Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-03-25 / 12. szám
Nagy-Kár oly, 1900. márczius 25. 12. szám. XXVI. évfolyam. Szatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI Ve# ia ví!"—TTT7,mTT at, “ és VEGYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR vármegye hivatalos közlönye. sét SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Kár olybán, megyeház-utcza 46. sz. i HIVATALOS RÉSZ. "f.: " : * ' ■■ ■■ ■: ........ —■■■■.......■•■■■■ 68 12—1900. szám. Hirdetmény. Szatmár vármegye közönségének f. hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében 135. sz. alatt kelt határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen az esetleges felebbezések 15 napon belül hozzám beadhatók. Nagy-Károly, 1900. márczius 24-én. Nagy László, alispán. Szatmárvármegye közönségének Nagy-Károlyban, 1900. márczius 23-án tartott rendkívüli közgyűlésének jkvi kivonata. 135 —1900. bjkv. sz. Olvastatott vármegyei alispán előterjesztése, melylyel beterjeszti a^nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák f. évi márczius hó 2-án 23,897. sz. alatt kelt leiratával, a vármegyei tisztikar, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet törzsfizetésének emelésére engedélyezett 17,240 korona állami pótjavadalmazás felosztására vonatkozó tervezetet; Az állandó választmány véleményével egyezőleg, amennyiben a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter i^r a pótjavadalmazást engedélyező leiratában azt, hogy a vármegye közönsége ezen 17,240 korona összeget a törzsfizetések emelésére miként kívánja felhasználni, a közgyűlés határozatának hagyta fenn, figyelmeztetve a vármegye közönségét, hogy első sorban azon alkalmazottak , fizetése lesz emelendő, a kik az 1893. IV. t.-cz. rendelkezése következtében, akkor fizetésjavitás- ban nem részesültek. A törzsfizetések emelésével együttesen az egyes állások javadalmazása között levő aránytalanságokon is kiván a lehetőségig segíteni a közgyűlés, a vármegyei alispán által beterjesztett javaslat elfogadásával, az alispáni fizetést 20 százalék, a főjegyzői és árvaszéki elnöki fizetéseket 15 százalék, a közigazgatási és árvaszéki kiadói fizetése két 13 százalék, mint a mely állások javadalma 1893- ban emelésben nem részesültek, a többi tisztikar, kezelő, segéd és szolgaszemélyzet törzsfizetéseit 1L5 százalékkal határozza felemelni, úgy azonban, hogy az aránylag eléggé javadalmazott árvaszéki nyilvántartói állás 800 frt évj javadalmazása, valámint a megyei várnagy és nyomdász évi 500 frt fizetése változatlanul hagyatik, változatlanul hagyatik tóvábbá a rend- szeresitve levő 11 közigazgatási gyakornoki állás javadalmazása is, miután az ezen javadalmazásnál nyújtható fizetésemelés oly jelentéktelen, hogy a mint edMEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. dig nem akadt ezen állásokra pályázó, ugy-^feés- emelés mellett sem várható ezentúl sem, s ezen^^Hfcm tölthető állásoknál köttessék le jelentékeny j^»g az állandóan betöltve levő állások javadalmazlak hátrányára. - Az ily módon rendelkezésre maradó 499 korona 50 fillérből a 11 V2 százalékon felül az aránytalanul gyengén javadalmazott 5-öd aljegyzői és II. ellenőri fizetések egészittetnek ki 1700 koronára, a gyámpénztári könyvelői fizetés pedig 1500 koronára, a még igy is fenrnaradó összeget kiegészítésekre és ki- kerekitésekre fordítva, a tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet törzsfizetésének emelése állásonként a következőleg állapittatik meg: E cS 1899. évi fizetés 73 ' V tr T3 ‘O <D 1 P N C £ § w tO £ 6 ^ <D 0 cn korona-érték 1 Alispán 20 százalék 4000 800 4800 2 Főjegyző 15 százalék 3200 480 3680 3 Árvaszéki elnök 15 százalék 3200 480 3680 4 „ kiadó 13 „ 1400 200 1600 5 Közig. „13 1400 200 1600 összesen; 13200 2160 15360 E 'CS N w J-. 0 1899. évi fizetés 11*5 százalé kkal a fizetés emelkedik Összesen m korona-érték 6 F őügyész 2400 276 2670 7 i-ső aljegyző 2400 276 2676 8 4 árvaszéki ülnök á 2400 k. 9600 1104 10704 9 Főszámvevő 2400 276 2676 10 Pénztárnok 2400 276 2676 11 9 főszolgabíró á 2400 kor. 21600 2484 24084 12 Ií-ik aljegyző 2200 253 2453 13 111-ik aljegyző 2000 230 2230 14 Levéltárnok 2000 230 2230 15 I-ső ellenőr 1800 208 2008 16 2 számvevő á 1800 kor. 3600 414 4014 17 Alügyész 1800 207 2007 18 lV-ik aljegyző 1800 207 2007 19 2 iktató á 1600 korona 3200 368 3568 20 1 számvevő 1600 184 1784 21 12 szolgabiró á 1600 kor. 19200 2208 21408 22 Il-od ellenőr 1400 300 1700 Hírttetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttér“ sora 40 fillér. Bólyegdij minden beigtatásórt 60 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.---------------------- ------ -................=- :-==* 1 Sorszám 1899. évi fizetés 11*5 százalé kkal a fizetés emelkedik Összesen ko rona-érték 23 IV-ik aljegyző 1400 300 1700 242 irattárnok á 1400 kor. 2800 324 3124 25 2 főorvos á 1200 kor 2400 276 2676 26 Gyámpénztári könyvelő 1200 300 1500 27 5 közp. I. 0. Írnok á 1100 k. 5500 635 6135 28 9. „ II. 0. írnok á 1000 k. 9000 1053 10035 29 9. járás orvos á 800 kor. 7200 828 8028 30 18 hivatalszolga á 400 k. 7200 828 8028 31 9 járási írnok á 1000 k. 9000 1305 10035 Amennyiben pedig az 5-ik árvaszéki ülnöki állás javadalmazását a gyámpénztári tartalék-alap és egy számvevő fizetését az utipénztár fedezi, ezen állások törzsfizetése is a gyámpénztári tartalék-alap, illetve az utipénztár terhére 11 és fél százalékkal felemeltetni rendeltetik. Végül utasittatik vármegyei alispán, hogy ezen határozatot szabályszerűen tegye közhírré, köz- hirrététel után pedig az esetleges felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett terjessze fel a nmltsgu m. kir. belügyminiszter úrhoz, minthogy pedig az utipénztár terhére is rendeltetett el fizetésemelés külön felirat kíséretében jelen határozatot a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóváhagyása alá terjessze fel. Miről vármegyei alispán az összes beterjesztett iratok kapcsán további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. K. m. f. Jegyzetté: llosvay Aladár vm. főjegyző. Nagy László, alispán -— Hirdetmény. A Miskolczon állomásozó 7-ik sz. lóavató-bizottság f. évi márczius 29-én d. e. 8 órától kezdve Szatmáron katonai lóvásárt fog tartani és ezen alkalommal soroz : 1. 4, 5, 6 és 7 éves katonai czé- lokra alkalmas hátaslovakat 158 centiméter minimális és 166 centiméter maximális mértékkel. II. 3 éves csikókat a cs. és kir. csikó-telepek számára csak ta- vaszszal vásárolunk. November és deczember hónapokban nyomtatott részletes értesítés, illetőleg felszólítás tétetik közzé a következő évben vásárlandó 3 éves csikók bejelentése végett. A bejelentettek most megszemléltetnek. III. A most vásárlandó lovaknak fejletteknek és jó karban kell lenniök ; kiéhezett, lehajtott gyenge lovakat, vagy a melyek nehéz mezei munka következtében járásukban hiányosak, be nem sorozhatunk. IV. Marhalevél (az úgynevezett „Régia“) T A R C Z A. Virágillat és kőszénfüst. Ott kezdődik a történet abban a józsefvárosi kis utczában. Szürke, egyhangú, csöndes kis utcza ez. A szürkesége kietlen, az egyhangúsága unalmas, a csöndje nyomasztó. Csupa apró, földszintes házak vannak benne. És egyforma mindig. Évek hosszú sora suhan el, nem történik semmi. A nagy városban alig ismerik a kis utczát. Lakói is örökké ugyanazok, jelentéktelen szürke emberek, a világuk nem terjed túl a kis utczán, a hol mindig csönd van. Nemi vál-' tozatosságot csak az a néhány szegény jogasz hoz ide, a ki albérletben lakik a kis utcza szegény embereinél. Egyszóval nagyon, de nagyon szürke akis utcza . . . Az egyik ütött-kopott ház ablakán szomorú ember bámul ki az örök szürkeségbe. Bujdosó Tamás volt városi főpénztáros ur. Tiz esztendővel lakott először a kis utczában nyolcz forintos hónapos szobában. És most egy óraja ismét itt lakik. Nézi, nézi a rég látott utczát. Nem változott itt semmi. De mégis a szeme megakad a szemközti ház egyik ablakán. Sürü, fekete füst tódul ki rajta, ez az ablak pedig de más volt valaha. Szép viragos volt, rezeda, jácint, szegfű, viola küldte át hozzá onnan édes illatát. Ki hitte volna, hogy valaha kőszénfüst lesz a virágillatból ? Ki hitte volna, hogy . . . Bujdosó Tamás busán lehajtja fejét s gondolatai visszaszállnak a virágillat idejere. Tiz esztendővel ezelőtt a szemközti házban, a hol most kovács műhely van lakott egy bájos tizenhat éves szőke lány, Molna uramnak a paszományosnak a leánya. 0 virágozta föl az ablakot s megöntözte virágait minden reggel, épen a mikor Bujdosó Tamás kipillantott az ablakán. Hosszú ideig csak a szemük beszélt. Egyszer aztán Tamás megszólította a leányt, ki varrni járt valahova be a Lipótvárosba. Ettől kezdve mindig kisérgette, este, reggel. Tizenhat év, huszonkét év. Tavasz volt akkor, bimbózott a virág. így kezdődött a szerelmük. A kis utcza szürkeségébe mintha oda szállt volna az édes, álomba ringató poezis egy rózsaszínű fellege : ha kart karba öltve, andalogva végig mentek, ha a leány hajnalhasadáskor, virágos ablakában dalolt, ha a fiú megállva azelőtt az ablak előtt, egy száll virágot kapott a gomblyukába. A kis utcza lakói pedig beszéltek sokat. Olyasmit, a mire a jogászgyerek és a varróleány nem is gondolt, hogy hát majd évek múlva milyen szép egy par lesz belőlük. Ők nem gondoltak arra, hogy mi lesz évek múlva, csak éltek a szerelmüknek, és nem tudták, hogy ez olyan múlandó, mint a tavasz, a melynek gyöngéd virágait gyümölcsösé érleli vagy el- perzseli a nyár . . . Másfél esztendeig tartott. Egy szomorú őszi napon hiába várta a leányt a varróiskola kapuja előtt Bujdosó Tamás. Nem jött. Estefelé jött egy levél, szomorú levél. Azt irta a leány, hogy ne keresse, ne kutassa. Elment. Majd egykor visszatér, ragyogóan gazdagon és boldoggá teszi őt. Kisült aztán az egész dolog. Egy igen igen gazdag és nagyur meglátta a leányt, és hallotta énekelni. Azt mondta neki, hogy majd pártul fogja, mert tehetsége van a színpadra. Nagy művésznőt csinál belőle, a kinek lábai előtt hódol majd az egész világ. A kis varrólány fejét elszé- ditették a kápráztató ígéretek, a fényes fogat a sok pénz. Arra gondolt, hogy boldoggá teszi a szülőit is, meg Tamást is, ha mindez meglesz. Hallgatott a csábitó szóra, és a szülei sem bánták a dolgot, már csak a Tamással történt dolgok miatt sem. Bujdosó Tamás épen akkortájt fejezte be az egyetemet. Azután elutazott haza. Mikor utoljára ment végig a kis utczán, úgy elszorult a szive. Először látta kietlennek, szürkének a kis utczát. Négy év alatt pedig nem változott benne semmi, csak egy csipkefüggönyös ablakban hervadtak el a virágokt-AJgy érezte, hogy ha innen kilép itthagy valamit, a mi soha soha vissza nem tér többé: az édes bolondos fiatalságát, melyet egy hűtlen leány aranyozott meg a szerelmével. Kimondhatatlan szomorúság szállott a lelkére, megállt az ablak előtt s egy könnyet hullatott a hervadt virágokra. Azután gyors léptekkel tova sietett . . . Ment haza Erdélybe, az ő kis szülővárosába, Régi, régi kis város volt ez, lakói közt alig van idegen, mind régi patrícius polgár család. Ilyen volt a Bujdosó família is. A Tamás ősei mind polgármesterek voltak. Többnek az életnagyságu képe ott lóg a tanács teremben, a városnak tett nagy szolgálataikért, kiváló érdemekért részesültek ebben a megtisztelésben. Puritán becsület jellemezte a kis város lakóit. A Bujdosó família különben nagyon elszegényedett a szabadság- harczban. Tamás apja már nem vállalta el a polgár- mesterséget. A tanácsbeli urak, hogy megbecsüljék őt, szegénységében városi főpénztárossá választották. A modern thearapiában az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, de Ferencz József keserlivizet ÜOp Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN ezek között különösen a maga nemében páratlan ajánlják. A Ferencz Józzef keserUviz már huszonöt év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia. JAKAB ÉS FIA és WEISZ LAJOS czégeknél. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : i Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 vor Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.-3* Egyes szám ára 20 fillér. 1^=-
