Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-06 / 19. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 134. Fehér-Gyarmat képviselőtestületének határozata a házalókereskedés betiltása tárgyában 11 135. Sima község gazdálkodási rendszerének megállapítása. 111. 136. Penészlek község hegyközségi szervezési szabályrendelete 111. 137. Pálfalva, Ombód és Pettyén községek kérvénye a megyebizottsági tagok választási székhelyének Amaczról ombódra áthetyezése iránt 111. 138. Nagy-Károly város polgármestere beterjeszti Válik Károlyné Steiger Annának alapítványi oklevelét jóváhagyás végett IV. 139—174. Betegápolási alap, Közművelődési pótadó, Tisztviselői nyugdíj, Körjegyői nyugdíj, Kraszna- Homoród tisztítás, Vizérdekeltségi pénztár, Országos tanoncz iskola alap, Járási főerdészi alap, Községi állategészségügyi, Körorvosi fizetés, Ösztöndíj, Iskolamulasztók, Árvíz károsultak, Elemi károsultak, — Mayer Salamon alapítványa, — Schwarcz Jakab Erdődi kórház alap nagysomkuti kórház, Halász-jegyek, Nemesi pénztár, Ménvizsgálati dij, Idegen pénzek, Vármegyei Ínséges szegény alap, Erdőőri fizetés Erdőfelújítás, Ebadó, Államsegély, Szamos-balpart, Milleniumi pótadó, Mandel Spitz alapítvány, Vármegyei állattenyésztés, Vármegyei szabályrendeletek, Községi segély alap, Közigazgatási letétek, 1899. évi számadása. Költségvetések és számadások állásáróli jelentés. 175—199. Felső-Bánya rend. tan. város 1894., 1895., 1896., 1897 és 1898. évi zárszámadása. M.Szalka, Vitka, N.-Dobos, Ó.-Pályi, Parasznya, Nyir- Megyes, Gebe, Fábiánháza, Nyir-Csaholy, Nagy- Ecsed, Derzs, Iklód, K.-Jánosi, Nyír-Császári, Nyir- Vasvári, Gyűrtelek, Kocsord, Tunyog községek 1900. évi közmunka költségvetése, Gaura, Duruzsa közsé- ek 1900. évi háztartási költségvetése. 200—239. Törökfalu, Hovrilla és Varalyu községek 1900. évi háztartási költségvetése, Fehérszék, Réztelek, Oroszfalu, Hirip, Kántor-Jánosi, Derzs, Ik- lód, Nagy-Dobos és Nyir-Megyes községek 1900. évi háztartási pót költségvetése, Nagy-Károly, rend. tan. város 1897. évi házi pénztári, szegényintézeti, kórházi, Ágoston alap és Gr. Károlyi György alap számadása, Amacz, Kis-Hodos községek 1896. évi házi pénztári számadása, Egri, Nagy-Palád, Nagy- Hodos, Kis-Hodos, Mező-Petri, Reszege, Iriny, és Dengeleg községek 1900. évi községi közmunka költség előirányzata, Máté-Szalka község 1900. évi háztartási költségvetése, Bikszád község 1900. évi birtokossági költségvetése, Bikszád, Bujánháza, Terep, Mózesfalu, Duruzsa, Hovrilla, Gaura, Törökfalu és Varalyu községek 1900. évi közmunka költségvetése. 241. Krassó község 1023—1900. bjkv. számú közgyűlési határozattal megállapított 1899. évj háztartási pótköltségvetésének módosítása. 242. Bikszád község 1900. évi kataszteri felmérési költségéről szerkesztett költségvetése. 243. Alispáni jelentés, melylyel a községek 1896—1899. években kivetett pótadó százalékokról készített kimutatását bemutatja. 244. Községi számvizsgáló elnökök kiküldése iránt számvevői javaslat, 245. Özv. Szoboszlay Papp Józsefné kérvénye néhai férje után őt megillető halotti negyed ki utalása iránt Fj. 246. Grósz Áron avasujvárosi lakos csengeri hidvámbérlő kérvénye az 1900. évre 1000 korona bérelengcdés iránt Fj. 247. Hunyadvármegyei mezőgazdasági bizottság megkeresése a balkán búza behozatala összes kedvezményének megszüntetése tárgyában. 111. 248. A székesfehérvári „Vörösmarty Kör“ felhívása a Vörösmarty ünnepélyen részvétel iránt 111. 249. Az „Erzsébet királyné országos községjegy- jegyzői árvaház“ segélyezése iránti kérvénye 111. 250. „Az Országos Eötvös-alap Bizottsága Elnökségének“ felhívása 111. 251. A mongrahela völgyi amerikai róm. kath. magyar egyház kérvénye templom építéséhez kegyadomány megszavazása iránt 111. 252. A szatmármegyei gazdasági egyesület kérvénye az 1900. évben rendezendő lóverseny támogatására 1000 korona segély megszavazása iránt 111. És a még beérkezendő ügyek. Összeállította : ílosvay Aladár, vm. főjegyző. Magyarország és a világkiállítás. A világ azon iskolájában, mely most Párizsban megnyílt, Magyarország a magasabb osztályokat látogatja. A világkiállítás magyar csoportja egyike volt az elsőknek azok között melyek a leghamarabb nyíltak meg és általános a nézet Párisban s a kiállítást látogató idegenek között, hogy a magyarok ez alkalommal derekasan kitettek magukért. A franczia sajtó is elismeréssel és dicsérettel emlékezik meg arról, amit produkáltunk. Elismeréssel tartozunk a haza mindazon illetékes faktorainak, akiknek sikerült kiállításunkat köszönhetjük. Az erkölcsi siker tehát megvolna már és most várjuk az anyagit. De megjegyezni óhajtjuk, hogy egy kiállítással, legyen az akár helyi érdekű, akár országos, akár világkiállítás, soha olyan anyagi sikert elérni nem lehet, mint erkölcsit. Ez már a dolog természetéből folyik. S ezért ne várjuk mi, hogy azért, mert most a magyar csoport a párisi kiállításon megnyerte a külföld tetszését, annak eredménye a magyar ipar és kereskedelem szemmel látható fellendülése lesz. Ami anyagi eredményt várhatunk, az abból áll, hogy a külföldnek egy külön és inpo- náló kiállítás keretében alkalma nyílt megismerni Magyarországot és ez országnak azon képességét, hogy produkálni tud és produktumaival megállja helyét a nagy és müveit nyugati államok versenyében, Mert sajnos 1848 óta, midőn egy véres és hatalmas szabadságharcz révén vonta ma' gára Magyarország a külföld rokonszenves figyelmét, egész a párisi világtárlatig nem igen nyílt rá alkalom, hogy mint önálló és izmos, nagy nemzet mutatkozzunk be a külföld előtt. Ausztria mindig gondoskodott róla, hogy háttérbe szoruljunk, midőn a világ figyelme a monarkia felé fordult. Külügyi képviseletünk ellen is gyakori a jogos panasz, hogy a monarkia ezen felének önállóságát nem domborítja ki kellőleg. Valahány világkiállítás volt Párisban eddig Magyarország mindig Ausztriával együtt állított ki és Ausztriának gondja volt rá ilyenkor, hogy Magyarországot csak az a külföldi vegye észre, aki direkt érdeklődik iránta. Most azonban nem igy van. Egy külön hatalmas pavillonban, mely egyike a legtetszetősebbeknek, külön e czélra szervezett kormány92. Turvékonya község képviselőtestületének 22 frt követelés leírása tárgyában kelt határozata 1. 93. N.-Károly város képviselőtestületének ingatlan- ság eladása tárgyában kelt határozata 1. 94. Érkörtvélyes község képviselőtestületének téves telekkönyvezés kiigazitásának engedélyezése tárgyában kelt határozata 1. 95. A Kovás községi biró választás elleni feleb- bezés 1. 96. Kir.-Darócz község képviselő testületének ingatlanság bérbe adása tárgyában kelt határozata 1. 97. Mező-Petri község képviselőtestületének a posta kezelés tárgyában kelt határozata 1. 98. Mártonfy István és társának a fehérgyarmati 11-od bírói és tanácsosi választás elleni felebbezése 1. 99. Szamos-Kóród község képviselőtestületének 20 frt elengedése tágyában kelt határozata 1. 100. Ó-Pályi község képviselőtestületének községi kovácsház építése tárgyában kelt határozata 1. 101. Máté-Szalka község képviselő testületének a Nagy-Károly—M.-Szalka—Csapi h. é. vasút segélyezése tárgyában kelt határozata 1. 102. Apa község képviselő testületének a község tulajdonát képezett reg. kárt. kötvény értékének helyre nem pótlása tárgyában kelt határozata 1. 103. Mérk község képviselőtestületének ingatlanság elidegenítése tárgyában kelt határozata 1. 104. Nagy-Somkut község képiselőtestületének 39 frt 66 kr elengedése tárgyában kelt határozata 1. 105. Máté-Szalka község képviselőtestületének villanyvilágítás tárgyában megkötött szerződésre vonatkozó határozata 1. 106. Lénárdfalu község képviselőtestületének ingatlanság elidegenítése tárgyában kelt határozata 1. 107. Szent-Miklcs község képviselőtestületének a község tulajdonát képezett reg. kárt. kötvény értékesítése tárgyában kelt határozata 1. 108. Nagy-Somkut község képviselőtestületének az állami iskola építése tárgyában kelt határozata 1. 109. Parasznya és Ó.-Pályi községek képviselő- testületének a h. körjegyző fuvar és tiszteletdijának megállapítása tárgyában kelt határozata 1. 110. A Milota községi biróválasztás elleni feleb- bezés 1. 111. Szakasz község képviselőtestületének ingatlanság eladása tárgyában kelt határozata 1. 112. Remetemező község képviselőtestületének a jegyzői irnoki állás szervezésének megtagadása tárgyában hozott határozat elleni felebbezés 1. 113. Veresmart község képviselőtestületének a jegyzői írnok fizetésének megállapítása tárgyában kelt határozata 1. 114. Barlafalu község képviselőtestületének a jegyzői írnok fizetésének megállapítása tárgyában kelt határozata 1. 115 Borhid község képviselőtestületének a jegyzői irnoki állás rendszeresítése tárgyában kelt határozata 1. 116. Gebe község módosított szervezési szabályrendelete 1. 117. Kis-Namény, Riese, Csaholcz és Vámos- oroszi községek képviselőtestületének a körjegyzői fizetés megállapítása, illetve a szervezési szabályrendelet módositása tárgyában kelt határozata 1. 118—130. Berkeszpatak, S.-M.-Berkesz, Szappanpatak, Puszta-fentős, Nagy-Fentős, Avas-Felsőfalu, Vámfalu, Lekencze, Turvékonya, Avas-Újfalu, Nábrád, Keér-Semlyén, Panyola községek módosított szervezési szabályrendelete 1. 131. Hirip község képviselő testületének községi közkút ügyében kelt határozata 11. 132. Börvely község képviselőtestületének ingatlanság vásárlása ügyében kelt határozata 11. 133. Nagy-Károly város polgármestere beterjeszti a faiskolákról alkotott városi szabályrendeletet 11. r A k c z a. Müncheni Pinezérlányok (Úti naplóból.) A zöld Isar partján elterülő bajor főváros kedélyességével egyik jelképe a Frauenkirche két nagy tornya. Isten látja lelkemet, tudom, hogy vétek az ilyenfajta hasonlítás, de nem tehetek róla : ennek a vén templomnak olyan a két tornya, mint egy pár óriás* sörös kancsó, amit az építőmester duhaj kedvébe csapott az Úr házának tetejére. De hát már csak ilyen a jó bajor. Imádkozik is, sörözik is. Tiszteli papját, aki a lelkiekben istápolja és szereti a papnőt, aki a testét erősitgeti. Ez a papnő — a pinezérleány. A frakkos pinezér uralma,erre felé teljesen letűnt. Füstös lebujokban, művésziesen festett kávéházakban, méregdrága vendégek sorában akadunk frakkra.Az itallal szolgáló pikkolót, a megszabott tányérok terhe alatt görnyedő ételhordót, a hosszuszijas táskával parádézó fizető- pinezért lányok, csupán csak lányok helyettesítik. Mindénik ser asztalnak külön — külön van két —három pinczérlánya. Ha valaki letelepedik valahol, szótlanul elébe áll az egyik. Az asztalra tesz egy kerek gyapot darabot, mely aljául szolgál a sörös kancsónak. Mert, hogy sört iszol, az természetes. Errefelé még a kávéházakban is ezt isznak. A kérdés csak az, vájjon barna vagy világos árpalévai akarod meglocsolni gégédet? Ha ez a nagyfontosságu ügy eldőlt, nyomban előtted van a hűvös ital. Mihelyt kiürült kancsód, ott terem a pinczérlány, aki folyton rád les. Minthogy természetes, hogy Müchenben az ember egyhamar meg nem állapodik az ivásban, anélkül, hogy valamelyest kipuhatolná akaratodat, ismét hoz egy tele poharat. És ez igy megy, mig az idegen erényesen nem tiltakozik az ellen, hogy őt gáládul leakarják itatni. A másik pinezérleány az ételt hordja és egyúttal rendesen ő az, aki az elemózsiáért járó pengőpénzt vagy bankjegyet köszönettel nyugtázza. Furcsa birodalom a pinezérlányok országa. Nem köztársaság, mert nem az; egyenlőség uralkodik benne. Kasztokra, osztályokra bomlanak, melyek élesen elválnak, elütnek egymástól. A legtöbb pinczérlány, ha nem is szép, de legalább fiatal. Öregjét, nagyon csúnyán elvétve látni. A kávéházban felszolgáló előkelőbbnek érzi magát annál, aki a sorházban keresi meg a kenyerét. Keresetre is nagy a külömbség köztük, bár átlag jó dolga van valamenyiüknek. Az alja a teljes ellátáson kívül —. mert ezt majdnem mindnyája megkapja — borravalóval együtt két márkát (egy forint húsz krajezárt) keres naponta. A legcsu- csáról való — persze ez már kivétel 20 márkáig is feljut. A legtöbbnek a napi keresete pedig öt és tiz márka között ingadozik. Van, aki csak éjnek idején van munkában, mig előnyösebb helyzetű társnői esti nyolez órától kezdve teljes szabadságot élveznek. Bármilyen legyen is azonban a külsejük, a munkakörük, az anyagi helyzetük, ezeknek a Münchent olyannyira jellemző teremtéseknek sok a közös jellemvonásuk. A vendéggel szinte mind figyelmetlenebbül bánnak, mint a férfi pinezérek, noha még több borravalóra tartanak igényt. A vendégek természetesen többnyire udvariaskodnak velük, ami mód nélkül elbizottá és hetykévé teszi őket. Ha egy csinosabb fruska megáll egy kiválasztott udvarlója asztalánál, aki virággal és szép szóval kedveskedik neki, megfeledkezik az egész világról. Mit bánja hogy a többi vendég türelmetlenül várja a rég megrendelt ételt, az italt vagy a számtalanszor megsürgetett újságot. 0 utóvégre elsősorban kisasszony, kivel szemben a vendégnek is figyelemmel kell lennie. Mert hiúságuk és tetszelgési vágyuk szinte példátlan. Ami hízelgést hallanak, gyönge, igen könnyen elkábuló agyacskájuk készpénznek veszi. A legtöbb arról álmadozik, hogy valameljúk vendég (leginkább diákokra számítanak) elveszi őket és nagyságosasszony lesz belőle. Ha kimenőjük van, nem egy közülük czifra selyemruhát és hamis gyémántokat aggat magára, hogy az utczán feltűnést keltsen. Nincs mit csodálni, ha hiszékenységük és mulató kedvük sokat a veszedelmes hínárba voq, amelyből többé nem lehet kivergődni. Lelkiismeretlen, könnyelmű fiatal emberek, de mennyit megfosztottak már pénzétől és becsületétől. A statisztika arról a szomorú tényről tesz tanúságot, hogy a perditák jórésze a pinezérlányok közül kerül München utczáira. A bűn a kávéházak és vendéglők lepkéi közül szedi legtöbb áldozatát, miután durva kézzel letépi zománcos szárnyaikat, hogy a sárból többé soha ki ne repülhessenek. Mig fiatalok, szépek, gond nélkül czifrálkodnak, hejje—hujjálkodnak. A jövő ismeretlen fogalom előttük. Lassanként kikopnak még a bűn világából is. Csúnyák lesznek és betegek. Az utcza is ellöki magától, S mig rájuk fenyeget a mogorva ispotály megnyíló kapuja, még irigységgel gondolnak azokra a társnőikre, akik a pinczérlány kaczér köténykéjét kóny- telenségből a falusi cseléd sikáló rongyával cserélték föl. Demokritos.
