Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-05-06 / 19. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY biztosság vezetése alatt, mely hivatalos ügyek­ben egyenesen a franczia köztársaság kormá­nyával érintkezett —- készült a magyar csoport. Mi magunk állítottunk ki és mi magunk re­prezentálunk. S igy biztosra vesszük, hogy ez a kiállí­tás végre el fogja oszlatni a külföld azon balvéleményét, melylyel nemzeti önállóságunk­ról van. Meggyőződik nemcsak önállóságunk­ról, de arról is, hogy a nép, mely a Balkán és a müveit nyugat átjáró országutján lakik, hivatást teljesít. A gyűlölködő pánszlávok és dákorománok és egyéb ellenségei a hazának bi­zonyára nem fogják most sem elmulasztani, hogy Párisban ártsanak nekünk, de az a remek ma­gyar csoport ott a Szajna partján, ártalmatlanná tesz minden hamis vádaskodást. Tout Magyarország, a felsőbb tízezer és a középső százezer, Párisba készül a nyáron, Hát csak menjen, aki bírja. A czikk elején a világ iskolájának neveztük a párisi tárlatot. Valóban az is. Rengeteg az, amit ott a kül­földi ember tanulhat, iparos, kereskedő, föld­mi velő, tudós egyaránt. Ahova az egész világ mu­tatóba hordja mindazt, amit legjobbat és leg­hasznosabbat alkotni tud, ott többet tanulhat a figyelmes ember hetek alatt, mint idehaza esztendők alatt Az a sok ezer magyar, aki a világkiállítás remekszép utjain fog bolyongani, ne higyje, hogy az ő kötelessége pusztán a szórakozás. A haza, mely neki azt a kivételes módot nyújt­ja, hogy e költséges paszsziót megengedhesse magának, a haza viszontszolgálatot kér. Nem sokat, csak azt, hogy amit Párisban jót és hasznosat láttak és tanultak, idehaza, a saját kisebb-nagyobb körükben felhasználják és ér­vényre juttassák. Különösen szól az iparosoknak, akik ma­guk látják legtöbb hasznát annak, amit tanul­nak. De szól egyúttal mindenkinek, aki ide­haza élethivatást tölt be. Nekünk magyarok­nak, bármennyire előrehaladtunk is már, nagyon sokat kell tanulnunk, hogy el ne maradjunk. És most rokonszenves érdeklődéssel kiséri a magyar nemzet világra szóló tárlatát annak a népnek, mely eltévedéseiben és erényeiben is egyaránt nagyszerű. A rokonszenv kölcsö­nös, a francziák is szeretnek bennünket, amint azt már számos Ízben tapasztalhattuk. HÍREK. — Választmányi ülés. A Kölcsey-Egyesület választmánya í. hó 6-án vagyis ma d. e. fél 12 óra­kor ülést tart a megyeház emeleti kistermében, a a melynek főtárgya lesz az évi közgyűlés program­jának megállapitása. — Szakvizsgálat. Kelen Jenő a helybeli pénzügy­igazgatóság fogalmazója múlt hó 25-én letette Buda­pesten a fogalmazói vizsgálatot. — A honvédség köréből. A májusi előléptetéskor Simkó Józsefet, a helybeli honvédzászlóalj századosát, első osztályú századosnak léptették elő — Clair Gyula altábornagy, kér. parancsnok f. hó 4-én szem­lét tartott a helybeli hovédzászlóalj felett és megelé­gedését nyilvánította. — Vizsgálat. Május 2l-én és 22-én a vármegyé­nél községi és körjegyzői vizsgálatot tartanak. — Esküvő. Dr. Krausz Samu berettyóújfalui ügyvéd múlt vasárnap tartotta esküvőjét Feldmann Jakab földbirtokos kedves leányával Mariskával, Tasnád-Szántón. Boldogság kisérje frigyöket. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye f. hó 2-án tartotta tavaszi rendes közgyűlését Nagy- Károlyban, a vármegyei székház nagytermében. A közgyűlésen Segesvári József esperes és Doma- hidy Elemér gondnok elnökölt. Az esperes évi jelentését tudomásul vették és ezután 4 tanító és egy tanítónő letette a hivatalos esküt. Elfogadták a bizottsági ügyviteli szabályokat. Államsegélyt oszta­nak ki: a csomaközi, dobrai, megyesi, érendrédi és hodászi lelkészek között. Áz egyházkerületi képvi­selőket újból megválasztotta a közgyűlés, számvevő szék elnöke Lővey Pál, tagjai: Kacsó Károly és Berey József lettek. Oly feltétel alatt, hogy a többi egyházmegye is hozzájárul a segélyezéshez, a szatmári felsőbb leányiskola részére lélekszám után 2 fillér segélyt szavazott meg a közgyűlés. A mérki templom építési tervét s költségvetését utólag jóvá­hagyták. Délben 2 órakor közebéd volt a régi ka­szinó éttermében és délután 4 órakor kezdetét vette a bizottsági ülés, a mely több ügyet letárgyalt. Az időszaki tanács tagjai lettek: Lővey Pál, Újlaki Gábor és Földváry Sándor rendes tagok, Dienes Lajos, Berey József, és Uray József póttagok. — Műkedvelői szinielöadás. A helybeli kath. legényegylet tagjai április 29-én a „Polgári Olvasó­kör" dísztermében műkedvelői szinielőadást tartottak szépszámú közönség előtt. Tóth Ede népszínművét a „Tolonczot“ adták elő. Ez a népszínmű próbára teszi bármely műkedvelői társulat erőit s ezért két­szeres örömmel constatáljuk azt, hogy az előadás várakozáson felül sikerült, s úgy a főszereplők mint epizód alakok emberül megfeleltek feladatuknak és nagyhatást értek el. Nagy érdeme van ebben Tietz Sándor kegyesrendi áldozárnak, az egyesület elnöké­nek, a ki tud úgy látszik a rendezéshez és a fáradt­ságot sem kíméli. Méltán elmondhatjuk azért azt, hogy alatta az egyesület e tekintetben is szép hala­dást mutat. De elismerés illeti Tóth József rende­zőt is, a ki fáradtságot nem ismerő szorgalommal igyekezett az egyes szerepek betanítására, bebizo­nyította azt, hogy ért a szereposztáshoz, mert meg tudja bírálni az egyes szerepek alakitóit. Az előadá­son kívül arra is kiterjedt figyelme, hogy a közön­ségnek helyeik elfoglalásánál segédkezzék, miáltal ki­kerülve lett a múltban tapasztalt azon kellemetlen­ség, hogy a közönség némely része kellő tájékozás hiányában a mások helyeit foglalta el. Ugylátszik ért a rendezéshez, s a legényegyesület egyik oszlo­pos tagjává nőtte ki magát. A nőszereplők közül első helyen kell felemlíteni a czim szerep szemé- lyesitőjét Szűcs Juliskát, a ki Angyal Liszkát való­ságos drámai erővel alakította. Ügyes játéka és szépen előadott dalaival kiemelte a nehéz szerep minden jelenetét, úgy hogy az előadás fényes sike­rében oroszlán része van. A közönség gyakran nyilvánította is tetszését, s tapsaival többször a lámpák elé hívta. Csak gratulálhatunk azért neki, s mindenkor szívesen találkozunk vele az életet jelen­tő deszkákon. Ördög Sárát Matesz Mariska adta s kiegészítette a népszínmű drámai hatását értelem- teljes játékával. Igen jó volt Péter Anna (Kontra Fridolinné) Szűcs Iduska (Rézi) a ki ezúttal először szerepelt mint műkedvelő. De dicséret illeti a kisebb szerepekben közreműködő Matesz Rózát, Hágen Mariskát, Buckmann Erzsikét, Krisfalusi Terézt is. A férfiszereplők közül kiemeljük a következőket: Tempfli Mihály hatásosan játszotta meg Miklóst és dalai is sikerültek. Sallay Lajos is emberül meg­birkózott Mravcsák nehéz szerepével és alkalmi kupiéit szűnni nem akaró ismétlés jutalmazta. Jó volt Nagy Jenő is mint Kontra Fridolin, Csepreghy Ignácz mint Ábris, Spilka Ignácz mint Lőrincz. A többi férfiszereplő Kiss József, Tóth József, Heletya István, Szűcs Endre, Tischler János, Kosa Sándor és Deák Sándor, is kivették részüket az összsiker- ből. A nőszereplőknek egy-egy csokorral kedves­kedett a rendezőség. A sikerült előadást tánczmulat- ság követte. — Gyászjelentés. Id. Irinyi István földbirtokos, megyei bizottsági tag április 28-án d. u. fél 6 órakor élte 86-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult fiatalabb éveiben a közszolgálatban is részt vett, amennyiben Szabolcs vármegyében mint főszolgabíró szolgált, később Szatmáron a megyei törvényszéknél mint biró működött. Magyaros őszinte­ség, urias előkellőség és kedvesség jellemezték az öreg urat, a kit mindenki tisztelt, és szeretett s azért elhunyta vármegyeszerte igaz részvétet kel­tett. Az elhunytban Balássy József közig. biz. tag apósát vesztette el. Temetése ápril 30-án ment végbe nagy részvét mellett. A temetési szertartást Mesz- lényi Gyula szatmári püspök végezte fényes segéd­lettel, a ki megható beszédet mondott az elhunyt felett. A vármegye képviseletében Ilosvay Aladár főjegyző is ott volt a temetésen. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Dr. irinyi Irinyi Tamás szatmári egyházmegyei áldozópap, dr. irinyi Irinyi István ügyvéd és neje baróthi Nemes Ilona s gyerme­keik : István, Kálmán s Ilike; irinyi Irinyi Leona férjével Vidovich Menyhért nyug. honvédezredes s gyermekeik : Georgine, Leó, Ernő, s Andrea; irinyi Irinyi Szeréna férjével kászonimpérfalvi Balás’i József és gyermekeik: József és Stefánia úgy a maguk, mint a számos rokonok nevében a legmélyebb fáj­dalommal tudatják a felejthetlen jó apa, szerető nagyapa, após és rokonnak id. irinyi Irinyi István földbirtokos, Szatmárvármegye törvényhatósága bizott­sági tagjának folyó évi ápril hó 28-án délután fél 6 órakor, életének 86-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos kimúl tát. Megboldogult kedves halot­tunk hült tetemei f. hó 30-án d. u. 3 órakor fognak Ér-Körtvélyesen beszenteltetni s onnan lrinybe átvi­tetni, s ott az engesztelő szentmise áldozatnak f. évi május 1-én d. e. 9 órakor történendő bemutatása után a családi sírboltba öröknyugalomra helyeztetni. Ér-Körtvélyes, 1900. ápril 29-én,, Az örök világosság fényeskedjék neki! — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye ápril 2-án tisztújító közgyűlést tartott. A tisztikart a követke­zőleg alakították meg. Elnök Domahidy Elemér, alelnök : Keresztszeghy Mihály, jegyző : Tőtős János, pénztáros: Szabó János. Választmányi tagok: Deb- reczeni István, Lukács Mihály, dr. Dobi Zsigmond, Kiss József, ifj. Magyar Károly, Juhász Imre, Juhász János, Komáromi István, ifj. Kovács Lajos, Varga Imre, Tóth János. Póttagok: Sarkadi N. Zsigmond, Bartha István, Soós Zsigmond, és Becker Orbán. — Halálozás. Lupucz László porteleki földbir­tokos, községi biró,László Pál vármegyei főszámvevő veje, múlt hó 29-én élte 38-ik évében Porteleken elhunyt. A család által kiadott gyászjelentés a követ­kezőleg szól: Alulirottakmélyen szomorodott szívvel tudatják a legjobb férj, atya, testvér, vő, sógor és rokonnak Lupucz László porteleki földbirtokos és fő­bírónak folyó hó 29-én este 10 órakor, élete 38-ik és boldog házasságának 13-ik évében rövid szenvedés után történt váratlan elhunyták A megboldogultnak hült tetemei folyó évi május hó 1-én délelőtt 11 órakor fognak a gör. kath. egyház szertartásai sze­rint beszeuteltetni és az anyaföldnek átadatni. Por­telek, 1900. ápril 30. Legyen áldott emléke! özv Lupucz Lászióné szül. László Borbála m. kir. posta-, mesternő, mint szerető neje. ifj. Lupucz László és Palika, mint gyermekei. Ifj. Kővári János és neje Búzás György és neje, mint sógorok, illetve mostoha testvérek. Szamosy György m. kir. postamester, mint testvér, Lupucz János VIII. o. t., mint unoka- öcscse. László Pál megyei főszámvevő és neje: Tarczy Heléna, mint após és anyós. Soós Jenő, Erdélyi Gyula és neje László Vilma, László Erzsiké, mint sógor és sógornők. —- Esküdtek. A Szatmári kir. törvényszék hét­főn tartott ülésében sorolta ki Galba Lajos elnök­lete alatt a 30 rendes és 10 pót esküdtet. Ezek a következők, rendes esküdtek : Szeőke Ödön fbirtokos Udvari, Domahidi István földb. Domahida, Jeney Pál földb. Tatárfalva, Kuszka Mihály iparos N.-Károly, ifj. Fehér István iparos Nagyecsed, ifj. Demidor Ignácz iparos Szatmár, Farkas Viktor földb. Kaplony, Felker Gyula asztalos Szatmár, Gyene Károly Földb. Porcsalma, id. Isaák Dezső földb. Nagyszekeres, Teitelbaum Hermán takp. igazgató Szatmár, Győri Károly üvegkereskedő Szatmár, Madarassy László földb. Nagypeleske, Ferenczy Béla földb. Gebe, Szőnyi Ferencz keresk. ügynök Szatmár, gróf Teleky János földb. Koltó, Kállay József kocsigyártó Szat­már, Kató Antal tímár Szatmár, Lévay Károly földb. Felsőbánya, Sáfár Sámuel gazdálkodó Szatmár, Horváth István pék Szatmár, 8. Grósz Áron birtokos Av.-Ujváros, Nemes Lajos gazdálkodó Szatmár, Gyulai Lajos földb. Szatmár, ifj. Baranyi Miklós földb. Far­kasfalva, Boros Zoltán födb. Ar.-Megyes, Petz János keresk. N.-Károly, Schiffbek Mátyás földb. N.-Károly, gróf Hessenstein Károly földb. Tur-Terebes, Szimo- nisz Albert mészáros Szatmár. Pót esküdtek: Mad- zsar János pénztáros, Szegedy István tisztviselő, Virág András gazdálkodó, Thurner Albert könyvelő, Hauscha János katasz. felmér, felügyelő, Báthy Sán­dor városi hivatalnok, Scheiber Ferencz kereskedő, Kalocsai Zsigmond vendéglős, Bőd Sándor főgymn. tanár, Bodnár György kir. tanfel. tollnok. — Mi okvetlen szükséges minden hölgynek? Szép, tiszta, üde arczbőr! Ez a legkönnyebben és legbizto­sabban az egész világon az elismert és kedvelt Margit crém használata által érhető el. E teljesen ártalmatlan törvényesen védett arczkenőcs, mely sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szeplőt, májfoltot, pattanást, és az arcz mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ránczokat kisimítja és az arcznak finom fiatal rózsás szint ad. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Áradon és minden gyógy­szertárban. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. — Szatmár vármegye nemes családjai. A múlt év^ folyamán a fenti czim alatt kiadandó munkára előfizetési felhívás lett kibocsátva. A munka ma már oly stádiumba van, hogy annak sajtó alá bocsátását legnagyobb részben az előfizetési jelentkezők csekély száma akadályozza. Amennyiben az előfizetésre való jelentkezést talán azon körülmény késleltetné, hogy a vármegye közönsége a munkáról kellőleg tájékoztatva nincs, szükségesnek látjuk arról az aláb­biakban megemlékezni. Mint az előfizetési felhívás­ból is látható a munka czélja a vármegye benszülött és beköltözött nemes családainak irsmertetése és pedig elsősorban a vármegyei levéltárban található adatok alapján, természetesen a nemességi ügyekre vonatkozólag eddig megjelent munkák mint kutforá- sok igénybevételével Minden családra vonatkozólag tartalmazni fogja a munka, hogy a nemességet a család melyik tagja nyerte, mikor, hol és kitől, s hogy a család nemessége hol lett kihirdetve. A csa­lád melyik tagja költözött a megyébe s mikor és mily alapon lett itt nemessége elüsmerve, hol volt az illető család lakhelye és birtoka, kik voltak a csa­lád nevezetesebb tagjai, kik a jelenlegi képviselői, s hogy a család minő vallásu, milyen a család czime- re, a nemeslevél eredetben vagy másolatban meg­van-e a levéltárban. Ezenkívül közölve lesz a leg­több családra vonatkozólag a leszármazási táblákat. Az előfizetési ára a diszkötésü könyvnek 10 frt. A színes czimert kívánók 40 frtot fizetnek. A pénz elő­zetes beküldése nem kötelező. Az előfizetés iránt jelentkezők Gáspár Pál úrhoz kéretnek fordulni. —- Fontos háziasszonyoknak! A lakás csak ak­kor lehet tiszta és pormentes, ha a padló mázzal van bevonva. Puha padlóknál ez akkor érhető el legjob­ban, ha azt az Eisenstádter-féle Linoleum padló zo- mánczczal kenik be. Ezen kitűnő és elismert legjobb fénymáz gyorsan szárad, tartós és gyönyörű fénynyel bir, nem terjeszt kellemetlen szagot, olcsóbb rninden más fénymáznál, mert kiadóbb és tartósabb. Értékte­len utánzatoktól óvakodjunk és kérjen mindenki kizá­rólag Eisenstádter-féle „Linoleum padló zománcz“-ot törv. bejegyzett „vaslovag“ védjegygyei. Jelen számunkhoz fél iv meléklet van csatolva. Felelős szerkesztő iBAÜDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. 627—1900. tksz. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróság közhírré teszi hogy Nagy-Majtény község árvapónztárának Riszt István és neje elleni 1940 korona tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. Törvény­szék, (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő Nagy-Majtény községi 22. sz. tkvi A) I. 1—16., a birtokra s ennek a nagymajtényi 153. sz. tkvi. közlegelőbeli tartozékára az árverést 3832 korona kikiáltási árban elrendelte, s hogy ezen birtok az 1900 évi június hó l-én d. e. 9 órakor megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents