Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-27 / 22. szám
Melléklet a „Szatmármegyei Közlöny“ 1900. évi 22-ik számához. Hivatalos rész. 13730—1900. szám. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi 32351. szám alatt kelt rendeletével leküldi Nagy-Károly r. t. város közönségének az ottani vasúti állomáson fel és leadott szállítmányok és állatok után engedélyezett vámszedési jog gyakorlására vonatkozó engedély okiratot az összes felterjesztett iratok kapcsán. Határozat: A 32351—1900. szám alatt kiadott miniszteri rendelet másolata az összes műszaki iratok és engedély okirat kapcsán, hogy Nagy-Károly város polgár- mesterének további eljárás végett jelen határozattal azzal adatnak ki, hogy az életbe léptetés napjának meghatározása iránt annak idején előterjesztését tegye meg, az engedély okirat másolatának egy példánya pedig az összes polgármesterek és főszolga- biráknak oly felhívással adatik ki, hogy a vámszedési engedélyt hatóságuk területén a legszélesebb körben tegyék közhírré, végül az engedély okirat másolata jelen határozat kapcsán a „Szatmármegyei Közlöny“ kiadó hivatalának a lap legközelebbi számában leendő közzététel végett megküldetik. Miről: Nagy-Károly város polgármestere az összes iratok megküldése mellett, továbbá az összes főszolgabírók és polgármesterek, az engedély okirat hiteles másolatával, végül a „Szatmármegyei Közlöny“ kiadóhivatala szintén az engedély okirat hiteles másolatával, további megfelelő eljárás végett határozatilag értesit- tetnek. Nagy-Károly, 1900. május 16. Alispán helyett: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által 1900. évi 32,351. sz. alatt Nagy-Károly r. t. város részére a város belterületén való vámszedési jog tárgyában kiadott engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Nagy-Károly r. t. város közönsége részére, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőleg, a város belterületén levő, a mellékelt helyszinrajzon vörös-szinü tengely-vonallal jelzett és a csatolt műszaki leírásban részletesen körülirt közutak s utczákra a vámszedésijogot ezennel engedélyezem: kikötöm, hogy a vámszedés csak a vámtárgy kiépítése és felülvizsgálata után e részben külön kinyerendő engedélyem alapján lesz az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-ára való tekintettel tényleg életbeléptethető. A kövezetvámszedés gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom N.- Károly rend. tanácsú város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számított egymásután következő ötven (50) éven át az ottani vasúti állomáson fel- és leadott szállítmányok és állatok után kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél egyelőre a tényleges megkezdéstől számítandó három (3) évre megállapított következő vámdijakat szedhesse : 1. Bányakő, márvány, terméskő, kavics, homok, tégla, cserép vagy járdakő, mészkő, kőszén, pirszén (koksz) épület és tűzifa, deszka, lécz, zsindely, donga, sintalp, talp, vagy szálfa, szőlőkarók, hulladékok, úgymint: hamu, korom, salak, trágya, só, állati és műtrágyák, üvegtörmelék, gyári és ipari melléktermények, úgymint: répaszelet, maláta, moslék festékföldek, vasgálicz s mindennemű élőfák, szőlővesszők, kötözők és cserjék után métermázsánként 2 fillér, azaz kettő fillér. 2 Ga- bonanemüek általában, úgymint: árpa, búza, kétszeres, köles, rozs, tengeri, tönköly, és zab. Hüvelyesek : bab, borsó, lencse, heremag, luczernamag, kendermag, lenmag, muhar, repcze és egyéb külön meg nem nevezett mező- és kertgazdasági szemes termények. Takarmányok: széna, szalma, here, luczerna szecska, bükköny, répa, liszt, korpa, festék, makk, olajpogácsa, szőlő, törköly, mindennemű kásák, égetett vagy oltott mész és gipsz, nyers és öntött vas, fedő-, pala, aszfalt, czement, czementlapok és téglák, hidraulikus mész, kellheimi plattok, építési czélokra való kőmárvány és terakotta építmények, közönséges és őrlött kréta és tőzeg, rongyok és gyapot hulladékok után métermá- zsánkint 4 fillér, azaz négy fillér. 3. Szalonna, háj, disznózsír, fagygyu, csontzsir, amonniak, kénsav, kócz, kötél-gyártmány, rézgálicz, használt bútor, költözködési lom, festő fagyökér, faékitmény, szitakéreg, cserzőkéreg, müfanemüek' gyékény, klórmészkén, kendercsepü, uj és használt zsákok, burgonya, veres- és fokhagyma után métermázsánként 8 fillér, azaz nyolcz fillér. 4. Az 1., 2. és 3. tétel alatt fel nem sorolt és természetszerűleg az egyik vagy másik csoportban be nem osztható tárgyak után métermázsánként 10 fillér, azaz tiz fillér. Megjegyzés. A vámdijkiszabásánál a szállítmányok nem teljes métermázsa súlya 50 kgr. vagy annál kevesebb súlynál félmétermázsának, 50 kgrmon felül teljes métermázsának tekintendők s e szerint _ a vámdij fele avagy egész összegében fizetendő. 5. Elő állatok után: a) bárány, gödölye, juh, kecske, kos, ürü, malacz darabonként 2 fillér, azaz két fillér, b) egy éven aluli borjú és sovány sertés darabonkint 4, azaz négy fillér, c) egy éven felüli borjú, bika, bivaly, ökör, tehén, tinó, üsző, ló, öszvér, szamár, javított vagy hízott sertés darabonként 10 fillér, azaz tiz fillér. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorol- hatásával járó felelősséget, köteleségeit és faiadatát a következőkben határozom meg: 1. Amennyiben az engedély tartama alatt a kövezetvám törvény által vagy egyébként megszüntettetnék, e czimen a város közönségének az állammal szemben kártalanítási igénye nincs. 2. Vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-czikk- ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 3. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jókarban tartani, szükség esetén felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fog alkalmaztatni. 4. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz.- a) a közforgalom akadálytalan gyako- rolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani, b) a közbiztonság szempontjából mindenkor szükséges intézkedéseket megtenni. 5. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való felépítésének költségeire, e czélból felveendő kölcsön törlesztésére és a kisajátítási költségek fedezésére nem fordítható. A befolyó vámjövedelemről pontos számadás vezetendő és a vezetett zárszámadás minden év végén a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez bemutatandó, mely szükség esetén a vámdijak leszálitása, illetve újbóli megállapítása iránt szükséges intézkedéseket megteszi. Kijelentem továbbá, hogy a vámbevételekből esetleg mutatkozó felesleg másra, mint a vámtárgy tovább fejlesztésére nem forditható. III. Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességet az 1890. év I. t.-czik 99. §-a alapján következőleg állapítom meg : A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai, állatai; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok, állatok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek és képviselőinek szállítmányai, állatai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi czélokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámm entes jellege külsőleg felismerhető nem lenne megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell birniok ; 5. az állami javak általában, só, dohány stb. 6. a m. kir. posta, távirda összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon lévő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok, még azon esetben is, ha a szállítás vállalat utján történik; 8. a templom, iskola és papiak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz, stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136 §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai, állatai; 10. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, állatok, ideértve mindazon vámmenteségeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését vámtulajdonos kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VI. A vámtulajdonos mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-czikk és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg, amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, — rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 200 koronánál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. Jelen engedélyokirattal megállapitott vámszabályzat a vámszedés helyén hatóságilag hitelesített példányban láthatóan és olvasható alakban kifüggesztendő (1890. I. t.-czikk 144. § a.) VIII. Az 1890. évi I. t.-czikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1900. évi május hó 11-én. (P. H.) Hegedűs, s. k. BIKSZÁDI GYÓGYFÜRDŐ SZATMÁRMEGYÉBEN. Megnyitás május hó 25-én. Ezen égvényes, konyhasós savanyuviz kitűnő hatású: heveny- és idült gyomor bélhurutban, a légzőszervek hurutos bántalmaiban, máj és epebajokban, a vese és húgyhólyag betegségeiben, aranyér, sárgaság és lépdiganatokban, nyálka és hugysav oldóhatás tekintetében a budapesti kir. tudomány-egyetemen történt kísérletek szerint a legkitűnőbb égvényes savanyuviznek bizonyult be. A fürdőben ivó-, fürdő- és belégző gyógymód van, azonkívül hidegvizgyógy- intézet és savókura. A beteg szórakoztatásáról kellően gondoskodva van. A fürdő acetylen világítással van berendezve. 3€ely6en orvos, gyógyszertár és posta. Vasúti állomás : Sziny ér-Váralj a és Técső, hol kényelmes kocsik kaphatók és honnan a fürdőbe 2 és fél óra alatt lehet eljutni. Levélbeli megkeresésre mindenről készségesen szolgál telvilágositással 3—3 a iurdoig’azg’atosag’. Gícsó Bevásárlási forrás• Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudom ására hozni, hogy helyben aufmann Jakab ur házában levő vászon- és női divatáruüzletemben az összes árukat elköltözés folytán nagyon jutányos árak mellett a n. é. közönség rendelkezésére bocsátom. Nagy-Károly, 1900. ápril hó. Kiváló tisztelettel: 5-5 KOHN MÁRKUSZ.
