Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-16 / 51. szám
Mell éklet a „Szatmármegyei Közlöny“ 1900. évi 51-ik számához. Hivatalos rész. 33784. 1900. szamSzatmár vármegye alispánjától. A közönség figyelmébe I TUDNIVALÓK Az 1899. évi XLI1I. t.-ez. értelmében az 1900. évi deczember hó 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszámlálásról. I. A népszámlálás czélja. A népszámlálásnak czélja az egész országnak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városainak és községeinek lélek- számát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, a melyek akár miveltségi és gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely más közszempontból fontossággal birnak és a melyekre úgy a törvényhozásnak és a kormánynak, valamint a megyei, városi és községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjóiét és közmiveltség előmozdítására irányuló tevékenységhez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle telhetöleg előmozdítani, de e kötelesség lelkiismeretes teljesítése egyúttal kinek-kinek saját jól felfogott érdekében is áll. Minthogy pedig a népszámlálásnak csakis a közmiveltség és közjóiét előmozdításához szükséges adatokat szolgáltatni képezi a feladatát, attól sem kell senkinek sem tartania, hogy a nép- számlálásból adóztatási szempontból, bármily hátrány származhatnék. Ez már csak azért is ki van zárva, mert az 1897-ik évi XXXV. t.-cz. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is az adók kivetésénél alapul nem vehető, de még csak nem is lennének alapul vehetők, minthogy a népszámlálási adatok, mihelyt azok a községben be- gyüjtettek és felülvizsgáltattak, a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz terjesztetnek fel s egyáltalában nem is kerülnek oly hatóságok kezébe, a melyek adók kivetésével foglalkoznak. És hogy a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a 15. §. 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat es a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. II. Miből áll és mi módon hajtatik végre a népszámlálás A népszámlálás a tulajdonképeni népösszeiráson kívül az épületeknek és az ezekben lévő lakásoknak összeírásából, továbbá a kisipar fogalma alá eső iparvallalatok felszerelési és termelési viszonyainak számbavételéből áll. Az epület összeírásnak czélja az épületekről közmiveltségi, közegészségi és tűzbiztonsági szempontból tanulságos adatokat szerezni, a kisiparosokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésnek pedig az a feladata, hogy a kereskedelmi miniszter urnák a hazai ipar fejlesztésére s kiváltképpen a kisipaiosok jólétének és kereseti viszonyainak előmozdítására irányzott tevékénységéhez szolgáltassa a szükséges tudnivalókat. Minden iparos a saját érdekeinek tesz tehát szolgálatot, ha a számlálólapnak az ipari viszonyokra vonatkozó kérdöpontjaira a legjobb tudomása szerint pontos feleleteket ad. A népszámlálás akképen történik, hogy minden házról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házigyüjtőiv es az országnak minden egyes lakosáról egy-egy külön számlálólap állittatik ki, de csak a jelenlévőkről, minthogy azok az egyének, a kik a népszámlálás időpontjában lakásuktól távol vannak, saját lakásukon nem számlálólapokon, hanem csak a házigyüjtőivnek erre szolgáló rovataiban vétetnek számba. A számlálólapokat és házigyüjtőiveket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok, vagy azok helyettese (a családnak bármely, az adatok kitöltésére képes tagja), vagy a számláló- biztos tölti, a ki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik, A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, a kik a népszámlálási kérdöpontokat maguk képesek kitölteni, e fontos állam- polgári kötelességet lehetőleg személyesen teljesítsék. III. Kiről kell számlálólapot kiállítani? Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, a ki az 1900. évi deczember 31-ike és 1901. január hó l-je közötti éjfél időpontjában a lakásban állandóan lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb ) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt). Azokról a csecsemőkről, a kik január hó 1-én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számlálólapot Kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, a kik az 1900. Nagy-Károly, 1900. deczember 12. évi deczember hó 31-ik éjfél után halnak meg, noha akkor, a midőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is vannak temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanígy kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik decz. 31-én a lakásban vannak (pl. szabadságon otthon levő katonák, tanulók stb.), habár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, a kik csak az 1900. évi deczember hó 31-iki éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki. így például a deczember hó 31-én utón levőkről utazásuk közben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg, a hová megérkeznek, ugyanígy a deczember hó 31-én vagy január hó elején helyet változtató gazdasági és egyébb cselédek is rendszerint ott veendők számba, a hová költöznek, vagyis az ujgazdánál. Minden ilyen egyének, a kik a különös körüményeknél fogva 1900. évi deczember hó 31-iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatok nem voltak, a mennyiben az uj tartózkodási helyen a népszámlálásnak foganatosítása közben meg nem számláltatnának, valamint azok az egyének is, a kik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból a számlálásból kimaradtak s erről tudomással birnak, legkésőbb 1901 évi január hó 10-éig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek. Szállodákban vendégfogadókban és egyéb szállást nyújtó helyeken megszálló vendégek az 1901. évi január hó l-je és 10. közti egész időszakban megszámláltatás kötelezettsége alá esnek s e kötelezettségük teljesítéséért a szállodatulajdonos (vendégfogadós, stb.) is teljes felelősséggel tartozik. IV. Hogyan kell a számlálólapot kitölteni? A számlálólapok kitöltésére nézve, a mennyiben egyes kérdőpontok magyarázatra szorulnak, a számlálólapok kitöltésére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők, (vagy helyetteseik) tehát, a kik a számlálólapokat személyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék figyelembe, esetleg hagyják üressen azokat a kérdőpontokat, a melyekre nézve nincsenek egészen tisztában s a melyeket azután a számlálóbiztosnak a feladata lesz, a családfő (vagy helyettese) szóbeli bevallása alapján kitölteni. Minden kérdőpontra a lehető legnagyobb pontossággal kell megfelelni. A születés évre vonatkozó kérdés a népszámlálásnak egyik legfontosabb kérdő pontja lévén, hogy e kérdésre is minél pontosabb adatok legyenek szerezhetők, ha vannak a születés időpontját igazoló okmányok (keresztelő levél, házassági anyakönyvi kivonat, cselédkönyv, mankakönyv), vagy más megbízható feljegyzések (pl. imakönyvbe, bibliába történt feljegyzések), ezeket idejében elő kell keresni, hogy a mikor a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már kéznél legyenek. V. Büntető határozatok. A ki a népszámlálás alkalmával tudva hamis vagy valótlan adatokat jegyez be a számlálólapra vagy a házigyüjtőivbe, vagy szóbelileg hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja : kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. (1897- évi XXXV. t.-cz. 13. §-a.) — A kihágás ügyében a kir. járásbíróságok járnak el (1897. évi XXXV. t.-cz. 16. §-a.) Ily kihágást követ el tehát az, a ki magát, vagy valamely hozzátartozóját a népszámlálás alól kivonja, vagy a számlálóbiztost bármi módon s akárcsak megtréfálási czélból is félrevezetni igyekszik, a ki a rovatok kitöltését vagy a kívánt felvilágosítást megtagadja, a ki a községi elöljáróság (városi hatóság) által népszámlálási ügyben megidéztetvén, az idézésnek meg nem felel s mulasztást elfogadható módon indokolni nem tudja, az a gazdasági vagy egyéb cseléd vagy más egyén, akinek biztos tudomása van arról, hogy meg nem számiáltatott és a számlálás foganatosítása végett a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) 1901. évi január hó 10-ig jelentkezni el ne mulasztja, a szállodás vagy szállóvendég, a ki a reá vonatkozó különös kötelezettséget nem teljesiti. A ki pedig a népszámlálás foganatosítását hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi é^ egyébb iutézkedések költségeit viselni tartozik.(1897. évi XXXV. t. ez. 14 §-a). László, alispán.
