Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-12 / 11. szám
Nagy-Károly. 1899. márczius 12. ll. szám. XXV. évfolyam.-m MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Aagy-Kár olybán, megy eh áz-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 frt. Félévre 2 írt. Negyedévre I frt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt BO kr.-5* Egyes szám ára IO kr. Hirdetósek jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zdktól fogadtatnak el. Vármegyei közgyűlés. A vármegyei bizottság márczius hó 9-én gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen mintegy 100 bizottsági tag jelent meg, s különösen a volt nemzeti párt tagjai voltak tekintélyes számban képviselve. A közgyűlést a főispán a következő, több Ízben lelkesen megéljenzett beszéddel nyitotta meg : Legmelegebben üdvözlöm a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait és midőn szerencsém van a közgyűlést megnyitnom, mielőtt a tárgysorozatban foglalt ügyek elintézéséhez fognánk, el nem mulaszthatom visszapillantást tenni a legutolsó közgyűlés óta mai közgyűlésünkig fönállott állapotra. Mindannyian igen jól tudjuk, hogy múlt év szeptember óta a parlament működése meddő volt, tudjuk hogy azon idő óta törvények nem alkottattak, szomorúan kellett- tapasztalnunk, hogy az ipar, kereskedelem és gazdasági érdekeink csorbát szenvedtek, szóval, hogy ezen időszak összes érdekeinkre zsibbasz- tólag hatott. Ezen állapotnak természetes folyománya volt, hogy az összes hivatott faktorok belátták, hogy a kibontakozás terére kell lépni és megtalálni azon utat, a mely a megoldás, a kibontakozás terére visz. Mint mindenkor, úgy jelen esetben is, alkotmányunk legelső őre Felséges királyunk bölcsességével megjelölte azon utat, a melyre lépni kellett és az összes pártok hazafiui szellemtől áthatva létrehozták a mindannyiunk által óhajtott békét. (Lelkes éljenzés.) Most már a béke aegise alatt rendes mederben működik hazánk érdekében a parlament, elfelejtve minden párt a múlt keserűségét. Boldog és méltán irigyelendő ország Magyarország, amelynek oly főnkéit királya van, (Éljenzés.) szerencsés azon ország mint a mienk, a melvben oly hazafiak vannak, kik midőn hazánk érdekéről van szó, pártkülönbség nélkül a kiengesztelés jobbját nyújtják egymásnak, de boldog azon ország, mint a milyen Magyarország, a melynek lakói az általam ecsetelt időszakban, bizva a kedvező megoldásban, türelemmel várták azt — ami bekövetkezett — a békét. Ezeket fölemlítve, befejezhetném elnöki megnyitómat, de reflexióm nem volna teljes, ha m égném emlékezném különösen kedvelt megyémrőfa melynek összes lakóinak köszönetemet fejezem ki a válságos időben tanusitott magatartásáért és midőn ezeket üdvözlöm, misem természetesebb, hogy azok hivatott megbízottaikat, az általam nagyra becsült bizottsági tag urakat, szivem melegével üdvözlöm. Ezek után fogjunk munkánkhoz. (Éljenzés.) Széli Kálmán miniszterelnökké való kine- veztetéset tudatván a vármegye közönségével, Nagy László alispán indítványozta, hogy az uj kormány üdvözöltessék, s a következő felirati javaslatot ajánlja elfogadásra: Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur! Nehéz, viharokkal terhec időszak zúgott el felettünk, úgy látszott pillanatokra, mintha alkotmányos életünk nehéz megpróbáltatás idejét élné s mi aggódva hazánk, nemzetünk léte felett, figyeltük minden mozzanatát e harcznak, mely a törvényenkivüliség megdöbbentő jelenségét is létre hozta. Nem gyávaság, nem félelem fojtotta el szavunkat, mert hazánk jövőjének hite és reménye veszne el kebelünkből, ha gyávaság vagy félelem lenyűgözhetné nyelvünket, de midőn törvényesen alakult parlamentünk működését sem erőszak, sein véletlen meg nem szünteté, nem éreztünk jogot magunkban arra, hogy e nagy küzdelem felett bírálatot mondjunk, mig a felettünk álló illetékes tényezők előttünk nem is eléggé ismert okok miatt egymással küzdöttek. Nem volt ehez jogunk annyival kevésbé, mert nem illethetők egyik részt sem jog feladással, éreztük, hogy nekünk be kell várni az időpontot, melyben e harcz eldől, hogy komoly, megfontolt Ítéletet mondhassunk e harcz végeredménye felett. Ez az időpont bekövetkezett, midőn Nagyméltóságod elnöklete alatt Magyarország uj minisztériuma megalakult s mig egy részről a régi minisztérium megmaradt tagjaiban az előző minisztérium hazafiságának, a nemzetért való lelkesedésének hitét látjuk megnyugtatóig elismerve, másrészt ugyanezen minisztérium alatt a pártok egyesülését látjuk létre jönni s lehetetlen, hogy hazánk jövőjéért mélyen aggódott szivünk Igaz örömével ne üdvözöljük Nagyméltóságodat, ki egyrészt a múlt idők küzdelmeinek önző érdekektől ment voltát bebizonyította nekünk, másrészt a pártok egyesülésével egy nyugodtabb, békésebb jövő reményével tölti be szivünket. Ma az öröm perczében talán nem illő az aggódás hangján szólani, de a politikai élet szélcsendje ép úgy magában hordhatja a vihar, mint a béke magvát s midőn a szabadelvű pártban annyi, eddig egymással harczolt elemet látunk ma egyesülni, azt óhajtjuk, hogy az összeforrás okvetlenül bekövetkező folyamata ne a szétszakadás kezdete legyen. De bármi történjék is, bízunk Nagyméltóságodban,— ki a múltban, de főként a jelenben a józan szabadelvü- ség apostola volt, — hogy ezen irány hű követője leend, és Szatmár vármegyét, e vármegye hagyományaihoz híven, mindig azon zászló körül fogja találni, melyet NagymHtóságod az igaz szabadelvüség eszméiért fennen lobogtat. Luby Géza szerette volna megvárni, mig az uj kormány által programmjául kitűzött béke tényleg megvalósul, s akkor üdvözölni a kormányt; azonban pártállásának fenntartása mellett tudomásul veszi az alispán indítványát. Domahidy István meleg szavakban ismertetvén Széli Kálmán hazafiui érdemeit, s a béke megváló L .sa körül kifejtett buzgó fáradozásait, s tekintve, hogy az összes ellenzéki pártok megnyugvással fogadták Széli Kálmánnak miniszterelnökké való kinevezte- tését, elfogadja az alispán indítványát. Erre a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a felirati javaslatot. A belügyminiszter a vármegye több izbeni feliratára ismételten azt jelentette ki, hogy az 1893-ík évi cholera járvány alkalmából a vármegyei betegápolási alapból fedezett 8159 frt 33 kr kiadást visszatéríteni nem hajlandó, minek lolytán ezen követelést leírták. A belügyminiszternek azon leiratát, hogy a létesíteni czélzott vármegyei távbeszélőhöz a községi közmunkaerő fel nem használható, s Így a távbeszélő létesítésének ügye befejezettnek tekintendő, tudomásul vették. Szuhányi Géza főszolgabíró felebbezése folytán a belügyminiszter kijelentvén, hogy a bikszadi gyógylürdö fűrdőbiztosául a főszolgabíró jelölendő ki, a közgyűlés kimondta, hogy a miniszteri határozat előtt meghajlik, azonban a fürdőbiztos költségeinek fedezetére alappal nem rendelkezvén, felírt a belügyminiszterhez, hogy vagy fedezze az ezzel járó kiadásokat, vagy jelölje meg azon alapot, melyből a költségek fedezendők lesznek. A földmivelésügyi miniszter felhívására kijelentette a közgyűlés, hogy a m. kir. állami erdőhivatal es járási erdőgondnokság részére a vármegyei székházban a megfelelő helyiséget évi 120 Irt haszonbérért átengedni hajlandó Spitz Berta nagykárolyi lakosnak kézi zálogüzlet felállítása engedélyeztetett. A belügyminiszter Hetey Ábrahám Nagy- Károly városi főjegyzőnek és Néma Gusztáv városi aljegyzőnek a vármegyei községi jegyzői nyugdijegyesületbe való beléphetését engedélyezte. A belügyminiszter a vármegye 1899-ilc évi költségelőirányzatát 123,269 frt 09 kr bevétellel és 123,580 frt 78 kr kiadással, s igy 311 frt 69 kr hiánynyal állapítván meg. s a kérelmezett 6 dijnoki állásból csakis 2 dijnoki állást engedélyezvén és 2132 írt 52 kr pótjavadalmazást helyezvén kilátásba, a vármegyei székház keleti szárnyának kiépítési költségeire felvett 17,000 írtos kölcsön törlesztési részleteire felvett 1000 forint uj kiadást pedig a költségelőirányzatból elkülönítve rendelvén tárgyalás alá venni: a költségelőirányzat foganatosítás végett az alispánnak kiadatott, s a belügyminiszterhez felirat intéztetett, hogy a költségelőirányzat III. rovata alatt házbérjövedelemből előállott 620 frt uj bevételt, a mennyiben az az építkezés folyománya, a törlesztésre engedélyezze, továbbá, hogy a f. évre fedezetlenül maradt 250 frt törlesztési részlet a felveendő kölcsönből fedeztethessék, a jövőre nézve pedig állandóan engedélyezze, hogy a székház jövedelméből nem fedezett évi 250 frt törlesztési részlet a költségelőirányzatokba legyen beilleszthető, s ott nyerjen fedezetet. Komárom és Debreczen sz. kir. városok s Te- mes-, Torontál- és Moson vármegyék törvényhatóságának a parlamenti tárgyalások nyugodt menetének biztosítása ügyében, valamint Heves vármegyének a törvényen kivüli állapottal szemben a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt intézett átirata tudomásul vétetett. Szatmár-Németi sz. kir. város a debre- czeni íoidmives iskolának Szatmár-Németibe leendő áthelyezése iránt folyamodván, ez iránti feliratát hasonszellemü felirattal támogatja a közgyűlés és az átköltözködés költségeire a közművelődési alapból 1000 frtot szavazott meg. A vármegyei bíráló választmány a választott vármegyei bizottsági tagoknak a f. évre érvényes jegyzékét bemutatván; Luby Géza kifogásolta, hogy hosszú időn keresztül közgyűlés nem tartatott, s a névjegyzék ily későn vétetik tárgyalás alá, miért is indítványozza, hogy jövőre évenként 4 rendes közgyűlés tartassák. Az alispán ellenzi a 4 rendes közgyűlést, mivel a szükséghez képest mindig tartatnak rendkívüli közgyűlések, s egyúttal kijelenti, hogy a névjegyzéknek ily későn történt tárgyalása késedelmes kézbesítések miatt történt. Az üresedésben levő választott vármegyei bizottsági tagsági helyek választás utján leendő betöltésere határidőül ápril hó 8., 9. és 10. napjai tűzettek ki. A vármegyei gazdasági egyesület az általa a f. évben rendezendő kiállítás támogatását kérvén, erre a czélra a közművelődési alapból 1000 frtot szavazott mega közgyűlés oly feltétellel, hogy a kitűzendő egyik első dij mint „vármegyei dij“ tűzessék ki. Nagy-Károly város képviselőtestületének a kövezetvám terhére eszközlendő utcza kövezések költségeinek fedezetére felveendő 150 ezer frtos kölcsön ügyében kelt határozata jóváhagyatott. Nagy-Károly városnak a hús, bor, szesz, szeszes italok és folyadékok után fizetendő városi fogyasztási pótadó behozatala ügyében alkotott szabályrendelete jóváhagyatott. A tárgysorozatba felvett 327 ügy gyorsan intéztetett el s a közgyűlés, a jegyzőkönyv hitelesítése után, már 1 órakor befejeződött.
