Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-08-05 / 32. szám

Melléklet a „Szatmármegyei Közlöny“ 1900. évi 32-ik számához.

mokba, ahol az egyház ünnepét üli. Profán czél és profán indulat legyen távol mindazoktól, akik a kilenczszáz esztendős múlt jubileumát rendezik és megülik.

Ritka és gyönyörű alkalom ez, csak száz év múlva fog megismétlődni. Az egyház fér- fiai ezt az alkalmat a szeretet vallásának tanai szerint használják fel, mert csakis ez a helyes mód arra, hogy az ünnep jelentőségének megtisztult tudatával bírjon a nép, melyet mint minden időben, most is vezetni kell. Csak igy érhető el, hogy az ünnep maradandó emléket fog magának vésni az elmékben és szivekben. A hazaszeretet és vallásosság remek harmóniájának megnyilvánulása legyen ez a jubileum.

Úgyis nagy szükség van erre a harmóniára a mai világban, mikor veszedelmesen csökkenőben van úgy a vallásosság, mint a haza- szeretet érzésének ereje. A magyar kereszténység tiszta és impozáns ünnepe hatásos orvossága lenne a közönytől áthatott lelkeknek, uj szárnyakat adna azoknak az eszméknek, melyekből e nép kilenczszáz esztendőn keresztül erkölcsi erejét merítette.

Magyarország termo területe és állatállománya.

Magyarországon a termelésre használt terület •évről-évre szaporodik, s ma már azon a ponton vagyunk, hogy újabb területeket venni művelés alá jóformán lehetetlenség. Az 1857-iki felvétel alkalmával az ország egész területének csak 84 százaléka állott művelés alatt; az időközben megejtett vizszabályozá- sok, árvédelem és egyébb idevágó kulturmunkák azután meg a tökéletesbedő szántó-vető gépek, lehetségessé tétték, hogy évről évre nagyobb területek fogassanak kultúra alá, úgy, hogy ma már Magyarország egész területének 95 száztólija áll kultúra alatt, holott Ausztriában 5 három negyed százalék, Németországban 9 százalék; Olaszországban 13 százalék, Oroszországban 28 százalék, Romániában 31 százalék, Görögországban 59 százalék. Norvégiában 71 százalék áll műveletlenül. E tekintetben tehát az európai államok között legelsők közé tartozik s nincs sem remény, sem kilátás arra, hogy még nagyobb területet foghassunk a jövőben művelés alá, vagy ha tehetjük is, az csupán elenyésző csekélység lehet. Csak az a kérdés ezek után, hogy vajon az ország állatállománya is szaporodott-e meg felelően ezen idő alatt, mert ha nem szaporodott megfelelően, akkor abból az a baj származik, hogy elegendő trágya hiányában az ország talajának termő ereje nem fokozódik, sőt egyensúlyban sem tartható, hanem ellenkezőleg hanyatlik s igy a nagyobbodó művelet alatt álló területből semmi haszon sincs, mert a termés átlagok nem emelkednek, hanem az országnak egy részében okvetlenül csökkennek. Mielőtt azonban az idevonatkozó statisztikai adatokat megismertetném, lássuk ininő arányban haladt ez idő alatt a mezőgazdaság, illetőleg mely műveleti ágak foglalták le az előbb nem használt területet.

Sem a rét, sem a legelő, sem az erdő, szőlő, kert, nádas nagyobb területet le nem foglal, mint azelőtt évtizedekkel, hanem csakis a szántóföldnek tapasztalható fokozatos szaporodása. 1870-ben 10 millió hektár volt a szántóföld területe, 1880-ban 10 egyketted millió 1894-ben 13 millió. A mily mérvben szaporodott az összes szántóföld, ép oly mérvben apadt az ugarnak használt terület. 1870-ben az ugar-terület 23 százalék, 1880-ban 19 százalék, 1890-ben 16 százalék, 1895-ben 14 százalék volt. Vagyis tehát a gazdálkodás inten- siviíása óriási mérvban haladt előre, de leginkább csak terület lefoglalásban s az ugar kiküszöbölésében nyilvánult és — sajnos — nem egyszersmint az állat- állomány megfelelő szaporításában.

Szarvasmarha állományunk ezidő szerint 5 egyketted millió darabra tehető, alig néhány perczenttel többre, mint ezelőtt 10—20 évvel. Minőségüleg kétségkívül sokat javult kivitelünk és évről-évre emelkedik s mig 1882-ben mindössze 48000 drb. szarvas- marhát exportáltunk, addig legutóbb ekszportunk 245,000 darabra emelkedett 43 millió forint értékben. Mig a műveletlen terület kicsinysége tekintetében a legelőbbek közé tartozunk, addig szarvasmarha állományunk számát viszonyítva a területhez csak a tizenegyedik helyen vagyunk az állattenyésztéssel kiterjedtebben foglalkozó államok sorában.

Lóállományunk évtizedek óta semmit sem változott. Juhállományunk az utóbbi 30 év alatt 50 százalékot apadt s ma csak 7 egy-keted millió. Sertés-állományunk az utóbbi évek alatt a sertésvész behatása . alatt körülbelül 40 százalékot apadt s szakértők becslése szerint ma alig több 2 egy-ketted — 2 háromnegyed milliónál az előbbeni 4 egy-keted millióval szemben.

Látva most már egy részt azt, hogy a bevetett terület évről-évre nagyobbodik, az ugar hova-tovább apad, más részt hogy nem is stagnál, hanem határozottan apad az ország állománya is, valóban gondolkodóba kell esnünk, hogy előbb-utóbb nem jutunk-e el termőtalajunk kimerüléséhez hogy nem fogja-e az előbb-utóbb megtagadni a szolgálatot. Mert ha elegendő lett volna is 1870-ben az ország állatállománya az

akkori termőterület betrágyázására, de semmi esetre sem elegendő ma, mikor 11 százalékkal nagyobb a termőterület 9 százalékai kevesebb az ugar. Csakhogy akkor sem volt elegendő az állatállomány, ma tehát még kevésbbé lehet az. Összevetve a trágyameny- nyiséget csupán a szántás alatt álló terület nagyságával, nem jut több trágya évente — természetesen országos átlagban, egy magyar holdra 22—25 mm-nál alig félannyi tehát, mint amennyi a talajerő fentar- tására szükséges volna. Számításon kívül hagytam a szőlőket, kerteket, pedig ezek is igen sok trágyát igényelnek. Igaz ugyan, hogy a mérleg némileg kedvezőbbé lesz a műtrágya-félék folyton terjedő használata által, de egy részt a hiány oly nagy ; hogy a műtrágyákkal alig pótolható teljes mértékben, másrészt a kisgazdák ma még sokkal kevésbbé használják a műtrágyákat, semhogy meglehetne épen őket óvni talajaik kimerülésétől. Csak helyeselhető tehát, hogy a műtrágyák használata hova tovább terjed, az igazi orvosság azonban csak abban volna feltalálható, ha az ország állatállománya is szaporodnék. Kötelessége ezt minden gazdának minden magyar embernek szem- előtt tartani, mert csak akkor boldogulhat Magyarország, ha talajának termőereje nem apad, de fokozódik, nem a politika, de a talajerő egyensúlyban tartása kell, hogy képezze Magyarországon a legfontosabb kérdést.

HÍREK.

— Személyi hírek. Károlyi István gróf ország- gyűlési képviselőnknek vendégei vannak. Anyósa özv. gróf Csekonics Jánosné és gróf Csekonics Gyula múlt hó 28-án érkeztek városunkba. Azonkívül itt van Károlyi Melinda grófné is gyermekeivel. — Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja folyó hó 6-án érkezik székhelyére és 10-én utazik ismét visz- sza kömlődi birtokára. — Nagy László alispán f. hó

4-én Felső-Bányára utazott a városi állatorvosi állás választás utján leendő betöltése végett, s onnan a mai napon megtartandó bikszádi zárda szentelésre utazik.

— Személyi hir. Múlt számunkban közölt, a helybeli főgimnázium szabadságon levő igazgatójának helyettesítésére vonatkozó hírünket oda igazítjuk ki, hogy az igazgatót f. évi augusztus hó 5-ig helyettesítette Tímár Péter főgimnáziumi tanár, — e naptól kezdve azonban Csóti Márk főgimnáziumi tanár helyettesíti f. év augusztus 25-ig.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szatmári tanfelügyelőségnél megüresedett s már évek hosszú során át betöltetlenül álló segédtanfelügyelői állásra Bodnár Györgyöt nevezte ki, ki e tanfelügyelőségnél ez ideig az egyik tollnoki tisztet töltötte be.

— Eljegyzés. Eötvös Róbert nagysomkuti szolga- biró a napokban jegyezte el Nagy-Somkuton Merville Margit asszonyt. Sok boldogságot!

— Zárda szentelés A mai napon tartandó bikszádi zárda szentelés nagyszabásúnak Ígérkezik. A szives vendéglátásáról hires zárdafőnök Pásztory Árkád 400 vendégre készíttet ebédet. A zárdaszentelést Fejér Emánuel ungvári kanonok fogja végezni nagy segédlettel.

— Érdekes esküvő volt Nagybányán folyó hó

25-én, mikor Herrer Caesar spanyol festőművész és Drumár János nagybányai ügyvéd bájos leánya: Alexandrine k. a. esküdtek egymásnak örök hűséget. Az egyházi szertartást dr. Kovács Gyula róm. kath. segédlelkész végezte olasz nyelven, mig a szertartás alatt Szőke Béla helyettes plébános maga orgonáit ismert virtuozitással. Az ara szüleinél nagy ebéd volt, mely után a fiatal pár a délutáni vonattal Bécsbe utazott. Herrer már a második festőművész kinek a szive Nagybányán maradt.

— Lelkészi értekezlet. Az óvári gyógyfürdőben augus '.tus 9-én ev. ref. lelkészi értekezlet tartatik a következő sorrendel: D. e. 10 órakor értekezlet a fürdő nagytermében ; d. u. 1 órakor közebéd, melyre a jelentkezések három nappal előre a fürdő igazgatósághoz intézendők; d. u. 5 órakor hangverseny a nagyteremben melyre művészi erők ígérték közremüködésöket d. u. 7 órakor tánczvigalom kezdete, melyre nem tagoknak belépti dij 2 korona.

— Hymen. Vidra 1stván|m.-szálkái kir. alj.biró szombaton esküdött örök hűséget Moóron, Fejérmegyében Fisch Elvira kisasszonynak ; Dr. Farnek László máté-szalkai kir. közjegyző jegyet váltott Lévay Mihály alsó-lend- vai ügyvéd leányával Ilonával. Az esküvő szeptember hóban lesz.

— Egyházmegyei közgyűlés. Tizenkét év leforgása után, a Tiszavidéki ágost. hitv. eveiig, egyházmegye ismét városunkban fogja tartani f. hó 8-án és 9-én, szerdán és csütörtökön, d. e. és d. u. rendes évi közgyűlését, dr. Meskó László országgyűlési képviselő, egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos debreczeni főesperes társelnöklése mellett. A helybeli evang. hitközség legkissebb hitközségeink között, de azért iskolájával, a melybe teljes liberalizmussal fogad be más felekezetüeket, s a melyben a tanulók legnagyobb része csakugyan nem is evangélikus, kulturmissiót végez. Sőt még vármegyénkben is kevés az evang. hitközség, a miért a gyűlés hivatalos tagjai leginkább más vármegyebeliek; de mind igaz hazafi, a kik hazafiuságukat, a mint ez országosan is tudva van, már sokszor és nehéz időkben is fényesen bebizonyították. Mindez elég ok arra, ha hagyományos hirü vendégszeretetünk meg nem követelné is, — hogy a

gyűlés nálunk megjelenő tagjait őszinte szívből üdvözöljük s munkájukhoz teljes sikert kívánjunk. A gyűlés tagjainak nagyobb része már hétfőn este fog megérkezni és elszállásoltatni, a közgyűlés tárgysorozata: pedig a következő : 1. A közgyűlés megalakulása. 2. Az esp. felügyelő megnyitó beszéde. 3 Főesperes évi jelentése. 4. Törvényszéki biró választása.

5. Jelentés a sárosi esperességtől igényelt vagyonrész tárgyában. 6. A múlt évben tárgyalt, Kovácsi-ügy, további fejleményeiről jelentés. 7. Egyházkerületi közgyűlésre szóló meghívó. 7. Zsedényi-ösztöndijra jelölés.

9. Az esp. számvevőszék jelentése az esp. pénztárakról. 10. Ugyanannak jelentése az egyháznak számadásairól. 11. Jelentés a kivetési kulcs elfogadásáról. 12. Tanügyi jelentés és a nyíregyházai tanitókör jelentése.

13. Bérczy-féle ház. 13. Gyámintézet jelentése. 15. Az esp. tanitó-egyesület alapszabályai. 15. Farbaky József síremléke felállításáról jelentés. 17. Egyházkerületi járulék. 18. Nyíregyházai főgimnázium jelentése. 19. Nagy-Kázmér átvétele. 20 Nagy-Várad felebbezése 21. A remetei imaház ügyéről jelentés. 22. A tárnái harang ügye. 23. A Luther-társaság felhívása. Megemlítjük, hogy a közgyűlés az evang. templomban fog megtartatni még pedig teljes nyilvánossággal, vagyis hogy azon más felekezetüek is megjelenhetnek. Valamint hogy szerdán este a régi kaszinóban Kudla vendéglőjében találkozó, csütörtökön pedig egy órakor a Lövölde-kertben közebéd lesz, melynek szívesen látott vendégeiül tekintetnek nemcsak a gyűlés és felekezet szorosan vett tagjai is.

— Lelkész választás. A csécsei lelkészi álló másra egyhangúlag megválasztatott Thuróczy Gyula karászi rendes lelkész.-- A Protestáns Társaskör tánczmulatságára, mely folyó hó Uén lesz a polgári olvasókör helyiségében megtartva, nagyban folynak az előkészületek. A meghívókat már szétküldötték, mely a következőleg szól: Meghívó. A Nagykárolyi Protestáns Társaskör saját pénztára javára 1900. évi augusztus hó ll-én szombaton a Polgári Olvasókör nyári helyiségében zártkörű tánczeselyt rendez, melyre czimzettet és becses családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Belépődíj: Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Jegyek előre válthatók : Strohmájer Ferencz, ifj. Matolcsi Sándor, Varga Imre, Rubletzky Miklós, Pucser Károly és Ferenczy István urak üzletében. A nemes czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor,

— Segédlelkészek változása. Fiszter Károly Szi- nyér-Váraljáról és Szépi Béla Felső-Visóról Nagy-Bányára, Pilcz Ede Nagy-Bocskóról Szinyér-Váraljára helyeztetett át.

— A Széchényi mulatság alkalmából újságot is

ad ki a rendezőség; a Széchenyi Újság megyei és városi íróktól fog hozni apróbb czikkeket, s a megyei és a városi társadalom egyéneitől, főleg pedig a közreműködő aszonyságtól és leányoktól gondolatokat, mondásokat; ezenfelül az újság tartalmazni fogja a délelőtti közgyűlés lefolyását és főleg a délutáni mulatság részletes programmját; mely az egyes csarnokokban árusítás alá kerülő szivarok, étkek, italok és áruk szigorúan megszabott árjegyzékét fogja tartalmazni, melynél magasabb árat az elárusítóknak nem szabad kérni; azon czélból, hogy a zsarolás ki legyen zárva,az eladási árak szigorú betartásának ellenőrzésére a mulatságnak az urak köréből felkért titkos rendőrei lesznek hivatva, kik a zsarolás tettenérése esetén a mulatság „főbirájá“-nak tesznek panaszt, ki aztán az „esküdt“ ur segédkezése mellett a bejelentett zsarolási ügyet (melyek közé tartozik például az is, ha az elárusító hölgy aprópénz állítólagos hiánya miatt nem adna vissza a vevőnek) megvizsgálja, s minden felebbezós kizárásával mint egyetlen legfőbb bíróság az ügyben határoz, s a szabályellenes követelés utján bevett pénzösszeg rögtöni viszaadását rendeli el. Szóval a zsarolás hivatalból fog üldöztetni, s azon hölgyek, kik a vevőt a visszajáró pénzzel meg nem kínálják, bíróság elé fognak állíttatni. Az árak különben is igen alacsonyan lesznek megálapitva, mert a rendezőség az árukat nagyban jutányosán szerzi be, s az étel ital beszerzés is házilag fog eszközöltetni; például lesznek

5—10 kros áru tárgyak is; egy levelező-lap ára 10 kr. lesz; egy kis adag sonka avagy hideg sült mindösz- sze 25 kr. s bármely nagy adag étel ára 50 kr. lesz; egy pohár sört 10 krért, egy félliter bort 30 krért fognak árulni; két-három forinttal — ebbe tudva a belépti dijat is, alapos és élvezetes sétát tehet bárki a csarnokok között, közben meg is vacsorálhat; fizetés előtt az újságból kinézi az árát a vett, illetve fogyasztott czikknek s igy egyáltalán nem lesz zse- nirozva a fizetésnél. A belépti dij d. u. 5—8 óráig csak 50 kr. lesz, a mulatság egész tartamára 1 frt. A rendezőség a dolog természeténél fogva a titkos rendőrökül felkért urak nevét valóban titokban fogja tartani; főbíróul és esküdtül szigorú, hajthatatlan egyének fognak felkéretni, képesek lesznek a leg- bályosabb mosolynak is ellenállani. A zsarolás tehát eleve kizártnak tekinthető; a remélhető nagy forgalom és fogyasztás alacsony árak mellett is fog hozni elég jövedelmet a jótékony czélra; a mulatságnak különben is nemcsak a jövedelem szerzés, de az egységes magyar társadalomnak egy kedélyes mulatságra való összehozása egyik főezélja. A csarnok asszonyokról a lapokban eddig közzé tett névsorok többé-kevésbbé hiányosak, mert a lapokban közölt hölgyeken felül a Széchenyi mulatságra tényleg fel lettek még kérve. Cs. Lázár Elemérné, Stoll Gáborné, Tóth Móriczné, Fogarassy Sándorné, Kacsó Károlyné, Rába Lászlóné, Neuvirth Nándorné, Ferenczy Béláné, Prikler Józsefné, Madarassy Sándorné, Veréczy Antalné, Papolczy Béláné, Böszörményi Zsigmondné, Kende Béláné, Kubányi Árpádné