Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-22 / 43. szám
Nagy-Károly, 1899. október 22. 4=3. szám. XXY. évfolyam.- * MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. iésSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL óvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Xagy-Károlybán, megyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt Megyei községek, egyházak és iskolák részén, egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. *=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 20 kr. Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele- zőktől fogadtatnak el. H I V AT ALÓ S RÉSZ. 31300—1899. szám. Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi 593. sz. a. az 1^7—98. évi közúti zárszámadás tárgyában hozott közgyűlési határozatát azzal teszem közhírré, hogy az 15 napon belül megfelebbezhető. Nagy-Károly, 1899. október 21. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károlyban, 1899. évi október hó 12-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 593. bjkvi sz. Vármegyei alispán azzal terjeszti be az 1890. évi 1. t.-cz. 28. §-a értelmében a közigazgatási bizottság által előzetesen letárgyalt — és 15 napi közszemlére kitéve volt — 1897. és 1898. évi közúti zárszámadásokat, hogy azok ellen a 15 napi közszemlére tétel alatt felszólamlás nem adatott be. Az állandó választmány véleményével egyezőleg — a számvevői- leg felülvizsgált és a törvényszerűen letárgyalt 1897. és 1898. évi közúti zárszámadások és pedig: az 1897. évi 454,972 frt 25 kr bevétel, 299,397 irt 81 kr kiadás, 48,832 forint készpénzben és 112,742 forint kötvénybeni maradványnyal, az 1898. évi zárszámadás 433,304 frt 22 kr bevétel, 291,879 frt 09 kr kiadás, 7115 frt 13 kr készpénzbeni és 134,400 frt kötvényérték maradványnyal elfogadtatnak, s jelen határozat kihirdetése után a mellékletekkel együtt a nmltsgu m. kir. keresk. miniszter úrhoz felterjesztetni rendeltetnek. Miről az összes beterjesztett iratok kiadása mellett vármegyei alispán további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. K. m. f. Jegyzetre: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. Nagy László, alispán. 31224—1899. szám. — Hirdetmény. A vármegye közönségének folyo évi október hó 12-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből 594. bjkv. sz. a. kelt határozatát azzal teszem közhírre, hogy az ellen az esetleges felebbezések a közhírré tételtől számított 15 napon belől hozzám adhatók be. Nagy-Károly, 1899. október hó 20. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének 1899. évi okt. hó 12-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 594. bjkvi sz. Vármegyei alispán azzal terjeszti be az 1886. XXI. t.-cz. 17. §-a értelmében az állandó választmány által előzetesen letárgyalt és az állandó választmány javaslatával együtt 15 napi közszemlére kitéve volt 1900. évi vármegyei házi költségelőirányzatot, hogy az ellen a közszemlére tétel alatt felszólamlás nem adatott be. Az állandó választmány javaslatának elfogadásával az 1900. évre összeállított költségelőirányzat 123389 frt 09 kr bevétel, 130148 frt 96 kr kiadás és e szerint 6759 frt 87 kr hiánynyal megállapittatik, s a javaslatba hozott 4 dij- noki állás szervezése kimondatik, a mennyiben pedig az ekként költségelőirányzatilag mutatkozó hiánynyal szemben a megye közönsége fedezettel nem rendelkezik, a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur külön indokolt felirat utján felkéretni határoztatik, hogy a közigazgatás akadálytalan menete érdekében nélkülöz- hetlenné vált kiadásokkal előálló ezen hiányt saját tárczája terhire illetve az állami pótjavadalmazás emelésével fedezni méltóztassék. Egyidejűleg utasittatik vármegyei alispán, hogy jelen határozatot törvényszerű kihirdetés után az esetleg beérkezhető felebbe- zésekkel együtt a költségelőirányzat és mellékletei kapcsán jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz külön indokolt felirat mellett terjessze fel. Miről varmegyei alispán további megfelelő eljárás végett az összes beterjesztett tárgyiratok kiadása mellett jkvi kivonaton értesittetni rendeltetik. Kelt mint fent. Jegyzetté : llospay Aladár, vm. főjegyző. Nagy László, alispán. 7* A szolok rekonstrukcziója. Országszerte bevégződött a szüret s a minisztérium hivatalos jelentése szerint az idei bortermés jónak mondható. Gazdaságilag óriási jelentősége van a szüretnek hazánkban. Az ország az idén nagy mennyiségű bort produkált és visz a piaczra. Pár év előtt a filokszera pusztítása oly rohamosan terjedt, hogy nem is igen lehetett a a védekezésre gondolni. Csak kevés szőlős gazda gondolt idejében a szénkénegezésre. A szőlő soha sem volt nálunk általános, rentábilis gazdasági ág, s az elpusztult szőlők rekonstrukcziójára se igen gondoltak a gazdák. A szőlőföldből szántóföld lett s hozama tetemesen kisebb összeget képviselt. Az amerikai alapon való uj ültetés költséges voltánál fogva nem lett népszerű, mert a kik megpróbálták nem sokra mentek vele. Ily módon a hegyi szőlők nálunk luxus dolgokká váltak, a szőlőterületeket kivágták és parkot telepítettek rájuk, a régi módi présházak helyére diszes villák épültek s a hegy nyaraló teleppé vált, hol volt árnyék, kényelem, játszóterek stb., csak épen szőlő nem termett. A paraszt szőlője pedig kukoricza, krumpli földdé vált, s a pincze veremmé formálódott. Ekkor divatba jött a homoki szőlők létesítése. A szőlősgazdák fejcsóválva nézték az ujitást s várták a mások sikereit. Ugyan miféle bor teremhet a homokon? kérdezték a gazdák s azzal érveltek, hogy sok helyen még a hegyeken se termett igazi jó bor. így azután jó ideig közönynyel viseltetett a szőlősgazda a homokszőlők iránt, belenyugodott a veszteségbe, mert hiszen terem búza elég, ha alacsony is az ára. A homoki szőlők telepítésével alaposan el is késtünk. Ámde elkövetkezett az az idő, mikor a búza ára nagyon leszállóit s a mezőgazdaság hozama rendkívül csökkent; az állattenyésztés és hizlalás is csak csekély hasznot hozott s csak ekkor jutott a gazda eszébe a szőlő, mely a homoktalajon is szép jövedelmet hozott. T A R C Z Ä. A pályaudvaron. Zsibongó nép a csarnokokban Köztük mi is, szép kedvesem ! Könnyezve nézem édes arczod, Készülten hangodat lesem ! Nehány perez még s nem látlak többé, A vasparipa elragad; Szegény szivem bubánatával Megint csak egyedül marad ! A csengetyüszó gyászharangként Reszketteti meg bus szivem Hogy többé nem szabad szivednek Édes nyomodba lépni sem ! A kocsiba maga n emellek ! Oly édes, édes e teher! Itt ringatnálak hü ölemben, De menni kell, de menni kell! Egy bucsucsók, talán utolsó! Utána egy szeiiel mosoly, Fütty hallik, busán visszalépek S a vonat indul, zakatol. A kocsi ablakán kihajlik Még pillanatra alakod, Felém távolból integetve Egy ideig kendői lebeg. Takarja a vonatot aztán A távol, mely egyszerre kék, Vájjon nem vitte el szerelmed Örökre a szárnyas kerék. Varsányi Gyula. Haynau Szatmárban.*) Nagy László úrtól, Szatmármegye alispánjától érdekes czikket kaptunk, a mely elevenen világítja meg Haynau-nnk magyarországi szereplését a szabad- ságharcz után : Haynau Szatmár vármegyében letelepedvén, egyik (közelebbi) szomszédja Péchy Gábor volt, a másik apam. Senki sem lelkesedett Haynauért. Rövid ideig volt magában, azután társaságot keresett. Egy szerdai napon apám nem volt otthon s anyámnak jelentették, hogy egy ur lóháton érkezett s anyámmal akar beszélni. Anyám a leírásából s abból, hogy németül beszél, sejtette, hogy ki keresi. Nem olyan idő volt, hogy tréfálni lehetett volna, kiment a szobába, hol Haynau várakozott. Bemutatva magát, rögtön azt kérdezte, hogy miből építették a házat ? tőkéből vagy jövedelemből ? Midőn anyám azt felelte, hogy a jövedelemből, megjegyezte, hogy szép birtoknak kell lenni, melyből ilyen házat lehet építeni. Ezután eltávozott, sajnálva, hogy a házigazdát nem találta otthon. Apámnak nem volt kedvére a látogatás s még gondolkozott a látogatás viszaadásán, mikor Haynau ismét megjelent. Ekkor folyt az a nevezetes beszélgetés, melyben Haynau azon naiv hitét árulta el, hogy ő magát a magyarok megszabadítójának tekintette, ki az anarkiába merült országot rendbe hozta. Batthyány és Kossuth közt nagy külömbséget tett. Az első —- szerinte — megérdemelte sorsát, esze volt, gazdag és gróf volt, mit keresett a forradalmi emberek közt ? ő elérhetett mindent, amire vágyott, az udvar kegye által is, de Kossuth mire mehetett az udvarnál ? s mit vesztett ?! ügyvéd volt *) Az Uj Időkből. (er war ein Fiscal) s lett belőle egy ország kormányzója ! Mint gazda Haynau szerencsétlen volt, emberei vagy tudatlanok (többnyire volt katonák, kik a gazdasághoz nem értettek) vagy meg nem bizható egyének voltak. Mindent meg hozatott, ami az elméleti gazdasághoz tartozott, valóságos Ankerschmid volt e tekintetben. Drága ménjei voltak, ezeket szívesen bocsátotta szomszédjai rendelkezésére, igy tett apámmal is, de ajándékozni egyáltalán nem volt természete. Péchy Gábor igazi régi táblabiró-tipus volt, de sajátságos, sötét tekintetű szemei voltak. „Er hat sehr böse Augen!“ jegyezte meg róla Haynau s ezért inkább szeretett apámmal érintkezni. Egyszer ismét eljött házunkhoz s bucsuzáskor odafordult anyámhoz: „Nagyságos asszonyom, el kell jönnie hozzám ebédre“ s rögtön meg is nevezte a napot. Anyám ki akart térni, akkor azt mondta : válasz- szón egy napot. Nem volt mit tenni, a nap meghatá- roztatott. Midőn megjelentek, először mindenféle likőröket hozatott s midőn az ebédet jelentették, anyámat s Péchy Gábornét jobbról-balról karonfogva kivezette s maga mellé ültetve, a többieknek odakiáltott: — Die übrigen da unten! — (a többiek ott lenn) A többiekben benn foglaltatott apám, Péchy Gábor s mindazok, kik á hosszú asztalnál helyet foglaltak. Az ebéd alatt szóba került magános lovaglása s ő elértve a ezélzást, megjegyezte, hogy Olaszországban nem tenné, mert az egész más faj, mint a magyar, a magyar nem bánt orozva senkit, de miért is bántanák őt ?! Ami az alt-conzervativ kifejezést illeti, ez még előbbi időre vonatkozik. A forradalom leverése után a fölügyelet alatt szabadon bocsátott képviselők rendeletet kaptak az Újépületben levő hadbíróság előtt megjelenni. Nemcsak Magyarur- «r~v ya -rv y« {■%, ra TÁ V&of* IrACAItlíirí V hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli szágon legelterjedtebb a á' Z. W Vcsikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis Ferencz József keseriiviz elnevezést használni, nehogy más csekélyebb értékű vizet kapjunk. Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FIA és WEISZ LAJOS czégeknél.
