Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint julius hóban befolyt 29711 frt 18 kr egyenes adó, hátralékban maradt 300,820 frt 68 kr.

A közadók késedelmes behajtása miatt a felelősség kimondását kérte a kir. pénzügyigaz- gátó: Jékey Sándor, Thoma László főszolgabírók ellen, továbbá Nagy-Károly, Nagy-Bánya, és Felső-Bánya városok, nem külömben Nábrád, Keér-Semlyén, Panyola, Erkörtvélyes, Penészlek, Oroszfalu, Réztelek, Hirip, Sályi, Porcsalma, Pátyod, Angyalos, Sz.-Dob, Cs.-Bagos, Olcsva, Olcsva-Apáti, Nagy-Ar, Kömörő, Kis-Ar, Penyige, Udvari, Kaak, Kaak-Szentmárton, N. Dobos, Parasznya, Ó-Pályi, Győrtelek, Tunyog, Ko- csord, Hodász, Jármi, Papos, Szamosszeg, Keér, Sárköz-Újlak, Adorján, Sárköz, Tyúkod, Cs.-Ujfalu, Ura, Ar.-Megyes, F.-Homoród. A.-Homoród, K.-Homoród, O.-Gyürüs, Szoldo- bágy, Pettyén, Zsadány, Amacz, Pálfalva, Ombód, Szakasz, A.-Homoród, Sándorfalu, Kis- Peleske, Homok, P.-Darócz, Er-Endréd, Szt- Miklós, Esztró, N.-Palád, K.-Palád, B.-Palád, Magosliget, K.-Hodos, N.-Hodos, T.-Becs, Uszka, Tisza-Kóród, Csécse, Milota, Kölese, Istvándi, Sonkád, Fülesd, Mikola, Szárazberek, Garbolcz, Méhtelek, Dengeleg, Jriny, Jánk, K.-Szekeres, Szamos-Ujlak, Darnó, Gyügye, Majtis, Nántü, Dobra, Rákos-Terebes, Erdőd, Nagy-Szokond, Szinfalu, Ivácskó, Tatárfalva, Szamos-Kóród, N.-Kolcs, D.-Apáti Sz.-Becs, Dara, Hermánszeg. Zsarolyán, Mánd, N.-Szekeres, Borzova, Czé- gény és Cz.-Dányád községek elöljárói ellen. A bizottság a felelősséget kimondta.

Mentő állomások és első segély nyújtás.

i.

Már a közegészségügyről szóló 1876. XIV. t.-cz. 41-ik §-a kimondta azt, hogy a hatóság intézkedni köteles arról, miszerint népesebb városokban mentő állomásokat állítson fel és hogy a rögtöni balesetek által sújtottak megmentése és segélyezése iránt a lakosság népszerű oktatás által kellőleg felvilágosittassék.

A törvény ezen rendelkezéséből kiindulva a belügyminiszter még ez év február havában rendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, a melyben jelentést kívánt arról, hogy vpn-e a vármegyének az életmentés és segélynyújtás tárgyában valamely általános szabályzata, ha pedig ilyen nincs, vannak-e a törvényhatóság területén olyan városok és népesebb községek, melyeknek e tekintetben szabályzatuk, intézkedéseik avagy intézményeik vannak. Végül ha ilyen általános intézkedéseik nincsenek, mily intézkedéseket tart a törvényhatóság, a helyi viszonyok figyelembe vételével általános kötelező erővel életbe lépte- tendőknek s melyek azon városok avagy népesebb községek, a melyekben ilyen intézkedéseknek külön életbeléptetése is szükséges.

Minthogy a belügyminiszter ezen rendeletének foganatosítását már mégis sürgette s figyelmébe ajánlotta a vármegyének, hogy észlelje meg ezen ügyet annyival is inkább, mert majd megbízottakat kell küldenie az e tárgyban összehívandó országos értekezletre, a vármegyei főorvos szükségesnek látta e tárgyban egy szabályrendelet elkészítését.

léptekkel tart az indulásra készen álló lóvasúti kocsi felé, mire a faképnél hagyott kocsisok szédületes gyorsasággal váltják fel a büszke ezüst koronákat szerény nikkel huszfilléresekre.

így aztán néhány perez múlva a kiválasztott egy- fogatu elegánsan gördül végig Arad utczáin, megtekinti kétszer Magyarország legszebb szobrát s ideje letelvén robog vissza a vasúti állomás felé.

A főutezán jobbról két ódon emeletes ház áll. Mindkettőnek homlokzatán a régi felírás díszük: Arad- megye közigazgatása — Arad megye törvényszéke.

Az utóbbi felírás immár anachronismus, de az utódokban úgy látszik él a tradicziók iránti kegyelet s érintetlenül hagyták a régi feliratot.

A két kőtömeget zöldelő, viruló kert köti össze és veszi körül, mintegy symbolisálva azt, hogy úgy a közigazgatás mint az igazságszolgáltatás is csak akkor jó, ha a külső világtól el nem zárkózik, hanem annak lüktetése igazgatja aktáik keringését.

Dehát persze ez is csak olyan szürke elmélet, melynél százszorta zöldebb az élet aranyfája. Bizonyára ezt gondolta Krivány is és bár a fentebb leirt egyik épületből naponként a legrövidebb utón átjárhatott volna a másikba, mégis jobbnak találta egész Európán keresztül jutni el az árvapénztárból a büntető törvényszékhez.

Mig vegyes vonatunk Temesvárra ér, termékenyebb költőink bármelyike könnyen megír egy kisebb hős költeményt. Öreg este van, mire bedöczögünk a fényes józsefvárosi indóházba és onnan már a szószo- rosabb és gyorsabb értelmében vett gőzerővel vágtatunk a gránicz felé.

Mert hát bizony, hiába polgárosították ezelőtt húszon nem tudom hány esztendővel a határőrvidéket csak gránicz az ma is.

Minthogy pedig e szabályrendelet tervezettel annak idején a közgyűlés is fog foglalkozni, ne hogy meglepetés számban menjen a javaslat, szükségesnek tartottuk e szabályrendelet tervezetét előre ismertetni.

Mielőtt azonban a részletes ismertetésbe bocsátkoznánk, pár megjegyzést bocsátunk előre.

Hogy a belügyminiszter most már tüzetesen kezd foglalkozni e tárgygyal, a melyről a közegészségügyi törvény még nem tartotta szükségesnek inperative intézkedni, oka ennek az, hogy azóta, 1876. év óta az ország gazdasági, ipari- és közlekedési ügyei nagy fejlődésen mentek keresztül, másrészről a városok népessége is szaporodott s igy a nagyobb mérvű építkezéseknél és a nagyobb forgalom mellett a balesetek száma nagy mérvben szaporodott s igy ma már tüzetesebben kell intézkedni esetleg még törvényhozásilag is ez irányban. Hogy esetleg a belügyminiszter törvényhozási általános intézkedést is kíván, sejteti az országos szaktanácskozmány, a melynek összehívását kilátásba helyezi.

Ily körülmények között czélszerünektartanánkama- gunk részéről is azt, hogy vármegyénk előre megalkotná ilynemű szabályrendeletét. Mert ha lesz oly szabályrendeletünk akkor esetleg az alkotandó törvény imperative intézkedései nem vonatkoznak reánk s igy olcsóbban csináljuk meg a mentő állomásokat és szervezzük az első segély nyújtások kérdését, mint a törvény elő fogja írni. Ez nagyon valószínű.

Igaz, hogy az uj szabályrendelet a városokra és népesebb községekre (a melyekben járás, községi esetleg körorvos székel) bizonyos költségeket fog hárítani a mentő állomás berendezése és fentartása tekintetében, de azért ne riadjunk vissza annak tüzetes ismerete nélkül, a melyet esetleg ekként, hogy úgy mondjuk házilag olcsóbban fogunk megcsinálni, mintha a törvény parancsolja azt reánk.

Közöljük tehát jövő számunkban az egész szabályrendelet tervezetet, hogy azt mindenki megismerje s annak tárgyalásánál esetleg észrevételeit megtehesse.

Szóval inkább csináljunk valamit, esetleg módosítsuk a szabályrendeletet, mintsem meggondolatlanul a vízzel együtt a gyermeket is kiöntsük.

HÍREK.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja, megszakítva nyári üdülését, folyó hó 11-én városunkba érkezett, hogy a közigazgatási bizottság ülésén részt vegyen. Öméltósága este vissza utazott komárommegyei birtokára.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Nagy Tamást, a helybeli kir. pénzügyigazgatóság segédtitkárát a m.-szigeti pénzügyigazgatósághoz titkárnak nevezte ki, s helyére Nagy Gábor segédtitkárt, ki már máshová volt kinevezve, a helybeli pénzügyigazgatóságnál meghagyta,

— Változások a tanári karban. A kegyes tanitó- rend kormányának intézkedése folytán a helybeli fő- gymnasium tanári karában a következő változások lesznek: Dr. Czirbusz Géza áthelyeztetett Nagy-Kani- zsára s helyére jön Vittkó József Veszprémből, Guba Pál Privigyére és helyére jön Tietz Sándor Trencsén- ből. Az elhalt Majoros Endre helyébe jön Priváry József Nagy-Becskerekről és a Trencsénbe áthelyezett Hatala József helyébe Szabó Alajos Kolozsvárról.

— Előléptetés. A kereskedelmi miniszter Madzsar Béla felügyelőt a helybeli posta- és távirda hivatal főnökét a Vili. fizetési osztály első fokozatába léptette elő.

— A Szent Istvánnapi népünnepélyt, a mely tudvalevőleg a helybeli népnevelési egyletnek minden évben jelentékeny jövedelmi forrása volt, az idén is megtartják a lövelde kertben. Az eddigi bizottság visszalépve a rendezéstől, a népnevelési egylet választmánya vette kezébe az ügyet és f. hó 9-én hozott

Mintha Berlin s Bukarest egymás felé nyújtott kezei itt találkoznának egy barátságos szorításban, olyan világ van erre. íme a régi Szörény székhelye : Karánsebes, mely a polgárosítás után rögtön azzal tette magát hírhedtté, hogy alkotmányos magyar nép képviselőnek felküldte a parlamentbe Doda Trajánt, ma is ép oly kevéssé szállotta meg a magyar Szentlélek, mint ezelőtt harmincz esztendővel.

Hanem a német, oláh paritás, ott époly szépen diszlik, mint akár szép hazánké Ausztriával. Egy jóra- való szobafestő például akkép hódol a paritás géniuszának, hogy czimtáblájára ezt irta: Juon Mosiu Zimmermaler.

Egy másik, Szegedről beköltözött magyar asztalos mester pedig, kinek becsületes neve Király Lajos csak úgy szerezhetett polgár, vagy helyesebben grani- csár jogot, hogy a nevét, le ugyan nem, de némete- sen kifordította és lett belőle Lajos Király, Tischlermeister, a mely cselekedetéért ennekelőtte 500 egy néhány esztendővel, a mikor a derék Anjou ivadékot uralta három tenger partján terjedő birodalma, bizonyára a visegrádi vár hűvösebb helyiségeivel ismerkedett volna meg a nagy névforditó, ma pedig állami életünk ezerharmadik esztendejében, ilykép kényszerül megtagadni nemzetét és nyelvét, hogy megélhessen.

Kis dolog, de jellemző, mint a hogy általában az apró vonások a legjellemzőbbek; hogy én concrét példára hivatkozzam az, hogy mondandóit sem egy, sem két tárcza keretébe beszorítani nem tudja, legjobban jellemzi Faber Ferrariust.

ülésében megtette a szükséges intézkedéseket. A rendezésre Kerekes Ödön elnöklete alatt, Lukács Mihály, Simkó Géza, Néma Gusztáv, Heinrich János és Szo- lomájer Gusztáv tagokból álló bizottságot kérte fel. A bizottság mindent elkövet arra nézve, hogy az idei népünnepély is méltó legyen az előzőkhöz. A szokásos látványosságok, versenyeken kivül az idén is lesz sorsjáték, a melynek főnyereménye egy fejős tehén, a második egy 6 személyre való ezüst evőeszköz, a harmadik egy ingaóra és a negyedik egy ezüst óra lesz. Szóval a ki mulatni akar a nemzeti ünnepen az az idén is menjen ki a népünnepélyre.

— E. Kovács Gyula emlékezete. Az elhunyt nagy művész és jeles költő emlékének megörökítése tárgyában országos mozgalom indult meg. Kolozsváron bizottság alakult Jókai Mór diszelnöksége alatt a mely Kovács Gyula szobrára országos gyűjtést indít. Az országos mozgalommal szemben vármegyénk, a melynek szülötte volt a költő-szinész, nem maradhat közönyösen. Abban az érez szoborban a mi filléreinknek is ott kell lenni, hisz a mi büszkeségünket fogja az jelképezni. Szerkesztőségünk azért szivesen elfogad a szoborra bárminő kis adományt és azt nyilvánosan nyugtázza.

— Felhívás. Csóka Sándor színtársulata, kinek részére a szinügyi bizottság folyó évre a játszási engedélyt megadta, folyó hó 15-én kedden kezdi meg mintegy négy hétre terjedő előadásait. Csóka színigazgató már ismert ember városunk közönsége előtt, s nekünk annyival könnyebb Nagy-Károly város és vidéke tisztelt közönségének pártfogásába ajánlani, mert Ígéretét bírjuk, hogy mindent el fog követni, hogy uj és változatos műsora előadásaival a szezonon keresztül valódi műélvezetet szerezzen,— de másrészről fentartottuk magunknakajogot a műsor megállapításába befolyni s igy a nagyközönség érdekeit kellőleg megóvni. De egy színtársulat megélhetésének első alapfeltétele, hogy az kellő anyagi biztosítékokkal rendelkezhessék, mert csak igy láthatja íentarthatását biztosítva, miért is azon kéréssel fordulunk Nagy-Károly város és vidéke t. közönségéhez, hogy a már városunkban időző Vihary Elemér társulati titkárt a bérletek megkötésében támogatni és előmozdítani szíveskedjék, hogy a mig egyrészről kellemes szórakozást nyújtó szinielőadások látogatása által a társulatot pártoljuk, másrészről hazafias kötelességünket teljesítjük akkor, midőn a magyar kultúrának otthont nyújtunk városunk falai között! A nagykárolyi „Kölcsey- egyesület“ szinügyi bizottsága nevében: Nagy László, elnök.

— Előléptetés A kir. pénzügyminisztérium Vanyek József és Varga Pál pénzügyi irodatisztet magasabb fizetési fokozatba előléptette.

— Búcsú lakoma. A M.-Szigetre áthelyezett Nagy Tamás pénzügyi titkár tiszteletére barátai és ismerősei f. hó 19-én bucsulakomát rendeznek a régi kaszinóban.

— A népünnepélyt rendező bizottság a tegnapi napon délután ülést tartott, a melyben megbeszélték a szükséges előkészületeket.

— Emlókeztetés. A helybeli kath. legény egylet ma tartja műkedvelői előadását a polgári olvasókör nagy termében. Mint jeleztük is már, a Tót leány népszínművet adják elő.

— Petőfi ünnepély a nagykárolyi Protestáns társaskörben. A nagykarolyi protestáns társaskör f. hó G-án délután 4 órakor a kör helyiségeiben Petőfi halálának 50-ik évfordulója alkalmából Petőfi ünnepélyt rendezett nagy közönség előtt változatos műsorral. Először a közönség a himnuszt énekelte el lelkesen a mely után Kubinyi Bertalan a kör elnöke megnyitotta az ünnepélyt s felolvasást tartott Petőfiről mint a legnagyobb magyar költőről vonatkozásokkal az életéből kidomborodó eseményekre. — A lelkes és tanulmányra valló felolvasást tetszéssel fogadták. 2. Lenkey Lajos szavalta Petőfi Júliához ez. költeményét ügyes hanghordozással. 3. Veres Gusztáv felolvasást tartott Petőfiről; szépen kidolgozott beszédben ismertette müveit s eddig még ismeretlen adatokat valamint naplójából részleteket olvasott föl. — A gonddal szerkesztett fölolvasás nagy hatást tett. 4. Tejes István szavalta Petőfi Szeptember végén czimü költeményét mélyen átérezve.

5. Sallay Lajos Petőfinek a „Szerelmes tenger“ czimü költeményt adta elő ügyesen. 6. Nagy Elek Arany János Honvéd özvegye czimü költeményét szavalta nagy hatással. A műsor közben Jónás Gyuri bandája általános tetszés mellett Petőfi népdalaiból játszott a Te vagy te vagy barna kislány, H'resváros az Alföldön Kecskemét. — Befordultam a konyhára. Juhász legény szegény juhászlegény. Rózsabokor a domboldalon czimü népdalokat. — A műsort pedig a „Szózat“ eljátszásával rekesztette be. — Így folyt le a Protestáns társaskör Petőfi ünnepélye, ezzel is tanujelét adva annak, hogy közművelődési és hazafias czéljait szolgálva, igyekszik főképen iparosokból álló tagjait szellemileg is a korral lépést tartva vezetni.

— Elöleges színházi jelentés. Tisztelettel jelentem Nagy-Károly város és vidéke nagyérdemű közönségének, miszerint az elmúlt télen a „kecskeméti“ s a jövő téltől kezdve újból megválasztatván, a „miskolezi“ színház részére szervezett színtársulatommal becses körébe jövök s rövid időre tervezett idényünket a kaszinó helyiségében lévő, páholyokkal ellátott színkörben kedden, 1899. évi augusztus hó 15-én fogom megkezdeni. Az első bemutatóelőadás alkalmával, bérlet első számban, a budapesti Nemzeti Színház müsordarabja :Hymfidalai Bérezik Árpád óriási sikert aratott 4 felvonásos eredeti magyar vigjátéka kerül színre. Nagyérdemű miipártoló közönség! Feleslegesnek tartom társulatomnak s működésűnknek üres ígéretekkel, nagyhangú frázisokkal, Ízetlen reklámot csinálni. Tudom, hogy tőlem és elsőrendű társulatomtól azon tisztességes működést elvár-