Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-11-18 / 47. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Elérkezett a pillanat, hogy átadjuk magasztos rendeltetésének. Hadd hirdesse az erre járó idegennek, hogy „a mely nép becsülni és tisztelni tudja dicsőit és dicsőültjeit, abban időről időre mindég fognak támadni dicsők és jelesek,“ Hirdesse szülővárosának, hogy múltjának nagy alakjait felednie soha nem szabad. Hirdesse a művészeknek, hogy az igaz érdem a legrögösebb pályán is megtalálja a maga jutalmát. Hajoljunk meg tisztelettel az örök nemzeti ős erő előtt, mely nagy embereket szül, nevel s azoknak tiszteletére maradandó müveket létesít. Hulljon alá a lepel s kiáltsuk hazaszeretetünk lángoló hevével, hogy éljen és virágozzék a szereteté- ben, áldozatkészségében, lelkesedésében kiapadhatatlan és győzhetetlen magyar nemzet! HÍREK. — Hivatal-vizsgálat. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja f. hó 14-én a f.-gyarmati, 15-én a mátészalkai és 17-én az erdődi főszolgabírói hivatalnál tartott hivatal-vizsgálatot. 0 mél tósága a m.- szalkai főszolgabírói hivatalnál tapasztalt rend felett megelégedésének adott kifejezést. — Kitüntetés. A vármegyei vizi ügyek iránt mindenkor élénk érdeklődést tanúsító s vármegyénkben köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő Bertalan Lajos földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsost Ő Felsége a vizi építkezések körül jszerzett érdemeiért a vaskorona rend harmadik osztályával tüntette ki. Részünkről is tiszta szívből gratulálunk a megérdemelt kitüntetésbe t. — A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ f. hó 12-én választmányi ülést tartott. Nagy László elnök megnyitó beszédében bejelentető azt, hogy az egyesület által megtartani czélzott Erzsébet gyász ünnepélyt közbejött akadályok miatt az idén nem tartják meg. Elhatározták, hogy a felolvasó estélyeket decz. 2-től kezdve kéthetenkint tartják a régi kaszinó nagytermében. Az első felolvasó estélyt összekapcsolják a Vörösmarthy Mihály emlékének szentelendő ünnepély- lyel. Az irodalmi szakosztály jegyzőjének Néma Gusztáv városi aljegyzőt választották meg. Dr. Kovács Dezső az irodalmi szakosztály elnöke indítványt tett az iránt, hogy Révay Miklós, a nagy nyelvtudós és Erdőssy Imre a branyiszkói hős emlékét emléktáblával jelölje meg az egyesület a helybeli kegyesrendiek társházán, a melynek az említettek huzamosabb ideig tagjai voltak. E végből az egyesület alelnöke Palczer Ernő házfőnök utján engedélyt fognak kérni a rendkormánytól az emléktábla elhelyezésére nézve s ha az megérkezik, családi ünnepély keretében fogják az emléktáblát elhelyezni. Ugyancsak elhatározta a választmány dr. Jászy Fe- rencz indítványára azt is, hogy Kölcsey Ferencznek egykori szobáját és Gaáll Józsefnek a Peleskei nótárius szerzőjének lakóházát is emléktáblával jelölik meg, a melyet azonban már egy nagyobb ünnepség keretében kíván az egyesület keresztül vinni a Petőfi-Társaság közreműködésével. — A választmányi ülést az irodalmi szakosztály ülése követte. Az uj elnök Dr. Kovács Dezső meleg szavakban emlékezett meg elődje Poór János érdemeiről s azokat jegyzőkönyvileg megörökíteni indítványozta. Egyhangúlag elfogadták ezt az indítványt. Ezután a szakosztályi ülés megbeszélte a taggyüjtések és a pályakérdések kitűzésének kérdését. A pályakérdések kitűzésével Palczer Ernő, dr. Kovács Dezső és Nagy Sándor tagokból álló bizottságot bízták meg. — Fögimnáziumi ünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága is megünncpli Erzsébet királyné emlékét. Az ünnepély folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban tartandó ünnepélyes gyászistentisztelettel veszi kezdetét, mely után közvetlenül a városi tornacsarnok helyiségében tartatik meg az ifjúsági kegyeletes ünnepély a következő programmal: 1. Gyászinduló. Előadja a főgymn. zenekar. 2. Hymnus. Kölcseytől. Előadja a főgymn. énekkar. 3. Erzsébet napján. Irta Mészáros Armand. Előadja Schusteritsch Béla VI. o. t. 4. Beethoven: Gyászinduló, op. 26. Zongorán előadják: Czukor István VII. és Csilléry Ferencz VI. o. t. 5. Gyászhangok. Klosz K.-től. Előadja a főgymn. énekkar. 6. Suppé Ferencz: Paraszt és költő. Sextett. Előadja a főgymn. zenekar. Zongorán kíséri: Adler Ernő V. o. t. 7. Emlékbeszéd. Tartja a főgymn. igazgatója. 8. Tiszaparti jelenet Erkel Ferencz Bánk-bán ez. operájából.Előadja a főgymn. zenekar. 9. Királyunkhoz. Irta : Zichy Géza gróf. Előadja: Brandsch Gyula VI. o. t. 10. Szózat. Vörösmartytól. Előadja: A főgymn. zenekar. Az ünnepélyre külön meghívók ftem lesznek kibocsátva, hanem az érdeklődő közönséget ez utón hívja fel az igazgatóság a megjelenésre. Reméljük, hogy közönségünk tömeges részvételével fogja az ifjúságot támogatni nemes törekvésében. — Eljegyzés. Szaybold Károly, kassai gazdasági tanintézeti tanár, a ki egy pár évvel ezelőtt a helybeli kir. államépitészeti hivatalnál volt alkalmazva, a napokban jegyet váltott Káldy Gyula kir. főmérnök kedves és bájos leányával Élmával. Polgári leányiskolái ünnepély. A polgári leányiskola nov. hó 19-én, d. u. 3 órakor saját helyiségében Erzsébet királyné emlékére ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. „Hullassatok könyet.“ Gyászdal Erzsébet királynénk emlékére. Szövegét irta: Kozáry József. Zenéjét |szerzette: Schnöder Lajos. Éneklik az intézet növendékei. 2. „Erzsébet királyné emlékére.“ Költemény, Pósa Lajostól. Szavalja: llosvay Katicza 1. o. t. 3. Overtures „Zampa.“ F. Héroldtól. Zongorán előadják : Adler Margit III. o. t. és Kacsó Erzsiké k. tf. II. o. t. 4.Az ünnepély jelentőségét méltatja Kurtz Erzsébet tanítónő. 5. „Erzsébet királyné ravatalánál.“ Költemény, Vargha Gyulától. Szavalja : Márton Margit III. o. t. 6. ,,L’ Hiron- delle et le Prisonnier.“ Abroiser-től. Zongorán előadja : Péchy Ilonka II. o. t. 7. „Erzsébet.“ Költemény, Sajó Sándortól. Szavalja: Bornstein Szeréna II. o. t. 8. „Erzsébet királynénk halálára.“ Melodráma, Korády Győző és Vavrinecz Mórtól. Szavalja: Kaufmann Anna IV. o. t. Zongorán kiséri Sternberg Anna k. tf. II. o. t. 9. „Cziprus-lombok nagyasszonyunk ravatalára.“ Költemény, Lamperth Gézától. Szavalja : Janitzky Margit IV. o. t. 10. „Gyászinduló.“ Beethoventől. Zongorán előadják: Kacsó Irén,11. o. t. és Janitzky Margit IV. o. t. 11. „Szózat.“ Éneklik az intézet növendékei. A melyre a tisztelt szülőket és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Vörösmarthy-ünnepély. A helybeli főgimnasium ifjúsága decz. 1-én Vörösmarthy Mihálynak, a magyar költő király születésének 100-ik évforduló napján emlék ünnepélyt rendez. Csekély belépő dijakkal lesz összekötve az ünnepély, hogy a jövedelmet a szobor javára fordíthassák. Az ünnepély programját legközelebb kibocsátják. — A központi takarékpénztár, e hó 11-én délelőtt 10 órakor tartotta saját helyiségében rendkívüli közgyűlését, melyre a részvényesek nagy számban jelentek meg. A gyűlés elnöke dr. Jékel László h. vezérigazgató volt. Ennek megnyitó beszéde, mely úgy szerkezetére, mint béltartalmára és önérzetes hangjára nézve igen magas színvonalon állott, köztetszésben részesült, és az általa felhozott adatok csak megszilárdították azt a bizalmat mely ezen még fiatal intézet iránt keletkezése óta mindig nyilvánult. Külünösen tetszett, hogy az igazgatóság az alapszabályszerü 25 százalékos jutalékának 20 százalékra való leszállítására nézve önként ajánlkozott és alapszabályait ennek megfelelően javasolta megváltoztatni, mely módosítás el is fogadtatott. Helyes intézkedés volt a közgyűléstől az is hogy az eddigi vezérigazgató és helyettes vezérigazgató helyébe elnöki és vezérigazgatói állásokat rendszeresített. Rendes felügyelőségi tagnak megválasztotta Demidor lgnácz városi rendőrkapitányt és felügyelői póttaggá Spitz Mór vaskereskedőt. A gyűlés végén Róth Károly részvényes a maga és a többi részvényesek nevében, az intézet példás vezetése és kezelése iránt, köszönetét, elismerését és teljes bizalmát fejezte ki. — A bikszádi zárdáról. A Szent-Bazil rendnek az idén meg tartott conventjén a bikszádi zárda főnökévé mást választottak meg, tehát nem az eddigi főnököt, Pásztory Árkádot. Nekünk a rend belügyeibe beleszólási jogunk nincs, tehát nem vizsgáljuk az indokokat sem, a miért az eddigi főnököt mellőzték. De társadalmi és nemzeti kérdés tekintetében jogunk van a választáshoz hozzá szóllani. Ugyanis Pásztory Árkád azon a vidéken a népnek valóságos apja volt, úgy hogy az ő távozása folytán az Avasban vagyoni tekintetben szoczialis bajok fognak beállani, nemzetiségi szempontból pedig eztavidéket veszélyeztetnek tekintjük. Mert Pásztory Árkád akkor, a midőn az elhagyatott, jelentőség nélküli monostort virágzó, gazdag zárdává alakította át, megszerezte azon a vidéken a hatalmat is, a melyet mindenkor a magyarság érdekében vetett latba, a monostort a magyarság, a magyar állam bevehetetlen védvárává tette. Hogy mi következik utána, azt elképzelni is alig tudjuk. Azért a magyarság nagy érdeke követelte volna azt, hogy minden erőnkből fen- tartsunk ott egy olyan férfiút, a ki erélyével és befolyásával kulturmissziót teljesített messze vidéken. Más államban igy is tettek volna, csak a mi magyar nembánomságunk nem törődik az ilyen dolgokkal. És különösnek találjuk azt az időpontot is, a mikor mellőzik a rendnek ezt a kiváló tagját. Épp akkor szólítják el hivatása mezejéről, a mikor a hívek könyörado- mányából díszes uj monostort épített, a mi a rendnek egy fillérébe sem került. Avagy talán az a baj, hogy kegyes adományok folytak ott be ? Hát talán Mária-Pócson, Radnán, avagy akármilyen bucsujáró helyén a világnak visszautasítják a kegyes adományokat ? Nagyon szívesen elfogadják, csak aztán az a kérdés, hogy mire lesz az fordítva ? Hogy Pásztory papi életet folytat, ezt senki meg nem tagadhatja, jóltevője a népnek, monostor építkező, egész működése az egyház és a humanismus szolgálatában telt el. De hát ismételjük, hogy a dolog ehhez az oldalához nekünk semmi közünk s csak is mellesleg emlitettük fel. Az ő távozását a mennyire fájlaljuk magyar érdekből, épp annyira nem tudjuk elképzelni utódja helyzetét. Mert Pásztory bírta az egész vármegye intelligencziájának bizalmát és becsülését, az avasi nép rajong érte, hogy ily körülmények között ismeretlen utóda hogy tölti be azt a helyet, a melyhez ő utána a vármegye közvéleménye oly nagy igényeket fűzött, még csak elképzelni sem tudjuk. — Gyászeset. Id. Horváth Mihály megyei árvaszéki ülnököt és családját súlyos családi gyász érte. Unokája Horváth Elemér végzett joghallgató f. hó 15-én reggel fél 6 órakor élte 23-ik évében városunkban, a nagyszülők házánál, hosszas szenvedés után elhunyt. Benne szülei, nagyszülei és rokonai sokat vesztettek el. Mert törekvő fiatal ember volt, aki az életet komoly oldaláról vette s igy a család méltán sok reményt fűzött hozzá. De egy hülés, a nyomában fellépő sorvadó betegség, a lassú elmúlás öt hónapi nehéz küzdelme után véget vetett annyi sok jogos reménynek. Az elhunyt fiatal ember temetése f. hó 16 án volt Paposon. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak szomorodott szívvel tudatják, hogy varasdi Horváth Elemér végzett joghallgató folyó hó 15-én reggel fél 6 órakor élte 23-ik évében hosszas szenvedés után Nagy-Károly- ban elhunyt. A feledhetlen jó fiúnak, kedves testvérnek, unokának és rokonnak temetése folyó hó 16-án d. u. 3 órakor lesz az ev. ref. egyház szertartása szerint Paposon. Férfikora küszöbén, a komoly munka és nemes törekvés korszakában vetett véget drága életének az ifjúság halálos ellensége, a lassú hervadás, hogy övéinek hozzá fűzött annyi szép reményét korai sírjába temesse. Nagy-Károly, 1900. nov. 15. Béke poraira! Ifj. Horváth Mihály és neje szül. Bonis Jolán, mint szülők. Legifj. Horváth Mihály mint testvér. Id. Horváth Mihály és neje szül. Doma- hidy Ida, mint nagyszülők. Horváth Ida, mint nagynénje. Kulin Vilma férj. Szilágyi Lajosné mint unokatestvér. — A nyugdíjasok öröme. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye közöségének azon határozatát, a melylyel kimondta, hogy az évenként fizetendő 1 százalékos pótadó terhére felveendő kölcsön utján a vármegyei tisztviselők nyugdíjalapját 400 ezer koronára felemeli és a nyugdíjasok hátralékos járulékait utólag teljes összegében kifizeti. Hálásak lehetnek a nyugdíjasok, a vármegyei tisztviselők ezen határozatért az indítványt tevő alispánnak, a vármegye közönségének és a főispánnak a ki ezen ügyben a belügyminisztériumnál közben járt. — Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik megboldogult jó anyám halála alkalmából, a bennünket ért nagy csapást igaz részvétükkel szívesek voltak elviselhetővé tenni, fogadják a magam és testvéreim nevében hálás köszönetünket. Nagy-Károly, 1900. november 15. Nagy Sándor vármegyei aljegyző. — Házszentelési ünnepély. Fényes tanujelét adta vallásosságának az oláhmeddesi körjegyző Klimtók Ágoston, közkedveltségü családjával együtt, ujjon- nan épült háza szentelése alkalmából, mely össze volt kötve 16-éves jegyzői működési jubileumával. E házszentelése folyó hó 6-án délelőtt történt. Az oláhmeddesi gör. kath. templomban reggel 9 órakor nagy misét mondott a helybeli lelkész, a ki mise után feljött a szép magas dombon épült és györnyörü kilátású házba, a hol is a vallás által előirt házszentelési szertartást végezte. A vallási szertartás befejezése után, az ebédlőben terített asztal várta a vendég koszorút. Jelen voltak: hölgyek: özv.Brancován Titusné, Pazuchanics lgnáczné, Borody Györgyné, Marosán Sándorué, Brancován Sándorné stb. Leányok: Pazuchanics Mariska és Erzsiké, Marosán Zsófika, Brancován Viola, Sinkai Bettuka stb. Szolgabirói hivatal, Erdődről, élén Kállay Ödön szolgabiró úrral. Úgy ebéd mint vacsora ideje alatt csak hamar megeredtek a pohárköszöntők, a melyek közül felemlítem főtiszt. Pazuhauics lgnácz gör. kath. esperes, vacsora alatt Borody György ügyvéd s Kállay Ödön főszolgabíró urakét. Ezek után a kedves társaság, a melyen kivilágos kivirradtig vigkedély hangulat uralkodott, tánezra perdült, jó czigány zene mellett, szinte sajnálva, hogy oly hamar bekövetkezett az elválás órája. Szívből kívánok boldogságot az uj ház lakosaiuak. Egy jelenlevő. — Ertesittetik a város közönsége, hogy a nagy- méltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 67987|I—1900. számú engedély okiratával Nagy-Bánya rend. tan. város részére kövezetvámszedési jog engedélyeztetett, illetve a már engedélyezett jog a Zsibó — Nagybányai h. é. vasút nagybányai állomására is kiterjesztve meghosszabittatott. Az engedély- okirat a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át megtekinthető. Nagy-Károly, 1900. november hó 10-én. Deb- reczeni István, polgármester. — At. hölgyközönségnek b. tudomására adjuk, hogy csak divatos kelmék, nem silány kiselejtezett áruk, hanem a legjobb minőségű szövetek minta gyűjteményeit, mely tartalmazza a legutolsó divat franczia s angol újdonságait pl. Homespun, Taylor- Mode, Matlasse stb. ingyen és bérmentve küldi meg Weinar Mátyás női ruhakelme áruháza, Budapest, VI., Andrássy ut 3. — A ^Magyar Géniusz“ legújabb száma rend- kivüliérdekes tartalommal jelent meg. A San-Toy-ból közül érdekes fénykép felvételeket, Z. Bárdi Gabit Küry Klárát, Fedák Sárit, Kovácsot és sok más szereplőt mutat be jólsikerült jelmezes fényképekben, Ezenkívül Tempest Máriát, a londoni San-Toy-t, aki nagymérvben hozzájárult az operett sikeréhez. Érdekes dolgokat mond el a Magyar Géniusz e számában Salamon Ödön a „Páris“ szerzője most megjelent „Vörös és fekete czimü könyvéről. E szám művészi illusztrácziókban különösen gazdag. Márk Lajos festőművész jóizü humorral rajzolt torzképekben mutat be néhány lelkes mübarátot. — Durator által a czipőtalp, egyszerű bekené- sével ötször oly tartós és vizáthatlan lesz. E kiváló hazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nem sokára Ára 1 és 2 korona. Postán 1 kr. 20 fillér beküldése után bérmentve küldi a Durator-Gyár, Budapest, Lipótkörut 3. Kapható azonban mindenütt. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ. Lap tulajdonos: RÓTH KÁROLY.
