Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-06-03 / 23. szám

SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY

Eljön és üt az az óra, mégha a halálos ágyon is. Mert hisz nincs még akkor későn; arra tanítottál benünket Szent Lélek, hogy ha megszűnik a zaklatott szív dobogása, uj élet kezdődik, a pihenésé, a tisztaságé. Hála, hála neked ezért a tanításért Szent Lélek . . . ó,

milyen jól ismered te a mi gyámoltalanságunkat és rettegésünket, hogy nekünk adtad a Túlvilág birodalmát! . . .

Vájjon: mi lett volna velünk anélkül ? Tán elpusztultunk volna. Tán okosabbakká, hatalmasabbakká lettünk volna. De boldogok soha-soha nem lettünk volna.

Tévelygünk, de el nem tévedünk. Velünk a Szent lélek. És ezért ne féltsétek a világot ti gyászos próféták és ti, a kor romlott erkölcsei felett sopánkodó öregek.

A fejlődés is, a bomlás is: törvény. A természet törvényének alávetjük magunkat és betartjuk, mert másképpen nem telik ki a mi gyámoltalanságunktól és gyöngeségünktől. Bomlik, málik, rothad az anyag, átmegy százféle változáson, mig végre egészséges élet fejlődik belőle.

íme: áldás a napsugár, áldás az eső: mégis mi mindent rombolnak, bomlasztanak — de végül diadalmas erejükkel alkotnak.

A te tanaiddal is, Szent Lélek be sokan űznek sok játékot és visszaélést! Az emberiség történetének irói be sok napfogyatkozást észleltek a te napodban, a melylyel a világra ragyogsz, be sok foltot láttak és látnak benne. De elvesztek mind a semmiségbe az örök nap- fogyatkozását okozó üstökösök és bolygók, s bár vannak most is elegen, jönni fognak még fölösen, eltűnnek ők is. Eltűnnek és te még teljesebben ragyogsz utánnuk. Mert te vagy a Nap, a roppant, az egyedüli.

Tavasz tavaszsza, piros Pünkösd napja, üdvözöllek téged. Könnyebb a testem, boldog a lelkem, hogy megérthettelek. Kicsinyke por- szemje vagyok a rettentő embersokaságnak, mely ujjongva üdvözöl, mégis úgy érzem, hogy az én gyönyörűségemre virradtál reám, hogy az enyém vagy, egyedül és megosztha- tatlanul. Boldog vagyok, mintha megtaláltam volna kedvesemet.

S igy vannak ők is, a milliók és milliók. Minden ember szive egy külön világ és ez a sok millió világ örömrepesve áldozza neked legdrágább kincsét: érzéseit, tavasz tavaszsza, piros Pünkösd napja.

HIRE k.

— Lapunk t. olvasóinak és munkatársa inak boldog pünkösdi ünneplést kívánunk.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán, a tegnapi napon Budapestre utazott, a lionnét hétfőn kedves neje társaságában ismét székhelyére érkezik. A főispánnét ezúttal hoszasabb ideig tisztelhetjük körünkben.

Kinevezések. Főispán ur Öméltósága, az elhalálozás folytán megüresedett alszámvevői állásra Márton Elek alszámvevőt léptette elő és helyére al- számvevőnek Gallasz Ödön másod ellenőrt nevezte ki. Ugyancsak kinevezte Kölcsey Miklóst várnagynak és Egenberger Alajos dijnokot szatmári járási • Írnoknak.

— Művész est. A nagybányai Lendvay szobor javára Szatmáron jun. 9-én rendezendő művész estély iránt megye szerte nagy érdeklődés mutatkozik.

A nagybányai szobor bizottságnak szenrencsés eszméje volt az, hogy vármegyénk főispánját gr. Hugonnai Bélát és kedves nejét kérte fel a szobor alapból hiányzó összeg összehozására. Az ő eszméjök volt az, hogy a megszokottságnál fogva már ellenszenves gyűjtés helyett művészi estélyt rendezzenek. Befolyásuknak sikerült a nemzeti színház intendánsánál kieszközölni azt, hogy a nemzeti színház több művésze részt vehessen a színi előadáson s igy igazán élvezetes művészi estélyt szerezzenek a közönségnek. A nemzeti színház művészei jun. 9-én a d. u. 2 órai gyorsvonattal érkeznek Szatmárra, a hol a szinpártoló egyesület fogadja őket ünnepélyesen, mint a ,Lendvay emlékének áldozó önzetlen művészeket. Általában a főispáni pár olyan fáradtságot nem ismerő odaadással karolta fel a szép eszme keresztül vitelét, hogy ma már annak fényes

I sikere biztosítva van. Az is szerencsés eszme volt a főispántól, hogy mint két törvényhatóság főispánja, a művész estély után rendezendő összejövetelen a városi és megyei elemek társadalmi érintkezését elősegítse. Mint értesülünk, a vidékről és városunkból is sokan részt vesznek az estélyen a melyet igenlátogatott tánczmulatság fog követni, ott lesz a vármegye egész intelligencziája, hogy a vármegye nagy szülöttjének, Lendvaynak szobrát a megvalósításhoz segitse. A főispán és rendezőbizottság nagy tevékenységet fejtenek ki. így a vidékre is küldtek minden felé szinlapot. Az is helyes intézkedésük volt, hogy a páholy jegyek tekintet nélkül arra, hogy a páholy alsó, felső, vagy közép —- egy árúak lesznek, hogy minél nagyobb jövedelem legyen. De hogy nem csak jövedelemre dolgozik a rendező-bizottság, de megyei ünnepélylyé akarja tenni a művész estélyt, erre mutat azon czélszerü intézkedés is, hogy junius 5-ig csak előjegyzések fogadtatnak el, s igy gondoskodva lesz arról, hogy az intellegenczia igényei teljesen kilegyenek elégítve. Szóval a művész estély, a vidéken párját ritkító élvezetes és nagyszabású lesz. Lapunk azon olvasói részére, a kiknek kikerülte volna eddig figyelmét, a szinlapot a hírek után ismét közöljük.

— Istenitisztelet. Pünkösd ünnepén az istenitisztelet az ev. ref. templomban következőleg fog megtartatni. Első napján délelőtt 10 órakor ünnepi egyházi beszédet mond Asztalos György lelkész, úrvacsorái ágendát Veres Gusztáv s. leik.; délután 3 órakor egyházi beszédet tart Veress Gusztáv s. lelkész. Második napján délelőtt 10 órakor Veress Gusztáv s. lelkész, délután 3 órakor pedig Lukács Mihály tanító mond egyházi beszédet.

— Kormány segély. Vármegyénk főispánja véve a fehérgyarmati tűzvész hírét, azonnal felutazott a fővárosba, a hol a belügyminisztériumban 1000 kor. segélyt eszközölt ki. Ezen gyors közbenjárás folytán a szegény tüzkárosultak már meg is kapták a kormány segélyt, a mely az első szükségen segített.

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Obholczer Gyula helybeli számvizsgálót és számvevőségi főnököt állomás helyének meghagyása mellett számtanácsossá nevezte ki.

— A honvédség köréből. Bolla Kálmán cs. és kir. altábornagy, honvéd főparancsnoksági adlatus múlt hó 28-án az esteli vonattal városunkba érkezett. Másnap szemlét tartott a helybeli honvédzászlóalj

felett. Az altábornagy Farkas Rezső uradalmi intézőnél volt szállva s részt vett a Mérken tartott uradalmi vadászaton is.

— Előléptetés. A pénzügyminisztérium Barta Antal itteni irodavezetőt magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— Kitüntetés. A hivatalos lap május 31-iki száma szerintő felsége folyó évi május hó 25-ikén kelt elhatározásával Dr. Mándy Lajos kereskedelemügyi miniszteri tanácsost a vasutügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót rend lovagkeresztjével tüntette ki. Jól esik nekünk e kitüntetésről megemlékezni, s örömmel jelezni, hogy vármegyénk szülöttjének e megérdemelt kitüntetése vármegyeszerte általános örömet és megelégedést keltett. E királyi kitüntetés becsét igazán csak azok méltányolhatják, akik ismerik Mándy Lajos miniszteri tanácsosnak fényes tehetségeit, vasszorgalmát és óriási munkaerejét, és akik tudják, hogy a jeles tisztviselőnek mily nagy része van abban, hogy a magyar vasúti politika a magyar közgazdasági érdekek szolgálatába szegődött. A magyar vasúti jog rendszerét úgyszólván ő alapította meg és a vasúti tisztképző tanfolyamon, amelynek kitűnő tanára volt, még ma is az ő jegyzetei nyomán haladnak a vasúti jog tanítása tekintetében. Mint tarifa-szaktekintély európai hírnévre emelkedett és a nemzetközi vasúti értekezleteken is elismeréssel és bámulattal adóztak kiváló szakismereteinek. A kitűnő jogtudós és elsőrangú vasúti szakember képességei egyesülnek benne, amelyeket már Baross Gábor és utána a többi miniszterek is méltányoltak. Mándy Lajos vármegyénk nagy közönsége előtt kevésbbé lévén ismeretes, nem tartjuk feleslegesnek életrajzi adatait dióhéjban a következőkben ismertetni. Született 1858. évi rnárczi- us hó 28-án Nagy-Szekeresen, hol atyja Antal jó módú földbirtokos volt, 1879-ben azonban birtokát, átadván, gyermekei neveltetése végett Máramaros- Szigetre költözött, s itt végezte Mándy Lajos középiskolai tanulmányait kitűnő sikerrel, úgy, hogy osztályában majd mindig első volt. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, hol Kerkapoly Károly felis mervén kitűnő tehetségét, ennek kedvenczévé lett, s ő szerezte be Wahrmann Mór gyermekei mellé nevelőnek s e minőségéhen tanítványaival többizben utazott külföldön. Jogi tanulmányai befejeztével a közmunka és közlekedésügyi minisztériumba lépett, a hol is Boross Gábor igen megkedvelvén, gyors karriert csinált. Mándy Lajos jelenleg életkora delén igen szép állást tölt be, s e minőségében szülő földje iránt több Ízben tanujelét adta meleg érdeklődésének. Óhajtjuk,hogy eddig szépen megfutott pályája további sikerekkel gazdagodjék, s legyen jó fia továbbra is szülő vármegyéjének.

— Előléptetés. Sereghy Sándor és Bodó György járásbirósági albirókata IX.fizetésLosztály első fokozatába léptették elő.

— Templom szentelés Nagy-Ecseden. A magyarság ezen ősi és meleg fészkében felépült a szép nagy ev. ref. templom és felavatási ünnepélye f. hó 17-én lesz. Egy emberöltő idő kellett hozzá, mig a hívek és társadalom áldozatkészsége a régi ecsedi vár helyén újból felépíteni volt képes az istenházát. Hisszük azért, hogy ezen szép ünnepélyen képviselve lesz nem csak a közeli vidék, de vármegyénk társadalma is, annyival is inkább, mert a jó ecsediek, hogy minél nagyobb fényt adjanak templomavatási ünnepélyöknek, Kiss Áron püspököt kérték fel a felszentelési aktusra. Különben a kiadott meghívó szerint, a melyet egész terjedelmében közlünk, az ünnepély sorrendje a következő: Meghívó. A nagyecsedi ev. ref. egyház _ uj templomának Főtiszteletű és méltóságos Kiss Áron püspök ur és Méltó- ságos gróf Degenfeld József egyházkerületi főgondnok ur jelenlétében 1900. évi junius hő 17-én tárnék a vevőnek megfejve s ezzel ellentétben az óriási hotelek, villanyos ivlámpák, villanyos vasutak: a modern élet szüleményei s mindez együtt keletnek, nyugatnak s délnek oly mozaikszerü egyesülése, mely érthetővé teszi a nápolyi közmondást: Vide Napoli e poi muori. Én ugyan ezt nem osztom, hogy Nápolyt látni és azután meghalni, hanem az én mottóm : Nápolyt látni és azután tovább élni. S vájjon Daudet Tarasconi Tartarinja, ki a Sveicziakról mondta, hogy gletserjeiket az angolok kedvéért tartják fenn, nem mondaná, hogy Nápoly éktelen lármája, sajátságos építkezési modora, tisztátlansága, kecske csordái az idegenek kedvéért tartatnak fent. Nem, a nápolyi sokkal naivabb s bizonyára a maga kedvéért énekli itt az egész utcza a villanyos kocsisától a gyerkőczökig Leoncavallót, Mas- cagnit és legújabban s legszívesebben Puccinit. A legélénkebb az utczai élet este, mert a délután hősége már most is türhetlen, s az est, a meleg illat s hűvösség oly kellemes vegyüléke, a melyet csak a dél nyújt. Nápoly közintézményei érdekesek, de a pálma az aqua- riumé, pielyet a német Dohrn alapított s igazgat, nemzetközi intézmény ez, melynek fentartásához az Osztrák-Magyar monarchia is hozzájárul, gyűjteménye felülmúlja minden világváros aquariumát s meglepő betekintést nyújt a tenger világának csodáiba.

Nápoly betegeknek, mint klimatikus hely, nem alkalmas, mert időjárása hirtelen változó, s Délfranczia s Spanyolországgal közös Tramontana szele sok helyen kellemetlenül érezhető, sőt a betegek által sűrűn felkeresett Caprinak is van hibája, a száraz időjárásban keletkező mészpor. Mily szerencsés ez a Nápoly vidékével IÁ bájos festői fekvésű Sorento, hol Tasso született, hol a természet szépségei ihlették Goethét, hogy egy nap alatt megírja Iphigeniájának egy nagy felvonását. A sok szikláju Gapri és Anacapri sziget azur- szinü kék barlangjával, hires Capri bort és Lacrima- Christit termelő szőlőtelepeivel, óriási narancs és czit- romerdőivel. Gyönyörű kilátással a Siczilia felé terjedő Tyrennei tengerre, a világ legszebb arczu nőivel, kik

a hellének maradványai és a természetnyujtotta szépségeken kívül minden ponthoz mennyi emlék fűződik. A Hotelek falai hires költők sajátkezüleg Írott verseivel s művészek festményeivel teltek. Mind tulcsapongó jó kedv szüleményei. A hely, hol Hugó Victor, Schopenhauer, Goethe éltek, a Pagano Hotel, melynek tetején Schaeffel Säckingeni Trombitását irta benne a szálló igévé vált sorokkal: „Az életben rosszul van berendezve, hogy a rózsa mellett mindig tövis is nő.“ A Casa Garibaldi, hol Szatmármegye szülötte, az emig- ratio egyik kimagasló alakja, gróf Teleki Sándor élt szép napokat. Pompei és Herculanum, leírásból mindenki ismeri a Vezúv eruptiója által tönkre tett városok érdekességeit, de mennyire más a közvetlen hatás, mit a szemlélet nvujt. Az élet, mely itt 1830. év előtt nehány negyedóra alatt megszűnt, úgy van szemeink előtt, amint azt évszázadok előtt a halál utói érte. A kisült kenyerek a pékmühelyben, a barát kezében a csákány, melylyel magát pinczebörtönéből kiszabaditni akarja, a rabszolga, a mint kezében az ékszerdobozzal menekülni akar, a vagyonos, ki családi kriptájában vél családjával menekülést lelni s ott megful. A templomok, színházak, középületek, egyszerű házak, paloták ép feliratokkal s mind között legérdekesebb Casa Nová- val, mely csak legújabban lett feltalálva, ez egy pazar berendezésű palota, kertjében márványpadokkal s viz- medenczékkel, szobrokkal, még ép viz-vezetékkel, mü- becsü festményekkel díszített falakkal, freskókkal, legérdekesebb látnivalója a szabályosan épült nagy kiterjedésű Pompeinak. A Vezúv még most is hatalmasan működik, nehány nap előtt halálos félelembe ejtette Tore del Greco és Tore Annunziata 30000 lakosát, a tüzes láva tömegek egészen lakásukig hatoltak s a hegyi vasutat teljesen tönkre tették, úgy hogy a közlekedés a Vezuvig szünetel, e szegény lakosoknak valóságos állandó memento móri a füstölgő Vezúv.

Az élet Nápolyban elég olcsó, idegenek, első rangú szállodákban, mely villanyvilágítással, Lifttel s ! minden modern kényelemmel el van látva s melyek

Budapest elsőrangú szállodáival vetekszenek, lakásért s teljes elátásért kitűnő franczia konyhával 10 Lirát fizetnek naponta, a rr.i 4 forint 60 krt tesz ki a mi pénzünk szerint, ez valóban nagyon olcsó s ha ehez tekintetbe vesszük, hogy ez idegennek kerül ennyibe, kinek sem ideje sem, hajlama sem, nyelvismerete nincs, hogy a julányosabbat keresse, elmondhatjuk, hogy itt az élet nagyan olcsó s bizony bizony legdrágábban mi magyarok élünk otthon, ennek egyik nagy okozója a mi pénzegységünknek a forintnak nagysága, mert két emberöltő is szükséges lesz ahoz, mig, ami összes életviszonyaink az uj pénzegységhez a koronához alkalmazkodni s viszonyulni fognak. Az idegen forgalom Rómában s Nápolyban óriási, volt alkalmam már sok helyen külföldön megfordulni, de idegeneknek ily arányban özönléséről képzelmem sem volt. Ez idén ugyan a háború folytán angolok kevesebben jönnek, mint oláskor, de kipótolták ezt az Amerikaiak, kik részint a párizsi kiállítás folytán jönnek részint amiatt, mert most a nápolyi kikötő élénk összekötetésben van New-Yorkkal. Utazik sok franczia, német és orosz, legkevesebb magyar nemzetségü utazik s ne gondoljuk, hogy külföldről csak a legvagyonosabb osztály utazik, ép a középosztály tesz ki nagy contingenst s ha tekintetbe vesszük, hogy az utazás a legnemesebb és leghasznosabb élvezet, mely a látkört szélesíti, tágítja s egy-egy haza hozoit magból, tapasztalatból itthon terebélyes fát nevelhet, csak sajnálhatjuk, hogy hazánkfiai nem kiterjedtebben űzik az utazás hasznos és nemes sportját. Érdekes volna kissé mélyebben behatolni e tünet indokaiba, de ez messze elvezetne soraim tulajdoképeni tárgyától. S ha már bátor voltam nemzeti hibáink közzül, életmódunk drágaságát s az utazástóli tartózkodást szellőztetni, nem hagyhatom említés nélkül ezzel összefüggőleg azt, hogy mi egy nagy nemzeti kincset hevertetünk parlagon, egy nagy nemzeti tőkét nem gyümölcsöz- tetünk: az idegen tourista forgalom hazánkbani irányítását. Magyarország oly sok természeti szépségek-