Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-18 / 11. szám

SZATMARMEGYEI

Tr

ív.

Ö Z L 0 N Y

bolva-zuzva tör ki, ha elhangzik az ébresztő szó.

És márczius tizenötödike épen azért a Petőfi napja. Mert bárha az idők méhe hordta magában e nap megszületését, de e születésnél, e dicsfényben sugárzó hajnalhasadásnál úgy áll ott Petőfi mint maga a megváltó nap. Mikor lángleikéből kipattan a sugár, virágba borul völgy-halom és szárnyat bont az ujhodó élet: sudárba szökken és virágban áll a szabadság fája . . .

Nemrég ünnepeltük őt a segesvári csata- sikon, a honfiúi könyek nem rég hullottak sírjára, da a Petőfi igazi ünnepe márczius tizenötödike. A nemzetek és egyházak szentjeit haláluk napján szokták ünnepelni. Petőfit akkor is ünnepeljük. De Petőfi megdicsőülésének napja korábban esik halálánál.

Petőfi napja: márczius tizenötödike! Ötvenkét év viharfelhője és rügyfakasztó nap- sugára vonult el a hon felett, mióta az a nap elmullott. De elfognak viharzani évezredek és e nemzet élni fog még, márczius tizenötödikén akkor is minden ujhodó tavaszszal áldozati tűz fog gyűlni az emlékezés oltárán.

A Szabadság, Egyenlőség és Testvériség eszméi átöröklődnek a messze eljövendő nemzedékekre és bástyáit, melyeket az emberi szeretet emelt, nem fogják ledönthetni modern jelszavak.

Márczius idusa mindörökké e hármas eszme diadalának emléknapja lesz !

H I 1^ E K.

— Királyi kitüntetés. Ő felsége a király Bitt- csánszky Ede miniszteri tanácsos és nagybányai bányaigazgatónak, saját kérelmére történt nyugal- maztatása alkalmából, a bányászat és fémkohászat terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovag keresztjét adományozta.

— A kereskedelmi miniszter Szatmáron. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter folyó hó 15-én az esteli vonattal érkezett Szatmárra, hogy másnap mint diszelnök részt vegyen az ev. ref. főgymnasium fenntartó testületének gyűlésén. Kíséretében voltak: gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja, dr. Chorin Fe- rencz Szatmár város országgyűlési képviselője, Mándy Lajos miniszteri tanácsos, Vértessy Kálmán osztály- tanácsos és dr. Hollán Sándor titkár. Midőn a helybeli indóháznál megállóit a vonat, a városi képviselők tekintélyes küldöttsége élén Debreczeni István polgár- mester akarta üdvözölni. De mert a miniszter gyöngéi- kedése miatt ki nem szállott, bent a szalonkocsiban üdvözölte őt a polgármester, a kinek szívélyesen válaszolt. Itt felszállt a vonatra Nagy László alispán, dr. Serly Gusztáv és dr. Schönpflug Richard, másnap reggel pedig szintén át ment Szatmárra Debreczeni István polgármester, Domahidy Elemér főszolgabíró és Demi- dor Ignácz rendőrkapitány. Szatmáron óriási nagy közönség várta a minisztert hozó vonatot Itt a minisztert az ev. ref. főgymnasium fenntartó testületé névében dr. Farkas Antal, a város nevében gróf Hugonnai Béla főispán üdvözölte. A miniszter lelkes éljenzések között a városházán berendezett lakására hajtatott. —- Fél 10 órakor 120 teritékü vacsorát adotc a város a miniszter tiszteletére. Másnap délelőtt fél 9 órakor fogadta a miniszter a városháza dísztermében a küldöttségeket, melyek a következő sorrendben tisztelegtek : a) Meszlényi Gyula püspök és a káptalan, b) Szatmár vármegye törvényhatósága 25 tagból álló küldöttsége, c) a róm. kath. egyház, d) a szatmári és nagybányai ev. ref. egyházmegyék, a szatmári és németii ev. ref. egyházak, e) a szatmári gör. kath. egyház, f) a németii gör. kath. egyház, g) az izraelita hitközség, h) dandárparancsnokság, i) cs. és kir. közös hadsereg és m. kir. honvédség, j) kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség, k) ügyvédi kamara, m) a róm. kath. főgymnasium, n) az ev. ref. főgymnasium, o) kir. tanfelügyelőség és az elemi iskolák igazgatói, p) kataszteri felmérési felügyelőség, q) Széchenyi-Társulat, r) pénzintézetek, s) vármegyei gazdasági egyesület, t) a kereskedelmi testület, u) gőztéglagyár, v) iparos ifjúsági kör, z) Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatósága. A küldöttségek tisztelgése után Hegedűs Sándor miniszter megtekintette az ev. ref. főgymnasiumoi és elnökösködött a fenntartó testület közgyűlésén. D. u. 2 órakor közebéd volt a társaskörben, a melyen körülbelül 250-en vettek részt. Képviselve volt ott a város és vármegye szine-java. A menu a következő volt: fekete leves consuméval, ragout leves, fogas, kecsege, tok — tártármártással, bélszín körözve, almás-, crémes-, debreczeni bélés, kappan, pulyka — salátával, befőttel, vegyes torta, fagylalt és parfait, gyümölcs, sajt, fekete kávé; italok: uj bor savanyuvizzel, ó bor, fehér és vörös, chartreuse. Csakhamar megeredtek a pohárköszöntők és igen sok szellemes és sziporkázó volt köztük. Hegedűs Sándor miniszter őfelségére emelte poharát. Dr. Farkas Antal a ref. főgymnasium fenntartó testületé nevében éltette a minisztert, mint elnököt. —■ Ezután gróf Hugonnai Béla főispán a minisztert a városi törvényhatóság nevében, Nagy László alispán a vármegye, F. Varga Lajos ev. ref. esperes az egyházmegye, Rácz István a szatmári egyház, Ratkovszky Pál a kir. kath. főgymnasium, Borsos Benő az ev. ref. főgymnasium, Antal Dániel a kereskedelmi testület, Kótai Lajos az iparosok nevében éltette. Galba Lajos kir. törvényszéki elnök a miniszter nejéért, dr. Hantz Jenő a vendégekért ürített poharat. A miniszter pohárköszöntője, a melyben köszönetét mondott a szives látásért, nagy hatást tett. Ebéd alatt a magyar honvéd zenekar játszott. Ebéd után megtekintette a miniszter a Neuschloss-féle gőzfürész, a szatmári gőzmalom ipartelepeket és az uj indóházat. A miniszter nagy óvácziók között az esteli vonattal visszautazott Budapestre.

— Márczius 15-ike városunkban. Mint minden évben úgy most is lelkesen ünnepelte meg Nagy-Ká- roly város polgársága pártszinezet nélkül az 1848-iki nagy napok, nagy események fény pontjának márczius 15-ének évforduló 1 napját. — Az ünnepségeket isteni tiszteletek tartása előzte meg. Reggel9órakor fényes mise volt a róm. kath. templomban melyen Palczer Ernő kegy. r. házfőnök celebrált Csóti Márk, Rózsa István és Tímár Péter segédletével. — D. e. 10 órakor ünnepi istentisztelet volt az ev. ref. templomban a hol is a hymnusz el éneklése után Veres Gusztáv s. lelkész tartott igen szépen kidolgozott hazafias egyházi beszédet, beszédének alapigéjét Mózes II. k. 14-r, 13

verse képezte. „Ne féljetek, nézzétek az urnák szaba- ditását melyet ma cselekszik véletek.“ majd a közönség énekelte el a szózatot. — Délután 5 órakor a

Nagy-Károlyi Protestáns tásaskörben tartatott hazafias ünnepély igen nagy közönség előtt, melyet a hymusz eléneklése nyitott meg. — Nagy Elek, a kör igazgatója szavalta lelkesen a „Talpra Magyart“ Tóth Lálika k. a. szavalta Tóth Kálmántól az „Előre“ czimü költeményt helyes hanghordozásával nagy tetszést érve el. — Alkalmi beszédet tartott Veres Gusztáv elnök, méltatva a nagy nap eseményeit. — Sallay Lajos szavalta átérezve Fliesz Henrik Márczius 15. ez. költeményét. — Az ünnepélyt a Szózat éneklése rekesztette be. Este 7 órakor apolgári olvasókör dísztermében volt hazafias ünnepély, melyeta d alárda nyitott meg a Szózat el- éneklésével. — Utánna Veres Gusztáv szavalta el a „Talpra magyart“ a melyre elmondhatjuk, hogy Nagykárolyban ily hatással még a költeményt nem hallottuk elszavaíni. — Alkalmi felolvasást tartott Csóti Márk „A Szabadság testvériség, és egyenlőség eszméit fejtegetve igen szépen s mindvégig lekötve a hallgatóság figyelmét. — A hazafias szellemtől áthatott fölolvasást fölolvasás közben is több ízben éljenzéssel szakította meg a közönség. — Majd Ptyánk Auguszta k. a. szavalta Ábrányi Emil Vándor madár czimü költeményét helyesen fogva föl a költeményt s ügyesen kihasználva megfelelő althangját, megérdemelt tapsokat aratott. — A műsort a dalárda kuruez dalok éneklésével rekesztette be mit a közönség lelkesen meg- éljenzett s megismételtetett. — Közkívánatra a Talpra magyart is elénekelte a dalárda. — Este 8 órakor társas vacsora volt ugyancsak a polgári olvasókör dísztermében, melyen mintegy 150-en vettek részt. — A vacsora alatt pohár köszöntőkben sem volt hiány, a második fogásnál Debreczeni István polgármester éltette a legelső magyar embert, a királyt. — Bródy Lajos a hazaszeretetért, Csóti Márk a függetlenség 3 eszméjéért, Letlinger Béla a polgármesterért, Stein- kogler JÚKosszéllemesen a polgárságért emeltek poharat. Veres Gusztáv Kossuth Lajos szellemére emelte poharát s indítványozta, hogy a N.-Károlyban felállítandó Kossuth szoborra gyűjtés rendeztessék. (A gyűjtés megkisérel- tetett s begyült 39 korona 02 fillér.) Pohár köszöntőket mondottak még: Friedl János, Bródy Lajos, Kerekes Bertalan a szereplőkre, Janitzky Albert a dalárdára, Kubinyi Bertalan a márczius 15-ikét ünneplő polgárságra. ;— A társasvacsorának csak az éjfél utáni órákban volt vége. —- (Krónikás).

— Felolvasó-estély. A „Nagykárolyi KölcseyEgyesület“ f. hó 11-én felolvasó estélyt tartott a régi kaszinó nagytermében: Első volt az emelvényen Demidór Ignácz,a ki a „Seckingeni Trombitás“ czimü operából énekelte az ismeretes szép dalt. Az ő sima, lágy hangja teljesen viszaadta a kedves dal összes részleteit. Közkívánatra meg kellett ismételnie a dalt. Ezután Nagy Sándor olvasta fel „Szatmárvármegye a Hunyadiak korában“ czimü igen érdekes felolvasását, a melyet lapunk tárczájában közlünk s olvasóink figyelmébe ajánlunk. Majd Fliesz Henrik olvasott fel három hangulatteljes költeményt. Végül Demidor Ignácz énekelt ismét. A „Tudom hogy vissztérsz még“ dalt énekelte el oly nagy sikerrel, hogy Ja közönség ismét megujrázta. Az énekszámokat Kun Miksa karnagy kísérte, zongorán. Valampnyi közreműködőt lelkesen megéljenezték. Az utolsó felolvasó estély f. hó 25-én lesz 1 koronás belépő dij mellett. . r

— Egyházközségi gyűlés. A helybeli róm. kath. hitközség ma délelőtt 10 órakor a róm. kath. fiiskola termében — lapunk múlt számában jelzett, tárgysorozattal tartja meg szokásos évi közgyűlését Palczer Ernő kormány tanácsos, egyházi elnök elnöklete mellett.

Kardánfalva, vagyis a mai Gardánfalu, Kolbászfalva, Somos vagyis a mai Somfalu, Redegfalva vagy Rede- falva, Magyar, Oláh és Váralja Kegye, Kecskefalva a Hunyadiak korában vármegyénkhez tartoznak.

Csánky idézett munkája szerint a Hunyadiak korában vármegyénk területén a következő várak és erősségek voltak, u. m : Asszonypataka, Ecsed, Erdőd, Károly, Matucsina, Ar.-Megyes, Rozsály, Szatmár és Szinyér összesen 9. Várossai és mezővárossai pedig a következők voltak, u. m: Asszonypataka, Bátor, Erdőalja Béltek, Csenger, Felső-Bánya, Gyarmat, Jánk, Károly, Majtény, Megyes, Németi, Szaszárbánya és Szatmár, összesen 12; helység pedig összesen 340 volt a vármegye területén.

A vármegye ekkor ismeretes helységeinek azonban egy nagy része azóta teljesen elpusztult s azok nevét egy-egy más községi határban ma már csak egy-egy dűlő neve vagy a történelem őrzi. S ezen nincs mit csodálkoznunk! A mohácsi vész után következő időkben egész a szatmári békekötésig vármegyénk területe állandó csatatér. Az egymás ellen küzdő ellenkirályok, a törökök, az erdélyi fejedelmek, a vallási küzdelmek korában a vallásszabadság kivívásáért küzdő nemzeti hősök, kuruezok és labanezok küzdenek ennek birtokáért folytonosan.

így elpusztultak az akkori helységek közül a következők, u. m. Abaháza, Ábrámfalva, Akol, Almás, Apáti (Vasad vidékén,) Avas (a mai Avas-Újváros mellett,) Bagda, Balkfalva vagy Balkona, mely néhai Közép-Szolnokhoz is számittatik, Bánfalva, Bánkné Tereme, Borpatak, Bartavölgye, Bencze, Magyar Bikó, Oláh Nagy Bikó, Oláh Kis Bikó, Szakálas Bikó, Bobáld, Bodorfölde, Magyar, Oláh, Középső és Monostoros Csaholy, Csakal, Csege, Csegze. Dedemez vagy Apor- háza, Dég, Váras-Dobos, (a mai Szabolcs vármegyei Puszta-Dobos helyén vagy a körül,) Dobrács, Dombó,: Embel (a mai Omboly-puszta,) Feketepatak, FülÖp, (a mai Kis és Nagy-Fülöp Szabolcs vármegyei puszták helyén,) Garancs, Gelényes vagy Gellyénes, Gercsekényhely, Gernez vagy Gernyes, mely ugyan 1449-ben úgy fordul elő, hogy más néven: Terem, azonban 1486-ban Gernyes neve önállóan is előfordul, Isk, a Csenger melleit fekvő Jánosi, Kakos, Kápolna, Karos, Karuly, Kathol, valószínűleg a mai Kasodpuszta helyén, Kehenős, Kidé, Kis-Németi, Korpád, Kozár vagy Kozárd, Nagy-Károly körül, mely valószínűleg a vármegye őslakói nevének emlékét őrzi, Kutér, Lipamező, Lőköstelke, Mácsa, Magosligeth (Erdőszáda vidékén), Makra, Malonta, Matúcsina vár, Nagy és Kis-Mogyotós (Eikszád mellett), Nagy falu, Nagy-Ören, Nanda, Orband, Papfalva vagy Agod, Papharasztja, Pethe (Kálmánd és Kaplony mellett,) Petlend, Puszta-Szentmihály, Ragáld a mai Bihar vármegyei ragáldi-puszta helyén, Ravaszd, Remeteszeg, Rodolf, Román, Samelháza, Sándor (a mai Sándori- puszta Máté-Szalka határán,) Sárvára és Sárvár- Monostora, Sóstelke (a mai soósi-puszta,) Szaklyán, Szegfalva, Szennyes, (a mai Szabolcs vármegyei szeny- nyesi-puszta helyén,) Szentmárton az Ecsed mellett elterülő mai szentmártoni-puszta helyén, Sziget vagy Szigettelek, Tagy, Tamásfalva, Ténye, Terestelke, Tibatelke, Timátyus vagy Timotheus valószínűleg a mai Majtis helyén, Tubultelke, Túr, Túra, Uj-Ököritó, Üllő, Várhid, Vizsoly, Zapsa és Felső-Zelend.

A Hunyadiak korát megelőző időkből pedig a következő Szatmár vármegyei helységekről van emlékezet u. m. Andreás, Bács, Borzlyuk, Bürgezd, Chaag, Eörvényes vagy Erményes, a mely valószínűleg azonos a mai Örményes Szilágy vármegyei helységgel, Gebres, Gyülvész, Feketebánya mezőváros Lápos- bánya mellett a hegyek közt, Jankateleke, Jostelek, Kerrneche, Keresztur, Márton, Pakos, Patak, Recsk, Egyházas Sennye, Salamon, Tapolhatár, Thyvissed a Szilágy vármegyei mai tövisedi puszta helyén, Tölgyes, Tozokus, Vanlegen telke, Zilvás és Zernye.

A ma is meglévő vármegyei községek közül pedig az. alább megnevezett községeknek a Hunyadiak korában más nevük volt. És pedig: Páczafalut Apácza- falunak, Nagy-Bányát Asszonypatakának, Batizot Batiz- házának vagy Fejérdfalvának, Pettyént Bazánnak vagy Bazándnak, Csenger-Bagost Bagosnak, Bérén- ezét Berendmezőnek, Fábiánházát Boholnak, Borhidot Borhidának, Börvelyt Bervenek, Büságot Bujákfalvá- nak, Bujánházát Bujákházának, Csanálost Csalános- nak, Császárit Császárnak, Dányádot Dányánnak, Darát Darahnak, Szamos;Dobot Balkán-Dobnak, Domahidát Dománhidának, Ér- Endrédet Endrédnek, Szakállas-Dombot Dobraviczának, Kraszna-Bélteket

Erdőalja-Bélteknek, Erdőszádát Erdőszádnak, Fehér- Gyarmatot Gyarmatnak, Hodászt másképen Hetennek is, Homokot Homokosnak, Oláh-Gyürüst Gyűrűsnek, Közép-Homoródot Megerle-Homoródnak, Ilket Elknek, Iklódot Balog vagy Kis-Jánosinak, Kányaházát Kalin- házának, Kömörőt Kemerőnek, Kocsordot Kis és Nagy-Kocsárdnak, Nagy-Kolcsot egyszerűen Kolosnak, Komlódtótfalut egyszerűen Komlódnak, Tisza-Kóródot egyszerűen Kóródnak, Szamos-Kóródot Kórógynak vagy Korognak, Körtvélyest Körtvélyesteleknek, Lop- hágyot Laphegynek, Lázárit Lázárnak, Patóházát Magasmartnak, Oláh-Meddest egyszerűen Mediesnek, Oláh-Mogyoróst Monyorósnak,Miszt-Mogyoróst Monya- rosnak, Mándot Puszta-Mándnak, Nábrádot Nápradnak, Udvarit Odvarinak, Rákos-Terebest Oláh-Terebesnek, Kékes-Öroszfalut Oroszfalvának, Vámos-Oroszit egyszerűen Oroszinak, Bot-Paládot Both-Paládnak, Ó-Pályit Orosz-Pályinak, Rózsapallagot Parlagnak, Puszta-Daróczot Lázár-Darócznak, Mező-Petrit egyszerűen Petrinek vagy Mező-Szentpéterinek, Ráksát Rákosnak, Kőszegremetét egyszerűen Remetének, Részegét Mező-Reszegének, Felső-Sándorfalut Sándor- falvának, Zsarolyánt Sarolyánnak, Dióshalmot Surján- falvának, Kis és Nagy-Szekerest egyszerűen Szekeresnek vagy Kápolna vagy Eliber Szekeresnek nevezték, vagy Gyügyei Péter Szekerese néven fordul elő, Kraszna-Szentmiklóst Kata-Szentmiklósnak, Tományát Tománynak vagy Tamonyonak, Tartolczot Tharsoicz- nak, Oláh-Tótfalut egyszerűen Tótfalunak, Szamos- Ujlakot Zsombok-Ujlaknak, Sárköz-Újlakot egyszerűen Újlaknak, Avas-Újvárost egyszerűen Újvárosnak nevezték.

A mai Rozsály helyén a Hunyadiak korában két helység volt, u. m. Kis és Nagy Rozsály, úgy szintén a mai Oláh-Hodos helyett Alsó és Felső-Hodos, Máté- Szalka helyett Kül és Bel-Szalka, Riese helyett Kül és Bel-Ricse, a mai Csomaköz helyett Nagy és Kis vagy más néven Vár Csornakor, a mai Szatmár-Zsadány helyett Kis- és Nagy-Zsadány emlittetik. A Hunyadiak korában továbbá csak egy Hodos van a mai Kis és Nagy- Hodos helyett s egy Szokónd a mai Ris és Nagy- Szokond helyett, a mai Kis-Sikárló és Nagy-Sikárló pedig Sikárló és Ó Sikárló néven emlittetik.

A Hunyadiak kora óta keletkeztek vármegyénk-