Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY son, ám ennek oka viszont abban keresendő, hogy erre eddig még csak alkalmat sem nyújtottak iparosainknak. Ez nem utópia, hanem erős akarattal nagyon is elérhető és reális dolog. Nemcsak elérhető és reális, hanem egyszerűen életfentartási ösztönünk egyenes következménye. Az Ausztriával fennálló gazdasági kiegyezés nagyon is gyanús módon ingadozik, úgy hogy azt sem tudhatjuk, mikor leszünk kénytelenek önálló vámsorompót huzni határaink közé. Ezzel a vámsorompóval azonban alighanem elzárjuk magunk elől Ausztria piaczait is, melyek pedig mind eddig egyetlen fogyasztó helyeink voltak. Ez állapot bekövetkezése az első időben alighanem válságba sodorná iparunkat és kereskedelmünket, már pedig ezt teljes erőnkkel szükséges megakadályoznunk. így ily szempontból tekintve a Hegedűs Sándor nagy iparfejlesztési akczióját, teljes mértékben meggyőződhetünk arról, hogy reménykedve nézhetünk a jövőbe, hiszen köz- gazdasági életünk felvirágzása biztos és erőteljes kezekbe van letéve. Színészet. A múlt hét műsora igen változatos és élvezetes volt. így két estén át Bakó László a Nemzeti Színház művészének játékában is gyönyörködhettünk, kár, hogy nem annyian, mint ez a művészi játék megérdemelte. Szombaton aug. 26-án „Magdolnát“ adták Csókáné Almássy Julia jutalomjatékául. A darabot Rákosi Jenő irta és kísérlet volt a paraszttragédiák terén. Borzalmas színekkel fest a szerző elannyira, hogy szinte szokatlan az a népies darabok terén. Kitűnő szerepe van benne Magdolnának, a kit a jutalmazott személyesített. Játéka olyan volt, a mely érdekességet tudott adni a félig sikerült darabnak. Sok tapsot aratott és tisztelői több virág csokorral is meglepték. Igen jó volt Győré Alajos a boszuálló paraszt szerepében, valamint Bethleni, mint Laczi. Tharasszovits pedig mint egy öreg paraszt asszony remek alakítást nyújtott. Nagyon is közepes közönség nézte végig az előadást. Vasárnap aug. 27-én két előadás volt. Délután gyermekelőadásul a „Hófehérke“ került szinre, este pedig „Az édes“, ifj. Bokor József népszínműve. Szerző tudvalevőleg ezt a darabot Blaha Lujzának és leányának irta. Érdekes népszínmű, kár, hogy a színpadi hatás minden eszköze mellett sem hat a darab, olyan nehéz problémát akar megfejteni. Csongori Mariska (özv. Pörgéné) uj oldalról mutatta be magát, a mikor bebizonyította, hogy népszínműbe is kitűnő. Mint fiatal özvegy néhol drámai erővel játszott. Huckstedt Irén (Sárika) szépen játszott és énekelt. A többi szereplők is megállták helyüket. Hétfőn aug. 28-án „Bánk-bán“ ment, Bakó Lászlóval, a nemzeti színház művészével, mint vendéggel a czimszerepben. A közönség igen rokonszenvesen fogadta a vendégművészt, a melyet teljesen meg is érdemelt. Mert a legjobb magyar tragédia lényegét, szellemét teljesen áttanulmányozta, azt minden izében művészileg megalakította. Nagy jövő vár reá, mert hangja, alakja és játéka a régi magyar hires tragikusokra emlékeztet. Egész érthetővé teszi Bánk-bánt, a kiben a szerelem, a bosszú küzd a hazafisággal s e küzdelemben leli fel az ő kikerülhetetlen tragikumát. A művészt a közönség nyilt színen is többször a lámpák elé hívta és minden felvonás után többször kitapsolta. Utána legjobban felelt meg szerepének Csókáné mint Gertrudis királyné, valamint Győré mint Petur bán. Győré még Bakó mellett is elfogadható Petur volt. Jó volt Baghy is mint Biberach, ellenben Markovits Margit (Melinda) ez este nem felelt meg feladatának. Kedden aug. 29-én volt Bakó László második és búcsú fellépte. „A be c s t e 1 en e k“-ben búcsúzott a közönségtől, a melyet teljesen meghódított. Moretti Carlót játszta, nagy realismussal, de híven az élethez, az emberi szenvedélyekhez. Ezúttal környezete is jobb volt, mint a klasszikus tragédiában s igy a művész játéka is jobban hatott a társadalmi drámába. A becstelenekben bizonyította be Bakó, hogy már is nagy művész, a ki méltó utóda lesz Nagy Imrének a nemzeti szinháznál. Carlót, ezt a becsületes embert, a kit a körülmények, neje alávalósága kényszerit bele a sikkasztásba, minden izében megalakította. Játszott hangjával, arczával, s a nagy szenvedélyek kitöréseinél minden szépítés nélkül az élet realismussát adta vissza. Az utolsó felvonásban pedig, mikor már fél az elfogatásiéi, művészete tetőpontjára emelkedett. Hogy nála minden áttanulmányozott és öntudatos, mutatja az, hogy a mit sokan hátrányául tudtak be e szerepben p. o. néha félszeg, érdes mozdulatait, az is csak összhang. Hisz egy árvaházban felnevelkedett, kereskedelmi könyvelőt adott. Annak pedig, hogy igazi mű- vészszé nője ki magát a legnagyobb garancziája az, hogy nincs benne, játékában semmi egyéni modorosság, a mi pedig még a nagy művészeknél is ritkaság. Bakó közönségünknek nagyon tetszett és büszkék vagyunk rá, mint vármegyénk szülöttére. A közönség sok tapsban és kihívásban részesítette s a helybeli Kölcsey-Egyesület szép virág csokorral lepte meg, a melynek szalagján e felírás volt: „Bakó Lászlónak a vármegye szülöttének, a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület 1899. aug. 28. és 29“. — Markovits Margit teljesen elejtette Elisa szerepét. Mindig egyforma volt, ott is, a hol tettetnie kellett volna. Ilyen szomorú és kétségbeesett arczkifejezés mellett a férjnek már a darab elején rá kellett volna jönni neje alávalóságára. Breznay jó Orlandi volt, valamint Győré is elfogadható Sigismundi, a kinek nevét különben a szinlap nem jelezte. Kis szerepét jól adta Rátonyi Stefiké. Közönség több volt, mint előtte való nap. Bakó Lászlót, máskor is szívesen látjuk mint vendéget. Szerdán aug. 30 án a „Gésákot“ adták másodszor, bérlet 10-ik számban. Kitűnő előadás volt ez, talán a legjobb Operette előadás. A színészek is jókedvvel játszottak. Élső sorban Csongori Mariskáról kell megemlékeznünk, a ki Mollyban elragadó kedvesen játszott és énekelt, táncza pedig elbájoló volt. Huckstedt Irén mint Mimóza nagyon szépen énekelt. íMeg- ismételtette a közönség, valamint Csongori tánczát is. Rátonyi Stefiké (Juliette) szépen énekelt és játszott. A kisasszonynak kellemes hangja van. Bethleni, Hunfy éneke is tetszett. Breznay (Vun-Hi) Vihary (Imári márki) folytonos derültségbe tartották a közönséget mókáikkal. Vihary különösen elemébe volt. Ez olyan jó előadás volt és annyira vonzott másodszor is, hogy talán harmadszor is előlehetne adni ezt a szép zenéjü, mulattató operettet. Csütörtökön aug. 31-én a „Végrehajtót“ adták szép számú közönség előtt. E bohózat a Vígszínház müsordarabja és ugyancsak megnevetteti a közönséget. Nagyon mulatságos, bár néhol túlzásba megy a bohózati elem. Remekül alakította Markovits Margit Cypriennét, a félvilági hölgyet. A többi szereplő is, igy Breznay, Tharasszovits, Baghy, Molnár, Győré közrehatottak arra, hogy a közönséget folytonos derültségbe tartsák. A nevető idegeknek ugyancsak kijut e darab előadásán. Pénteken szept. 1-én bérletszünetben, félhelyárak- kal népelőadásnak a „Czig án y b ár ó* operettet adták teljesen zsúfolt ház előtt. Az olőadás jó volt. Ha a népelőadások ilyen kitünően sikerülnek, talán hetenként kétszer is lehetne ilyen zóna előadás. _____ H I TN E K. — Gyűjtés a templomban Erzsébet királyné emlékére. Tudva levő olvasóink előtt az, hogy boldogult Erzsébet királyné emlékére Budapesten templomot akarnak építeni, az örök imádás templo- m á t, országos gyűjtésből. A budapesti központi bizottság Szatmár vármegyére nézve a gyűjtés eszközlésére vármegyénk főispánjának nejét gr. Hugonnai Bélánét kérte fel, a ki a gyűjtésre a legalkalmasabbnak találta a királyné halálának évforduló napját, szept. 11-két, valamint az ezen napot megelőző napot, a mely vasárnapra esik. Minthogy pedig a főispánné ő méltósága felkérése folytán a szatmári megyés püspök meg engedte azt, hogy szept. 10-én vasárnap az összes misék alatt, valamint szept. 11-én a gyászmise alatt a hölgyek gyűjtést eszközöljenek az örök imádás templomára, a főispánné felkérte dr. Serly Gusztávné sz. Móricz Ilka úrnőt, hogy a gyűjtést elvállalni és a gyűjtés eszközlésére hölgyeket felkérni szíveskedjék. A gyűjtő nők a főispánné- tól emléklapot fognak kapni a boldogult királyné arczképével, továbbá emléklapot kap minden adakozó s a ki legalább egy koronát adományoz, díszesebb emléklappal lesz kitüntetve. E felhívás folytán Serly Móricz Ilka úrnő felfogja kérni anapokbanazokata nőket, a kik a gyűjtést eszközük a templomban. Itt megjegyezzük azt, hogy a mennyiben a mi elhunyt védasszonyunk, Erzsébet királyné emlékére emelendő templom nem csak vallási czélt szolgál, de annak hazafias irányzata is van, a róm. kath. hitfelekezet- heznem tartozó magyar honpolgárok és nőkadományai is elfogadtatnak az isteni tisztelet alatt. A szept. 10-én rendezendő mise alatt, hogy az ünnepséget emeljék, Huckstedt Irén énekesnő és Demidor Ignácz fognak énekelni. Azt hisszük, hogy városunk hazafias közönsége sietni fog fillérjeivel hozzájárulni a magyarok legjobb királynéjának emlékére emelendő templom létesítéséhez ! — Országos ünnep városunkban A helybeli Kölcsey-Egyesület választmánya aug. 30-án ülést tartott Nagy László elnöklete alatt. Az elnök bejelentette, hogy Bartók Lajossal, a Petőfi társaság elnökével folytatott levelezés alapján tudathatja azt, hogy az említett társaság Erdődön és Költőn országos ünnepet szándékszik rendezni szept. hó folyamán a szerelem dalnokának, ha ezen eszmét a vármegye és a Kölcsey- Egyesület felkarolja. A választmány a Petőfi Társaság tervét egészen a magáévá tette, s kész segédkezni ezen országos ünnep rendezésében. Tekintettel azonban arra, hogy a szept. 24-re tervezett ünnep idején esetleg már beállott az esős évszak s igy az utak jár- hatlanok, de különben is Erdődön nagyobb társaság ellátása nehézséggel jár, azt indítványozza a Kölcsey- Egyesület a Petőfi Társaságnak, hogy az ünnepély Nagy-Károlyban a vármegye székhelyén tartassék meg, illetve a szerelem dalnoka ünneplésének fősulya a vármegyei székhelyre helyeztessék. A tervezet szerint az ünnepély szept. 24-én lenne megtartva városunkban. A vendégek reggel, esetleg az előző nap estéjén érkeznének városunkba, a hol elszállásolásokról gondoskodva lenne. Másnap délelőtt 10 órakor lesz a vármegyeház nagytermében a közgyűlés, délben társas ebéd és díszelőadás a színkörben és ezután bál. Hétfőn esetleg a jelentkezők kirándulhatnának Erdődre vagy Kohóra. A városunkban megtartandó ünnepség keretében lelepleznék az emléktáblákat, a melyet a régi kaszinón, a volt Téreyházon, a mely jelenleg nőiparisnola, és a városházán, a hajdani Szarvas vendéglő falán helyeznének el, a melyekhez Petőfi emlékek fűződnek. A választmány gróf Károlyi Lajoshoz kérelmet fog intézni az Erdődön elhelyezett emléktábla gondozása és átvétele iránt. Továbbá kimondta, hogy a helybeli színtársulat által E. Kovács Gyula árvái javára rendezendő előadást erkölcsileg támogatni fogja. A választmány Poór Jánosnak, az irodalmi kör elnökének számadását az erdődi ünnepre vonatkozólag elfogadta. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága szept. havi ülését nem a hónap második hetére eső pénteken, hanem az ünnepnap miatt szept. 9-én tartja meg. — Áthelyezés. A főispán Öméltósága ifj. Péchy László szolgabirót a szinyérváraljai szolgabirói járásból a fehérgyarmatiba helyezte át. — Vármegyénk főispánja a szeptember 9-iki közigazgatási bizottsági ülésen és az ugyanezen a napon tartandó választmányi ülésen, nem elnökölhet, mivel ezen időre várja József főherczeg látogatását Kömlődön. — Ebéd. A helybeli kegyesrendiek társházában aug. 27-én, a rend alapítójának Kai. Szt. József napján az idén is ebéd volt, a melyre hivatalosak voltak a helyben állomásozó hatóságok fejei és több meghívott. A vendégszerető kegyesrendiek asztalánál csakhamar megeredtek a pohárköszöntők. Először Palczer Ernő házfónök szólalt fel. Beszéde elején megemlékezett arról, hogy 175 éve annak, hogy a kegyesrendiek városunkban letelepedtek s az ifjúság hazafias és vallásos nevelésén munkálkodnak. Ezután utalt azon sajátságos helyzetre, hogy a rendtagjainak itt hármas feladatuk van, mert nemcsak a gymnasiumi és népiskolai oktatást vezetik, de itt kivételesen a lelkészkedés feladata is reájuk hárul. Ezután az ékes szavuházfőnök, a ki e napon 22-ikszer emeltpoharatmintházfőnök,rövidtörténelmi visszapillantást vetett a rendház alapítására és hálás szívvel emlékezett meg az alapitók utódairól és azokról, a kik reájuk bízták az iskolák vezetését és a lelkészkedés nemes feladatát, Éltette első sorban a 22 év előtti kegyurat gr. Károlyi Tibort, az akkori püspököt Schlauch Lőrinczet és a rendfőnököt Kalmár Endrét, valamint ezek utódait, a jelenlegi bőkezű kegyurat gr. Károlyi Istvánt, Meszlényi püspököt és Magyar Gábor rendfőnököt. A házigazda beszédének ünnepélyes színezete volt s nagy hatást tett. Az ő beszédét több pohárköszöntő követte, a melyek kedélyességet hoztak a társaság körébe. így Debreczeni István polgármester a házfőnököt és a társház tagjait éltette, valamint Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató is. Hám József igazgató Nagy-Károly városáért és polgármesteréért ivott, Baudisz Jeuő és Ilosvay Aladár a kegyesrendieket, az ő hazafias nevelésüket éltették. Majd Hám József Demidor Ignáczra, Baudisz Jenő Hám Józsefre, Poór János Baudisz Jenőre és Papp Bélára végül Papp, Béla a házfőnökre emelte poharát. — A helybeli róm. kath. templomban a múlt vasárnap a tizenegyórás misén egyházi énekeket énekeltek Hukstedt Irén, a helybeli színtársulat szép hangú énekesnője és Demidor Ignácz városi rendőr- kapitány. Mint értesülünk szept. 8-án, Kisaszony napján ismét énekelnek. — Esküvő. Liebhauser Ferencz helybeli kereskedő f. hó 2-án d. u. 4 órakor vez ette oltárhoz Csipkés Margit kisasszonyt, Csipkés Andrásnak a Nagykárolyi Önsegélyző népbank vezérigazgatójának kedves leányát. Boldogság kisére a szívből kötött irigyet. — Városunk képviselőtestülete aug. hó 27-én közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédében megemlékezett azon vesztességről, a mely a várost érte Kovács József és Kugler József képviselők elhunytéban s felemlítve továbbá Kovács Józsefnek a székhely kérdés idején kifejtett tevékenységét, indítványozta, hogy az elhunytak emléke jegyzőkönyvileg megörö- kittessék, a mely indítványt a közgyűlés elfogadta. Ezután a kinevezett rendőrkapitány Demidor Ignácz tette le az esküt, a kit a polgármester pár szóban szívélyesen üdvözölt. Az uj. rendőrkapitány megköszönve mindazok támogatását, a kik a kineveztetést elősegítették, ígérte, hogy igyekezni fog megfelelni kötelességének, a mihez a képviselőtestület támogatását kéri. A közgyűlés ezután áttért a napirendre. Minthogy a közoktatási kormány a mezőgazdasági iskola czéljaira nem utalványozott segélyt, csak kilátásba helyezte, hogy jövőre a tanítók fizetéséhez hozzájárul, a közgyűlés a költségeket 835 írtban megállapította és felhívta a mezőgazdasági iskolaszéket, hogy az alkalmazott három tanító mellé, még két tanítót alkalmazzon. A helybeli ev. ref. egyház kérelme folytán elhatározták, hogy a hitfelekezetek segélyezését a lélekszám arányában teljesitik. — A segélyezés összegét a közgyűlés 2232 írtban állapította meg s kimondta, hogy a róm. kath. hitfelekezet 5064 lélekszáma után 37'6°/o=839 frt 23 krral, mindkét gör. kath. felekeze- tet 3120 lélekszám után 23'2°/o=517 frt 82 krral, az ev. ref hitfelekezet 3017 lélekszám után 22'3°/o=497 frt 75 krral, a zsidó felekezet 2073 lélekszám után 15'4°/o=343 frt 72 krral, végre az ág. ev. hitfelekezetet 199 lélekszám után 1'5%>=33 frt 49 krral segélyezi. A közgyűlés megválasztotta az iparos tanoncziskolai bizottságot. Az állatmázsa dijakat az eddigi darabszám helyett métermázsánként állapította meg és pedig az első métermázsáért 5 krban, azontúl 2 krban. Ezen kívül több folyó és kisajátítási ügyet is elintézett a közgyűlés. — Adakozzunk ! Boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Budapesten „Örökimádás templom“ szándé- koltatik építtetni, mely czélra országos gyűjtés hatá- roztatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szatmár megyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre legalkalmasabbnak találtam a többi között a megboldogult halála évfordulója napját szeptember ll-ikét, valamint az ezen napot megelőző napot, mely vasárnapra esik. Meszlényi Gyula megyés püspök ur ő méltósága engedel- méből a róm. kath. templomokban szeptember 10-én vasárnap az összes misék alatt és szeptember 11-én
