Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 17-ik számához. A Fehér Könyv. Hat Fehér Könyvet akarok írni ebben az esztendőben, még pedig úgy, hogy minden két hónapban egyet. Kevesebb, de gondosabb mun­kát vállalok és kérem olvasóimat, ha csak másért, ezért el ne hagyjanak. Azt hiszem, hogy az az uj Fehér Könyvek valamivel becsesebbek lesznek, már csak azért is, mert tárgyaimat jobban megrostálha­tom, sőt arra törekedhetem, hogy mindenik kötetnek lehetőleg egységes legyen a tartalma. Az uj Fehér Könyvek szövegét jórészt azok a nagy utazások szolgáltatják, amelyekre most még e hó végével indulok. A hat kötet programmja jórészt meg van már is. Az egyiknek a főtartalma: Jézus hazája, a zsidók országa. Elmegyek Palesztinába és ott látom meg: mit lát egy modern iró a hitnek meg­szentelt földjén ? A legszebb téma, ami valaha a kezembe került; hogyan fog inspirálni, meglátja az olvasó is, az iró is. A másik könyv főképpen Cleopatra szülőföldjével foglalkozik majd. Szomju- hozva vágyom a legnagyobb szemű és legnagyobb temperamentumu asszony országába, mert úgy érzem, hogy Egyptom minden művésznek a Kánaánja. A harmadik — de lehet, hogy a hatodik — könyv alkalmasint egy indiai útról fog beszámolni. A csuda : az élet, a halál, a szerelem hármas titka vonz e földre, ahol az éjszakák ragyognak, mint a mi nyári napjaink és a nappalok oly rejtelmesek, mint a mi holdas éjjeink. A negyedik könyv java része már tisztán európai témának van szánva : a mi föld­részünk nagy szinészeiről fog szólani. Az ötödik könyv dereka: egy velenczei útmutató. Egy velenczei guide keretében meg fogom Írni, hogy lehet a művé­szetet megismerni és élvezni, voltaképpen egy kis forradalmár széptan lesz ez a munkám, Esztétika, de annyi bizonyos, hogy nem régi módi. A hatodik Fehér Könyvre hat tervem is van. Még nem tudom : egy kicsiny, de igazi magyar falu életét fogom-e benne megrajzolni, vagy a legnagyobbnak, Buda­pestnek és a benne élő társaságnak a lélek és élettanát, úgynevezett társaságát ismertetem. Ámde e terveim nem akadályoznak meg abban, hogy valami nagy, izgató vagy feltűnő esetről meg ne Írjam, amit gondolok, még ha az nincs is harmóniában a könyvvel. Időközben haza térek. — De idegenben, olykor még függetlenebbül lehet megmondani a honi dolgokról az igazat. A Fehér Könyv formára, terje­delemre nézve olyan lesz mint eddig. Olykor egy-egy ívvel vagy képpel több. Az ára a hat kötetnek : öt forint. Kötve 6 forint. Az ezüst Kecske nagy képes regényemmel — amelynek ára a boltban külön 12 forint —- 10 forintos előfizetést két részletben is elfogadja a Fehér Könyv kiadóhivatala: Budapes­ten, Vili., Üllői-ut 18. A Fehér Könyv hat kötetéből nagyobb quart alakban, angol merített papirosra, számozott és névvel ellátott amateur példányok is készülnek. Stílusosan lesznek bekötve és hozzájuk készíttettem. Egyik-másik kötetbe csatolom azo­kat a fényképeket, amelyek útközbe kerülnek egy—egy kézrajzom vagy aquarellem is, mon­danom sem kell, hogy nem művészi munkák, de talán nem lesznek érdektelenek. E hat kötetnek az ára: harmincz forint. E quart formájú amateur-kiadást megkapják gyűjtőim is, akik legalább tiz tízforintos, vagy tizenöt ötforintos megrendelést küldenek be. Öt rendes Fehér Könyv megrendelő után, a gyűjtő­nek a hatodik példány tiszteletből jár. Az Íróra nézve nem passió ezekkel az anyagi ügyekkel fog­lalkozni és legjobban szeretném, ha munkáimat ingyért bocsájthatnám világgá. De mivel erre módom nincs, kérem olvasóimat és jó embereimet hogy e vállalkozásomban el ne hagyjanak és a megren­deléseket lehetőleg gyorsan küldjék be. Igaz hivök : Bródy Sándor Budapesten, Üllői-ut tizennyolcz, hus- vét hava, 1901. — Az erő dicsérete. Könyv a veszélytelen pár­bajról. Analizáló költő se tudná a gyöngeségnek rettenetes nyomorúságát meginditóbban leírni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán honvédhuszár főhadnagy, aki most könyvet irt a kardbárbajról. Nem kódexet, a mely a sértéseket osztályoza, nem szabályzatot, amely felek, szekundánsok dolgát pon­tokba foglalja, nem is használati utasítást az úri becsület megvédésére, hanem bölcselkedést az erőről és a gyöngeségről, az erő komédiásairól és a gyáva­ság szegényeiről. Valami különös keveréke ez a könyv a természet filozófiának és a romantikának, az erőkultusznak és az igazságban való hitnek. Nem is a lovagiasság szakembereinek ajánlom az elolva­sását, hanem azoknak, akik nem értik meg, miért adatott az embernek a gyöngeség is, a mikor a természet megalkotta az erőt is. A kérdésükre ebben a könyvben sem találnak feleletet, de találhatnak benne valami olyas félét, ami talán az erő önleirá- sának nevezhető. Megszólal benne az erő és bebizo­nyítja, hogy bölcs és igazságos. Hogy az életnek művészete és a szépségnek biztosítéka. A naturáliz- mus rideg kegyetlenséggel magyarázza az erő jogát, ez a jórészt romantikus munka pedig nemes bölcse- séggel az erőhöz való kötelességet hirdeti. Legyetek erősek, mert az erő nyugalom, az erő az életöröm! Messziről szinte olyannak hallatszik ez a szózat, mint a boldogtalan német költő-filozófus utolsó szava, hogy: „Testvérek legyetek kemények, okoskodjatok a kalapácsossal!“ De csak messziről. Mert nem az uralomra törekvő keménységet prédikálja, hanem a senki uralmától nem tartó nyugodalmat. Amaz uj világot sürgető apostol, ez csak pedagógus, a ki nem uj életre tanít, hanem a mai élet tudományára. Olyan nagyon pedagógus, hogy a könyvét elolvastat­nám fiuk, de még lányok szüleivel is. Tanulják meg belőle kötelességüket. Tanitsák a gyermekeiket nem félni. Nem félni semmitől, senkitől. Az, aki nem fél, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem a párbaj szem­pontjából hirdeti ezt a tételét, hanem a bölcsesség magasságáról. A bátor ember nyugodt bölcsessége magasságáról. Én magam sem a lovagiasság könyvét látom abban a kis kötetben, hanem az erő és egész­ség, a gyönyörűséges életbiztosság szimpatikus nyilvánulását. Hanem azért érdekesek a könyvnek ama részei is, amelyek párbajbölcsességet tartalmaz­nak. Ez a szó pedig ne vétessék gúnynak. Van ilyen bölcsesség még a kodexparagrafusokon kívül is. Mert nem puszta hóbort a páros viaskodás, hanem ahoz a tásadalomhoz méltó intézmény, amely elfo­gadja sőt. megköveteli. Szükséges ott, a hol meg van, mert külömbeu megvetnék az emberek. A könyv előszavában Báró Bothner Jenő huszár-százados azt kérdezi, hogy mig az államok sorsa is támadásnak és védelemnek van kitéve, mért hiányozzék az egyén védekezéséből a párbaj. A párbaj talán nem is az erő manifesztácziója, mert az erő mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párbajozó ellenben csak alázatos parancsfogadója a társadalomnak. Eszem ágában sincs, hogy belemarkoljak a párbajellenség közhely gyűjteményébe, és belőle néhányat kiszedve okoskodásképpen az olvasónak fejéhez vágjam. A párbaj ellenségeit finom humorral úgy jellemzi Cseresnyés főhadnagy, hogy „ha nem akarjuk ma­gunkat általuk meggyőzeim, könnyen a kihívás veszélyének tesszük ki magunkat.“ A párbaj van és lesz, mig a gentlemannek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman is. A párbaj társadalmi institutió és az marad, amig a társada­lom az úri emberek sokasága. Amig a világot az úri világ, a felsőbb és közép úri világ szempontjá­ból nézik. Ha pedig van és lesz párbaj, olyan okosan, nemesen elmélkedjenek róla, mint Cseresnyés főhad­nagy a maga könyvében. Azt adta a könyve czitné- nek, hogy „A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és Haszonbérbe venni keresek 1200—1600 holdas gazdaságot az azonnali vagy későbbi átvételre elegendő legelő és kaszálóval, közvetlen vasúti állomá­annak eshetőségei.“ — Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatást a nyugodal­mas kötekedésre. A krakéler ürességét és veszélyte­lenségét még úgy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kaczag, amikor a nagy­szájú hős leírását olvassa benne. Cseresnyés főhad­nagy a párbaj veszélytelenségét a veszedelemtől való nemfélésben látja. Nem a jó vivő az erősebb, hanem az erős ember a jobb vivő. A lelkileg erős ember. A bátor, aki a kardot csakis — kardnak tartja. Olyannak, a mely nemcsak arra való, hogy az em­bert megvágják vele, hanem arra is, hogy az ember a másikat megvágja vele. A bátor ember nem is gondol rá, hogy megvághatják, mert ez a gondolko­zás már is meggyöngiti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülményekre, amikora becsület lovagias megvédésére vállalkozik. Még arra sem, hogy mit gondolnak róla, ha „bocsánatkéréssel teszi jóvá hibáját, amely mindenek fölött a legna­gyobb elégtétel.“ A bátor ember, becsületes ember, olyan, aki jól tudja, hogy saját becsét mások Ítélete sem nem emelheti, sem nem alacsonyithatja le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgel viseltetik. „Még a szélhámos öndicsekvővel szemben is türelmes és békés türlemmel hallgatja végig a szájhősök bátorságát.“ Ebből a nehány szemelvény­ből megérthető, hogy kit tart a huszárfőhadnagy — szerző — erős embernek. És kívánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtétel adás szük­ségességét. Ne legyen párbajsegéd az, aki csak for­malista és még kevésbbé az, aki még az sem. A katonai felfogásra hivatkozva szokták a párbajt eltörölhetetlennek mondani. Örvendetes dolog, ha éppen ez a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. son vagy attól köves utón legfeljebb nehány kilométerre, egészséges vidéken, kellemes úri lakkal és elegendő jó gazdasági épületekkel. — Csupán közvetlen tulajdonosok ajánlatát veszem figyelembe. Közvetítőket nem díjazok. 3—4 (Czim a kiadóhivatalban). Árlejtési hirdetmény. Fehér-Gyarmat m. városában körülbelül 25000 korona értékben a I városháza és melléképületei építésének 1 vállalat utjáni kiadására folyó évi május hó 2ik napjának d. e. 10 órájakor I versenytárgyalás tartatik a városházánál. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, hogy ezen határidőre zárt ajánla- 1 taikat 1000 korona "bánatpénz, vagy megfelelő értékpapírral s vállalkozói minőségü- í két igazoló okmányokkal kiegészítve a városi elöljárósághoz adják be. Az építés tervezete s az árlejtési feltételek a városi jegyzői hivatalnál a 1 hivatalos órák alatt megtekinthetők. | Fehér-Gyarmat, 1901. ápril 14. j Bornemissza Imre, Morvay László, I jegyző. 2—2 biró. Hir d-etiao. éiZLzr. SI 1Központi Saüaréüpénztár {Részvénytársaság Nagy-Károlyban elfogad betéteket betétkönyvekre, tisztán 5°/o-ra, pénztári jegyekre felmondás nél­kül 4V2 kamat mellett, úgyszintén cheque és folyószámlára is. A betétkamat adót az intézet fizeti. Jelzálogkölcsönöket ad telekkönyvezett ház- és földbirtokokra előnyös kamatláb és hosszabb idő alatt esz­közlendö törlesztés mellett. „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság Nagy-Károlyban“. Leók Gyula, Dr. Jékel László, elnök. 10—10 vezérigazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents