Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Ismételjük : csakis törvényhozási vagy kormányrendeleti utón érhető el ez a czél. Sőt tovább megyünk, bizonyos fokig monopolizálni kell ez irodákat. Mert hisz a kereskedelmi és ipari életben ők ugyanazt a hivatást teljesitik, mint a közigazgatásban a rendőrség, illetve a detektív!

Mostanában, midőn egymást érik a kereskedelem és iparos felvirágoztatását czélzó törvények és rendeletek nagyon aktuális a tudakozódó irodák, törvény által való gyökeres reformjáról beszélni. Erre a fontos és szerfelett szükséges reformra hívjuk fel az illetékes és az érdekelt körök figyelmét.

Néppárti gyűlések a nagykárolyi járásban.

Folyó hó 23-án tartotta a néppárt a nagykárolyi járásban előre meghirdetett gyűlését M.-Teremen és Csanáloson.

A központból lejöttek a gyűlésre Zichy Nándor gróf kíséretében Molnár János apát képviselő, Kálmán Károly és Buzáth Ferencz országgyűlési képviselők, Bonitz Ferencz az „Alkotmány“, Izsóf Alajos a „Néppárt“ szerkesztője és Barbul fővárosi tanár.

A társaság megérkezte után a kerület jelöltjénél Báthory István helybeli gyógyszerésznél villásreggelizett.

Délelőtt 10 órakor indult el a társaság Mező- Tere^fnre. A menetet lovas bandérium nyitotta meg.

A mezőteremiek lelkesen fogadták az érkezőket, a hol a közölt programm szerint megtartották a nép- gyűlést. Minthogy azonban terünk nem engedi azt meg, hogy mindkét gyűlés lefolyását részletesen közöljük, csak a csanálosira szorítkozunk s a különben is hasonló lefolyású mezőteremi népgyülésre nézve csak egy pár megjegyzést teszünk.

A mezőteremi népgyülés nem sikerült úgy, mint a vezetők tervezték. Mert eltekintve attól, hogy a szomszédos románajku községek nem képviseltették magukat, valamint attól, hogy még a mezőteremiek sem voltak ott mind a népgyülésen, egyáltalán nem volt semmi lelkesedés. Mint itteni epizódot felemlítjük azt, hogy mikor a déli harangszó megkondult Buzáth Ferencz képviselő beszéde közben, a szónok abban hagyta beszédét s az egész gyülekezet fenhangon imádkozta el az urangyalát.

A csanálosi népgyülés d. u. 3 órakor volt. Ez már sokkal jobban sikerült úgy látogatottság, mint lelkesedés tekintetében.

A Mezőteremről jövő menetet városunkban a csanálosi, fényi, kálmándi és kaplonyi bandérium fogadta és kisérte el Csanálosig. A községben nemzeti szinü zászlók voltak kitűzve és a templom előtti téren diadalkapu és fehérbe öltözött leányok csoportja, kezükben fehér liliommal fogadta az érkezőket. Miután a csanálosi plébánosnál hűsítőkkel szolgáltak volna a társaságnak, megkezdődött a népgyülés. A szónoki emelvény a templom kerítésén belül volt felállítva, a

És mélységes hallgatásba merültek aztán mind a ketten. A gondolások erőteljesen csapkodták a vizet s mikor elunták az egyhangú munkát, halk hangon kezdtek dudolgatni valami fülbemászó operaáriát. Csáktornyay fölemelte fejét s nézte a mellette ülő asszonyt. A hold egészen megvilágította sápadt, keskeny érdekes arczát, melyen meglátszott a könyek nyoma. Egy érzés nem maradt benne, ahogy a feleségét szemlélte. Ő a barna telt, vidám, folyton kaczagó nőket szerette, s ez szőke, sápadt és elmélázó volt. Érezte, hogy soha nem fogja tudni szeretni ezt az asszonyt. És lelke végig kalandozott a határtalan térségeken, melyek a jövőt rejtik.

Pénze van és lesz is. Kapott az asszonynyal is, s a nagybátyjától is. Nagyurasan fog élni. F'ogatot tart, el fog járni a lóversenyekre klubokba, a premierekre és mindenhova, ahol jól lehet mulatni. Nem fogja unni magát, szórakozni fog. És ahogy rajzol- gatta maga elé a jövőt, föltűnt előtte a megcsalt, az elhagyatott kedves arcza, Margité. Margit! Hátha találkozni fog vele ? Hátha az a leány még szereti őt. ..

— Hűvös van már, menjünk haza, zavarta fel az asszony álmodozásából. Visszafelé fordultak.

— Csak már vége lenne ennek az utazgatásnak, szólt inkább magának a férj.

— Mit el akar utazni innen ? Lobbant fel az asszony.

— Hát bizony unni kezdem már ezt a várost. Más hangulat kell hozzá, hogy az ember élvezni tudj a Velenczét.

— De ugye nem utazunk még haza, szólt az asszony, elmegyünk máshova, csak ne haza. Nem akarok még hazamenni.

A férj idegenszerüen bámult nejére. Egy gondolat czikkázott át agyán :

— Ugy-e, azért mondja ezt, mert nem mer találkozni Törökkel?. .Majd hozzátette: Szép, hogy nem akar még megcsalni.

Egy gyűlöletes pillantás sugárzott a férfi felé :

— Ha gyűlölöm is, becsületes asszony maradok.

De fájdalomtól vonagló szive mást mondott. Ez

a szív követelni fogja jogait és Lili ebben a pillanatban meg volt győződve, hogy gyenge lesz ellenállni a kisértésnek.

Csáktornyái pedig úgy érezte, hogy mondania kell valamit.

— Majd összeszokunk, szólt csöndesen.

Az asszony nem válaszolt.

E. D.

hol helyet foglaltak a központ kiküldöttei, a vidéki róm. kath. papság és külön asztalnál a hírlapírók. A budapesti hirlapirókon kívül képviselve volt a „Heti Szemle" is Schorn Károly tudósítójával.

A tér egészen megtelt közönséggel. De azért legfeljebb 250-re volt tehető a választók száma, a többi nem választó, asszonyok, gyermekek és nagykárolyiak voltak. A városunkból kirándult intelligenczia tagjait részletesen felsorolják a néppárti lapok, mindenkinek a gusztusára bízva azt, hogy ezeket párthiveknek vagy csak kiváncsi közönségnek tekintse. Pedig az igazság érdekében constatálni vagyunk kénytelenek azt, hogy Nagy-Károly város közönsége meglehetősen közönyösen viselte magát a néppárti mozgalommal szemben.

A hatóságot úgy itt, mint M.-Teremen Péchy István szolgabiró képviselte, s a pártlapok is elismerik azt, hogy a közig, hatóság tapintatosan járt el és Csanáloson egyetlen zsandár sem volt látható, a mit Molnár apát dicsérőleg fel is említett beszédében, hivatkozva a múlt olyan eseményeire, a mikor csupa szuronyok között tartották gyűlésüket, „mint valami gonosztevők“.

A központ kiküldötteit Schepacher róm. kath. tanító üdvözölte, a kinek Zichy Nándor gróf válaszolt, megköszönve a lelkes és előtte feledhetlen emlékű fogadtatást. Ezután mint elnök, jelöltül ajánlotta Báthory Istvánt. Tehát azon hiresztelésekkel szemben, hogy a központból hoznak valami neves embert jelöltnek, ő maradt meg jelöltnek. Ezután Báthory István jelölt mondta el programbeszédét. A beszéd elég ügyes és rövid volt és jól volt előadva. Különben azt nyomtatásban is osztogatták.

Majd a központi kiküldöttek kezdtek beszélni. Elsőnek Molnár apát szólott terjedelmesen a néphez. Határozottan ügyes népszónok. Mindig tréfás adomákkal illusztrálja állításait, a melyeknek azonban az a czélja, hogy a hatóságoknak lerontsa a nép előtt a tekintélyét. Legalább öt adomát szőtt bele beszédébe igy a vizipuska történetét is, a mikor felmondta a szolgálatot az uj vizipuska a tűz alkalmával s elmentek a falusiak tanácsért az alispánhoz, a ki azt javasolta nekik, hogy a tűz előtt próbálják ki. S mikor másodszor is beállítottak az adomabeli viczispánhoz, ez azzal fogadta őket, hogy : nem megmondtam, hogy a tűz előtt próbálják ki. Erre a falusiak bosszúsan távoztak s vezetőjük ezt mormogta magában : Hát szagolhatjuk mi, mikor lesz tűz. Veszett vármegyének bolond a viczis- pánja! Ilyen és hasonló példákkal igyekezett a nép előtt Molnár apát lejáratni minden tekintélyt, a mi nem jól jön ki egy pap szájából. Na de hát minden pártnak az a czélja hogy kapaczitáljon és izgasson s ez a korteskedés terén már megengedett fegyver. De azért hiába bizonyitgatta Molnár apát, hogy az át- kos liberalismus tönkre teszi még vagyonilag is a mi jó svábjainkat, ezek bajosan hiszik el neki azt, a mikor 6—8 ló, tehén, ökör van az istállójukban s a csűr sem üres soha s még a ládafiában is akad mindig egy pár százas. Az ilyen népen nem fog az izgatás. Molnár apát részletesen emlékezett meg az egyház- politikai törvények revisiójának szükségességéről. Számadatokkal igyekezett igazolni azt, p. o. hogy az anyakönyvvezetés nem lett jobb, nem lett egyszerűbb, nem lett olcsób. A házassági törvényt is metsző gunynyal ostorozta, valamint a felekezetiségnélküliséget is. Mikor aztán igy pártszempontból „megdolgozta“ a férfiakat, az asszonyok felé fordult. Beszéde e részét közöljük annak illusztrálására, hogy miként tud a néppárt a saját javára izgatni. „Miután a férfiakkal végeztem, az asszonyokhoz is lesz egy pár szavam. Lelkesedést igyekeztünk a párt iránt önteni a férfiakba. De erre nézve van egy fegyverük az asszonyoknak is. Olyan hatalmas fegyverük van, a melylyel még az isten karját is megmozgatják. Ez a nyelvük, a mely igaz, hogy néha őket is megveri. De hát ezt a hatalmas fegyverüket arra használhatják a választások idején,hogy imádkoznak a néppárt győzelméért. Mert a nők jobban és igazabban tudnak imádkozni, mint a férfiak s azért mondtam a nyelvükről azt, hogy olyan fegyver, a melylyel még az Isten karját is megmozgathatják. Imádkozzanak azért a nők a párt győzelméért és főleg ne tűrjék el a férfiaknak a választás napján azt, hogy otthon maradjanak, tartózkodjanak a szavazástól.

Éltetem a néppártot.

Ezzel fejezte be beszédét Molnár apát, a melyet többször félbeszakítottak tetszés nyilatkozatokkal és végül lelkesen megéljenezték.

Utána Buzáth Ferencz orsz. képv. emelt szót. Részletesen fejtegette azt, hogy mit csinált, legalább ő szerinte, eddig a néppárt, minő vívmányai volták. Megbuktatták a Bánffy kormányt, behozták a börzeadót, visszaszerezték az egyéni és szólásszabadságot, igyekeztek a nép baján, terhén segíteni. Beszélt még az Adria vitájáról, a telepítési akczióról. Végül abbeli reményének adott kifejezést, ha a függetlenségi párt nem állít jelöltet, csak hogy a néppártot megbuktassa, még az esetre is győzni fog a néppárt a kerületben. Mert szerinte csak két párt van, a liberális és keresztény néppárt, a mennyiben a liberális és függetlenségi párt mindig megérti egymást, de azért bízik a néppárt zászlójának győzelmében.

Az utolsó szónok vo]t Kálmán Károly orszgy. képviselő, a zsoltár költő. Ő is hatalmas népszónok, habár egész beszéde csak rapszódikus mozaikból van össze állítva. Fanatikus lelkesedése minduntalan elragadja. Az egyik perczben sir, a másikban dühöng, de azért látszik rajta, hogy nem pózól, hanem meggyőződése a mit mond. Beszéde végén a fehérruhás, fehérliliomos iskolás leányokhoz fordult. Körülbelül a következőket mondta: És most hozzátok fordulok ártatlan gyermekek. Imádkozzatok a boldogságos szűzhez, hogy apátok lelke oly tiszta maradjon a választás napján, mint a kezetekben lévő liliom.

Végül Zichy Nándor gróf megköszönve a lelkesedést, éltette a kerület jelöltjét és búcsút vett a választóktól. Befejezte a népgyülést a Kálmán Károly által kezdett Hymnusz eléneklése.

A központ kiküldöttei ezután a 60 tagból álló bandérium által vezetve városunkba hajtattak. Itt gr. Zichy Nándor és Molnár apát látogatást tettek gr. Károlyi Istvánnál.

Este 6 órakor Báthory István képviselőjelöltnél ebéd volt, a melyen hatásos pohárköszöntőben éltette Báthory István a néppárt vezérét Zichy Nándor grófot. Este 8 órakor elutaztak a központ kiküldöttei.

Igyekeztünk egész tárgyilagosan leírni a néppárti gyűlések lefolyását és tapasztalatainkat a közönség tájékoztatása végett.

A néppárti gyűlésekből következtetve, az a véleményünk, hogy a néppárt kerületünkben távolról sem olyan erős, mint sokan hiszik.

HÍREK.

— Kiildöttségi tisztelgés. A helybeli ipartestület nevében dr. Adler Adolf testületi ügyész vezetése alatt, Serly Ferencz, Néma Gusztáv, Bekker Orbán, Lukácsovics János, Bálintfy József, Drágus István, Sándor György, Csőkör Sándor, Kirilla Adolf, Alba- nézi Mihály és Járay József tagokból álló küldöttség tisztelgett f. hó 25-én gr. Hugonnai Béla főispánnál, hogy megköszönje a főispánnak az alapszabály jóváhagyásának kieszközlését, a mely éveken át húzódott s csak az ő közbenjárása folytán nyert végre elintézést. A testület ügyésze tolmácsolta a tisztelgők köszönetét, mire a főispán ur ő méltósága beszéde folyamán kijelentette, hogy ő a vármegyét egy családnak tekinti, a melyért ő szívesen fárad és használja fel befolyását. A tisztelgés bemutatásokkal ért véget, a melyet Serly Ferencz egyesületi elnök végzett.

— Nőegyleti közgyűlés A helybeli nőegyletnek f. hó 23-ra hirdetett közgyűlése, a melyen gr. Károlyi Istvánná Öméltósága mint elnök is megjelent, nem volt határozatképes, úgy hogy a közgyűlést el kellett halasztani.

—■ Érettsógesek bankettje. F.hó 25-én az úri kaszinó nyári helyiségében este nagyszámú, intelligens közönség megjelenésével egy minden tekintetben kedves és fesztelen tánczmulatsággal egybekötött bankettet rendezett a helybeli főgymnasium derék érettségizett ifjúsága. Feltűnő volt, hogy az ifjúság vezetői, a tanárok — Jenser rajztanár kivételével — nem vettek azon részt. Vacsoraközben Schiff Móricz tartotta az első felköszöntőt, ki szép szavakkal emlékezett meg a főgymn. tanári karáról. Fok Ferencz pedig a jelenlevő Jenser tanárért, az általános népszerűségnek örvendő festőért, Makoldy Sándor tanárjelölt az önzetlen barátságért ittak. — Sager Kornél az ifjak szüleit, Ilosvay László pedig a megjelent hölgyeket köszöntötte fel. — Jónás Gyuri kitünően szervezett bandája, tánczra csalta az ifjúságot, a mely ugyancsak járta igazi magyaros tűzzel. — Az első négyest hatvannál több pár tánczolta. Az ügyes rendezés Andrássy Jenőt dicséri. Javában derengett a hajnal, mikor a hölgyek — kiknek névsorát sajnálatunkra összeállítani nem tudtuk nem valami szívesen váltak meg attól a helytől, hol városunk fiatalsága egy kedves, jó magyaros mulatsággal lepte meg őket. Dicséret illeti áldozat készségükért, fáradhatatlanságukért, mert megmutatták, hogy bennök eszmékkel megtelt, önzetlen, tiszta lélek lakozik. (F. H.)

— Kölcsey sírja. Az alispán, — ki a Kölcsey Ferencz emlékének ébren tartására nézve annyi nemes buzgalmat tanúsít, a ki a Kölcsey kultuszt valósággal életre keltette, — Kölcsey emlékének újabban is méltóan óhajt adózni azzal, hogy a Kölcsey Ferencz csekei sírját díszes vaskerítéssel akarja körülvétetni, s e czélból a vármegyei kir. államépitészeti hivatalt a sirkerités tervezetének és költségvetésének elkészítésére utasította.

— Névnap. Szabó Pál vezető kir. járásbirót a tegnapi napon d. e. számosán felkeresték barátai és tisztelői névnapja alkalmából, hogy szerencse kivána- tukat tolmácsolják.

— A „Nagykárolyi Vivő- és Torna Club“ mulatsága ma lesz a régi kaszinó helyiségeiben. A mulatság iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy előre elmondhatjuk azt, miszerint ott lesz a város egész intelligencziája s ez lesz a nyár legsikerültebb mulatsága. A vívó verseny d. u. 6 órakor veszi kezdetét s ez is olyan nem mindennapi látványosság városunkban, a mely megérdemli a megtekintést. Végül megjegyezzük, hogy a vivő versenyt azok is megnézhetik, a kik nem akarnak ott maradni a mulatságon.

— Eljegyzés. Tegenyei Balogh Szabó Dezső csanálosi körjegyző f. hó 23-án váltott jegyet krics- falucsi—csománfalvi—darvai Darvay Ferencz földbirtokos és neje Virágh Zsófia kedves leányával Szerénával Csokalyon (Biharmegye). Boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez.

— Választási mozgalom. Úgy látszik, a helybeli függetlenségi párt is akczióba akar lépni. A párt szervezése czéljából legközelebb Kossuth Ferencz orszgy. képviselő, több képviselő társával városunkba jön.

— Orvosok gyűlése. A vármegyei orvosi fiók- szövetség tagjai, folyó hó 30-án vagyis ma délelőtt 11 órakor Nagy-Károlyban a vármegyeház főorvosi helyiségében közgyűlést tartanak.

— Kölcsey Ferencz emléktárgyai. A vármegyei muzeum és ennek keretében létesítendő Kölcsey-szoba a vármegye közönségének 194—1900. és 326—1901. bjkvi. sz. határozatai folytán a megvalósulás stádiumába jutván, a Kölcsey Ferencz emlékéért lelkesülő alispánunk intézkedett arra nézve, hogy a Kölcsey-szoba tényleg megvalósuljon, s e czélból a család tagjaihoz kérelmet intézett, hogy a tulajdonukban levő és Kölcsey Ferencz emlékére vonatkozó emléktárgyakat a várme-