispán.

2715—1901. sz. Szatmár vármegye főispánja.

Meghívó.

Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait az október hó 10-én d. e. IOV2 órakor kezdődő

rendes közgyűlésre

a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni.

Nagy-Károly, 1901. szeptember 19.

Gr. Hugonnai Béla,

— főispán.

26355—1901. sz. Szatmár vármegye alispánjától.

Hirdetmény.

A vármegyei tisztviselők s más alkalmazottak hozzá tartozói áltál igényelhető temetési járulékokról alkotott s kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendeletet azzal teszem közhírré, hogy az a kihirdetéstől számított 30 nap alatt lep hatályba.

Nagykároly 1901. szeptember 21.

Nagy László, alispán.

Szabályrendelet a vármegyei tisztviselők s más alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékokról. 1. §. A vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő személyzet és szolgák nyugdíj intézetének tagjai után hátra hagyott özvegyeknek, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváknak a 4-ik §-ban foglalt kivétellel temetési járulékra van igényük. 2. §. A temetési járulék az elhalt alkalmazottak után a legutóbb élvezett beszámítható javadalmazás alapján állapittatik meg és pedig: a) A javadalom három havi összegével, ha az alapul szolgáló javadalmazás 2000 koronát meg nem halad, b) A javadalom két havi összegével ha az 2000 koronát meghalad ; ebben az utóbbi esetben azonban a temetési járulék 500 koronánál kevesebb és 800 koronánál több nem lehet.3. §. Temetési járulékra nem tarthat igényt: 1. Azon nő, a ki a férj halálakor férjével nem élt együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés, nem az ő hibájából következett be. 2. Azon nő, a ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselek mény miatt hivatalvesztésre Ítéltetett, 4. A temetési járulék az özvegy járulékát képezi és csak olyan esetben, ha az elhalt után özvegy nem maradt hátra, vagy ha a hátra hagyott özvegynek temetési járulékra igénye nincs, illeti a temetési járulék az elhalt után hátra maradt igényjogosult árvákat és az ilyenkor a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsátandó. 5. §. A temetési járulék azt az alapot terheli, a melyből az elhalt alkalmazott fizetését húzta. 6. §. A temetési járulékot az elhalt vármegyei alkalmazottak után a vármegyei számvevő és a tisztiügyész véleményének meghallgatása után az alispán állapítja meg. Az alispán hátározata a kézbesítéstől számitett 15 napon belül a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűléséhez felebbezhető. Az alispáni határozat a tiszti ügyészszel mindenkor közlendő, a ki abban az esetben, ha a hozott határozat a jelen szabályzat rendelkezéseivel ellenkezik, az ellen az 1886. évi XXI. t.-cz. 70. §-ában megszabott hatásköréből kifolyólag, mint a törvények és szabályrendeletek őre, a vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűléshez felebbezni tartozik. A törvényhatósági bizottságnak határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-a értelmében panasznak van helye. 7. §. Az 1881. LX. t.-cz. 56. §-a értelmében a temetési járulékra végrehajtást vezetni nem lehet. 743—1901. bjk. sz. Jóváhagyatott. Kelt Szatmár vármegye közönségének Nagy-Kái olybán 1901. évi

augusztus hó 9-én tartott rendes bizottsági közgyűlésében. Alispán helyett: Ilosvay Aladár vm. főjegyző. Kiadta: Ilosvay Aladár vm. főjegyző.

96504—II. sz. M. kir. belügyminiszter. Kereskedelmi minister úrral egyetértőleg jóváhagyom. Budapest, 1901. szept. 11. A miniszter helyett: Gullner, államtitkár.

A képviselő választás és a gazdasági pártok.

Az immár vége felé közeledő képviselőválasztási mozgalomban aránylag jóval kevesebb frázis hangzott el. A jelöltek nem Hezitálták túl egymást nagyszerű Ígéretekkel, melyek mint a könnyedén kimondott szó szoktak elröppenni elhangzásuk után. A programmbe- szédek állaga — s ezt örömmel konstatáljuk reális bázison mozgott. A választási mozgalom jelszavai túlnyomóan közgazdasági czélok körül mozogtak. Politikai és közjogi jelszavak, még a közjogi ellenzék jelöltjeinél is mérsékelt kvantitásban dobattak a választók tömege közé, de annál erőteljesebben és gyakrabban fejtegettek a beszámoló,a programm- és pótprogram m beszédek a nemzetgazdaság kérdéseit és problémáit.

Örvendetes jelenség, hogy törvényhozóink a gyakran meddő politikái akczió színteréről a gazdasági munkálkodás felé kezdenek hajolni. A külföldön már évtizedek előtt honosodott meg az a országot kormányzó nézel, hogy a népnek jól felfogott érdeke nem annyira a politikában, mint inkább a nemzetgazdaságban rejlik.

A jelenlegi alkotmányos küzdelemben elhangzott gazdasági jelszavak nagy része az agrár_ és merkantil érdekek körül forog.

Őszintén mondjuk el nézetünket. Amilyen mértékben helyeseljük az agáriusok programm- jának azon pontjait, melyek valóban a földbirtok érdekeit vannak hivatva ápolni, olyan mértékben tartjuk elitélendőnek az olyan akcziót, mely az ipar, de még inkább a kereskedelem ellen tör. Károlyi Sándor grófnak, az agráriusok vezérének gönczi levele, valamint a prog- rammbeszede is inig egyrészt meggyőző igazságokat, jogos uj kívánalmakat tartalmaz, addig másrészt tendencziozus, osztályérdekek szolgálatában áll és túllő a czélon. Van abban a gönczi levelben néhány olyan pont és néhány olyan tendenczia, mely nyíltan, hirdeti a kereskedelem és ipar megrontását. És a mikor ilyen tendencziákat visznek bele a képviselőválasztói harezba ez azt jelend, hogy azok az urak a gazdasági harezot provokálják.

Már most: van szükség Magyarországon gazdasági harezra? Van szükség arra, hogy a föld művelői szembe álljanak az ipar és kereskedelem művelőivel, egymást gyöngéiben rombolni igyekezvén ? Azt nem is szükséges megokolni, hogy az ilyen harcz a gazdaság terétől átmenne a társadalomba is. S micsoda állapotok lesznek akkor Magyarországon ? Ha kitör a gazdasági és társadalmi harcz, ez egyenlő a polgári béke felfordulásával, annál is inkább, mert az ilyen viszálykodásoknak okvetlenül nyomába lép a felekezeti villongás is.

Ilyen veszedelmeket rejtenek magukba a gönczi pontok és ha a választó közönség nem fogja a helyes konzekvencziákat az agrárius jelöltek programmbeszédeiből levonni,ezzel csak saját maga alatt vágja a fát. És ha az agrár vezető emberek nem fogják hevüket és a tett propagandájának követését mérsékelni, olyan válságba sodorhatják a legközelebbi öt esztendő alatt az országot, amilyen válság 1873. óta itt nem volt.

Nem osztályérdekek előtolásában, nem támadó tendencziákban fekszik a földet mivelő- nép és a birtokosság jobb jövője, hanem összhangzó és erőteljes munkában, czélszerü, béke eszközökkel.

Onnan, ahol az ország sorsát intézik, az utóbbi napokban gyakran hangzottak el szavak, melyek a telivér agráriusok akcziójának mérséklését czélozták — s az ország érdeke, hogy e kijelentések azokban a körökben melyekhez intézve vannak, hatásukat el ne tévesszék.

Néhány hét múlva összeül az uj törvényhozó testület, hogy nagy feladatokat végezzen el. Elsősorban gazdasági feladatokat, melyek agráriust és merkantilistát egyaránt érdekelnek. S hogy ez a munkálkodás sikeres legyen, ahhoz első sorban az szükséges, hogy olyan agráriusok és merkantilisták kerüljenek a parlamentbe, akikben van türelem, jóakarat és méltányosság ahhoz, hogy a helyes középutat meg tudják találni.

Ez a szempont kell, hogy vezesse a választásra hivatott jó hazafiakat, midőn az urna elé lépnek.

Választási mozgalmak.

A jövő csütörtökön vármegyeszerte eldől a kérdés,hogy az egyes kerületekben melyik jelölt fog győzni, ki nyeri el a mandátumot. Egy par érdekes választás kínálkozik. A legérdekesebb lesz kétségtelen a nagykárolyi, a mely kicsinyben az ország képét mutatja, mert itt három párt is küzd egymással s az a kérdés, hogy a szabadelvű, a függetlenségi és a néppárt közül melyik nyer absolut többséget avagy melyik marad ben a pótválasztásra. Érdekességben ezt a nagy- somkuti választás követi, a hol erős harcz lesz, valamint a nagybányai kerületben is.

Jelenleg a helyzet a következő :

A nagy károlyi kerületnek három jelöltje van, Domahidy Elemér szabadelvű, Gyapay Pál függetlenségi párti és Báthory István néppárti jelölt. A függetlenségi pártnak csak egy hete van jelöltje s azért most ez a párt azon munkálkodik, hogy az eddigi kombinácziókat megzavarja, a másik két párttól elhódítsa a szavazókat. A függetlenségi párt zömét Nagy-Károly város adja, a szabadelvüpárt erőssége a magyar községekben van, mig a néppárt kizárólag a sváb községekre támaszkodik.

A függetlenségi párt jelölő gyűlését a múlt vasárnap d. u. 3 órakor tartotta meg városunkban a piacz- téren, nagy közönség jelenlétében, a melyben szórványosan vidéki választó is volt képviselve. Papp Béla pártelnök nyitotta meg az értekezletet, jelezve annak czélját. Erre az értekezlet a lelkes éljenzések között jelölt Gyapay Pált küldöttségileg hívta meg az értekezletre programbeszéde megtartása czéljából. A küldöttség tagjai voltak: Asztalos György, dr. Adler Adolf, Janitzky Albert, Strómayer Ferencz, Sámi Zsigmond, Bordás Imre és Luczay János. Gyapay Pál lelkes éljenzések között megérkezve elmondta programbeszédét, a mely az 1848-as és függetlenségi párt összes programpontjait részletesen felölelte. Gyapay még nem gyakorlott szónok, de azért előadása vonzó és látszik, hogy vannak eszméi. Beszéde nagy hatást tett. Utána Ráth Endre, Kossuth Ferencz titkára mint a központ kiküldötte szólott a választókhoz, ajánlva Gyapay megválasztását. Ráth rendkívüli hatásos népszónok. Beszédét is lelkesen megéljenezték. Végre a közóhajnak engedve Csóti Márk kegyesrendi tanár ajánlotta köztetszés között Gyapayt a választók figyelmébe. Miután még dr. Adler Adolf indítványára Kossuth Ferenczhez üdvözlő sürgönyt küldtek, az értekezlet példás rendben feloszlott. Kossuth Ferencz az üdvözlő sürgönyre a következő választ küldte:

Köszönöm a sürgönyt, ismételten kérem, vigyék Gyapay zászlóját diadalra, nálánál jobb jelöltet Nagykárolynak képzelni sem lehetne. Éljen Gyapay Pál!

Kossuth.

Gyapay Pál, a függetlenségi párt jelölte most sorra járja a községeket több helybeli pártfelével és program-