Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-09 / 37. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

biztositani, ha a jelenlegi városi állatorvos fog állami állatorvosul alkalmaztatni, figyelembe nem vehető; mert ezen feltétel teljesítése a felsőbb hatóság intézkedési jogkörét kötné le, miért is utasittatik Nagy- Bánya város közönsége, hogy a kinevezendő városi m. kir. állatorvos hivatalos helyiségének biztosítása ügyében hozzon minden feltétel nélküli határozatot s erre vonatkozó elhatározásáról az alispánhoz mielőbb tegyen jelentést. A mi a nmltsgu m. kir. miniszter ur azon óhaját illeti, hogy az alkalmazandó törvényhatósági járási m. kir. állatorvosok az illető hatóságok hivatalában nyerjenek elhelyezést, erre nézve e vármegye közönsége alhatározza, hogy a törvényhatósági és nagykárolyi járási m. kir. állatorvos részére a nagykárolyi vármegyei székházban és a nagysomkuti járási m. kir. állatorvos részére a nagysomkuti vármegyei székházban a szükséges hivatalos helyiséget rendelkezésre bocsátja, ellenben a m.-szalkai, fehérgyarmati erdődi, szinérváraljai, csengeri és szatmári járásokban a hivatalos helyiségek a járási m. kir. állatorvosokra nézve rendelkezésre nem adhatók, mivel ezen járásokban a járási főszolgabírók hivatalos helyiségük elhelyezésére nézve csekély évi irodabérlet átalányban részesülnek, mely saját irodahelyiség bérletükre sem elegendő, s az illető járási főszolgabirák nem kötelezhetők arra, hogy a m. kir. járási állatorvosok részére hivatalos helyiségükben megfelelő helyiséget adjanak. A Nagy-Károly városi m. kir. állatorvosi állás szervezése azon okon volt javaslatba hozandó; mert a nagykárolyi járás állatállománya 53848 darabot és Nagy-Károly város állatállománya 8355 darabot tévén ki, továbbá a nagykárolyi közvágóhídon évenként átlag 1389 szarvasmarha, 2161 borjú, 1363 juh és 166 bárány s ezenkívül a hentesek magánlakásán 2089 darab sertés vágatván le közfogyasztásra, ezenkívül nagyforgalmu országos és heti állatvásárjai lévén, a Nagy-Károly városi m. kir. állatorvos teendőinek ellátásánál a nagykárolyi járási m. kir. állatorvos meg nem bizható, mert ha a Nagy-Károly város m. kir. állatorvosi teendőinek ellátása a nagykárolyi járási m. kir. állatorvosra ruháztatnék, ezen megbízatás az állategészségügyi igazgatás nagy hátrányára szolgálna. —- Utasittatik ennek folytán a vármegyei alispán, hogy ezen határozatot az 1886. XXI. t.-cz. 8. §-a értelmében szabályszerűen hirdesse ki és kihirdetés után további eljárás végett a nméltóságu földm. ü. m. kir. miniszter úrhoz terjessze fel. Miről Nagy László vármegyei alispán, a járási főszolgabirák és városi polgármesterek jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Nagy Sánodor, vm. aljegyző. Nagy László, alispán.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta szept. havi ülését.

Jelen voltak: gr. Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző, N. Szabó Antal, Böszörményi Sándor, Balázsy József biz. tagok. — Kemény Alajos, Ilosvay Ferencz, dr. Serly Gusztáv, Kacsó Károly, dr. Schönpflug Richárd, Luby Béla, Zsiga Miklós és Bodnár György szakelőadók.

Elmaradásukat kimentették: Isaák Dezső, Szuhányi Ödön, Luby Géza, Kende Zsigmond, Jékey Zsigmond, Domahidy Sándor és Nagy Béla.

Az alispán havi jelentése szerint julius haváról átjött hátralék 1250, aug. havában beérkezett 3117, összesen 4367. Ebből a múlt hóban elintéztek 3511 ügydarabot.

A belügyminiszter leküldte Várkonyi Ignácz panaszára Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró és Gőnyey István tb. főjegyző ellen elrendelt vizsgálat iratait szabályszerű határozat hozatal végett. Minthogy a vizsgálat tárgyává tett panaszok a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére alkalmasnak nem találtattak, panaszlottak ellen a további eljárást beszüntették s panaszost a ki hallgatott tanuk költségeiben elmarasztalták. A bizottság határozatáról feliratilag értesítette a belügyminisztert.

Ilosvay Endre főszolgabíró azon kérelmet intézte a közig, bizottsághoz, hogy a Várkonyi Ignácz által ellene a „Hazánk“ czimü lapban megjelent czikkben foglalt rágalom miatt, tegye át a bizottság a lappéldányokat a szatmári kir. ügyészséghez a nyilvános rágalmazásnak bűnügyi vagy sajtó eljárás utjáni megbüntetése végett

Böszörményi Sándor felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a „Hazánk“ czikké- ben nem csak a főszolgabíró, de az egész megyei adminisztráczió olyannak van feltüntetve, a hol nem lehet igazságot találni; nem tartja-e a bizottság azért szükségesnek Várkonyi ellen a sajtó pert megindítani avagy erre Ilosvaynak felhatalmazást adni, vagy ha nem tartja Várkonyit komoly embernek, nem látja-e szükségesnek ily értelemben határozni, hogy arról a közönség is tudomást vegyen.

Zsiga Miklós kir. alügyész meg idő előttinek tartja a sajtó per megindítását azért, mert

Ilosvay főszolgabírónak a pansz folytán megindított fegyelmi ügye csak az első fokon lett felmentő határozattal elintézve. Ha azonban Ilosvay a jogerőre emelkedést nem akarja bevárni, maga indítsa meg a sajtó pert.

Nagy László alispán szerint az a kérdés, hogy a sajtóper megindításánál a halogatás nem jár-e elévüléssel. Az is megfontolandó, hogy ha oly határozatot hoz a bizottság, hogy a sajtó per meginditható-e vagy nem, ez a nagy közönségnél félre értésre adna alkalmat.

Böszörményi Sándor: A főszolgabíró ellen fegyelmi eljárást járattak le s az alaptalan panaszok terhe alól felmentették. A mint a hatóságoknak feladatuk a corrupcziót üldözni, épp úgy kötelessége a tisztviselők reputáczió- jának a megóvása és az oknélkül meghur- czolt tisztviselőnek a lapok utjáni rehabilitálása.

Nas,y László alispán: Neki egyéni véleménye az, hogy a legvégső esetben indítana csak sajtó pert. Azért az ő véleménye szerint a leghelyesebb az, ha a közig, bizottság kimondja azt, hogy amennyiben a kérdéses czikkben nem csak a főszolgabíró, de az alispán és a bizottság is megtámadtatott, nem tartja szükségesnek a sajtó per megindítását, hanem bizalommal várja a belügyminiszter döntését ezen ügy ben,a melyet teljes elégtételnek vehet mindenki.

Zsiga Miklós szerint a leghelyesebb lesz, ha a főszolgabíró fegyelmi ügyének végleges elbírálása után maga indítja meg a sajtó pert, s ily értelemben határoz a bizottság.

Nagy László: Ezt a törvényes formát jónak látja, csak hogy esetleg azt ütjük véle agyon, a kit nem akarunk,a közönséget. Ugyanis ez a határozat félre magyarázásra adna okot a közönségnél, úgy jönne ki, mintha a közig, bizottság nem akarna ezen ügybe beavatkozni. A hírlapi közlés terén azonban csak odáig menne, hogy ha Ilosvay főszolgabíró jónaklátja, a bizottság határozatát közölheti a lapokban. Mert ha a bizottság tenné közzé határozatát, akkor mintegy polémiába keverednék Várko- nyival.

N. Szabó Antal: Az eddigi vizsgálatból meggyőződött a bizottság arról, hogy Várkonyit nem tarthatja egészen korrektnek, mert panaszai alaptalannak bizonyultak be s ép azért nem tartja az illetőt érdemesnek arra, hogy vele szemben Ilosvay Endre főszolgabíró sajtó per utján keressen elégtételt. Másrészről, mert Ilosvay Endre főszolgabíró eddigi szolgálatai által érdemeket szerzett arra, adjon a bizottság vele szemben elismerésének kifejezést.

A bizottság ennek folytán kimondta azt, hogy a kebeléből eszközölt több rendű vizsgálatokból a vádnak teljes alaptalanságáról teljesen meg van győződve, nem csak, de a köz- szolgálat körül szerzett érdemeiért teljes elismerését fejezi ki Ilosvay Endre főszolgabíróval szemben, azonban a kért eljárást saját nevében megindítani nem tartja szükségesnek és jelen határozat kapcsán azzal adja vissza a beterjesztett lappéldányokat a főszolgabírónak, hogy amennyiben szükségét látja, saját nevében indítsa meg a kir. ügyészségnél az eljárást.

A közigazgatási bizottság tárgyalás alá vette az 1901—1902. évi közúti költségvetést s ez alkalommal daczára annak, hogy a kereskedelmi miniszter a múlt évi költségvetést megállapító leiratában részletes utasítást adott a vármegye közönségének arra nézve, hogy az 1901 —1902. évi közúti előirányzatát miképen állítsa össze, tekintettel arra, hogy ezen költségvetés keretében sem a n.-károly—-m.- szalkai, sem a szatmár—bikszádi h. é. vasút vonalak segélyezése felvéve nincs, sem pedig a viczinálás utak kiépítésére segély nem nyújtható és nem tehető elég a vármegye közönsége által a czégény-matolcsi Szamos átmetszésén létesítendő hid költségeihez való hozzájárulás tekintetében hozott határozatnak sem, a bizottság kimondta, hogy a múltkor már megállapított költségvetéshez ragaszkodik. Ez ügy megbeszélése körül élénk vita fejlődött ki, a melyben részt vettek: Nagy László alispán, dr. Schönpflug Richárd. N. Szabó Antal és Böszörményi Sándor. Utóbbi bejelentette azt, hogy a közgyűlésen, úgy a nagy kölcsön felvétele mint a kiépítendő utak, szóval a múltkori határozat összes pontjaira nézve junkti- mot fog indítványozni.

Rendkívüli közgyűlést tartott vármegyénk közönsége f. hó 7-én gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, kevés számú bizottsági tag részvéte mellett. Kevés tárgy volt napi rendre tűzve, a melyet a közgyűlés minden vita nélkül elfogadott. A földmivelésügyi miniszter leirt az állami állatorvosok működési területének és székhelyének kijelölése iránt. A közgyűlés kimondta, hogy Nagy- Károly, M.-Szalka, F.-Gyarmat, Erdőd, Sz.- Váralja, N.-Somkut és Szatmár székhelylyel a hason nevű főszolgabírói járásra nézve állami állatorvosi állást óhajt szervezni, N.-Károly városára nézve pedig egy külön állatorvosi állást. Nagy-Bánya és Felső-Bányán is szerveznek állatorvosi állást, a melynek hatásköre megosztva a két állatorvos között a nagybányai szolgabirói járás községeire is ki terjed s felír a miniszterhez, hogy Nagy és Felső- Bánya városokat mentse fel a külön állatorvosi állás fentartása iránti kötelezettség alól. — Gr. Vay Gábor vám falusi birtokos azon kérelmének, hogy a szatmár—m.-szigeti törv. hat. közút 45—46 kim. szakaszán az úttest baloldali árkában elvezetendő belvízre nézve szolgalmi jog engedélyeztessék, a közgyűlés helyt adott. A vármegye keleti szárnyának építési költségei fedezése tekintetében, a „Pesti Hazai Első Takarékpénztárral“ megkötött 5 és fél százalékos kölcsön felvételére vonatkozó kötvényt jóváhagyta s a kölcsönösszeg nyugtázásával és felvételével megbízta az alispánt és a tiszti főügyészt. Ezen kívül a közgyűlés két tisztviselő szabadság idejének meghosszabbítása tárgyában is határozott.

HÍREK.

— Személyi hir. Nagy László alispán a péntek esteli vonattal Budapestre utazott, a honnét tegnap este vissza érkezett székhelyére. — Gr. Hugonnai Béla főispán a tegnapesteli vonattal Szatmárra utazott. O méltósága innét kedden Nagydobosra utazik, hogy részt vegyen Lukács György Békés vármegye főispánjának esküvőjén a br. Perényi kastélyban.

— Gyászisteni tisztelet. Folyó hó 10-én gyászisteni tiszteletet tartanak Erzsébet királyné emlékére a helybeli róm. kath. templomban.

■— Gyűjtés a templomban. A fővárosban, Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templom javára, mint a múlt évben, az idén is rendeznek ma és holnap gyűjtést a helybeli róm. kath. templomban. Ma vasárnap kitett perselyben történnek a gyűjtések, mig héttőn, a helybeli bizottság elnöke Gr. Hugonnai Béláné ő méltósága által felkért úrnők fognak gyűjteni a templomra. Hisszük, hogy minden igaz magyar valláskülömbség nélkül sietni fog filléreivel, a magyarok legjobb királynéjának emlékére emelendő templom iétesitését elősegíteni.

— Ebéd. Folyó hó 2-án kalazanczi Szent József, a kegyesrend alapitójának emlék ünnepén, mint minden évben ebédet adott a kegyesrendiek helybeli társ- háza. Az ebéden ott voltak: Debreczeni István, id. Zanathy Mihály, Ilosvay Ferencz, Vetzák Ede, dr. Serly Gusztáv, Szabó Pál, dr. Adler Adolf, Kemény Alajos, Kacsó Károly, Balogh Kálmán, Papp Béla, dr. Kovács Dezső, Demidor Ignácz, Pazuchanics Ignácz, Péchy László, Tóth Kálmán, Schnébli János, Kőszeghy Gyula, Tóth Sándor, és Kruppa Mihály. A többi meghívott kimentette elmaradását. A meghívott vendégek, a dús asztal mellett és a kegyesrendiek barátságos körében igen jól érezték magukat. Az első pohár köszöntőt Palczer Ernő, a vendégszerető és előzéken}' házfőnök, mint házi gazda mondta éltetve a kegyurat gr. Károlyi Istvánt, a szatmári megyés püspököt és Magyar Gábor rendfőnököt. Ezután Debreczeni István polgármester a rend és a város közötti egy etértésre emelte poharát. Pazuchanits Ignácz Palczer Ernő házfőnököt, Vanke Józsefet és Hám József igazgatót, dr. Kovács Dezső a kegyesrendiek hazafias szellemét és Kemény Alajos a házfőnököt éltették. A kedélyes ebéd a késő délutáni órákban ért véget.

— Arczkép leleplezés. A vármegye közönsége által a székház nagyterme részre megfestett Erzsébet királyné arczképét az októberi közgyűlésen fogják leleplezni, A f. hó 7-ki közgyűlés után e tárgyban értekezletet tartottak a bizottsági tagok s az emlékbeszéd tartására Böszörményi Sándor biz. tagot kérték fel. Szó volt ezen értekezleten az uj kép elhelyezéséről is, amely nagy nehézségekkel jár, a mennyiben a terem főhomlokozatán már nincs hely s igy a képeket újból be kell osztani. Az értekezlet végre is abban állapodott meg, hogy a kényes és nehéz kérdés megoldását az alispánra bizza. A mi nézetünk szerint az arczképek beosztása a következőleg oldható meg a legczélszerübben. A terem utczafelőli vagyis a homlokzat falára jön a középen ő felsége a király és királyné képe. — A király képe mellé Kölcsey, a királyné képe mellé Deák Ferencz arczképe. Ezt a beosztást azért találnék helyesnek, mivel a nagy Kölcsey képe nekünk szatmármegyeieknek a legbecsesebbnek kell lenni és némileg sérti is az a kegyeletet, ha annak helyét folytonosan változtatják. Deák Ferencz képe pedig