Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-10-28 / 44. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY szágos telefonhálózattal leendő összekapcsolás iránt. A közügyeket annyira szivén viselő főispánunk is interveniált a miniszternél, a ki már értesítette is az érdekelteket a nagyváradi posta-igazgatóság utján ar­ról, hogy a telefont létesíteni fogja. Erre mutat az is, hogy az épülő posta épület tervét már akként készí­tették el, hogy ott a központi telefon állomás helyi­ségéről is gondoskodva van. Ha harmincz előfizetője lesz a telefonnak, úgy azt már a jövő év márczius hóban megnyitják. Hogy nagy horderejű intézmény lesz különösen a kereskedő világra nézve a távbeszélő, azt felesleges fejtegetnünk. A fővárossal és az or­szág nagyobb városaival közvetlen összeköttetésbe jutunk ez által. Felhivjuk azért polgártársaink, külö­nösen az üzlet emberek figyelmét arra, hogy az alá­írási iv a „Nagykárolyi Keresk. és Iparbank“-nál van letéve s hisszük, hogy a kivánt előfizető csakhamar össze fog gyűlni. Előfizetési dij havonként hivatalok­nak 5 korona, magánosoknak 10 korona, ha azonban 60 előfizető lesz, ezeknek a dijaknak csak fele fize­tendő. Eddig a következők Írták alá az iveket: dr. Adler Adolf, dr. Czukor Lajos, Czukor Márton, Első nagykárolyi mügőzmalom, Kaufmann Adolf, Nagy­károlyi kereskedelmi és iparbank, Kaufmann Ignácz és fia, Nagykárolyi önsegélyző-népbank, Stern Emil (kávé­ház), Kerekes Bertalan, Weinberger Ferencz, Nonn Gyula, Bing Mór és társa, Központi takarékpénztár Nagy-Károlyban, Nagykárolyi takarékpénztár-egyesület, Lamarche Albert (fürészgyár), Wagner Lajos, dr. Serly Gusztáv, dr. Áldor Adolf, (közkórház), Pazuchanics Jgnácz. — Népkonyha. A helybeli izr. nőegylet áltel szer­vezett népkonyha választmánya a napokban ülést tar­tott. Kaufmann Mártonná elnök beszámolt a népkonyha két évi működéséről. A következő statisztikai adatok minden számnál fényesebben illusztrálják ez intézmény ál dásos voltát. — Bevétel alapítványokból 1060 ko­rona, adakozásokból 2188 korona — Nagy- Károly város segélye 600 korona. A nőegylet hozzá­járulása 324 korona, összesen 4172 korona. A kiadás volt a népkonyha fentartására 1621 korona, marad­vány 2551 korona. A választmány helyeslőleg tudo- másulvevén az elnöki bejelentést, elhatározta, hogy az idén decz. hó 1-én nyitják meg ismét a népkony­hát. Egyúttal a gyűjtő iveket is kiosztották a választ­mányi tagok között. Reméljük, hogy a gyűjtésnek is szép eredménye lesz, mert megérdemli ezen humánus, a szegényeket vallás külömbség nélkül segélyező egy­let azt, hogy mindannyian hozzájáruljunk filléreinkkel az áldásos intézmény fentartásához. — Lelkész választás. F. Varga Lajos majtisi ev. ref. lelkészt, a biharmegyei n.-rábei tekintélyes egyház lelkészének választotta meg. Gratulálunk lapunk jeles munkatársának! — Beírások a gazdasági ismétlő iskolába. Nagy- Károly város lakosai úgy a szülők, gyámok s cseléd- tartó gazdák felhivatnak, hogy gyermekeiket, gyá- moltjaikat s cselédjeiket a gazdasági ismétlő isko­lába beiratni el ne mulasszák, kik 12—15 évesek s más felsőbb iskolába nem járnak mert ez ellen vétők az 1868. évi XXXVIII-ik közoktatási törvényczikk 4. §-a értelmében fognak megbütettetni a városi hatóság, mint ez iskola fenntartója által. A beírá­sok Gróf Károlyi tér 91 ház szám alatt az ág. hitv. evangélikus népiskolában eszközöltetnek, még pe­dig szerdán, szombaton, vasárnap délután 2—4 óráig. A beírás s az iskoláztatás díjmentes. A szegény gyermekek tankönyvekkel is elláttatnak. A tanítás nov. hó 3-án veszi kezdetét. Az I-ső fiú osztály tauterme az izr. statusqo iskola IV-ik osztálya, tanító Liszer Jakab. A II—111-ik fiú osztály tanterme az ág. hitv. ev. népiskola — tanítók: Kis Döme, az olvasás, fogalmazás, számtant és mértant, Nagy Sándor a gazdasági tantárgyakat tanítja. I-ső leány- osztály tanterme az orosz gör. kath. egyház iskolája — tanító Czimbolinecz János. Il-ik leány osztály tan­terme a gör. kath. román egyház iskolája — tanítók: Kis Döme, olvasás, fogalmazás, szám és mértant Nagy Sándor a gazdasági tantárgyakat tanitja. III-ik leány osztály tanterme, az ev. ref. egyház volt leány iskolája — tanító Holczinger István. Az előadások a leány iskolákban szerdán és szombaton 2—4 óráig s vasár­nap délután 2—3 óráig tartatnak. A fiú iskolákban meg szombaton 4—7 óráig s vasárnap 4—6 óráig. Tanórák a leányosztályokban: szerdán s szombaton 2—3 óráig gazdaságtan, szerdán 3—4-ig olvasás, szombaton 3—4. számtan. Vasárnap 2—-3 óráig olvasás, helyes irás s fogalmazás. Fiuknál szomba­ton 4—5-ig olvasás, 5—6-ig számtan, 6—7 gazdaság­tan. Vasárnap 4—5-ig olvasás, helyesírás, fogalma­zás, 5—6-ig gazdaságtan. Felhivatik a tanügy iránt érdeklő szülő, gyám s gazda hogy ezen is­kolát látogatásával szerencséltetni szíveskedjék. Mi­után az iskola községi jellegű a növendékek vallás oktatásáról az egyes lntfelekezetek gondoskodnak. Nagy-Károly, 1900. okt. 26. Nagy Sándor gazdasági ismétlő iskola igazgató. — Hirdetmény. Városunk területén egy veszett kutya kóborolván a város 40 napi zár alá helyez­tetett. Értesítem a város közönségét hogy a 40 napi zárlat tartama alatt minden szájkosár nélkül barangoló eb le fog bunkóztatni. Nagy-Károly, 1900. október 20-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — F. M. K. E. a magyar iparért. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, mely Magyarország felső megyéiben egész erejével terjeszti a magyar kultúrát, nemcsak iskolákat, kisded óvodákat, nép- és ifjúsági könyvtárakat, dalos köröket alapit, de szolgá­latokat tesz a magyar iparnak is. Tizenegy törvény- hatóságra kiterjedő hatáskörében hazafias lelkesedéssel munkál közre, hogy kiszorítsa a magyar korona területéről az idegen iparczikkeket. Ezúttal a magyar gyújtónak csinál prodagandát. Szerződésre lépett a budafoki Unió Magyar Általános Gyufagyárral, hogy F. M. K. E. gyújtó elnevezéssel, Magyarország egész területén, magyar gyártású u. n. svéd gyújtókat hoz forgalomba. Az uj gyújtók igen tetszetős külsejüek, s a magyar gyujtóiparnak teljes versenyképességet biz­tosítanak a külfölddel szemben. Négyféle gyújtó van : szalon és gazdasági használatra s egy-egy kisebb zsebskatulya dohányzók és utasok czéljaira. A F. M. K. E. gyújtók a napokban jelennek meg a közforga­lomban. Aki ezeket a gyújtókat veszi és fogyasztja, nemcsak a magyar ipart, de a magyar közművelődés érdekeit is előmozdítja, mert a gyár a gyújtók jöve­delmének 5 százalékát a F. M. K. E. kulturális czél­jaira ajánlotta föl. Kérjünk, követeljünk, fogyaszszunk tehát mindenütt F. M. K. E. gyújtót. — Nem szükséges a padlóbemázolásával a ta­vaszig várni, hanem gondoskodhatunk erről az Eisenstüdter-féle Linoleum-Padló-Zománcz segítségé­vel a hideg évszakban is, mert az a legnagyobb hidegben nyitott ablakok mellett is gyorsan szárad. — Kérjen mindenki törvényesen bejegyzett „vas- lovag“ védjegygyei. — Újítás a postánál. Nagy-Károly város terüle­tére szóló postautalványokat folyó évi november 1-től kezdve a kézbesítő közegek a czimzettek lakásán, illetőleg üzlethelyiségében fogják kifizetni. A kereske­delemügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltóságának 1900. évi junius hó 28-án kelt 15285. számú rendelete alapján ezért az összegre való tekintet nélkül utalvá­nyonként 4 fillér kézbesítő dij lesz fizetendő, de ha ugyanazon czimzettnek egyszerre 5-nél több utalványt fizetnek ki darabonként csak 2 fillér kézbesitő-dij jár, ez esetben azonban csoportos átadó vevényenkint legalább 20 fillér. Ha egy és ugyanazon kézbesítés alkalmával ugyanazon czimzett számára több csoportos átadóvevényt kell készíteni, azok a kézbesítési dijakra nézve csak egy consignatiónak tekintetnek. — Czim­zettnek a kézbesítési dijat a pénzösszeg átvétele előtt kell lefizetnie. Express és távirati utalványokért e dijak nem járnak. Azon magánfelek, kik a házhoz-kézbesi- tést nem kívánják, hanem utalványaikat (pénzeiket) a posta- és távirdahivitainál akarják átvenni,utalványa­iknak külön kezeléséért havonként 4 korona raktár­díjat tartoznak fizetni, melynek ellenében kézbesítő dijat nem szednek. Amennyiben ily felek levelezésüket is a posta- és távirdahivatalban kívánják átvenni, ezért külön havonkint és előre 2 korona fiókdijat fizetnek. A raktáros feléknek utalványaik átvételére naponta a posta- és távirdahivatal főnöke által a posták érkezé­sére és a szolgálat követelményeire való tekintettel kijelölt két órai időtartam áll rendelkezésre. Azon raktáros felek, kik postautalványaikat nem személyesen veszik át, az átvétellel megbízottjaik számára szabály­szerű meghatalmazást tartoznak kiállítani és ezt a posta- és távirdahivatal főnökének átadni. Rendszerint csakis magának a czimzettnek, illetőleg törvényes kép­viselőjének és meghatalmazottjának fizetik ki az utal­ványozott összeget, kivételesen azonban és ha czim­zett a személyes átvételt a posta- és távirdahivatalhoz intézett Írásbeli értesítéssel magának fenn nem tartotta, a 40 koronát meg nem haladó utalványösszegeket családja valamely felnőtt tagjának is kellő aláírásra kifizetik. Az időleges nagyobb vállalatoknál alkalma­zott munkásoknák, továbbá szállókba, vendéglőkbe, kávéházakba szóló postautalványokat 40 korona ösz- szegen felül a személyazonosság kellő igazolása után mindig a czimzettnek magának, ellenben 40 korona összegig (Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzat I. része 19. §-ának f) pontjában leirt és az ebben idé­zett szabályrendelet föltételei esetén) vállalkozónak, illetőleg a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának is kifizetik. Mind ez eltérő eljárás helyes kézbesítésnek tekintendő. Ha az utalványozott összeget nem maga a czimzett veszi fel, az aláírásnak a következőkép kell történni: „N. N. (a czimzett neve helyett) X. Y. (az átvevő aláírása) családtag, meghatalmazott, vállalkozó stb.“ Az összeg átvételét a csimzett (jogos átvevő) magán az utalványlapon, illetőleg —- ha egyszerre 5-nél több utalvány van —- a csoportos átadóvevónyen nyugtat- ványozza. A nyugtatványozásnak tintával vagy tinta- irónnal és a keltnek kitételével sajátkezű névaláírással kell történni. Csoportos átadóvevénybe foglalt utalvá­nyokra — ha a csoportos átadóvevényszabályszerüen van nyugtatványozva — elégséges a czimzett nedves bélyegzőjét reányomni. A postautalvány szelvényét a czimzett megtarthatja. A postautalványok csoportos átadóvevényeirol a czimzett, ha e tekintetben kíván­ságát a posta- és távirdahivatal előtt irásbelileg kife­jezi, másolatot kap. Ha czimzett vagy családja nincsen otthon, vagy a kézbesítés bármi más okból első Ízben nem volt lehetséges, de nincsen teljesen kizárva, a kézbesítő a legközelebbii indítással még egyszer meg­kísérli a háznál való kifizetést, de már első ízben értesítőt hagy a czimzettnél, hogy mikor jön újra, ha pedig a másodszori kísérlet sikertelen marad, újabb értesítővel tudtára adja a czimzettnek, hogy utalványa a posta és távirda hivatalban még 14 napig rendelke­zésre áll. Ha azomban czimzett az átvételt egyenesen megtagadja, vagy a kézbesítés egyébként ki van zárva, a posta- és távirdahivatal a fennálló általános szabályok szerint jár el. A kézbesítő díj, ha a bemu­tatás többször történt is, csak egyszer szabható ki, de terheli a postautalványt akkor is, ha a czimzett azt később a posta- és távirdahivatalban veszi át. A felek kérhetik, hogy részükre érkezett postautalványok meghatározott napokra visszatartassanak és egyszerre fizettessenek ki. Ilyen gyűjtés esetében ugyanazokat a kézbesítési dijakat fizetik, mintha utalványaik az érkezés után a rendes kézbesítő körút alkalmával haladék nélkül fizettettek volna ki. Továbbra is a posta- és távirda-hivatalban fizetik ki: 1. a „poste restante“ czimzett utalványokat; 2. a polgári és kato­nai hatóságok és hivataloknak szóló postautalványokat. A polgári és katonai hatóságok és hivataloknak szóló utalványok összegei azonban díjmentesen az illető hivatalban is kifizettetnek, ha a hatóságok és hivata­lok ezt a posta-hivatalhoz intézett átiratban kívánják. 3. A közös hadsereg, honvédség és csendőrség legénységének (tiszthelyettestől lefelé) szóló utalványo­kat; 4. azon magán felek utalványait, kik a posta- és távirda hivatalban maguknak raktárt nyittatnak ; 5. a posta- és távirda-hivatal külkézbesitő körébe szóló utalványokat; 6. és mindazokat az utalványokat, melyek bármi okból csak hivatalos közbenjárás mellett fizethetők ki. Azokat, kik postautalványaiknak lakásu­kon való kifizetését nem óhajtják, felhívom, hogy ezt a posta- és távirda-hivatal főnökének azonnal jelentsék be. Nagy-Várad, 1900. október 9. Schöpflin Ágoston s. k., kir. tanácsos, posta-távirda igazgató. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. Hirdetmény. A néh. id. Zanathy Mihály örökösei tulaj­donát képező s Nagy-Károlyban a Kossuth- utczában levő HÁZ esetleg részletfizetés mellett is örök áron eladó. Értekezhetni Reök Gyuláné szül. Zanathy Blanka úrnővel Nagy-Károlyban. 1—1 Tölgyfa eladás. Szatmár vármegyében a bikszádi fürdő mellett az országúihoz hordva 600 darab télen levágott tölgyfa, olcsó árban eladó. Hidakhoz s bármely gazda­sági épületekhez alkalmasak. Értekezhetni Nagy Károly tulajdonossal Vámfalu u. p. Avas-Felsőfalu. 1—2 MIÉRT van annyi utánzat? MERT valódi Eisenstadter-féle Linoleum padló zománc a törv. bej. „vaslovag“ védjegygyei a legjobb és leg­tartósabb fénymáz puha padlóknak és konyhabúto­roknak bemázolására. B«j»gyieí! Az Eisenstadter-féle Linoleum padló zománc. egy óra alatt keményre szárad, bá­mulatosan szép fénynyel bir és tar­tósság tekintetében eddig felülmúlha­tatlan. A következő' változatokban kapható : 1. sz. sárgásbarna, 2. sz- sötétbarna és 3. sz. mahagonibarna. Nagy elterjedtségénél fogva különböző hasonhangzásu nevek alatt értéktelen utánzatokkal hamisítják miért is kérjen mindenk kizárólag csak Eisenstadter-féle Lino eum padló Védjegy ^ zománcot, a törv. bejegyzett „vas ■ lovag“ védjegygyei. Eisenstädter Testvérek lakk- és festékgyára, Bécs. Kapható: Janitzky Albert, Kerekes Ödön és Nonn János czégeknél. 8—8

Next

/
Thumbnails
Contents