Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-27 / 22. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY mely a legnagyobb büntettek feletti bíráskodás jogával a polgárokat ruházta fel. Üdvözölve az esküdteket, a vád és védelem képviselőit, beszédét a király éltetésével fejezte be. Dénes Lajos kir. ügyész szónoki szépségekben gazdag beszédében az uj törvényt fejtegette s a vá d részéről a vallásosságra fektetett súlyt, mely elsősorban képes az embereket a bűntől visszatartani, lfj. Farkas Antal az első bűneset védő ügyvédje, a védelem fontosságáról és az intézmény szabadelvű és demokratikus voltáról beszélt. Ezután kezdetét vette az első esküdtszéki tárgyalás. Esküdtként szerepeltek: Gyulai Lajos, gróf Teleki János, gr. Hesszenstein Károly, Mada- rassy László, Teitelbaum Herman, Horváth István, Kállay József, Kuszka Mihály, Győri Károly, Bara- nyi Miklós, öchifbeck Mátyás, Petz János. A vádlott Felesik Róza czeléd leány volt, a ki Markocsán György czigányt, a kivel több éven át vadházaság- ban élt, két lövéssel megsebesítette s magát is mellbe lőtte. Az esküdtszék verdiktje felmentő volt. — A honvédség köréből. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes, ezredparancsnok f. hó 25-én 26-án a helybeli honvéd zászlóalj felett szemlét tartott és a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. — Esküvő. Szabó József szatmári kir. törvény- széki aljegyző tegnap vezette oltárhoz Szatináron Zsákmány József vállalkozó és neje Czeha Teréz kedves szép leányát Honát. Boldogság kisérje fri- gyöket! — Meghívó. A nagykárolyi izr. nőegylet folyó hó 27-éu (vasárnap) délután 4 órakor a hitközség tanácskozó termében tartja II. évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület t. tagjait és érdeklődőket ez utón is tisztelettel meghívja az elnökség. — Záró ünnepély. Folyó hó 24-én d. u. 4 órakor tartotta a főgymn. ifjúsága, — a kebelében működő zenegyesület és zongora alap javára jótékony- czélu záróünnepélyét, a városi tornacsarnokban. — Bár az ünnepélyt a jótékonyczélra tekintettel belépődíj mellett rendezték, városunk közönsége megmutatta, hogy az ifjúság működése iránt meleg érdeklődéssel viseltetik s elég szép számban jelent meg az ünnepélyen. — Az ünnepély a már ismert rendező kéz szakavatottságát s ügyességét, — az ifjúság ügye iránt tanúsított buzgóságát dicséri, s a jelenlevők általános megelégedését megnyerte. A műsor első száma: Ninetta induló Strauss Jánostól. — Előadta a főgymn. zenekar. — Jólehet a zenekar tagjai változnak, a darab előadása gondos betanulásról tett tanúságot. — Második szám: magyar rohaminduló Liszt Ferencztől. — Zongorán előadták 4. kézre; Kaufman Sándor VI. o. t. és Csilléry Ferencz V. o. t. Az előadás szép haladásról tett tanúságot. Ez után Papp György V. o. t. szavalta helyes felfogással Inczédy László „A nővér" cziiuü költeményét. — Majd a negyedik számot a főgyimáziumi énekkar adta elő. — Énekelte Véber Károly Preci- osájából a czigány-kart zongora kísérettel. — Megérdemelt tapsokat vívott ki. — Ötödik szám volt Mazurká brilliante. S. Smidtől. Zongorán előadta Adler Ernő IV. o. t. Az ügyes fiatal zongorázó tetszésben részesült. — Hatodik szám Hóra melodrama. Várady Erneytől Előadta Makoldy Sándor VIII. o. t. Zongorán kisérte Czukor István VI. o. t. Úgy a szavaló mint a zongorázó helyes felfogást és szép készültséget tanúsított. — Hetedik szám volt a fő- gyimnáziumi zenekar előadása. — A zenekar népdalegyvelegét játszott szép sikerrel. Ezt követte az énekkar előadása. Énekelte Gersbach József „Vadász-dalát, gondos betanulásról tett bizonyságot. — A IX. számban Csilléry András VII. o. t. nevettette meg a közönséget, előadva Salamon Ödön „Szervusz“ czimü magánjelenetét. Az előadás általános megelégedést, derültséget keltett, feltüntetve a darab tréfás részleteit. — A tizedik szám Csilléry Ferencz V. o. t. zongora játéka volt. Előadta Ábrányi Kornél „Régi magyar Hallgatóját“. A már is gyakorlott játékos előadása megérdemelt tetszésben részesült — Ezután Debreczeni István az önképzőkör főjegyzője olvasta fel gondosan szerkesztett évi jelentését a Kölcsey-Önképzőkör működéséről. — E közben Hám József főgymnáziumi igazgató, és Csóti Márk, az önképzőkör vezető tanára osztotta ki a pályadijakat és jutalmakat. — Ezt követte vegyes és magán énekkar. Régi magyar dalokat és Rákó czy kora beli dalokat adtak elő, általános elismerés mellett. — Befejezte az ünnepélyt a főgymnáziumi zenekar Linka Kamilla „Milleniumi induló“ jának előadásával. — A befejező szám előtt Hám József főgymnáziumi igazgató hozta tudomására a közönségnek, hogy gyűjtésből s ünnepélyek jőve delméböl a főgyimnázium részére egy uj zongorát szerzett be, — s ez ünnepélyen már az uj zongorán játszottak a közreműködők. Felsorolta a gyűjtők s adakozók neveit, — s ezeknek, különösen kiemelve Csóti Márk tanárnak a czélérdekében kifejtett buzgalmát, köszönetét mondott, úgy szintén meleg szavakban emlékezett meg azokról kik pálya dijak kitűzése s jutalmak adományozása által az ifjúság művelődésére ösztönt nyújtottak. — Végül buzdította az ifjúságot a tanulmányokban buzgólkodásra és a szép művészetek ápolására. A minden tekintetben sikerült s szép ünnepélyről a jelenvoltak megelégedéssel | s azon tudatban távoztak, hogy a főgymnáziumi tanárok buzgalommal* s hazafias tevékenységgel teljesitik feladatukat, s a tanuló ifjúság megértve vezetőik nemes törekvését, az azok által kijelölt utón igyekeznek megfelelni kötelességeiknek s a hozzájuk fűzött reményeknek. — Templom szentelés. A nagyecsedi ev. ref. templomot junius 17-én fogják felszentelni. — Gyászeset. özv. Ekker Férenczné szül. Schusterisch Anna f. hó 22-én városunkban elhunyt. Az elhunytban Schusterisch Ignácz, kerületünk volt országgyűlési képviselője, később városunk polgár- mestere és Schusterisch Ferencz, a helybeli kereskedő testület elnöke édes testvérüket vesztették el. Az úrnő aki jótevője volt a szegényeknek, csak egy évvel élte túl férjét. Szivszélhüués érte és pár perez alatt kiszenvedett. Temetése nagy részvét mellett f. hó 24-én ment végbe. Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök és kormánytanácsos végezte a temetési szertartást, fényes segédlettel. A koporsóra a következő feliratú koszorúkat helyezték: A felejthetetlen jó rokonnak Sándor és Géza. A felejthetetlen jó Anna néninek a Varga család. Igaz részvétük jeléül a Nonn család. A feledhetetlen jó rokonnak Ferenczy család. A jó sógornőnek Rubletzky család. Szeretett drága nagynéninek Béla. Szeretett Annának özv Kinczel Jánosné. Imádott nagynénémnek Klára. Szeretett rokonuknak Kerekes Ödön és neje. Szeretve szeretett Ninánknak Frigyes és Betti. Felejthetetlen testvéremnek Náczi. Felejthetetlen testvéremnek Feri. Utolsó üdvözletül Vetzák Ede és családja. Szeretett Ninánknak Poldi és Pista. Rokoni szeretettel Janitzky család. Áldás emlékére! A család a következő gyászjeleutést adta ki: Schusterisch Ignácz s leánya Ilona; Schusterisch Ferencz s gyermekei Klára, Béla; özv. Rubletzky Károlyné szül. Ekker Jozefa gyermekeivel, úgy a maguk, mint a számos rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen testvér, nagynénje és a legjobb rokonnak özv. Ekker Ferenczné szül. Schusterisch Annának életének 56-ik évében f. hó 22-én éjjel háromnegyed 12 órakor hirtelen bekövetkezett elhunyták A megboldogult hült tetemei f. évi május hó 24-én délután fél 5 órakor fognak a rótn. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi sirkertben öröknyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. évi május hó 25 én reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath plébánia templomban az egek r urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1900. május 23. Áldás legyen emlékezetén ! — Jegyzői szigorlat volt f. hó 22-én a vármegyénél. Négyen tettek vizsgálatot. A bizottság Deák Lászlót, Fábján Bertalant és Rhédey Istvánt szótöbbséggel és Soltész Józefet egyhangúlag képesítette. — Halálos Ítéletek. Folyó hó 22-én és 23-án volt a szatmári kir. törvényszék előtt az esküdtszéki főtárgyalás, a Papp Béla, Papp Zoltán és Zsoldics Mihály bünperében. Az esküdtszék a Papp Elemér meggyilkolásában Zsoldics Mihályt mint tettest, Papp Bélát mint felbujtót bűnösnek mondta ki, az esküdtek igaz mondása alapján a bíróság mindkettőt halálra ítélte. Papp Zoltánt mint bűnsegédet 8 évi fegyházzal sulytották. A szenzácziós bűn részleteinek leírását a napi lapok már közölték. — Dankó Pista, az országszerte népszerű népdalzeneszerző felüdülve betegségéből, országos kőrútjában ma városunkban is tart egy zeneestélyt. A társulat igen jó erőkből van szervezve. Tagjai Török Béla, Losonczi Etel, Kertész József, Kolozsváry Gy. Lantos István, Hevesi Juliska és Dobó József, stb. A zeneestélyt a régi kaszinó színkörében tartják meg terített asztalok mellett. Kezdete este 8 órakor. Dankó Pista, a népdalok legzseniálisabb szerzője és országos apostola, megérdemli azt, hogy meghallgassuk. A műsor igen változatos és közte Győré Gábor nótái a kuruez nóta és a legújabb népdalok bizonnyára közönséget fognak vonzani. — Műkedvelői szinielőadás. A nagykárolyi protestáns társaskör junius hó 4-én, pünkösd másodnapján este szinielőadást tart a polgári olvasókör dísztermében, a társaskör könyvtára gyarapítása javára, mely alkalommal Abonyi Lajosnak 100 aranynyal jutalmazott „A betyár kendője“ czimü népszínművét adják elő. — A próbák már serényen folynak s mint azokon tapasztalták az előadás fényesen fog sikerülni. A szinielőadás tánczmulatsággal lesz egybekötve, a mely a polgári olvasókör nyári helyiségében fog megtartatni. A meghívók néhány nap múlva küldetnek szét. Tekintettel arra, hogy a protestáns társaskörnek ez lesz első szinielőadása már is igen nagy az érdeklődés. Felhívjuk olvasóink figyelmét e jótékonyczélu előadásra és tánczmulatságra. — Halálozás. Liszkevits Gusztáv kir. telekönyv- vezetö, lapunk régi barátja f. hó 15-én Kolozsvárit élte 46-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Nagyszámú rokonság gyászolja a kedves jó ember elhunytét. Béke poraira! — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük : Sereghy Sándor és gyermekei: Béla, Sándor, Anna és Margit szomorodott szívvel tudatják a jó anyós, illetve nagyanyának özv. Kutka Gusztávné szül. Soós Teréziának folyó hó 18-án éjjel fél 2 órakor életének 80-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 19-én délután 4 órakor fog a római kath. vallás szertartása szerint a Rozália sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Nagj'-Károly 1900. május 18-án. Áldás és béke poraira! — Távbeszélő városunkban. Dr. Adler Adolf ügyvéd kezdeményezése folytán mozgalom indult meg városunkban évekkel ezelőtt a közhasználatú távbeszélő hálózat létesítésének kérelmezése iránt, azonban akkor a minisztérium a kérelmet — mint, hogy nagyobb városokbau sem volt még a távbeszélő bevezetve — időelőttinek, teljesíthetőnek még nem találta. — Az érdekeltek most újból folyamodtak a miniszterhez a távbeszélő létesítése iránt s e napokban értesítés érkezett a nagyváradi postaigazgatóságtól hogy a városi távbeszélő hálózatok szaporítása folytonosan és tervszerűen történik és a mint a megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre fognak állani, a miniszter a Nagy-Károlyban létesítendő városi távbeszélő hálózat kiépítése iránt is intézkedni fog; egyúttal értesíti az igazgatóság kérvényezőket, hogy a most építendő posta és távirda hivatal czéljaira szolgáló ház tervezetében gondoskodás történt, hogy a létesítendő távbeszélő központ elhelyezésére megfelelő helyiségek rendelkezésre álljanak. Általános az óhaj, hogy a távbeszélő a kölönben is nagy belterülettel biró városunkban mielőbb létesit- tessék. — Huszonötéves találkozás. A máramarosszigefi ev. ref. liczeumban az 1875-ik évben érettségi vizsgát tett tanulótársak f. é. junius hó 17-ik napján Máramaros-Szigeten 25 éves találkozót rendeznek, melyre nézve az egykori tanulótársak közül a felhívást Komáromy István budapesti pénzügyi titkár, Dr. Miskolczy Sándor N-Bánya városi tiszti főügyész, Dr. Munkácsy Pál nagybocskói orvos, Nagy Sándor vármegyei aljegyző, Pável János betkai g. cath. al- esperes, és Szabó Lajos fülpösi ev. ref. lelkész bocsátották ki. A tanulótársak közül vármegyénk fiai Böszörményi Endre főszolgabíró, Győry László zsarolyáni ev. ref. lelkész, Juhász Kálmán csonka- papii ev. ref. lelkész, Kurthy Károly dabolezi ev. ref. lelkész, Kőcsön Lajos miniszteri titkár, Mada- rassy Gyula pátyodi földbirtokos, Dr. Mándy Lajos miniszteri tanácsos, Dr. Miskolczy Sándor N-,Bánya városi t. főügyész, Nagy Sándor vrm. aljegyző, Szabó Lajos fülpösi ev. ref. lelkész, Uray Bertalan szinér- váraljai községi jegyző; és vármegyénk területén laknak jelenleg Dr. Kádár Antal nagybányai kincstári főorvos és Nagy Lajos felsőbányái ev. ref. lelkész. A 48 tanulótárs közül tizen már elhaltak. — Czirkusz. Leo czirkuszigazgató társulata f.hó 19-től előadásokat tart városunkban a nagy piaczon, szép számú közönség előtt. A társulat kintünő erőkből van szervezve, saját zenekara van és szép lovai érdemesek a megtekintésre. A lóidomitás terén olyan egy pár szép produkeziót mutattak be, a mit vidéki lovardákban még nem láttunk. így az igazgató által idomított Herman, aportirozó ló és a csinos Mile Lucie által lovagolt Haquet ugró ló mutatványai és a tandem lovaglás méltán feltűnést keltenek. Chanei nevű ugró ló is ritkítja párját. A társulatnak megfelelő ruhatára is van s minden előadás vonzó, preezis. Meglátszik a társulaton, hogy fegyelmezett. A Iovárdában rossz időben is lehet előadást tartani. Arra figyelmeztetjük az igazgatót, hogy a lovarda és a járda közötti téren állítson fel legalább egy lámpát, hogy a közönség ne botorkájon a setétbe addig, mig a járdára érhet. — Óriási tűzvész. Fehér-Gyarmaton f. hó 23-án nagy tűzvész pusztított. Mikor e sorokat Írjuk, csak szűkszavú távirati értesítés fekszik előttünk, de ebből is megítélhető a pusztulás nagysága. A mondott napon délután nagy szélviharban tűz ütött ki, a mely hihetetlen gyorsasággal terjedt tovább, úgy hogy rövid idő alatt 60 telken pusztított a veszélyes ellem, elhamvasztva összesen 110 épületet. Leégett a középületek közül a templom, ennek tornya, a posta épület, a társaskör. A szomszédos falvak lakossága és a szatmári tűzoltóság csakhamar segítségére sietett a szerencsétlen lakosságnak s derekasan közreműködött a tűzoltásában. A tüzet csak másnap reggel tudták eloltani. Jékey Sándor főszolgabíró azonnal táviratilag kért a belügyminisztertől 2000 korona segélyt a szükség és nyomor enyhítésére. Részünkről is felhívjuk az emberbarátok részvétét az elpusztult magyar város nagy nyomorára. Fehér-Gyarmat, a vármegye legmagyarabb járásának székhelye s a jó szorgalmas magyar lakosság legnagyobb részének most alig van betevő falatja. Ellehet képzelni a nyomort, melyen a belügyminiszter segélye csakis az első párnapi szükségen fog segíteni. Szerkesztőségünk szívesen elfogad kö- nyoradományokat s ezt hirlapilag nyugtázza. Kétszer ad, ki azonnal ad! — Mint utólag értesülünk, a tűz déli 1 órakor a vasút felé eső Hajnal-utczában ütött ki s csakhamar lángban állott az egész körülbelül 2 kim. hosszú utcza, úgy hogy csa 4 házat került ki a pusztító vész. Egyszerre csak kigyuladt máshelyen, a főutezán a posta épület s innét a kaszinóig valamennyi épület leégett.Legutoljá- ra a templom és torony fedele gyuladt ki. Szerencsére ember élet nem esett áldozatul s csak is néhányan szenvedtek égési sebeket. A gyógyszertár épülete is töbször kigyult, de szerencsére eloltották a nábrádiak. A nyomor és szükség óriási. Jékey Sándor főszolgabíró házánál főztek másnap a legszegényebbeknek, de hát egy ember annyi nyomorán nem tud segíteni. A szatmári tűzoltók csak az esteli vonattal érkeztek meg, ellenben a szomszédos községek azonnal segítségére siettek a gyarmatiaknak. — Vámszedési engedély okirat. Felhívjuk városunk közönségének figyelmét a város belterületén való vámszedési jog tárgyában a keresk. miniszter által kiadott engedély okiratra, a melyet lapunk mellékletén közlünk a hivatalos részben. — Kevés gyógyhatású viz küldetik oly távol vidékekre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már több mint 20 év óta használatban levő Ferencz József keserüviz, miről eddig 4 világrészben nyert 10 aranyérem tanúskodik. — Khon Mát'Zeusz lapunk mai számában közölt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe.
