Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-01-14 / 2. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Nagy László, Norm Gyula, Róth Károly, Dr. Schön- pflug Richárd, Dr.Serly Gusztáv, N. Szabó Antal, N. Szabó Pál, Vagács János, Vetzák Ede, id. Zanathy Mihály. Póttagok: Kacsó Károly, Rooz Samu, Jeney István, Jenser Mihály. Könyvtári választmány, elnök: Baudisz Jenő, tagok : Hám József, Kovássy Illés, Poor János. Az eredmény kihirdetése után a közgyűlés véget ért. — A föispáni pár kitüntetése. E czim alatt a következőket irja helybeli laptársunk: Budapestről vettük a megyénket kellemesen érintő azon hirt, hogy az Országos Casinó e hó 5-iki calico bálján — a melyen Milán szerb exkirály is megjelent, a Casino igazgatósága által a magas vendég tiszteletére adott vacsorán — a melyre csak nyolczan voltak hivatalo­sak — főispánunk és kedves neje is résztvettek. Főispánunk kedves nejének bűvölő és vigkedélyü mo­dora annyira lebilincselte az exkirályt, hogy folyton vele társalogva a tánczterembői a vacsorához és vacsora után vissza a terembe karján vezette a gróf- nét és fölkérte, hogy a vacsorán jobb oldalán foglal­jon helyet. Büszke lehet a vármegye a föispáni párra a kiket koronás fejedelmek és legmagasabb előkelő­ségek minden kínálkozó alkalommal kitüntetnek. — A helybeli Kölcsey-Egyesület f. hó 7-én is­mét felolvasó estélyt tartott a régi kaszinó nagyter­mében szép számú közönség jetenlétében. Elsőnek Nagy László az egyesület elnöke lépett a felolvasó asztalhoz. Felolvasása kiválólag érdekes volt. A zsidókról, szereplésükről, befolyásukról beszélt, vala­mint a századok viharai között kifelődött belső életük­ről, a melyet Zangwill művei után ismertetett. A fel­olvasó Zangwill egyik müvét le is fordította s meg­ígérte, hogy azt a jövő felolvasó estélyen fogja be­mutatni. A zajosan megéljenzett felolvasás után Mangu Béla mutatott be hegedűn részleteket Verdi Rigolettojából. A kellemes hegedű játékot zongorán Mangu Béláné kisérte. A közönségnek felhangzott tet­szés nyilatkozata után ismét felolvasás következett. Jenser Mihály főgyimasiumi tanár rövid, de érdekes ismertetését olvasta fel Hetey Zoltán. Szerző érdeke­sen és humorosan fejtegette a művészet azt az uj irányát, a melyet szeczessionak neveznek. A felolva­sás is köztetszést aratott. Végül Mangu Béláné adta elő zongorán Brahmsnak „Magyar tánczok“ czimü müvét, finom játékával a nehéz darab összes szép­ségéit érvényre emelve. A művészi játékra felhang­zott taps folytán Mangu Béláné még egy számmal meg toldani volt kénytelen a műsort. Az egész felosvasó estély sikerült volt. — A régi kaszinó mulatsága. A helybeli régi c asinó egyesület február 24-én társas vacsorát és azután tánczestélyt rendez az egyesület javára. E tárgy­ban f. hó 11-én volt értekezlet a kaszinóban s a rendező bizottságba beválasztották az egyesület összes nőtlen tagjait. Ezenkívül választottak egy szükebb körű rendező bizottságot is, a melynek tagjai lettek Gallasz Ödön elnöklete alatt, dr. Kőszeghy Andor, Dr. Schönpflug Béla, Marzsó Béla, Buday Aladár, Nonn Endre, Keleu Jenő, Wagner István, Nagy Sándor és N. Szabó István. Az estélyre a belépő dij 2 korona lesz s az étkezés étlap szerint történik. A vacsora után bizonyára kedélyes táncz következik. Ez lesz, azt hiszük, a farsang legfeszte­lenebb és családiasabb jellegű mulatsága. A régi kaszinóra rá fér, hogy jövedelmét, kedélyesen mulatva gyarapitsuk. — A helybeli állami polgári leányiskola ünnepe. A polgári leányiskola uj épületének felavatása f. hó 7-én délelőtt fél 11 órakor ment végbe. Diszes közönség töltötte be az emeletes épület dísztermét. A mint a közönség elfoglalta helyét, a melynek soraiban ott volt dr. Serly Gusztávné úrnő is, a ki egyik meg­teremtője volt az iskolának, bevonultak a leánynöven­dékek és kezdetét vette az ünnepély. Az iskolai nö­vendékek által elénekelt Szózat után, dr. Serly Gusz­táv gondnoksági elnök mondta el megnyitó beszédét, a melyben köszönetét mondott a vallás- és közoktatási miniszternek, a város közönségének és polgármeste­rének az iskola létesítéséért. Ezután Frits Jozefa IV. osztályú tanuló szavalta el Poór János tanárnak ez alkalomra megirt „A jó anya“ czimü lendületes köl­teményét. Majd dr. Lucz Ignácz tartott felolvasást az „Iskoláról“ czim alatt, a melyben a nőneveléssel álta­lánosan és városi viszonyainkat tekintve részletesen is foglalkozott, érdekes adatokban tüntetve fel nőne­velésünk történetét. A megéljenzett felolvasás után Janitzky Margit III. oszt. tanuló szavalt el egy hazafias költeményt.Miután dr. Serly Gusztáv gondnoksági elnök átadta volna az iskolát Tattay Irén igazgatónak, az igazgató szép és lelkes szavakban ecsetelte az iskola nagy horderejű hivatását. Záradékul elénekelték a nö­vendékek a Hymnuszt, a melylyel végett ért a szép ünnepély. — A farsang. Az idei farsang városunkban úgy látszik nem fog szűkölködni mulatságókban. A hely­beli izr. nőegylet felállítandó menedékháza javára nagyszabású bált tervez, a melyre neves mű­vészek ígéretét bírja már arra nézve, hogy művésze­tüket a szép czél szolgálatába bocsátják. Mint hall­juk a bál védasszonyául főispánunk szeretetre méltó nejét gróf Hugonnai Bélánét fogják felkérni. Az előjelekből Ítélve ez lesz a farsang legfényesebb mulatsága. —- A helybeli kereskedők is bált rendeznek február első felében a polgári kaszinó nagytermében. A bál védnökségére dr. Serly Gusztávné úrnőt kérték fel s igy kilátás van reá, hogy ez a mulatság is igen sike­rült és látogatott lesz. — A kath. legényegylet bálja f. hó 21-én lesz a polgári olvasókör dísztermében. A rendezőségnek sikerült bálanyának megnyerni Makay József polgár­társunk kedves nejét, a mely körülmény már egymaga biztosítja a bál sikerét. A rendezőség már kibocsátotta a meghívót. Belépti dij, családjegy 5 korona, személy­jegy 2 korona, karzat-jegy 1 korona, a mely azonban a tánczterembe belépésre nem jogosít. Jegyek előre válthatók Irsik Ferencz egyleti pénztárnoknál. Kezdete este 8 órakor. ' — Esküvő- Asztalos Kálmán fábiánházai ev. ref. lelkész, Asztalos György helybeli lelkész és nyugalmazott esperes fia f. hó 9-én kelt egybe Csőkör Ferencz helybeli birtokos és megyebizottsági tag kedves leányával, Rózával. Boldogság kisérje frigyüket! — A helybeli szinügyi bizottság, f. hó 7-én gyűlést tartott, a melyen tárgyalták Szálkái Lajos a székesfehérvári színház igazgatójának az iránti kérvé­nyét, hogy f. évi augusztus és szeptember hóra váro­sunkban játszási engedélyt nyerjen. Minthogy a szin­ügyi bizottság elvi megállapodása az, hogy a szatmári színház igazgatójának mással szemben előnyt ad, s folyamodónak a jövő évre kiadták a szatmári színházat, a bizottság kilátásba helyezte a játszási engedély véleményezését, előbb azonban felhívta folyamodót társulata névsorának bemutatására. — Gyászeset. Súlyos családi gyászérte Simkó Géza vármegyei számvevőt és Simkó Aladárt az ecsediláp lecsapoló társulat irodavezetőjét. Édes atyjuk Simkó Ferencz rimaszombati kir. telekönyv- vezető f. hó 6-án váratlanul elhunyt. — A nagykárolyi ev. ref. segélyegylet f. hó 7-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tudo­másul vette a tisztikar jelentését a múlt évi műkö­désről. Ezután Kiss József egyleti pénztárosnak a múlt évről szóló és a számvizsgáló bizottság által megvizsgált számadása alapján, — megadta a szokásos felmentvényt. — A számodásból fel­említjük a következő adatokat. A múlt évben a segélyegyletnek 225 frt 44 kr bevétele, 2 frt 26 kr kiadása volt. Az egylet vagyona a múlt év végén 2819 frt 65 krral zárult. Végül megalakították köz- felkiáltás utján három évre a tisztikart a következő­leg: elnök Koritsánszky László, alelnöki Fejes István, jegyző : Tőtős Janos, pénztáros Szabó János. Igazgatóválasztmányi tagok: Asztalos György, Debreczeni István, dr. Doby Zsigmond, Lukács Mihály, Nagy Elek, Keresztszegi Mihály, Kiss József, Némethy Sándor, Juhász János, Komáromi István, Juhász Imre és Ifj. Kovács Lajos, — Iparos bál. A helybeli iparosok február 4-én, az ev. ref. segélyegylet javára zártkörű tánczestélyt rendeznek a polgári kaszinó nagytermében. — Eljegyzés. Tivadar József helybeli jónevü szabó-iparos f. hó 11-én jegyet váltott Szeder Dénes véndéglős leányával Ilonkával. — Az ecsedi láp lecsapoló társulat f. hó 6-án közgyűlést tartott. A közgyűlés egyik legérdekesebb tárgya volt, Cs. Lázár Elemér engedményes az iránti kérvénye, hogy a társulat szavazzon meg a nagy- károly—mátészalkai vasútra 5000 frt segélyt és a védiöltéseket engedje át a vasút czéljaira. A választ­mány javaslata az volt, hogy a védtöltést átengedi a kikötött és részletezett feltételek alatt, a melyek a társulat érdekeit kellőleg megvédik és hogy az 5000 frt értékű részvény jegyeztessék. Ezela javaslattal szemben különösen a szatmári érdekeltek keltek síkra, a mit a nagykárolyiak méltán zokon vehetnek, a mikor a nagykárolyiak a fehérgyarmati, bikszádi és minden Szatmárt érdeklő vonalokra annak idején készséggel szavazták meg a megye segélyét. Felszólaltak a a javaslat ellen dr. Keresztszeghy Lajos, Papp Géza és Vajay Károly s azon indokból ellenezték a kérelem megadását, hogy kiszámithatlan komplikácziókkal és következményekkel járna az, ha a védtöltések a vonal czéljaira átengedtetnének. Másrészről már egy másik vonalra is engedély van adva, a mely Máté-Szalkától Tyúkodig vezettetnék s innét kétirányban, a lápon keresztül Nagy-Károlyba és másrészről Szatmárra, ja mely vonal sokkal jobban kielégíti a lápi és Számos- vidéki érdekeltség érdekeit. Ha pedig ezen a láp egy / oldalát érintő vasút kiépíttetnék, a másik örökre le­kerülne a napirendről. Ezzel szemben Debreczeni István hatásosan védte a választmány javaslatát. A közgyűlés többsége azonban elvetette a javaslatot s kimondta, hogy nem adja át a védtöltést a vasút czéljaira. Különben a kérvényben nem volt kellőleg kiemelve azon körülmény, hogy a helyi érdekű vasút a törvény értelmében jogosítva van igénybe venni a védtöltést. Tehát ez kérdés tárgyát sem képezhette volna, hanem csak arról lehetett volna szó, hogy miféle feltételek alatt adja át a társulat védtöltéseit. Minthogy pedig megfelebbezték ezt a határozatot, hisszük, hogy a kereskedelmi miniszter meg fogja azt semmisíteni s utasítani fogja a társulatot, hogy csak a feltételek kérdésében határozzon.A közgyűlés másik érdekes tárgya volt a haszonarány osztályozási kér­dés, a mennyiben az igazgató-főmérnök jelentésében az foglaltatott, hogy daczára annak, miszerint a műszaki ártérfejlesztés jogerőre emelkedett, az osztályozás kérdése 2—3 évre vétessék le a napi­rendről. Dr. Schönpflug Richárd ezen kérdésben fel­szólalván, azt adta elő, hogy az osztályozási bizottság megválasztásának és maga a haszonarány szerinti osztályozásnak időpontja igaz még el nem érkezett, de az ennek alapját képező aránykulcsok megállapítá­sának kérdéseit mi sem gátolja. Elénk vita után dr. Keresztszeghy Lajos azon közvetítő indítványt tette, hogy ezen kérdés alapos megfontolás és bővebb indokolás végett adassék vissza a választmánynak. A közgyűlés elfogadta a közvetítő indítványt. — Gyászeset. A szatmári káptalannak nagyhalottja van. Novák Antal káptalani nagyprépost f hó 7-én hosszas szenvedés után elhalt. Az elhunyt sok éve­ken át a szatmári róm. kath. főgyimnasium igazgatója volt s azért vármegye szerte, volt tanítványai nagy­sokasága részvéttel gondol elhunytára. Áldás emlékére ! — Gazdasági előadás. A Szatmármegyei gazda­sági egyesület városunkban f. hó 7-én ismét gazdasági előadást tartott. Ezúttal Nagy Sándor mezőgazdasági ismétlő iskolai igazgató értekezett a czirok termesztés­ről és annak házi iparilag leendő feldolgozásáról. Bárcsak figyelné meg a szegényebb nép osztály elő­adó azon figyelmeztetését, hogy most, midőn az ecsedi lápot szabályozták és a gyékény munkák, anyag hiányában, folytathatók nem lesznek, ezen ipar ág nyújthatna megélhető foglalkozást annyival is inkább, mert talajunk igen alkalmas a czirok termesztésre A szakszerű előadás köztetszést aratott. Ugyancsak Nagy Sándor tart ma d. u. 3—4 óra közt előadást a városháza tanácstermében a „Mezőgazdaságban elő­forduló rovarokról, férgekről“ czim alatt, a melyre fel­hívjuk a gazdálkodó közönség figyelmét. — Tolvaj világ. Alig múlik nap-nap után, hogy vagy itt vagy ott betörés és éjjeli lopás ne adná elő magát városunkban. Ezeket a lopásokat olyan rend­szeresen űzik, hogy méltán fel lehet tételezni azt, hogy valóságos tolvaj banda garázdálkodásaival állunk szemben, a melyet úgy látszik nem háborgat meg a rendőrség éjjeli őrjárata. Azt sejtjük, hogy a rendőr őrjárat, ha végzett a zárórákkal, egy kis éjjeli séta után, hogy jobban essék az alvás, nyugodt lé­lekkel nyugalomra tér, mig a lakosság az a része, a mely nem rendőr, rettegve tölti az éjszakát, hogy vájjon ma nem rá kerül-e a sor ebben a tolvaj világban. (Beküldetett.) — Első magyar zarándoklat Rómába. A Sylvester éjjelén kezdődött huszadik század első szent eszten­dejében a világ minden részéből ezrekre menő töme­gekben vonulnak a katholika egyház hivei Rómába, hogy az apostolok fejedelmének, Szt. Péternek sírjánál imádkozva nyerjenek teljes bünbocsánatot s az isteni Megváltó földi helytartójától, XIII. Leo pápa Ő Szent­ségétől áldást. Magyarországból a szent évben a zarándoklatokat a magyar kir államvasutak Budapest városi menetjegy-irodája szerződéses viszonyban Proper N. János igazgató „Keleti Utazási Vállalatá­val“ rendezi. Az első nagy zarándoklat február hó elején rendeztetik. Az utazási jegyek rendkívül mér­sékeltek s az egész utazás tartamára szóló lakás és ellátási szelvényekkel vannak ellátva. Jelenkezó- seket az indulás napjáig elfogad a központi iroda Budapest, Mária Valéria-utcza, Hungária szálló. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztőiBAüDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. HIRDETÉSEK: Birtokbérbeadás. Az esztrói határban 240 köblös tagos birtok haszonbérbe kiadó, esetleg örök áron eladó- Értekezhetni lehet 1—2 Hauler János postamesternél Nagy-Majtény. 4—1900. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott biróságí végrehajtó az 1881. évi LX. t. -cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1899. évi V. 1289/2. számú végzése következtében Schönberger Ármin több végrehajtató javára Sternberg Bertalan ellen 210 frt 45 kr s jár. erejéig 1899. deczember hó 19-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 967 frtra becsült következő ingóságok, u. m.: boltiáruk mindenik végrehajtató javára nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1899. évi V. 1289J2. számú végzése folytán 210 frt 45 kr tőkekövetelés ennek kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy- Károlyban, adós üzletében leendő eszközlésére I9Ö0. évi január hó 23-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szüksag esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságok mások által is le- és felülfoglaltattak és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik Nagy-Károly, 1900. január hó 9. Bakó Bálint, kir. bír. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents