Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
14=. szám. Nagy-Rároly, 1899. április 2. XXY. évfolyam. SZAT-=» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. I4sSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Kár olybán, megyeház-utcza 40. sz. Megváltás. A tavasz a vallási és nemzeti megilletődés- nek hónapja. A nagy forradalmakat tavaszszal kezdtek és a megváltás ünnepe is tavaszszal történt. Nemcsak a fűszálakon és a fák rügyeiben zsendül meg az élet akkor, a lelkek is uj életre kelnek a tavaszi nap melengető sugarai, s a derülő ég kedvre derítő hatása alatt. A bűnnek a sötétség az otthona; ott bujkál a rágalom, az irigység, fékezhetetlen bírni vágy, a tettetés, hazudozás, a hazafiatlan kufár- kodás, nemzeti árulás, megvesztegetés és emberrontás mindenféle alakjában; a tény, a világosság kideríti az alakoskodást, csúffá teszi az aknamunkát, leleplezi a hazugságot, s kellő megvilágításba hozza az érdemet, a feltolakodott üres hivalkodás fölött. Az őszinteség napfényben jár, a hazugság sötétben settenkedik. Az eszmék különféle kategóriái szintén e két országba, a sötétség és világosság honába tartoznak. Nem Zarathusztra találta ki ezt a megkülömböztetést, örök törvényen alapuló felfogás ez, mely a tagadás és állítás, rontás és teremtés, pozitív és negativ, költés meg valóság, jó és roszsz, rut meg szép és egyéb megszámlálhatatlan változatban, szavakban fejezi ki az örök törvényt. Minden eszmének meg van a maga kín- szenvedése, de megjő a megváltása is; minden nagy embernek — többet mondok — minden becsületes embernek élete a kínszenvedések és megváltások szakadatlan lőnczolata, melyek az erőst edzik, mint izzás és lehűtés az aczélt, a gyöngét leroskasztják. Csupán az értelmetlenek és opportunisták gyászvirágai lengenek s hajladoznak nádszálakként, minden szél fuvallatára, azok adják a talapzatot, melyen az erős jellem, a nagy eszme, diadalra emelkedik. Nem csoda tehát, ha Nietzsche philosophiája minden ellenmondás ellenére Hús vét napján; Alleluja! Zengjünk öröméneket, Járjon az be hegyet, völgyet, téreket! Zengje, hogy az Istenember, Kinek dicsőség a menyben, Feltámadott s a vétkes emberiség Mentve immár, nyitva előtte az ég. Mily szeretet, mennyi jóság! Érdemünk Semmi nem volt, bűnnek hódolt életünk; De a kegyelmek Forrása, Hogy halálunkat ne lássa, Elvégezte, hogy a gonosztól kivált S értünk adja drága, egy szülött Fiát. Ember, e.i.ber, Istenednek nagy kegyét, S ennek czélját hogyha meg nem értenéd S most is kárhozatban élnél: A keresztfának tövénél Nézz Reá, Ki értünk tűrt és szenvedett És kövesd a jót undok bűn helyett. Testi vágyak, szenvedélyek rabja te! Ezek miatt kötve szád s nem vallja be, Hányszor fordultál Az ellen, A ki téged, óh hitetlen, Annyi jóval halmozott el gazdagon, De hiába, csak szitok volt ajkadon. Ámde hogyha vágyad mondja: „Ez dicső És a gonosztársak előtt hired nő“, Jól tudod bár, hogy veszély vár, Mégis mohón kapsz a prédán : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr.-s^l Egyes szám ára 10 kr. í#=Mulandóért bajba döntőd lelkedet, Nem törődve avval, hogy az elveszett. Most, e ritka és magasztos ünnepen Tiszta szívvel zengjen ajkad, bűntelen. Jó az Isten, hogy segítsen, Inkább fordulj Hozzá, mintsem Gondtalan tovább keressed a veszélyt S rád bocsássa szörnyen sujtoló kezét. Nádor Béla. te A tőke és a munka. Hadd húzom fel előbb az órát, mert a mig én itt írogatok az bizonyosan megáll. A súly, a mit apáink még pondusnak neveztek, már egészen leszállón. Hogy el is mozognak az órának a kereket napnap mellett, hét-hét mellett, s eközben milyen szépen végzik a reájuk bízott munkát. Forgatják a mutatókat egyenletesen, szakadatlanul. De hát a kerekeket mi forgatja ? Tiszta dolog, hogy a pondus. Ám ez is csak akkor, ha fel van húzva, ha azt a kellő helyzetbe hozzuk ; mert a leszállón pondusnak nincsen mozgatóképessége. A fizika a súly ezen hatásképességének, a melylyel a helyzeténél fogva munkát bir végezni, helyzeti- erély, helyzeti energia nevet adott. A súly azonban magától nem kerül a kellő helyzetbe. Hogy oda jusson, kezemnek sokszor körül kell forgatnia az óra kulcsát. Íme tehát a kéznek is van munkát végző hatásképessége. De nem helyzeténél, hanem mozgásánál fogva. Annak is van energiája. A mozgó testnek ezen energiáját a fizika mozgási energiának nevezi. S aztán az óránál látom, hogy miközben a pondus leszáll, s annak helyzeti energiája látszólag mindig csökken, maga az energia nem veszett el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele ' zőktől fogadtatnak el. Mozgássá, mozgási energiává alakult át, s ha azt összetudnám gyűjteni, azzal a pondust megint épen fel lehetne huzni. De mikor az órát felhúztam, s a kezem mozgása megszűnt, ennek energiája sem veszett el, hanem csak mint ilyen, mint mozgási energia tűnt el, s megvan egész mennyiségében, mint helyzeti energia — a pondusban. Es a mit az óránál látunk, ugyanazt tapasztaljuk a nagy természetben is. A világ összes energiájának mennyisége változatlan. Az nem növekedik, nem fogy. Csak az energiának alakja változik folytonosan. A mozgási helyzetivé lesz és viszont, s a nélkül, hogy ezek egyébben, mint alakban egymásnak ellentétei lennének. A mióta ezt a nagy elvet felfedezték, — és ennek nem olyan nagy az ideje, — a gondolkozó ember egészen másnak látja a világot. Sok olyant meg tud magyarázni, a mit az előtt nem tudott és sok olyant lát és intéz előre, a mire ezelőtt képtelen volt. Még pedig nem csak a fizikai, hanem a szellemi és erkölcsi életben is; mert ennek nyilvánulásai sokkal szorosabb kapcsolatban vannak az ember fizikai életével, mint a hogy azt közönségesen gondolják. A szellemi munka és tőke között nem szokás rideg ellentétet keresni; de az anyagi munkát és tőkét csaknem divat úgy tekinteni, mint egymást kizáró, egymással ellenséges fogalmakat. Tévedés, mert egy eredetű mind a kettő. Mind a kettő emberi energia. A tőke helyzeti, a munka mozgási. S a miként ezek átalakulhatnak egymásba, akként alakulhat át, — s rendes viszonyok közt kell is, hogy átalakuljon, — a tőke munkává és a munka tőkévé. A tőke és munka ellentétességének gondolata nyilván onnan ered, hogy ugyanazon s egy ember a legtöbbször nem rendelkezik az energia mind a két nemével. Közbejátszik a renyheség és irigység is, amennyiben helyzeti energiával, tőkével bírni kényelmesebb, s amennyiben ezen utóbbihoz egynémelyik egyre hódit, — az életrevalóé a jövő, a jó mint erősebb legyűri a rosszat, s ha ideig- óráig az utóbbi kerekedik is az igazság, becsületesség, erény, lelki magasztosság fölé, annál biztosabb és lesujtóbb bukása, mert okvetetlen bekövetkezik a fent nevezett örök törvény erejénél fogva. Göthe Fausztjának legnagyobb igazságartíög^a roszsz „ . . . Azon erőből rész, Mely mindig rosszra tör és mindig jót idéz.“ Ebben különbözik a közkeletű felfogástól, melynek Schiller imigyen adott kifejezést: „Das ist der Fluch der bösen That Dass sie immer nur Böses thun vermag.“ E szerint a rossz mindig rosszat szül, pedig épp ellenkezőleg, Göthének van igaza : a rosszból előbb-utóbb, de mindig jó lészen, mint ezt minden nemzet, minden becsületesen törekvő ember saját életével igazolhatja. Letip- rotta a tatár hazánkat, — s utána felvirult Magyarország városi élete, lenyűgözte a török, de a török uralom edzette a magyarnak faji szeretetét és az egységes hazájához való ragaszkodását; leverték a franczia, le a magyar forradalmat, de el is szállt örökre a hűbériesség, a felekezeti és tudományos türelmetlenség, a robotnak, dézsmán^k cenzúrának réme Európa területéről és hazánk határaiból. Beárulták Krisztust, meggyanúsították a római prokurátor előtt, fölizgatták ellene az utczai csőcseléket; a rossz győzött pillanatnyira, az áldozat kiszenvedett a keresztfán: de a diadalmi mámor nem tartott sokáig; a kiontott vérnek minden egyes cseppjében százszoros gyökeret fogott a Megváltó tanítása, az emberiesség, szeretet, méltánylat és türelem vallása bejárta a világot és megteremtette az európai kultúrát, az európai nemzetek szabadságát, az európai tudományosságnak és haladásnak magas színvonalát. A jó diadalában vetett hit ereje a küzkö- dőnek, ösztönzője a törekedőnek, bizodalma és vigasztalása marad a nemzeteknek. E küzdelmes szazad utolsó husvét ünnepén bizva-bizunk, hogy a 20-ik század jobbat hoz a múltnál, s ha kell is újra küzdenünk, dejó eszmékért küzdve, diadalra kell jutnunk. Czirbuaz Géza dr. Értekezlet a Láp-lecsapoló társulatnál. Vármegyei alispán ur márcz. hó 30-ra egy értekezletet hivott össze a Láp-lecsapoló társulat területén végbe vitt műszaki ártér ügyében. Az értekezleten részt vettek : Jékey Mór, Domahidy István, Domahidy Sándor, Szuhányi Lajos, Jékey Zsigmond, Komoróczy Jenő, Dr. Schönpflug Richárd, Péchy László igazgató főmérnök, Nyáradi László a folyammérnöki hivatal főnöke. Alispán ur megnyitván az ülést, kijelenti, hogy e szokatlan eljárás indokát abban leli, hogy a közönség körében a műszaki ártér munkálatai ellen némi elkeseredés tapasztalható, mely részben abban találja magyarázatát, hogy az ügyet összezavarják az árviziszin magasság meg állapításának eljárásával. Ez okból látta szükségesnek ez értekezletet összehívni, de kijelenti, hogy ez kölcsönös felvilágosítás czéljából hivatván össze, semminemű nyilatkozatai, véleményei reá nézve a határozatok hozatalára kötelezőknek nem magyarázhatók. Azon sajátságos helyzetben van, hogy az 57 felebbezés közül egy párnál helyszíni szemle van a hatósági szakértő részéről javaslatba hozva, de neki figyelembe kell venni a közönség megnyugtatását is s azt az elvet tekinti itt irányadóul, hogy ez nem peres eljárás, melynél a bírónak csak az előadottak alapján kell határozni, hanem a törvény szelleme is azt kívánja, hogy a felek védelmére a lehető legnagyobb tért nyisson, azonban figyelmeztetni kell az érdekelteket, hogy ezen helyszíni szemlék, figyelembe nem véve a fáradságot a társulat megterheltetését is magok után vonják. Hosszas eszmecsere fejlődött ki ez után, melyben a meghívottak mindenike résztvett s Domahidy Sándor kivételével minden felebbezésnél a helyszíni szemle elrendelése mellett foglaltak állást s végeredményül T Á K c Z A.
