Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-11 / 32. szám
Mejléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 32-ik számához HIVATALOS RÉSZ. 391 — 1901. EB. sz. Hirdetmény. Alantirt erdészeti bizottság közhírré teszi, hogy a Hajdú-Böszörmény rend. tan. város s a vele közös erdőtiszt tartására eddig szövetkezett közbirtokossági erdők állami kezelésbe vétetvén, Hajdú-Böszörmény rend. tan. város székhelylyel a nagykárolyi m. kir. állami erdőhivatalnak alárendelt uj m. kir. járási erdőgondnokság állíttatott fel s ehhez képest az 1899. évi 690. ein. sz. F. M. rendelet 2 §-ának XV. 1) pontja következőképen módosíttatott „1. a m. kir. járási erdőgondnokság székhelye Nyíregyháza. Kerülete kiterjed: Szabolcs vármegye területére.“ Nagy-Károly, 1991. augusztus 2. Szatmárvármegye közigazgatási erdészeti bizottságának ülésén kívüli intézkedése alapján. Nagy László elnök. 21223—1901. sz. Spitz Dezső nagyecsedi lakos kárára 1 drb 1 és fél éves, bal farán S. D. bélyegig homlokán 0 jegvü üsző bornyu a Tyúkod és nagyecsedi határról f. hó 16-án elbitangolt. Nagy-Károly, 1901. julius 29. Nagy László, alispán. Másolat: A m. kir. miniszter-elnöktől.3000—m. e. h. II. Rendelet az 1848—1849-iki honvédeknek s ezek özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése, valamint az elhunyt 1848—1849-ikí nyugdíjas honvédek után temetési járulék megállapítása tárgyában. 1. Az 1849—1849-iki honvédeknek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése. 1. §. Nyugdijigény- nyel bir, a ki beigazolja, hogy: a) 1848—1849. évben honvéd volt; b) fedhetetlen előéletű. 2. §. Az 1848]49. honvédség igazolására szolgál: a) Az 1848—49-iki évekből s ez éveket követő közelebbi időkből származó oly hitelt érdemlő okmány, melyből a folyamodó honvéd volta világosan kitűnik. Ilyenek pl. kinevezési okmány, útlevél, szabadság-levél, az osztrák katonai hatóságoktól a honvédeknek a fegyverletétel s később a további katonai szolgálatra képteleneknek a sorozások alkalmával kiadott igazolvány ; a besorozott honvédekre nézve az illetékes ezredesnél róluk vezetett törzskönyvi lap, a mennyiben honvéd voltuk ebben ki van tüntetve stb; b) a hondvéd egyletek által kiállított honvéd igazolvány. 3. §. A honvédegyletek által igazoltakkal szemben, kétség esetén az, hogy az igazolt mint honvéd részt vett-e a szabadságharczban, vagy nem, közigazgatási utón foganatosítandó nyomozó eljárás alapján fog megállapittatni. Ez esetben a folyamodó honvéd volta csakis két, már nyugdíjazott, vagy kétségen kívül igazolt s vele szolgált bajtáisnak eskü alatt tett vallomása alapján, fog beigazoltnak vétetni. Tiszteit csak tisztek igazolhatnak. 4. §. A fedhetetlen előélet városokban a polgáimester, kis- és nagy községekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó. 5. §. Fedhetetlen előéletűnek tekintetik, az a ki oly bűntény miatt elitélve nem volt, vagy vádhatározat alatt nem áll, a mely miatt az 1085. évi XI. t.-cz. értelmében a nyugdíj igénynyel bírók is ezen igényüket elvesztik. 6. §. Az életkor megállapiihatása végett folyamodónak születési anyakönyvi kivonata bemutatandó. II. Az 1848—49 iki honvédek özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése. 7. §. Az 1848—49-iki honvédek özvegyei közül nyugdíj igénynyel bir az, a ki beigazolja, hogy: a) 1849. év végéig ment férjhez; b) férjét haláláig el nem hagyta s özvegy állapotban él; e) fedhetetlen előéletű. 8. §. Az özvegy néhai férjének honvéd volta, ha a férj honvéd nyugdíjban részesült, az ezt igazoló okmánynyal, ellenkező esetben a 2. és 3. §§-okban foglaltak szerint igazolandó. 9. §. A férj elhunyta halotti anyakönyvi kivonattal igazolandó. 10. §. A házasságra lépés ideje házassági anyakönyvi kivonattal igazolandó. 11. §. Az özvegynek néhai honvéd férjévéi halálig való együttélése, az özvegy állapota városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyitványnyal igazolandó. 12. §. A fedhetetlen előélet városokban a polgármester, kis- és nagy köszégekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó. 13. §. A fedhetetlen előélet megállapítására nézve az 5. §-ban foglaltak az irányadók. Az állami ellátás (nyugdíj) összege, kiutalványozása és megszüntetése. 14. §. az évi nyugdíj járandóság: tábornok részére 4000 korona, ezredes részére 960 korona, alezredes részére 816 korona, őrnagy részére 720 korona, százados részére 624 korona, főhadnagy részére 552 korona, hadnagy részére 504 korona, őrmester részére 144 korona, tizedes részére 96 korona, közvitéz részére 72 korona. A jelen §-ban felsorolt tiszti nyugdij összegektől eltérően azon honvéd tisztek, a kik az előtt a cs. kir. hadseregben tiszti minőségben szolgáltak, tekintet nélkül arra, hogy valamely más ellátásban részesülnek, 1200 koronáig terjedhető pótilletményben részesíthetők. Különös méltánylást érdemlő esetekben pl. ha az illető folyamodó az 1848—49-iki érdemjellel lett kitüntetve, vagy máskülönben tüntette ki magát, annak illetménye a rendes nyugdij kétszereséig felemelhető. 15. §. A tiszti özvegyek a férjeik részére rangjuk után megállapított évi nyugdíjnak a fele részét, az altisztek s közvitézek özvegyei a férjeiket megilletett egész nyugdíjat kapják. 16. §. A világtalan altisztek s közvitézek az őket megillető nyugdíjon felül évi 36 korona pótnyugdijban részesittetnek. 17. §. A vlágtalanság tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó. 18. §. A nyugdij az erre való igény megállapítását követő hónap 1-ével tétetik folyóvá. 19. §. A nyugdij megszűnik : a) a nyugdíjas halálával; b) Ha a nyugdíjas jogtalanul jutott nyugdíjhoz ; c) Ha oly bűntény miatt ítéltetik el jogérvényesen, mely miatt az 1885. évi XI. t.-cz. alapján a nyugdíjas a nyugdíjra való igényt elveszti; d) ha a nyugdíjas oly nyugdíjért folyamodó egyént vall honvédnek, a ki 1848—49-ben nem volt honvéd ; e) ha a nyugdíjas honvéd az országos honvéd menházba fölvétetett. 20. §. A nyugdíjas elhalálozása esetében a halálozás havának utolsó napjáig járó, esetleg föl nem vett illetmény, törvényesen igazolt örököst illeti meg. IV. Temetési járulék. 2l.§. az elhunyt nyugdíjas 1848—-49-iki honvéd után temetesi segélyben részesittetik az, a ki az iránt az elhalástól számított 3 hónapon belül folyamodik s beigazolja, hogy a) az elhunyt honvéd vagyontalan volt; b) az elhunyt honvédet ő temetette el; c) ő maga is vagyontalan. 22. §. Ezen feltételek igazolására a temetési járulék kiutalása iránti folyamodványhoz csatolandó: a) a nyugdíjazva volt honvéd elhunytéról szóló anyakönyvi kivonat ; b) városokban a polgármester, kis és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyítvány arról, hogy az elhunyt honvédet a folyamodó temette el; c) városokban a polgármester, kis és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyítvány az elhunytnak s a folyamodónak vagyoni állapotáról. 23. §. Temetési járulék törzstiszt után 80 korona, tiszt után 50 korona, altiszt és közvitéz után 30 korona. V. Általános határozmányok. 24. §. A folyamodvány s az annak felszereléséhez szükséges okmányok s köziratok bélyegmentesek. 25. §. A folyamodvány városokban a polgármesternél (a tanácsnál) kis- és nagy községekben a főszolgabírónál nyújtandó be, a kik azt a netán hiányzó kellékekkel kiegészítve, hivatalos utón a m. kir. miniszterelnökséghez terjesztik fel. 26. §. Ha valamely segélyre szoruló kellően igazolt 1848—49-iki honvéd, avagy özvegy agg kora vagy egyéb viszonyai miatt a kérelméhez szükséges adatokat maga beszerezni nem tudja, kérelmének jegyzőkönyvi fölvétele mellett a szükséges adatok hivatalból, városokban a polgármester (tanács), kis- és nagyközségekben a főszolgabiró által szerzen- dők be. 27. §. A kérelmek fölött a miniszterelnökség kebelében alakított vegyes bizottság határoz. 28. §. A bizottság határozatai végérvényesek, azok ellen felebbezésnek helye nincs. Budapest, 1901. julius 11. Széli s. k. Legjobb Kosárüveg (Demyohn) beszerzési forrás íftényi SÍrpád üveggyár és kosárfonó-telep 7FT CNTVC u- P' Remetemező ZitLliol 111, (Szatmármegye) 31—52 Több kiállításon kitüntetve. Fonott üvegek mindenféle nagyságban kaphatók Nonn Jánosnál Nagy-Károlyban. 812 —1901. gt. sz. Árverési hirdetmény. Szatmár-Németi sz. kir. város tulajdonát képező AvaS-FelSŐfalu határában fekvő 3600 kát. holdnyi ős bükkösben levő folyó évi nagymennyiségű MAKKTERMÉS 1901. évi Szeptember hó 4-én d. e. ÍO órakor a városházán, a gazda- i sági tanácsosi hivatalban nyilvános árnerésen bérbe fog adatni. Bánatpénz 200 korona. Egyéb feltételek a városi erdőhivatalnál tudhatok j meg. írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Szatmárit, 1901. augusztus 8. | 1—1 h. gazdatanácsos. jg 21629—1901. szám. Szatmár vármegye alispánjától, j j Versenytárgyalási hirdetmény. Cseke község határában a Tisza folyó 2n- szamosi átvágása mentén épi- j s tendő balparti védtöltés 22,671 fm.-ben előirányzott I földmunkájának « végrehajtására vonatkozólag a vármegyei számvevőség hivatalos helyiségében I 4 (Nagy-Károly, vármegyeház,) folyó évi augusztus hó 17-én (tizenhetedikén) j 4 d. e. 10 órakor nyilvános ajánlati versenytárgyalás tartatik. 4 Az ajánlatokhoz a megajánlott összeg 5°/o-ának megfelelő készpénznek ! 4 vagy óvadékképes értékpapíroknak a Szatmár vármegyei központi pénztárban Nagy- j 4 Károlyban történt letételéről szóló elismervény csatolandó. A szóbanforgó töltés építésére vonatkozó tervezetek, valamint a i 4 a kötendő szerződés mintája és annak kiegészítő részét képező általános és részle- i a tes feltételek, úgyszintén az ajánlati feltételek a folyammérnöki hivatalnál Szatmá- | ron Majláth-utcza 2. sz. alatt megtekinthetők, hol egyszersmind az ajánlati minta | is megszerezhető. Nagy-Károly, 1901. augusztus 1, % Alispán helyett: I Ilosvay -^lacLsux, | 1—1 vm. főjegyző.
