Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-08 / 41. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY kielégítésére vonatkozó alapszabályszerü kijelentése mindenesetre nyer súlyban és komolyságban az által is, hogy az uj alapszabályok értelmében az igazgatóságok mezőgazdasági czenzorokat is fognak választani. Ezentúl tehát a bírálók között nemcsak kereskedők és iparosok, hanem a mezőgazdasági viszonyokban tájékozott férfiak is helyet fognak kapni. Gazdaközönségünkre nézve ez az intézkedés mindenesetre olyan garantia, melyet mindeddig sajnosán nélkülözött. A leszámítolási és kölcsönüzlet alapja is nevezetes változáson ment keresztül. Az uj szervezet értelmében ugyanis a Magyarország részére eddig biztosított maximális 50 millió teljes elejtésével egyenlő jogok illetik meg hazánkat Ausztriával. E paritásnak betetőzése a banknak uj szervezete, nemkülömben a két állam méltányos alapokon megállapított nyereségrészesedése. A bank szervezetében történt, s ránk nézve üdvös változás leginkább a főtanács mint a bank tulajdonképeni vezetője — uj beosztásában nyilvánul. A főtanács eddig rendszerint 11 osztrák és csak 3 magyar tagból állott. Az uj szervezet értelmében a közgyűlésnek ezentúl 6 osztrák és 6 magyar tagot kell választania. Ugyan ez elv érvényesül a végrehajtó bizottsági tagok választásánál is. A kormányzó választás szintén módosul, a mennyiben a főtanácsnak ezentúl nem lesz kijelölési joga, hanem a pénzügyminiszter javaslatára nevezi ki a ""király a bankormány- zót. E részben nevetes újítás az is, hogy a kinevezés 5—5 évenkint történik. Mint említettük is, a két állam nyereség- részesedése szintén uj rendezést nyert, még pedig olyképpen, hogy Magyarország érdekeit teljesen kielégítve látjuk. — A két állam, az eddigi 7.33 százalékos kamatoztatást véve alapul, — ezentúl nem csupán a 7 százalékon felüli nyereségben, a 90 milliónyi tőke alapján 6.035 százalékos osztalékot számítva, 1.295 százalékban, vagyis csak 1 millió frtnyi nyereségben fognak részesedni. Ebben az ösz- szegben való részesedés nyert Magyarországra nezve kedvezőbb megállapítást. Ha még arra is kiterjeszkedünk, hogy kielégítő megoldást nyert a bankszabadalom felmondása, vagy lejárta esetén beálló helyzet is, különös megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy az osztrákmagyarbank ezentúl inkább meg fog felelni a hazai hiteligények kielégítésének, mint eddig. A miben talán része van annak is, hogy a bank kormányzói székében jelenleg olyan lelkes magyar ember ül, mint Kautz Gyula. lább a végtelenbe húzódó élet. Hiszem egyik csillagból a másikba költözésünket. De e miriád csillagok között mikor találkozhatnak ismét azon lelkek, kik a teremtéskor, kik eredetüknél fogva egyek voltak ? Fognak-e mégegyszer találkoztatni ? Aki széttépte e két fél lelket egymástól, miként hegyeket szakított szét, hogy egymás közelében legyenek, de többé soha össze ne forrjanak, e teremtő és pusztító erő veszi kezeibe halálunk után lelkünket s elhajítja, elszórja minden czél és irány nélkül a csillagezrek közé, hol iámét bujdosunk és bujdosunk a nélkül, hogy feltalálhassuk lelkünk felét, kit messze-messze tőlünk hajított el a Fátum keze. Ezért nem merem magamat megölni, mert ez lett hitvallásom, szent meggyőződésem. Mig csak egy szikrája a reményemnek marad előttem, mindaddig tűrök és szenvedek. Hogyne tűrnék el ezer évet, ha ezer évi szenvedésemnek az lenne a jutalma, hogy kezeit érintve, csókolva lehelném ki életemet. Tudja ön, hogy még ennyi boldogság is elérhetetlennek tetszik előttem! Ebből megítélheti lelkem elcsüggedését, kétségbeesését . . E sorok a Szendrey Julia élettörténete. A Petőfi név az ő Apotheosisa. A ki a dicsőség koronájából az értékes ékszereket kiszedte, az nem a szerető nő, hanem a gyarló asszony volt. Utolsó látogatásom után 1868. szept. 6-án örökre szövetkezhetett azzal, a ki őt mint szerető nőt, mint földi boldogságát, de későbben nem mint gyarló asszonyt ismerte. Ne kopogtassatok a nyugvó koporsóján, sok része volt az örömben, de még több része volt a szenvedésekben. Nem fogjuk őt feledni, mert a Petőfi név emlékezetét századokon keresztül meg fogja őrizni. Október hatodika Nagy-Károly, 1899. október 6. Ma van 50-ik évfordulója az aradi 13 vértanú kivégzésének. Ha valaha, ma könyeken át tekint a magyar bus szeme Arad felé, szive elszorul a félszázad előtti bru- tálitás keserű emlékére. Merthogy szabadság hősöket, vitéz katonákat a hatalom kivégeztessen, ahhoz hozá van szokva a szabadságra törő emberiség, de hogy a megtorlás rendszere golyó helyett a gyalázatos bitófát juttassa halálnemnek, az olyan vérlázitó esemény volt még a zsarnokság sötét történetében is, a melyre méltán mondhatta az angol államférfiu, azt: hogy ezzel Ausztria az emberiségét arczul ütötte. De hát az emberiség története azt mutatja, hogy a gonoszság mentül nagyobb, annál jobban megbo- szulja magát. A magyarság, ezzel a vérlázitó kegyetlenséggel szemben erkölcsi erőt nyert a passiv kitartásban. Azt mondhatta, a mit Smerling hiába mondott: mi várhatunk ! És az az Ausztria, a mely a szabadságharcz hőseivel szemben, egy idegen hatalom katonai erejét volt kénytelen igénybe venni, megszűnt nagyhatalom lenni, fokról-fokra sülyedt a hatalom és az anyagi jólét terén egész odáig, hogy Szadova után csak a kiegyezés megkötése, a dualismus menthette meg az állami tönktől. A 13 vértanú meg lett ekként boszulva, mert az osztrák-magyar-monarchia létjogosultsága ép azon az alapon szilárdult meg, a melyért ők küzdöttek, a melyért életüket áldozták. Az ő Krisztusi halálok a szabadságért, győzedelmeskedett időn és embereken ! Ez az ő vértanuságok glóriája! Nem hiába vezették a magyart győzelemről-győzelemre, nem hiába haltak meg a magyarságért. Az ő művök a kiegyezés békés napjai, És mert békében, kiegyezésben élünk ma már, több mint 30 éve uralkodónk jósága, bölcsessége folytán, ne szakítsuk fel a régi sebeket, hisz a király és nemzet közti kibékülés begyógyitotta már azokat, s az élőnek önmaga iránti kötelessége az, hogy a múltak oknélküli bojgatá^ával ne koczkáztassa a jelen sikereit, a mit épp annak a tizenhárom vértanúnak és annyi dicső társának köszönhet. De másrészről az utódok hazafiságának hálája azt parancsolja, hogy ma az 50-ik évforduló napján, halálával és kegyelettel gondoljunk vissza azokra a félistenekre, a kik a Megváltó példájaként meghaltak elveikért, hogy megszerezzék nekünk a békés korszakot, összes áldásaival. Igen ők szerezték meg a magyarnak a hatalmat, az utódok bölcsességének feladata az, hogy mérséklettel azt megtartsák. A történelem eseményei igy egésziték ki egymást, mint ok és okozat. Azért ma nem haraggal, csak kegyelettel, áhítattal gondoljunk vissza a magyar Golgothára, a melyen megváltattunk ma félszázadja. Mert nagy eszmék, nagy áldozatokat követelnek s a mi nagy eszménk martyrjainak emlékéhez, csak a kegyelet áldás szava férhet. Ők meghaltak, de a megváltott nemzet szivében újra feltámadtak, mig az általuk levert, megalázott, megölt régi Ausztria nem támad fel soha. Ez a történelem nemezise! Igen ők nem haltak meg, csak emlékük változott át egy örökfogalommá : a hazaszeretet, dicső, győzedelmeskedő fogalmává! Legyen áldott szent emlékezetük! Kimutatása Boldogult Erzsébet királynénk emlékére Budapesten építendő „Örök-imádás“ templomra Szatmár megyében a róm. kath. templomokban f. év szept. hó 10-én és 11-én befolyt összegeknek: Fény .... . 10 frt — kr Jánk .... • io , — „ Nántű .... . 13 „ 17 „ Csomaköz. . . 13 „ „ Nagy-Majtény • 15 „ — „ Szatmár . 376 „ 73 „ Szatmár . . . . io „ — „ Józsefháza. . . . 10 „ 42 „ Zajta . . . . ■ 15 „ — „ Felső-Bánya . . • 22 „ 61 „ Kálmánd . . . . io „ - „ Szaniszló . . . 8 „ — „ Fehér-Gyarmat . • 5 „ ,, Kaplony . . . . 6 „ 47 „ Nagy-Károly. ■ 272 0 65 „ Cseke .... . 24 „ 89 „ Vállaj .... • 23 „ — „ Máté-Szalka . , . 69 „ 61 „ Szinfalu . . . . 6 0 37 0 Lápos-Bánya. . . 20 „ 70 „ Kraszna-Béltek . . 17 „ 10 „ Mérk . . . , 6 „ 30 „ Vitka .... • 18 „ — „ Madarász . . . 5 — • J n j) Erdőd .... . 13 „ 26 „ Csanálos * . . 12 „ 25 0 Sándorfalu • 4 „ „ Nagy-Somkut • 42 „ — 0 Lénárdfalva . . • 2 „ 40 , Szakasz . . . 5 „ 68 „ Nyir-Csaholy. . 7 „ 33 „ Dara .................... 2 „ 0 Alsó-Homoród . . 2 „ 0 Nagy-Dobos . . 10 „ - „ Nagy-Bánya . . . 21 „ 50 „ Tőke-Terebes . . 7 „ — „ Papos . . . . . 2 „ 0 Alsó-Fernezely . . 22 0 60 „ Lázári..................... 20 „ — „ Barlafalu .... Fehér-Gyarmat . . 34 ,, 25 „ Mező-Petri . . . 20 „ — „ Felső-Bánya . . . 58 „ 74 „ N.-károlyi esp. k. . 136 „ 89 ,, Erdőd .................... 3 0 ,, Sándorfalu . . . 9 „ — „ Nagy-Bánya . . . 102 „ - „ Sárköz .................... 33 ,, ,. Mező-Terem . . . 14 „ 11 „ Csenger .... 2 „ 62 „ Felső-Bánya . . . 7 -- • * f f ff Szatmári róm.kath. tanító és tanítónő képezdék .... 54 „ „ összesen 1641 frt 65 kr. Ehhez jönnek a szatmári egyházmegyéből templomgyüjtés előtt befolyt összegek u. m : Visk .................... 8 frt 42 kr Akna-Sugatag . . — „ 50 „ Nagy-Bocskó. . . 11 „ 46 „ Técső.................... 17 „ 40 „ Huszth.................... 7 „ 20 ,. Tiba.................... 8 „ 85 „ Szerednye . . . 14 „ - „ Jenke .................... 6 „ — „ Befolyt: összesen 1715 frt 48 kr. Ebből levonva a fölmerül kiadásokat u. m : Többrendbeli nyomdai költségek . . . . . 14 frt 70 kr Posta bélyegért.... 21 „ 30 „ összesen 36 frt — kr Végeredmény tehát 1679 frt 48 kr. Mely összeg az országos központi gyűjtő bizottság által kijelölt helyre, a „Magyar Általános Hitelbankihoz általam beküldetett. Midőn fölemlítem, hogy a szatmári egyházmegyéből a templomgyüjtés előtt nagyobb összegek küldettek be már közvetlen a központnak, nem mulaszthatom el, sőt hálás érzettől áthatva legmelegebb köszönetemet nyilvánítom első sorban Meszlényi Gyula Szatmár Égyházmegyei püspök ur ő méltóságának, hogy kegyes volt a gyűjtést megengedni, a kegyeletes ügyet annyira fölkarolni, továbbá, a jószivü adakozóknak, kik egy magasztos czél elérését mozdították elő adományaikkal, nemkülönben a gyűjtésben résztvett hölgyeknek, kiknek buzgalma és fáradsága nagyban közbenjárt a fényes eredményhez, végre főtisztelendő Palczer Ernő kegyesrendi áldozár nagykárolyi házfőnök urnák, ki szives volt elvállalni, hogy az adományok hozzá küldettessenek, ki ez által sok fáradságot igénylő munkát volt kénytelen teljesíteni. Kelt Nagy-Károly, 1899. okt. 6. Gróf Hugonnai Béláné. * HÍREK. — Ö felsége a király névnapja alkalmával f. hó 4-én isteni tiszteletet tartottak a helybeli xóm. kath. templomban, a melyen megjelentek a helyben állomásozó honvédtisztikar s az összes hatóságok. A fiú és leányiskolák ifjúsága is ott volt. A misét Palczer Ernő házfőnök, kormánytanácsos mondta fényes segédlettel. — Október hatodikának 50-ik évfordulóját városunkban is kegyeletesen ünnepelték meg. A köz- és magános épületekre kitűzött gyászlobogók hirdették a nemzeti gyászt a 13 aradi vértanú felett. Délelőtt 9 órakor isteni-tisztelet, volt a helybeli róm. kath. templomban, a melyen gr. Hugonnai Béla főispán és Nagy László alispán vezetése alatt megjelentek a megyei, bírósági, a többi állami, városi és magán hivatalok, egyesületek tagjai. A tanuló ifjúság is ott volt gyászlobogó alatt. A templom hajóját egészen betöltötte az ájtatoskodó közönség. A gyászmisét Palczer Ernő házfőnök, kormánytanácsos mondta nagy segédlet mellett. — Diszgyülést tartott Szatmár szab. kir. város közönsége f. hó 5-én gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A közgyűlés tárgya volt a király és királyné képének leleplezéze a melyet a közgyűlési terem részére festettek meg. A gyűlésen ott volt Meszlényi Gyula szatmári püspök, vármegyénket pedig llosvay Aladár főjegyző képviselte. A leleplező beszédet dr Fechtel János mondta. — Rendkívüli vármegyei közigazgatási bizottsági ülés volt tegnap d. u. 3 órakor gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, a melynek egyetlen tárgya volt. A bizottság Kaufmann Jakab fia és társai részére petroleum raktár építésére engedélyt adott. — Gyűjtés eredménye. Lapunk más helyén közöljük gr. Hugonnai Béláné Öméltósága által közzé tett kimutatást, az Erzsébet királyné emlékére emelendő „Örökimádás“ templomára. Tudvalevőleg a főispánná a központi bizottság felhívására eszközölte a vármegyében a gyűjtést és az eredmény, tekintetbe véve azt, hogy a vármegye területén kevés róm. kath. templom van, igen fényesnek mutatkozik.
