Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-11-04 / 45. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

czáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a halálban mindannyian egyenlők vagyunk. Küzdelmeink hullámai elsimulnak, törekvéseink elmúlnak, szenvedélyeink elviharzanak ott lenn, a hideg, komor sírban. Foglaltunk bár el bármily magas polczot, lettek volna bár eszméink bármily magas röptüek, életünk folyt volna bár akár- mily pompában fényben, hódolattal körülvéve, némán és hidegen pihenünk ott lenn, mint a teremtés rejtélyének örök, megoldatlan talányai.

Egyformák vagyunk a sírban mind. Némelyiket közülünk talán nagyobb gyász kisér, talán több könny hullt érette, nevét és emlékét tetteinek tovább emlegetik talán. De ezt nem érezzük. A hideg, téli álmára készülő föld egyformán borul mindnyájunk hamvaira egyformán takar el valamenynyiünket, békitőleg és enyhén, mint egy örök szemfedő, mely alól nincs ébredés.

Gondoljuk meg ezt, ünnepén a halottaknak, a mely elkerülhetlen biztossággal lesz egykor a mi ünnepünk is, a kik ma még itt élvezzük a nap melegét, kedveseink szeretetét, az élet gyönyörűségét, a kik itt szenvedünk betegség, fájdalom és a sors minden egyébb csapásai alatt. Fontoljuk meg és béküljünk ki sorsunkkal. A csendes és hideg sir lakói leszünk mind, a melyen túl a titokzatos bizonytalanság vár reánk. Idézzük ezt emlékünkbe, midőn gyűlölködés, irigység és egyéb rossz érzések férkőznek sziveinkhez. Dolgozzunk és munkálkodjunk, a mennyire erőnk engedi, hogy életünk ne múljon el haszon nélkül, hogy megbecsüljék emlékünket, ha földi pályánkat befejeztük. Mindenekfelett pedig szeressük egymást. Mondjunk le a gőgről, a kevélységről; hiszen földi életünk oly rövid és a javak, a melyekkel büszkélkedünk semmivé válva omolnak össze, a midőn hideg kezét reánk teszi a mindnyájunkat egyformán elragadó enyészet. . .

Halottak napján pedig gondoljunk halottaink- ra. Vigyünk nekik koszorút, sok — sok virágot és hullassunk mellé szívből fakadó könnyeket. Lenn a szomorú, hideg sírban talán megérzik e virágokat és könnyeket és megsejtik, hogy azok, kiket el kellett hagy- niok, szeretettel gondolnak reájuk.

A mész mint termésfokozó.

Köztudomású dolog, hogy a mész óriási mérvben fokozza a terméseket. Az is köztudomású azonban, hogy a talajt zsarolja, s hatását nagyon jellemzi azon példabeszéd, melyet nemes gazdatársaink már ezelőtt 40—50 évvel ösmertek, s mely úgy hangzik : a tnésztrágya gazdaggá teszi az atyákat, de koldussá a' fiukat mert a mésznek rendszeres alkalmazásával egy nehány éven át fokozódtak a termések, ezután azonban daczára az egyforma mivelésnek és trágyá- ; zásnak folyton alább szállottak. Az apa bő terméseket aratott, fiára azonban kizsarolt talajt hagyott hátra.

Nagyatyáink idejében ezen közmondás jogosult .volt, mert akkor nem ismertük még azon eszközöket melyek a talaj kimerülését megakadályozzák, nem

az agyvelőm, öntudatom ép, egészen tisztán látom, hogy teljesen kihalt érzésvilágommal nem vagyok méltó áz emberi külsőre.

— Bámullak. De hát mi tett beteggé ?

•■ ■■ :1 — A nagy drámai jelenet, mondhatnám : botrány,

• után, a melyet Margitnak tőlem kellett szenvednie,

* egy hét múlhatott, mikor a hivatalomba levél jött, a borítékon idegen iiással de felbontva láttam, hogy Margittól. Négy tele irt oldal; elolvasatlanul a kályhába dobtam. Alighanem találkozást kért, mert már másnap uj levele jött, nyolez oldalú. Teljes közömbösségem ezt is olvasatlanul juttatta máglyára. Harmadnap uj levél — fel sem bontottam.

— A kicsike, úgy látszik, a sok uniformis után egy kis változatosságért eped. Nagyon kitartóan.

— Kitartás . . . Eltaláltad, ez kellett neki, a másik értelemben. Barátom, de bolond is a kinek szive

' van ... De mondom, nekem nincs. Az irtózatos csalódás kiirtotta belőlem az érzést. Képzeld, Margitnak ' valami ördöge volt, hogy a három levél utáni napon, úgy november közepén lehetett, mikor én merő vélet- lenségből szokatlan órába, éjjeli 11 —12 óra közt hazafelé tartottam: a hídfőnél egyszer csak mellettem termett. Honnan jött, hová ment ? fogalmam sincs ? De 1 mondom se meglepetést, sem régi találkozásaink idején oly jól esett borzongatást, szóval semmit sem éreztem. Hideg udvariassággal mondtam egy-egy szót; Margitból csak úgy ömlött az esengés, magyarázgatás,

; kérlelés, esküdözés áradata. Nem tudom elmondani, mi mindent is adott elő : alig figyeltem rá, nem érdekelt egy cseppet sem. A lánczhid közepére érhettünk, mikor észreveszem, hogy az indulatos szóár elakad, Margit rám borul. Tolakodásra magyaráztam s idegesen eltaszitottam. A lány mereven, élettelenül lehanyat- lik, koppanás nélkül — egy pillanat allatt eltűnik.

— Mi! ? a Dunába esett!

— Az X alakú karfa elég helyet hagyott rá.

tudtak semmit a nélkülözhetetlen növényi tápláló anyagokról, s azt hitték, hogy a növény saját magában életereje folytán készíti a termést.

Csak később derült ki, hogy bizonyos anyagok, foszforsav, káli, mész stb. melyekből a talajnak gyakran csak kevés készlete van, a növények által felvétetnek és feldolgoztatnak, hogy tehát ezek a növény tápláló anyagai s ezek jelenlétére okvetlenül szükség van, hogy azok jó termést adhassanak. Világos tehát, hogy mindazon tápláló anyagokat, melyeket a mész behatása alatt a növények fokozottabb mérvben vesznek fel vissza kell pótolni teljes mértékben s ez esetben a mész nem zsarolja ki a földet, hanem óriási mérvben fokozza a terméseket.

Ezen pótlás a trágyázás által történik s magától érthető, hogy minél nagyobbak a termések, annál nagyobbnak kell lenni a pótlásnak is. Ha tehát mélyebb mivelés, alagcsövezés, meszezés stb.-val a terméseket fokozzuk, akkor következésképpen a trágyával is bővebben kell bánni, s miután az istálótrágya a legtöbb esetben nem elegendő, nem szabad sajnálni a műtrágya félékért adandó költséget.

Azt kérdezheti azonban valaki, hogy ha én az istálótrágyán kívül szuperfoszfátot, chilisalétromot stb. használok, mire akkor még meszezni is?

A meszezésnek hatása abban nyilvánul, hogy a trágya gyorsabban és biztosabban hat, ha a talaj meszezve van, akkor trágya alakban a talajon elszórt pénz nemcsak rövidebb idő alatt, de magasabb kamattal térül meg. Bizonyítja ezt a tudományos vizsgálódáson kívül a már idézett régi példabeszéd is, mely a meszezés esetén gazdag apákról beszél, a mi azt bizonyítja, hogy a meszezés által a régebbi trágyák maradványai a növények által felvehetőkké s igy kamatozókká tétetnek. Az azonban a ki meszezés által nagyobb jövedelemre tesz szert, köteles a trágyában visszapótolni azt a mit a talajból elvett. A mésznek különben egyéb jó tulajdonsága is van. A talajban levő savakat eltompitja, az agyagot könnyebben megmunkálhatóvá teszi, azt elmálasztja, elpusztít számos növényi ellenséget, rendkívül elősegíti a pillangós virágú növények különösen pedig a lóher- félék fejlődését.

Mésztrágyázásra leginkább az égetett meszet és a ezukorgyári mésziszapot használják.

Az égetett mész különösen nehéz agyag vagy vályogtalajon tesz jó szolgálatot, lehetőleg kora tavasz- szal, vagy ősszel kell alkalmazni; rétekre karácsony után ne hintsünk. Ha nem finom por alakjában szereztetik be előbb megoldandó, legegyszerűbben úgy, hogy a darabos meszet fűzfa kosarakba téve egy vízzel telt kádba mártjuk és abban addig hagyjuk, mig a légbuborékok felszállása megszűnik, mire a kosarat kiemelve kiürítjük s ez erős felmelegedés közben finom porrá vállik szét és könnyen szét szórható. Ha az igy nyert lisztet nem hordhatnók azonnal a földekre nagy halmokba összerakjuk s lábnyi vastagon földdel betakarjuk.

Egy kát. holdra átlagosan 10 m/m. adunk, de igen kötött talajra 20 m/m. is adhatunk. A ezukorgyári mésziszap csak 20 százalék meszet tartalmaz, azért ebből körülbelül 50 m—m. veendő, Több meszet semmi esetre se vásároljunk mint a mennyit egy év alatt felhasználunk.

Csak száraz szélmentes időben szabad kiszórni és azonnal vagy aláboronálni, vagy sekélyen alászántani. Nedves talajra nedves időben ne szórjunk meszet, mert ilyenkor a talajban nem keveredik jól ösz- sze. Ha a kiszórást géppel végezzük, akkor a meszet előbb megrostáltatjuk.

A chilisalétromot fel nem tárt csontlisztet, hús és szaru lisztet, minden akadály nélkül keverhetjük a mészporral. A szuperfosfátot, kénsarasa- mont, ammóniák- szuperfoszfátot, pe-ruguanot, feltárt csontlisztet nem szabad a mészszel összekeverten ki— Borzasztó! . . . Irtózatos szerencsétlenség!

— És hirtelen, ösztönszerüleg kigomboltam a téli felöltőmet, hogy levessem és a leány után ugorjául, de egy pillanat alatt beláttam, hogy a jeges vízben a partoktól távol, mentőcsolnakok híján már is veszve van minden, minek rohanjam magam is a biztos halálba, mikor azt a megvetni valót úgy sem birnám megmenteni ? . . .

— És igazad van. Szörnyű egy esetHát a kiáltásokat sem hallotta senki ?

— Azt hiszem, Margit szivgörcsöt kapott és ájultéban, hangtalanul bukott a vízbe. Úgy kell lenni, hogy az én hangomat a rémület egyszerűen a torkomba fagyasztotta; a hídon egy lélek sem járt, a parton engem senki sem tartott fel, nyitott felöltővel rohantam a metsző hideg szélben jó negyedórányira.

— Ettől hültél meg, biztosan.

— Le sem vetkőztem otthon, folyton előttem állt az erősködő, esküdöző leány kigyókarcsuságu alakja. ... Nem tudom, hogy történt, mi történt, a feleségemtől mindössze annyit tudok, hogy napokon át a legmagasabb hőfokú lázban feküdtem és ugráltam, az életem is koczkán volt soka, csoda, hogy kibírtam. ... De nem fogom ezt soká bírni meglásd.

— Vájjon tudja e nőd a tényt ?

— Vájjon ? bizonyosan kifecsegtem fantazmagóriáimban, de ő éppen ezért csak a láz agyrémének tartja. . .Úgy gondolom legalább. Pedig esküszöm, hogy megtörtént, és úgy a mint elbeszéltem.

— Mégis van igazság a földön: Margit a szívvel játszott — a szive ölte meg.

— Hát engem hogyan fog sújtani a büntető igazság, ó hogyan!?....

K—r Eszti.

szórni, ezeket külön kell kihinteni s külön beboronálni vagy alá szántani.

A mész igen jól alkalmazható kapás növények és takarmányfélék alá, őszi gabona és repeze alá azonban nem való. Ha a meszezést úgy végeztük, mint azt fentebb leírtuk akkor az a talajban 4—6 évig kitart s ha e mellett a talajt kellő mennyiségű istáló és műtrágyákkal elláttuk, úgy óriási terméseket fogunk arathatni.

MEGHÍVÓ.

A magyar szent korona országai „Vöröskereszt- Egylet“ Szatmárvármegyei választmányának tagjait felkérem, hogy f. hó 4-én vasárnap délután 4 órakor a polgármesteri hivatalban tartandó

ülésre

megjelenni szíveskedjék.

Nagy-Károly, 1900. november 1-én.

Tárgysorozat :

1. Az elhalálozás folytán üresedésbe jött férfi- osztályi elnöki tiszt betöltése.

2. A lemondás folytán üresedésbe jött jegyzői állás betöltése.

3. Esetleges indítványok.

Gr. Károlyi Istvánná,

elnök.

H I R E K.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja okt. 3l-én Budapestre utazott, a honnét ma Szatmárra, hétfőn este pedig székhelyére érkezik.

— Hivatal-vizsgálat. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja múlt hó 30-án hivatal-vizsgálatot tartott Nagy-Károly városánál.

— A „Kölcsey-egyesület“ múlt vasárnapra hirdetett választmányi ülését — minthogy Nagy László, az egylet elnöke a megjelenésben akadályozva volt — nem tarthatta meg. Felkéri az elnök ur a választmányi tagokat, hogy az irodalmi szakosztály elnökének megválasztása végett november hó 4-én délelőtt fél 12 órakor a vármegyei székház emeleti dísztermében tartandó választmányi ülésre okvetlenül megjelenni szíveskedjenek.

— Kirendelés. A vármegye alispánja llosvay Gusztáv nagykárolyi szolgabirót, a betegsége miatt szabadságon levő Csaba Adorján fószolgabiró távollétében a szatmári főszolgabírói hivatal vezetésével bizta meg.

— A Lendvay-szobor. A nagybányai Lendvayszobor leleplezésére kiadták már a meghívókat. A magyar nemzeti színművészet nagy alakjának Verő László által mintázott érezszonrát Nagy-Bánya város közönsége folyó év november hó 11-én délután 3 órakor leplezi le. Sorrend : 1. Gyülekezés a városházán d. u. 2 és fél órakor, felvonulás a Lendvay- térre.2. Hymnus. Énekli a nagybányai dalegylet. 3. Oda. Incze Lajostól. 4. Emlékbeszéd. Tartja Révész János. 5. Gellért Endre polgármester a szobrot Nagy- Bánya sz. kir. város birtokába átveszi. 6. Szózat. Énekli a főgimnáziumi énekkar. Este 6 órakor a Nagyszálló dísztermében társas estély. Belépti-dij 2 korona. Család-jegy 5 korona. Jegyek előre válthatok Molnár Mihály könyvkereskedésében. Felülfizetéseket a Lend- vay-szoboralap javára köszönettel fogad a rendezőség. Érkező vonatok: Szatmár felől délelőtt 9 óra 43 perczkor. Kolozsvár-Zsibó felől délután 3 órakor.

— Katonai kinevezések. A novemberi előléptetésnél ismerőseink közül Steiner Gábor alezredest ezredesnek, Stefezius István századost I-ső osztályú századosnak, Spalla Aurél csendőr-főhadnagyot századosnak, Csaszkóczy Emil hadapród tiszthelyettest hadnagynak léptették elő. A helybeli állomásozó tisztek a novemberi előléptetések örömére a tiszti étkezdében bajtársi lakomát rendeztek.

— Esküvő. Szilágyi Lajos vármegyei gyám pénztári könyvelő okt. 31-én esküdött örökhüséget Kulin Vilma kiasszonynak, Kulin Sándor jármii fölbirtokos kedves és müveit leányának. Tanuk voltak; Nagy László alispán és Barkóczy Ferencz honvédszázados. A polgári esketést Debreczeni István polgármester végezte, s az uj pár egyházilag is egybe kelt. Boldogságot kívánunk a szerető szivek szép frigyéhez.!

— A szinikerület. Lapnnk múlt számában foglalkoztunk már a tervezett színi kerülettel s felemlítettük azt, hogy gróf Festetich Andor a vidéki színészet országos felügyelője már elkészítette tervezetét s azt a főispánoknak és polgármestereknek megküldte. így megkapta Debreczeni István polgármester is a tervezetet melyhez több kérdő pont volt csatolva. Ugyanis az országos felügyelő a következő kérdő pontokra kért feleletet. Mily anyagi áldozattal lenne képes a város a színészetet segélyezni ? Melyik a legalkalmasabb színi szezon? És nincsen-e a megküldött tervezet ellen észrevétele? Ennek folytán a polgármester értekezletre hívta össze a szin- ügyi bizottság tagjait a napokban. A város szegénysége nem engedi meg azt, hogy a színészetnek segélyt nyújtson. — A szinügyi bizottság a legalkalmasabb nyári szezonnak augusztus és szeptember hónapokat jelölte ki. A szinikerület tervezetére nézve teljesen magáévá tette a szinügyi bizottság azon álláspontot, a melyet lapunk múlt számában kifejtettünk, vagyis kimondta azt hogya tervezett szinikerület nem életképes, ha csak M.-Sziget

városát is hozzá nem csatolják. — Ily értelmében teszi meg a polgármester a szinikerület tervére nézve észrevételeit, a melyeket egyúttal Szat-