Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
SZATMARMEGYEI rr ív ÖZLON Y nek kitüntetett szántó, s fokozatosan magasabb s magasabb teherrel rovandó meg a rét, legelő s legmagasabbal a mocsár. Arányosabbnak tartja, ha a bizottság javaslatában előterjesztett kirovás helyett —- a Mátészalka—győrteleki úttól északra fekvő mély ártér hozzájárulási aránya a jelenleg érvényben levő ideiglenes kirovási kulcs változatlanul hagyásával —• a Szatmár—szatmár- zsadányi határtól az imént említett országúiig terjedő mély ártérbeli szántó és rét 7—7 kr, a legelő 27 kr, a mocsár pedig 42 krral több terhet visel holdanként a kölcsöntörlesztési összegből mint az a kirovási kulcs módosítása iránti javaslatban pro- ponáltatik. Ezen utón megszüntethető volna azon aránytalanság, mely a III/c. ártéri osztályba sorozott területeknek a Ill/b. osztálybeli mély ártérbeli területekkel való összefoglalásából származott, s nem nyerne táplálékot azon gyanú, hogy a láp szabályozás költségeinek egy része a nem lápi területek tulajdonosai által czéloztatik megtéríttetni. Domahidy Sándor védelmére kel a bizottság javaslatának s utal arra, hogy az — amennyire ideiglenes kirovási javaslatnál lehetséges —- megfelel a méltányosság és igazságosság kívánalmainak, mit azon körülmény is igazol, hogy a választmány egyhangúlag elfogadta. Méltányos és igazságos, hogy a Kraszna legnagyobb árvizszine alá eső területek egy ártéri főosztályba soroztassanak s művelési áganként egyenlő terhet viseljenek. Elfogadásra alánlja a bizottsági javaslatot. Jékey Zsigmond csatlakozik a Domahidy Sándor által elmondottakhoz s a bizottsági javaslatot elfogadásra ajánlja. Mándy Benő felemlíti, hogy a régi Krasznameder tisztításának előnyeit csakis a felsőbb vidék élvezte, terheit pedig — a társulat által fizetett 120—130 ezer frt régi adóság czimén —- az egész mély ártér viseli, ennélfogva jogos és igazságos, hogy a mély lápra eső költségek a művelési ágakra való tekintet nélkül a tagositási térképek alapján megállapítandó tulajdonképeni lápi területre egyenlően osztassanak szét. Dr. Schönpflug Richárd utal a társulat 1895. febr. 16., 17-én tartott közgyűlésén tett amaz elnöki kijelentésre, mely szerint: „azon években, amidőn a holdszám szerinti kivetés szüksége fogna előállani, a kizárólag a Szamos által érdekelt területek az évi szükséglethez oly arányban fognak járulni, amily arányban áll az érdekükben teljesített munkálatok költsége az összkiadáshoz“. Ezen nyilatkozatból folyólag a Szamos által érdekelt területek nem járulhatnak a lápszabályozás költségeihez. A régi javaslat megközelítette a fenti nyilatkozatban lefektetett elvet; az ideiglenes kirovás alapjául elfogadott költségmegosztás szerint a Szamosi érdekeltség a befektetési költségek 10%-ját, a többi érdekeltség annak csak 5%-ját viseli. Utasítani kívánja a bizottságot, hogy a fenti kijelentésnek megfelelő uj összeállítást készítsen. Jékey Mór nem találja igazságosnak, hogy a III/c. osztályba sorozott terület terhe átháritassék a 111/b. osztályra; a bizottsági javaslatot fogadja el. A vita folyamán a bizottsági javaslattól eltérő következő indítványok nyujtattak be az ideiglenes kirovási kulcs módosítása ügyében és pedig: I. A küldöttségi javaslat akként módosítandó, hogy : 1. a III/c. ártéri osztály a IÍI/b. osztályból elkülönítve az eddigi megterheltetéssel maradjon, 2. a lápi mély ártérre felállítandó négy csoport arányszáma akként állapítandó meg, hogy a kölcsöntörlesztési czélokra szükséges holdankénti rnegterheltetés az 1 csoportnál mintegy 1 frt 80 kr. a 2 11 2 80 ti a 3 11 11 3 11 80 11 a 4 n n 4 11 45 kr legyen Beadja: Gróf Tisza István. II. Rendelje el a közgyűlés, hogy mutattassék ki első sorban a kizárólag a Szamos által érdekelt területek mennyisége, továbbá a Szamos érdekében eddig teljesített s netán ezután még teljesítendő munkálatok összege s ezen alapon történjék az uj kivetés figyelemmel a jelen közgyűlésnek a gróf Tisza István által tett és elfogadott módosításra. (NB. megjegyzendő, hogy a figyelemmel stb. pótlás egész a II. sz. indítvány végéig a szavazás alábbiak szerint való megtörténte után adatott hozzá az indítványhoz.) Beadja : Dr. Schönpflug Richárd. III. Tekintettel arra, hogy a láp egyrésze a Krasznameder tisztítása által hasznavehetővé vált; tekintettel arra, hogy ezen hasznavehetővé vált terület a kiküldött bizottság által mint szántó kaszáló, legelő kisebb ártéri költségek által terheltetett meg, holott a Krasznameder tisztítás már e társulat által is több mint 100 ezer frttal érdekeltetett, fizetvén ezelőtt 20—25 éves munkálatért ezen összeget; tekintettel arra, hogy a Krasznameder tisztítási költségét, nemcsak a hasznavehető birtokosok fizették, de fizetik azok is, kiknek lápjok ma is használhatatlan; tekintettel arra, hogy a szabályozás nélkül földjük, illetve hasznot hajtó ‘lápjok a kiöntések által kérdésessé válnék: indítványozom: „mondja ki a közgyűlés, hogy az egész lápi terület, melyet minden érdekelt községben a tagositási térkép és földkönyv tisztán mutat, tekintet nélkül arra: használható-e vagy sem, egyenlő mértékben viselje a szabályozási költséget.“ Beadja: Mándy Benő. A vita berekesztetvén, elnök elrendelte a szavazást, és pedig akként, hogy; 1- ször a választmány javaslatának el, vagy el nem fogadására történjék igen- s nemmel a szavazás; ezen javaslat elfogadása esetén a további szavazás szüksége elesik; 2- szor: a választmány javaslatának el nem fogadása esetén a gróf Tisza István indítványának el, vagy el nem fogadására szavazzon az érdekeltség szintén igen- s nem-mel; ezen indítvány elfogadása esetén a további szavazás szüksége elesik; 3- szor: a gróf Tisza István indítványának el nem fogadása esetén a Dr. Schönpflug Richárd indítványának el, vagy el nem fogadására történjék a szavazás szintén igen- s nem-mel; 4- szer: a fenti javaslat s indítványok elvetése esetén a Mándy Benő indítványának el, vagy el nem fogadása tekintetében szavazzon az érdekeltség ugyancsak igen- és nem-mel; A szavazatszedö bizottság elnökévé; Jékey Mórt, tagjaivá Leővey Pál és Dr. Farkas Antalt, jegyzőjévé Aigner Imrét kijelölve, a szavazás tartamára az ülést felfüggesztette. Megtörténvén a szavazás, annak eredményét szavazatszedő bizottsági elnök a következőkben hirdette ki: a választmány javaslatára beadatott 870 szavazat ebből 389 volt az igen, 481 pedig a nem, vagyis a választmány javaslatát a közgyűlés nem fogadta el; ennélfogvaazelnökikijelentés2.pont alatti — a gróf Tisza István indítványára szavazott az érdekettség, melynek eredménye a következő volt', beadatott 817 szavazat, ebből igen-nel, tehát az indítvány elfogadása mellett volt 434 ; nem, vagyis az indítvány ellen volt 363 szavazat, minélfogva a grój Tisza István indítványa a közgyűlés által 91 szavazat-többséggel elfogadottnak jelentetett ki. Ezek szerint a következő két indítvány tekintetében szavazásra szükség nem lett volna, de mivel Dr. Schönpflug Richárd indítványának az általa pótlólag, a gróf Tisza István indítványára való szavazás után eszközölt pótlással leendő szavazásra bocsájtását kívánta, elnök ezen indítványra is leszavaztatía az érdekeltséget; beadatott — ugyanazon bizottsághoz — 853 szavazat, ebből 243 az indítvány elfogadása mellett, 610 szavazat azonban annak elfogadása ellen nyilatkozott; ezek szerint a Dr. Schönpflug Richárd indítványát a közgyűlés nem fogadta el. A gróf Tisza István javaslatának elfogadása által a Mándy Benő indítványa tárgytalanná vált, ennélfogva szavazásra nem bocsájtatott. Mindezek után a társulati elnök kihirdette a közgyűlés határozatát, hogy az ez idő szerint érvényben levő ideiglenes kirovási kulcs alapjául szolgált ártér-csoportositásbau az I. II. (a Szatmár—szalmár-zsadányi határtól keletre eső részen), a III—c) és a III—d) osztályba sorozott ártérben az érvényben levő ideiglenes kirovási kulcs továbbra is érvényben hagyatik. — továbbá, hogy a II. főosztálynak a Szatmár-szatmár-zsadányi határtól nyugatra ező részén és a III—b)-vel jelölt ártéri főosztályban a lápi mély ártérre felállítandó s a választmányi javaslatban körülirt négy csoport arányszáma akként állapittatik meg, hogy a jelenben érvényben levő kataszterben megállapított művelési ágak szerint 4 alcsoportra osztva, a kölcsöntörlesztési czélokra szükséges holdankénti rnegterheltetés az 1. csopotnál mintegy 1 frt 80 kr a 2. V » 2 „ 80 a 3. n yy 3 . 80 a 4. ■n 11 4 » 45 Igazgató-főmérnök előterjesztésére határozatilag kimondja a közgyűlés, hogy ha a jelen határozat tekintetében várható miniszteri döntés az 1899. évi szeptember 1-ig leérkezik: az 1900. évi kirovás a miniszteri uj rendelet értelmében lesz eszközlendő; ellenkező esetben az 1900. évi kirovásnál a jelenben érvényben levő ideiglenes kirovási kulcs alkalmazandó. Jegyzetté: Eigner Jmrc, s. k. titkár. ZPécfry £ász1ó,s. k. igazgató-főmérnök. Ezen határozatról oly hozzáadással értesittetik az érdekeltség, hogy ezenhatározat a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur f. é. junius hó 28-án 50,229—V—2- 1899. sz. rendelete értelmében a társulat székhelyén Nagy-Károlyban az ártérnyilvántartói hivatalban (Kölcsey-utcza) folyó évi jullUS tlÓ 15-tŐl augusztus hó 15-éig 30 napi közszemlére tétetik, mely idő alatt mindenki által megtekinthető s hogy az ezen határozat elleni felszólamlások ju/ius hó 15-től augusztus hó 15-ig a társulat iktató hivatalában Nagy-Károlyban lesznek benyújtandók, hogy elbírálás végett együttesen a nagyméltóságu m. kir. földművelésügyi miniszter úrhoz beterjeszthetek legyenek. Nagy-Károly, 1899. julius 5. űPéchy £ász\6t s. k. igazgató-főmérnök. legyen.
